Emelődaruval rakják fel a szőlővenyigéből készült fészket a villanyoszlopokra Tiszalúcon, a borsodi településen így várják haza a fehér gólyákat. A 110 centiméter átmérőjű alapokat az emberek készítették, a tatarozás és a bélelés a madarakra vár.

„A madarakat adatbázisba foglalva nyilvántartjuk az egész őrkerületben, illetve települési szinten. Itt Tiszalúcon 32 fészkelésre alkalmas állvány van kihelyezve, ebből húszat foglalnak el az aktívan itt élő párok. Ez a szám rövid távon emelkedik, minden évben van egy-két új fészek, amit fel kell állványozni” – magyarázta Sós Gábor, a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi őre.

Biztonságos körülményeket teremtenek a szakemberek annak érdekében, hogy idén is minél több költöző madár találjon otthonra.

Nagy eseménynek számít Csongrádon is az első gólyák érkezése.

„Én személy szerint nagyon szeretem a gólyákat, és aki ide szokott hozzánk rendszeresen visszajárni, el is neveztem Gézának. Nagyon barátságos, és amikor meleg, nyári időszakok vannak, akkor vödörbe szoktam kirakni vizet neki, hogy tudjon inni” – mesélte Busáné Keserű Szilvia.

Sokak szerint a gólyák érkezése egyet jelent a tavasszal. Az enyhe időjárás miatt idén a szokottnál két héttel korábban térnek vissza a telelésből a gólyák.

Salamon volt az első, aki elfoglalta fészkét a Bács-Kiskun vármegyei Akasztón.

Öt éve rendszeresen visszajár ide.

Először a hímek érkeznek, a nőstények két-három héttel utánuk jönnek.

A gólyák hosszú utat tesznek meg. Hazánkból augusztus végén indulnak útnak és Afrika felé veszik az irányt. A Boszporuszon keresztül mennek, Izraelnél megkerülik a Földközi tengert és Egyiptom érintésével jutnak el a Nílus völgyét követve akár egészen Fokvárosig. Majd indulnak vissza Magyarország felé. Nem ritkán tíz- vagy akár húszezer kilométeres útra vállalkoznak.

Ezt a hosszú utat túl is kell élni. Nemcsak a táplálék jelenthet kihívást, hanem például egy áramütés is. A fészkelőhelyeik ugyanis többségében villanyoszlopokon vannak.

A Hortobágyi Madárparkban most 120 sérült gólya van,

őket megtanítják arra, hogyan tudják elkerülni a veszélyt.

„Itt egy középfeszültségű vezeték van kiépítve, amibe nem erős áram van, hanem a mezőgazdaságban használt villanypásztornak a rendszere van beépítve. Rárepül a madár, megcsípi a lábát és így jó eséllyel bevésődik neki az, hogy az ilyen alakú tereptárgyakra nem érdemes rászállni” – részletezte Konyhás István, a Hortobágyi Madárpark igazgatóhelyettese.

A gólya fokozottan védett állat.

Míg 2019-ben mintegy négyezer, addig tavaly már négyezer-ötszázötven párra becsülték a számukat Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy nemcsak sikerült megőrizni az állományt, hanem még nőtt is a számuk.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Varga György)