Gyász

Elhunyt Gát György

A mesterséges intelligenciából hiányzik az emberi és a váratlan

Az emberi és a váratlan hiányzik a mesterséges intelligenciából (MI) – a többi között erről volt szó a technológia és a művészet kapcsolatával foglalkozó Médiamítoszok – klubbeszélgetésen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatóságának pénteki közleménye szerint.

Az NMHH Médiatudományi Intézete beszélgetéssorozatának hatodik, február 27-i rendezvényén művészi, jogi és társadalomtudományi nézőpontból tárgyalták az MI és a művészet kapcsolatát. A rendezvény házigazdája Aczél Petra, a Médiatudományi Intézet kutatásvezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi tanára volt.

„A kreativitás az MI megjelenésével átértelmeződött, és ennek következtében az egész kreatív szektor nagy átalakuláson megy keresztül” – mondta a rendezvényen Nagy Ágoston művész, a MOME egyetemi adjunktusa.

Szauder Dávid médiaművész, aki galériákon keresztül értékesíti az MI felhasználásával készített műveit, arról számolt be, hogy a mesterséges intelligenciát alkotótársnak tekinti, és célja, hogy egy új formanyelvet hozzon létre.

„Az MI legnagyobb újdonsága az, hogy emberi nyelven lehet a géppel kommunikálni” – magyarázta el a promptolás, azaz a gép instruálásának lényegét Veszelszki Ágnes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezető docense, a Médiatudományi Intézet kutatásvezető-helyettese.

Kapcsolódó tartalom

„A képalkotóknak meg kell tanulniuk minél pontosabban bánni a nyelvvel annak érdekében, hogy az általuk elképzelt eredményt dobja ki a program. Természetes nyelvre kell lefordítani valamit, ami később látvány lesz” – tette hozzá.

„Ha mindenki lehet alkotó, akkor ki a művész? Mi a mesterséges intelligencia: a művész vászna, festéke, ecsetje – netán ő maga a művész?” – tette fel a kérdést a beszélgetés résztvevőinek Aczél Petra.

Számos jogi problémát hoz magával, ha egy mű kapcsán a mesterséges intelligencia társszerzőként jelenik meg

– jegyezte meg Pogácsás Anett jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense.

Hozzátette, hogy a jogászok már a hetvenes évek óta foglalkoznak az MI jogi kérdéseivel. Az Európai Unió mesterségesintelligencia-szabályozása, az AI Act ugyanakkor még csak a döntéshozók asztalán van, miközben az MI gyakorlati használata már „dübörög”.

Veszelszki Ágnes beszélt arról az MI alkotta művekkel szemben megfogalmazott kritikáról, amely szerint ezekből az alkotásokból hiányzik az emberi, a váratlan, a meglepő és a testi tapasztalat.

A beszélgetés résztvevői hangot adtak annak a reménynek is, hogy az MI ahelyett, hogy elvenné a művészek munkáját, akár fel is értékelheti a hús-vér emberek által készített alkotásokat, új rangra emelheti az emberi hozzájárulást – áll az NMHH kommunikációs igazgatóságának közleményében.

Ajánljuk még