Gyász

Elhunyt Gát György

Orbán Viktor: A pedofiloknak nincs kegyelem

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdte munkáját az Országgyűlés hétfőn, a tavaszi ülésszak első napján. A kormányfő azt hangsúlyozta: a gyermekvédelem ügyében zéró tolerancia van.

Megemlékezés

A képviselők megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Czoma Kálmán (FKGP, független), Tóth Gyula (MSZP) és Tamássy István (SZDSZ) volt országgyűlési képviselőről, valamint Turgyán Tamás volt örmény nemzetiségi szószólóról.

Kövér László házelnök bejelentette azt is, hogy Bedő Dávid váltja Gelencsér Ferencet a Momentum frakcióvezetői posztján.

Orbán Viktor: a gyermekvédelem ügyében zéró tolerancia van

Magyarországon a gyermekvédelem ügyében zéró tolerancia van, a gyerek abszolút, teljes körű védelmet élvez – jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor a képviselőket arra kérte, támogassák az új államfő megválasztását és a svéd NATO-csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadását.

Kapcsolódó tartalom

Orbán Viktor azt mondta, a gyermekek ellen bűncselekményt elkövetőt meg kell büntetni, a büntetést pedig le kell tölteni, nincs kibúvó, kedvezmény, nincs feltételes szabadság, „nincs kegyelem”.

Közölte, megoldandó feladat, hogy pedofilügyekben elítélt bűnöző ne legyen feltételesen szabad lábra helyezhető semmilyen indokkal; Magyarországon ez a kapu nincs bezárva. Arra kérte a képviselőket, zárják be ezt a kaput, a bíróságoktól pedig azt kérte, hogy a folyamatban lévő ügyekben erre tekintettel hozzák meg a döntéseket.

Szólt arról is, hogy Magyarország erős és stabil ország, egy köztársaságielnök-váltást úgy kell megoldania, hogy még átmeneti zavar se keletkezzen az ország életében. Emellett azt is hangsúlyozta: azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség az ukrajnai háború lezárására.

Párbeszéd: nem látni, hogyan lesz működő gyermekvédelmi rendszer

Tordai Bence (Párbeszéd) felszólalásának elején arra kérte az Országgyűlést, hogy emlékezzen meg a nemrég börtönben elhunyt orosz ellenzéki politikusról, Alekszej Navalnijról egy perces néma felállással, ha már a kormány ezt nem érezte felelősségének, ellentétben minden más EU-s kormánnyal.

Felszólításának a kormány, a kormánypárti frakciók, valamint a Mi Hazánk képviselőcsoportjának tagjai nem tettek eleget. Erre reagálva Tordai Bence közölte: szégyen, hogy a Fidesz-KDNP frakciónak „Putyin zsoldjában állva” nem sikerült kifejeznie a tiszteletét.

A bicskei gyermekotthonban elkövetett pedofil bűncselekményekre kitérve emlékeztetett: a végrehajtó hatalom részéről máig senki nem kért bocsánatot az áldozatoktól, Tordai Bence ezért ezt „az Országgyűlés jóérzésű tagjai nevében” megtette.

Hangsúlyozta azt is: Orbán Viktor nem beszélt arról sem, hogyan lesz működő gyermekvédelmi rendszer.

„A saját köztársasági elnöküket megalázva, olcsó jogászkodással próbálnak menekülni” a helyzetből, de a gyermekvédelem ügyét érdemben javító megoldásokat nem látni – jegyezte meg.

Hiányolta a felelősségvállalást is, kétségeit hangoztatva azzal kapcsolatban, hogy Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter a kormányfő véleményének kikérése nélkül írta volna alá a kegyelmi kérvényt.

Momentum: nem hihető, hogy Orbán Viktor nem tudott a kegyelmi kérvényről

Bedő Dávid (Momentum) kiemelte: egy ország várja még mindig a magyarázatot arra, miért kapott kegyelmet egy pedofil bűnsegédje, ahogy arra sincs válasz, ki a valódi felelős.

Hangsúlyozta: a kormányfő annyival intézte el az ügyet, hogy „belökte a busz alá Novák Katalint és Varga Juditot”, csak magának ne kelljen felelősséget vállalnia.

Kijelentette: senki nem hiszi el, hogy Orbán Viktor nem tudott a kegyelmi ügyről, hiszen ebben az országban semmi nem történik anélkül, hogy ne bólintana rá a kormányfő vagy „ugyanolyan erkölcstelen jobbkeze, Rogán Antal” – jegyezte meg.

Felvetette: hogyan fordulhatott elő, hogy Orbán Viktor 2002-ben Bicskén egy pedofilnak kampányolt, hogy Tarlós István főpolgármester kitüntette ugyanezt a pedofilt, hogy „Novák Katalin ennek a pedofilnak a szülőfalujában nyaralt” vagy az, hogy Áder János akkori államfő húga fővárosi gyermekvédelmi főosztályvezetőként tudott a gyermekvédelmi vizsgálatról.

Nehezményezte azt is, hogy az „önmagát családbarátnak hazudó” kormány gyermekvédelmi intézményeiben a gyerekek kiszolgáltatottabbak, mint bárhol máshol. Hozzáfűzte: valódi változást a kormány nem fog eszközölni.

LMP: érdemi béremelés kell a gyermekvédelmi rendszerben

Ungár Péter (LMP) közölte, 282 ezer forintot keres öt év gyakorlattal egy 39 éves gyermekvédelmi dolgozó egy dunántúli intézményben. Ha nem sikerül a gyermekvédelmi dolgozók bérét érdemben növelni, akkor nem tesznek semmit a gyermekek védelmében – jelentette ki. Szerinte a választópolgárok tudni fogják, hogy a kormánypártok komolyan gondolják-e az új gyermekvédelmi törvényt: ha nem szerepel benne a béremelés, akkor az csak „üres frázis”.

A zöld átállásról szólva azon véleményét hangoztatta: amit a kormánypártok ennek hívnak, az semmi más, mint a kínai és német tőke kiszolgálása. Ezzel Magyarországból akkumulátorgyarmatot csinálnak – mondta. Kitért arra is, ha az összes tervezett akkumulátorgyár megvalósul, 15 százalékkal nő az ország vízigénye.

Azt mondta, köszönettel tartoznak a fideszes választóknak, amiért egy telefonos közvélemény-kutatással megbuktatták a köztársasági elnököt és a volt igazságügyi minisztert.


A gyermekvédelmi szabályok megváltoztatásáról, a kormány politikájáról is beszéltek az ellenzéki képviselők a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: a gyermekvédelmi szabályok megváltoztatásába a szakmai szervezeteket is be kell vonni

Lukács László György (Jobbik) szerint Novák Katalin leköszönő államfő az egyetlen helyes döntést hozta meg, a lemondásból pedig a gyermekvédelmi szabályok megváltoztatása következik. Azt kérte, hogy ezeket a szabályokat a szakmai szervezetekkel közösen hozzák meg.

Közölte, a köztársasági elnök körüli botrány rámutatott arra, hogy fenntarthatatlan az Orbán Viktor által választott hatalmi berendezkedés. Nem a hatalom koncentrációjára van szükség, hanem annak áthelyezésére a Karmelitából az emberek közösségéhez – mondta, közvetlen elnökválasztást javasolva.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban az igazságos béke mellett érvelt, mondván, az orosz felet rá kell bírni arra, hagyja el azokat a területeket, amelyek Ukrajnához tartoznak.

Szerinte Magyarországon azt is ki kell mondani, hogy migránsmunkásokkal nem lehet feltölteni a munkahelyeket, magyar embereket kellett alkalmazni tisztességes béren.

Mi Hazánk: képmutató rendszer épült fel

Toroczkai László (Mi Hazánk) azt mondta, a kormánypártok sokadjára bizonyítják be, mást cselekszenek, mint amit mondanak, képmutató rendszert építettek fel.

Öt területet is említett, amelyben szerinte a Fidesz-KDNP képmutatóan viselkedik. Ezek egyike szerinte a gazdaságpolitika. Elmondta, az elmúlt 14 évben több mint háromszor annyi pénzzel támogatta a kormány a multikat, mint 2010 előtt a balliberális kormányok.

Bírálta, hogy a kabinet megnyitotta a vendégmunkások előtt a határokat. Közölte, a Mi Hazánk nem tenne ilyet.

A svéd NATO-csatlakozásról szólva azt mondta, mindenkit átvertek a szokásos színjátékkal, meg fogják szavazni. Azt firtatta, mennyibe kerül a négy új Gripen.

Kitért arra is, számos országban nyomoznak a koronavírus elleni oltások káros mellékhatásai miatt, Magyarországon nem történik semmi. A politikus szerint Ukrajna támogatása magáért beszél, ahhoz Orbán Viktor is hozzájárult.

MSZP: a kormány minden erkölcsi alapot elvesztett a vezetésre

Tóth Bertalan (MSZP) arról beszélt: a kormány minden erkölcsi alapot elvesztett a vezetésre, és senki nem hiszi el, hogy Orbán Viktor nem tudott a kegyelmi ügyről, és nem ő döntött abban.

A mai válság a Fidesz-rezsim válsága, amely miatt egész Magyarország szenved és szégyenkezik – jelentette ki.

Arról beszélt: napjainkban mindent a Karmelita kolostorból irányítanak, miközben nem működik a szociális és a gyermekvédelmi ellátórendszer, a kormány „Magyarországot gazdasági válságba sodorta”, hiszen csökkent a GDP, a foglalkoztatottság és a fogyasztás, nőtt a munkanélküliség, tízből hét kereső családfenntartó nem jön ki a fizetéséből, az egészségügy romokban van.

Tóth Bertalan hozzátette: a kormánynak bizalmi válságot sikerült „elérnie” a nemzetközi színtéren is. Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja kapcsán kijelentette: „a szövetséget értékalapon szokták kötni, a kupeckedés pedig inkább érdekalapú”.

KDNP: gyermekeink védelme mindennél fontosabb

Simicskó István (KDNP) azt hangsúlyozta: amikor 2021-ben Kocsis Máté előterjesztésében Európa legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozása került a törvényhozás elé, azt az ellenzék nem szavazta meg. Megjegyezte: ezt a szabályozást szigorítják tovább, és érdeklődéssel várja, hogy az ellenzék támogatja e azt.

Simicskó István kiemelte: fontos az átvilágítás kérdése, hogy „tiszta erkölcsű, feddhetetlen emberek legyenek” azok, akik a gyermekvédelmi és szociális intézményeket vezetik.

A kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője jelezte: frakciójuk egyöntetűleg és egyhangúlag támogatja a köztársaságielnök-jelölt megválasztását.

Sulyok Tamás egy komoly ember, jogászember, életútja feddhetetlen. Ez minden esélyt megad arra, hogy a nemzet egységét megpróbálja ismét megteremteni és létrehozni – fogalmazott, mindehhez frakciója támogatásáról biztosítva őt.

Kitért arra is: voltak viták Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban, üdvözölték, hogy a svéd miniszterelnök eljött Budapestre, és ez a tárgyalás eredményes volt. Nem tűrtük el és a jövőben sem fogjuk eltűrni azt, hogy mások mondják meg, hogy mit tegyünk, mások diktáljanak – jelentette ki Simicskó István.


További frakciók kommentálták a miniszterelnök hétfői parlamenti, napirend előtt elmondott felszólalását, majd Orbán Viktor válaszolt az elhangzottakra, és megerősítette: a pedofiloknak nincs kegyelem.

DK: minden egészséges ember undorodik a pedofíliától

Gyurcsány Ferenc (DK) azt mondta: minden egészséges ember undorodik a pedofíliától és azoktól, akik ezt az ocsmány cselekményt elnézik, segítik, mentegetik. A frakcióvezető többször idézte a Szentírást, a kormányfőt „Magyarország első pedofilbarát miniszterelnökének” nevezte, aki szerinte érdektelen, miről beszél, „mert csendben maradt, és csak annyit mondott hiba történt.”

Azt mondta: a kormányfőnek tudnia kell, hogy „állítólagos hite” szerint sincs üdvözülés bűnbocsánat nélkül és nincs bűnbocsánat bűnbánat nélkül.

Úgy fogalmazott, nem hallották, hogy bocsánatot kértek volna a gyermekektől, mert bűnt követtek el ellenük. „A kormányfőnek és rendszerének vége van”, valamely politikával lehet egyetérteni vagy egyet nem érteni, egyik vagy másik politikust lehet kedvelni vagy utálni, de ha valakitől emberként undorodnak, akkor annak vége. „És most ez történik magukkal” – hangoztatta Gyurcsány Ferenc a kormányoldalról.

Szerinte már a köztársasági elnököt is csak puccsal merik megválasztani, a jelölthöz nem lehet kérdést intézni és egy mondatot nem mond megválasztása előtt arról, milyen elnök lenne.

Kövér László házelnök azt mondta a felszólalóról, róla a parlamentben minden bűn ellenére, amit „egymásra halmozott”, soha senki ilyen tónusban nem beszélt és reméli, ez a jövőben is így lesz.

Fidesz: az ellenzék már korábban sem támogatta a gyermekvédelmi intézkedéseket

Kocsis Máté (Fidesz) azt mondta, az ellenzék nagy része megemlékezett egy orosz állampolgárról, de van olyan magyar állampolgár, aki harcolt és kiállt a demokrácia eszméje mellett, ő Nagy László, akinek a szemét kilövette Gyurcsány Ferenc. Nagy László elveszítette a munkáját, a családját, majd 2022-ben meghalt. Az ő emlékére nem álltak fel, és ezért ő szégyelli magát – mondta.

Felidézte, hogy 2021-ben az ellenzék nem támogatta a pedofilellenes és gyermekvédelmi törvényt, amiben döntöttek arról, hogy a súlyos, minősített cselekmények ne évüljenek el. Azt sem támogatták, hogy egy megítélés alá essenek a pedofil bűncselekmények súlyosabb esetei az emberöléssel.

Azt sem szavazták meg, hogy ne dolgozhassanak gyermekek közelében újra a pedofil bűnelkövetők, ahogy azt sem szavazták meg, kereshető legyen a magyar pedofil-nyilvántartás, és hergeltek a gyermekvédelmi népszavazás ellen is – mondta Kocsis Máté.

Megjegyezte: mindez nem 2021-ben kezdődött, hanem már 2013-ban sem támogatták azt, hogy akik a gyermekek sérelmére követnek el súlyos bűncselekményeket, ne végezhessenek gyermekek felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével összefüggő tevékenységet. Megjegyezte: „nagyvonalúan” elhallgatják, hogy a bicskei gyermekotthon vezetőjét 1990-ben Demszky Gábor nevezte ki, és négyszer erősítették meg tisztségében a balliberális városvezetők.

Orbán Viktor viszonválasza: a pedofiloknak nincs kegyelem

A kormányfő viszonválaszában felhívta azok figyelmét, akik most a jobboldalt, illetve a kormánypárti frakciókat támadják a „pedofil kegyelem ügyében”, hogy a pedofil bűnelkövetőt ők zárták börtönbe, „mert önök nem zárták be.”

A pedofil bűncselekményt elkövető gyermekotthon-igazgatót önök először kinevezték, utána húsz évig otthagyták, majd a 2010-es kormányváltást követően mi börtönbe zártuk – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: már 2011-ben megindították az első rendőrségi eljárást, ez nem vezetett sikerre, majd ebbe nem törődtek bele, másodjára is megindították a vizsgálatot, és börtönbe zárták az elkövetőt.

Jelezte: azért beszélnek most erről az ügyről, mert 2023-ban a köztársasági elnök ennek az elkövetőnek a bűncselekményét elleplező bűncselekményért elítélt embernek kegyelmet adott, ami nem helyes.

„Pedofiloknak nincs kegyelem. Szeretném önöket megnyugtatni. Nálunk, a magyar kormánynál és nálam személy szerint a pedofiloknak nincs, és nem is lesz kegyelem” – jelentette ki.

Az LMP-s Ungár Péter felszólalására reagálva azt mondta: 2010-hez képest négyszeresére emelkedtek a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra fordított források. A baloldali kormány erre a célra 2010-ben 325 milliárd forintot költött, a jelenlegi kormány 2024-ben pedig 1463 milliárd forintot – ismertette.

Arra is felhívta a figyelmet: 2022 és 2024 között a szociális és gyermekvédelmi területen átlagosan 46,2 százalékos béremelést hajtottak végre a 2021-es bérekhez képest.

Meggyőződése szerint a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók bérének semmilyen összefüggése nincs a pedofil bűncselekményekkel – jelezte.

„A gyermekvédelmi intézmények dolgozóinak munkáját tisztelettel megköszönjük, a pedofil bűncselekményeket elkövetőket pedig börtönbe fogjuk zárni úgy, ahogyan korábban is tettük” – jelentette ki a kormányfő.

Üdvözölte, hogy a kormánypárti frakciók megőrizték a hidegvérüket és nem álltak fel a Párbeszéd képviselőjének, Tordai Bencének a felszólítására, hogy így hajtsanak fejet az elhunyt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető tiszteletére. „Sovinisztáknak a magyar parlamentben nem jár tisztelet, aki a grúz-orosz háború idején patkánynak nevezte a grúzokat, annak a tiszteletére mi nem állunk föl” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, Navalnij „egyébként pedig nyugodjon békében”.


Az LMP képviselője Magyarország energiaellátásáról beszélt, a Párbeszéd felszólalója a magyar demokrácia és gazdaság állapotát bírálta, míg a Mi Hazánk képviselője a NATO-bővítés vétójára szólított fel hétfőn napirend előtt az Országgyűlés ülésén.

LMP: a zöldenergiának az ország szuverenitását kellene szolgálnia

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt mondta, „vadregényes” a miniszterelnök kapcsolata a zöldpolitikával: míg korábban azt állította, hogy a zöldenergia drága, most azonban már ebben látja a jövőt. A Paks II. beruházáshoz mégis ragaszkodik a kormány, noha az atomenergia drága, megbízhatatlan és veszélyes – jelentette ki.

Szólt arról is, hogy a zöldenergiának az ország függetlenségét, szuverenitását kellene szolgálnia, ám Paksra Oroszországból veszik a fűtőelemeket.

A szél- és napenergia részarányát is kevesellte. Szót emelt az „akkumulátorgyarmatosítás” ellen is, rendkívül „energiazabáló” iparágnak minősítve azt. Ennek a szektornak az energiaellátását ráadásul orosz gázból akarja biztosítani a kormány – jegyezte meg.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: úgy sikerült a magyar gazdaságot növelni, hogy közben a károsanyag-kibocsátást csökkentették, ráadásul a kibocsátási célokat is szigorították. Ezek a célkitűzések csak úgy elérhetők, ha Paks I. üzemidejét meghosszabbítják, Paks II.-t pedig megépítik – figyelmeztetett.

Felidézte, hogy az LMP nem szavazta meg a szélerőművek korlátozását feloldó jogszabályt, a napenergia-kapacitások pedig elképesztő ütemben bővülnek, az EU-ban Görögország után már itt a második legmagasabb a napenergia részaránya az áramtermelésben.

Párbeszéd: Magyarország rossz irányba megy

Mellár Tamás (Párbeszéd) kijelentette, olyan mértékű ma az országban a szellemi és erkölcsi züllés, hogy az a legrosszabb időszakokhoz mérhető. „Félanalfabéták” kapnak Kossuth-díjat és egyházi méltóságok állnak a rossz oldalra – emelte ki.

Felidézte azt is: találtak két bűnbakot a kegyelmi ügyben, és a miniszterelnök „női szoknyák mögé bújva” nem merte vállalni a felelősséget, noha a döntés csak az ő kormányának ellenjegyzésével hatályosulhatott.

Magyarország rossz irányba megy: demokrácia helyett az önkényuralom, piacgazdaság helyett a haveri kapitalizmus és a nyugati orientáció helyett a keleti despotikus hatalmak felé – sorolta.

Kevesellte a 2023-as gazdasági eredményeket is, elmondása szerint csökkent a GDP, a kiskereskedelmi forgalom és a reálkeresetek, míg az államháztartási hiány duplája lett a tervezettnek. Minden fontos makrómutatóban sereghajtók vagyunk Európában – mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elismerte, hogy sok nehézséggel kellett szembenézni, komoly fegyvertényként szólt ugyanakkor a magas foglalkoztatottság megőrzéséről, az infláció leszorításáról, a reálbérek ismét növekedő pályájáról, a 13. havi nyugdíj megtartásáról és a szakmunkás minimálbér emeléséről is.

A kegyelmi ügyben a miniszterelnök részletes tájékoztatást adott, helyeselte a döntésben részt vevők lemondását, a kormány pedig alaptörvény-módosítással és a gyermekvédelmi szabályok szigorításával veszi elejét a hasonló ügyeknek – tette hozzá.

A vélelmezett erkölcsi züllésre kitérve emlékeztetett: a napokban két ellenzéki képviselőt ítélt el a bíróság.

Mi Hazánk: vétózzuk meg a svéd NATO-csatlakozást

Novák Előd (LMP) nehezményezte, hogy a kormánypártok a NATO-bővítés megszavazására készülnek, és azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem vétózott az Ukrajnának szánt uniós segélycsomag, korábban pedig Ukrajna EU-csatlakozásának megindítása ügyében.

„Diplomáciai fegyverletételnek, nemzetárulásnak is joggal nevezhetők ezek az esetek” – fogalmazott, arra kérve az Országgyűlést, hogy vétózza meg a svéd NATO-csatlakozást.

Hangsúlyozta: Magyarország látványosan elvesztette Törökország szövetségét, helyette inkább Izrael utolsó csatlósa lett, miután Szijjártó Péter egyedüli uniós külügyminiszterként nem támogatta az izraeli „telepes terroristák” szankciós listára helyezését.

Nehezményezte azt is, hogy „Svédországot sem nyertük meg”, mindössze négy használt Gripent vesz az ország – közölte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában a NATO-bővítésről úgy nyilatkozott: a kormány kiállt a magyar érdek mellett, az alaptalan svéd hazugságokat visszautasította, bizalomépítő lépések történtek.

Ukrajna kapcsán megjegyezte, a magyar kormány álláspontja világos: nem támogatja a háborút, azonnali, feltétel nélküli fegyverszünetet, béketárgyalásokat és békét szorgalmaz, és azon az állásponton van, hogy mindent meg kell tenni a konfliktus eszkalációjának elkerülése érdekében.


A Jobbik-frakció felszólalója az országban uralkodó morális és közéleti válságról, az MSZP politikusa a gyermekvédelem terén a kormánypárti-ellenzék választóvonalon átnyúló együttműködés szükségességéről, míg a Momentum képviselője a bicskei kegyelmi ügyről beszélt napirend előtt hétfőn a parlamentben.

Jobbik: lehullott a lepel

Brenner Koloman (Jobbik) szerint az elmúlt hetekben lehullott a lepel „a vezérközpontú fideszes egypárti túlhatalom” belső működéséről, és polgárok szélesebb köre látta meg „a személyi függések és a személyre szabott jogalkotások rendszerét”. Szavai szerint az országban morális és közéleti válság uralkodik.

A politikus kiemelte: a Jobbik képviselői megszavazták a gyermekvédelmi szabályok szigorítását. Hozzátette: pártja már azt megelőzően is követelte a pedofil cselekmények büntetésének súlyosbítását.

Brenner Koloman úgy nyilatkozott, „egészen elképesztő cinizmus és hatalmi téboly” jele, hogy a Kúria elnöke felfüggesztette annak a kiadványnak a megjelenését, amelyben korábban közétették a köztársasági elnök lemondásához vezető kegyelmi döntést.

Ez egy beismerő vallomás – tette hozzá a jobbikos politikus, majd megjegyezte, úgy lehetne a jelenlegi helyzetből előre lépni, ha nem a kormányoldali többség választana köztársasági elnököt, hanem közvetlen elnökválasztás lenne.

Válaszában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt emelte ki: a kormány zéró toleranciát alkalmaz a gyermekek elleni bűncselekmények és azok elkövetőivel szemben.

Megjegyezte: 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor a parlament által választott elnök intézményét vezették be, és ezt a hagyományt vették át a rendszerváltás idején, mindez pedig nem függ össze azzal, milyen erősek az államfő jogosítványai.

A jobboldalon a politikai hibáknak is vannak a következményei, a baloldalon a bűnöknek sincsenek – jegyezte meg az államtitkár.

MSZP: „van minden”, csak kormányzás nincs

Komjáthi Imre (MSZP) szerint az utóbbi időszak eseményei azt mutatják, hogy „van minden”, csak kormányzás nincs, márpedig ha rosszul irányítják az országot, az a magyar embereken csattan.

Megemlítette: gyermekvédelmi intézkedéseket ígért a miniszterelnök, holott három éve már életbe léptettek ilyen törvényt, tartottak a témában népszavazást, „és valóban nagyon hatékonyan akadályozták meg az óvodások nemváltó műtétjét, meg légmentesen fóliázgattak könyveket”, de eközben nem sikerült megóvni a gyermekeket a rájuk leselkedő veszélyektől.

Komjáthi Imre arról beszélt: a jogvédők, gyermekjogi képviselők egyharmadát elbocsátották, holott a korábbinál is több ilyen szakemberre lenne szükség. A politikus azt javasolta, emeljék ki a gyermekvédelem ügyét a napi politikai vitákból, és pártokon átívelő módon küzdjenek a valódi veszélyek ellen.

Válaszában Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: ez a téma elvileg pártokon felül álló közügy kellene, hogy legyen, de az ellenzék nem ennek megfelelően járt el az elmúlt bő egy évtizedben.

Hangsúlyozta: a kormányoldal több tucat javaslatát nem szavazta meg a magyar baloldal, majd sorolta a gyermekvédelem területén ilyen módon meghozott intézkedéseket.

Momentum: ha nincsenek a bátor áldozatok, akkora a pedofil igazgató mai napig kínozza a gyerekeket Bicskén

Orosz Anna (Momentum) közölte, Novák Katalin államfő és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondásával a bicskei kegyelmi ügy távolról sincs lezárva. Közölte, az elítéltek ezer szálon kötődnek a Fideszhez és Orbán Viktorhoz személyesen.

Azt kérdezte, ki kezdeményezte, hogy kegyelmet kapjon egy pedofil bűnsegédje. Kinek a nevét próbálják meg kiradírozni ebből a gyalázatos történetből? – tette fel a kérdést. Szerinte az ügy nem a kegyelemmel kezdődött, a fideszes vezetésű Fővárosi Önkormányzat, a fideszes Balog Zoltán miniszter, a Fidesz által megszavazott ombudsman, a gyermekvédelmi szervek 2011 óta tudtak arról, mi folyik Bicskén.

Ha nincsenek a bátor áldozatok, akik kiálltak az igazukért, akkor a pedofil igazgató mai napig kínozza a gyerekeket Bicskén – fogalmazott. Azt mondta, hogy a kormánypártok tartoznak a magyarázattal, a valódi felelősökkel és a bocsánatkéréssel a bicskei fiataloknak.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt hiányolta, hogy a momentumos képviselő nem beszélt a frakciótársa, Fekete-Győr András által elkövetett bűncselekményről. Az nem számít, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban? – kérdezte, megjegyezve, a baloldalon nem vállalják a felelősséget.

A momentumos képviselő szemére vetette azt is, hogy frakciótársaival nem szavazták meg a büntető törvénykönyv szigorítását, a gyermekvédelmi törvényt. Miért nem támogatták a pedofil nyilvántartás létrehozását? Miért nem támogatták a gyermekvédelem megerősítését? – sorolta a kérdéseit.

Közölte, a kegyelmi ügyben az elsőrendű elkövetőt kilenc és fél évre ítélte a bíróság azok alapján a szigorú törvények alapján, amelyeket a kormánypártok bevezettek.


A világpolitikai helyzetről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

KDNP: az egész világnak békére van szüksége

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy a világ forrong, a Hamász megtámadta Izraelt, válaszul a zsidó állam ellentámadást indított. Szerinte Izrael önvédelemhez való jogán túl a világ összes országának is érdeke, hogy a jelenleg folyó terrorellenes intézkedések sikerrel záruljanak.

Közölte, minden országnak fel kell lépnie a jelenlegi konfliktusok eszkalációjának megelőzése és a béke mielőbbi megteremtése érdekében. Azt mondta, a migrációs krízis eszkalációja is fenyegeti Európát Brüsszel elbukott migrációs politikája miatt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: leghatározottabban elítélik a Hamász terrortámadását Izrael ellen. Az izraeliek által végrehajtott terrorellenes műveletek sikere nem kizárólag izraeli nemzeti érdek, hanem globális érdek. Általa sikerülhet megelőzni, hogy hasonló terrortámadás bárhol a világon megismétlődjön. Jelezte, a nemzetközi közösség legfontosabb feladata megakadályozni a konfliktus továbbterjedését.

Úgy folytatta, Magyarország a kölcsönös tiszteleten alapuló külpolitikát folytat, ezért a közel-keleti válság minden szereplőjével beszélni tud. Ez ma egy nagy érték – jelentette ki. Szerinte ennek a stratégiának az eredményei megmentett emberéletekben mérhetők.

Kitért arra, hogy a konfliktusnak a gazdaságban is van hatása, mert a húszik folyamatosan „terror alatt tartják” a kereskedelmi hajózást a térségben. A miniszter elmondta, támogatták az EU azon döntését, hogy tengeri missziót indít a kereskedelmi hajózás szabadsága érdekében. Sürgette azt is: a világ térjen vissza az Ábrahám-megállapodások szelleméhez, hogy a Közel-Keleten az emberek újra békében élhessenek.

Fidesz: Magyarország végig következetesen ellenezte a háborút

Selmeczi Gabriella (Fidesz) az ukrajnai háború két évvel ezelőtti kirobbanását idézte fel, megjegyezve: akkor senki nem gondolta, hogy nem csupán néhány hétig tartó konfliktusról lesz szó. Minden remény megvolt arra, hogy sikerül megfékezni a konfliktust, de ezúttal nem a béke-, hanem a háborúpárti hangok győzedelmeskedtek.

Rámutatott: a háború nem kíméli a magyar közösségeket sem és magyar áldozatokat is követel.

Kitért a Brüsszel által kivetett, „értelmetlen szankciókra”, amelyek az orosz gazdaságot a legkevésbé, annál inkább az európai gazdaságot sújtották.

Kijelentette: a Fidesz a béke pártján áll, és nem hagyja, hogy Magyarországot belerángassák a háborúba, „még ha ez sokaknak nem is tetszik”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: Magyarország végig következetes álláspontot képviselt: a háborút elítélik, kiállnak Ukrajna és az ukrán emberek biztonsága mellett. Legfontosabb célként jelölte meg, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonságát mindvégig meg tudják őrizni, ezért szorgalmazzák, hogy a háború érjen véget, minél előbb legyen béke a szomszédunkban.

„Nekünk ez azért is különösen fontos, mert 150 ezer magyar él Ukrajna területén” – hangsúlyozta. Hozzátette: közülük sokakat besoroztak, frontra vittek, sokan meghaltak. Mi, magyarok nem akarjuk, hogy még több ember és még több magyar haljon meg ebben a háborúban – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió stratégiai hibát követett el, amikor döntést hozott arról, hogyan kell hozzáállni a háborúhoz. Ez mára megbukott és mindenki látja, aki racionálisan szemléli az eseményeket, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ott csak halottak és pusztítás van. Az unió szankciós politikája szintén megbukott – folytatta -, hozzátéve: a várakozás az volt, hogy az orosz gazdaságot kényszerítik térdre, de az európai gazdaságnak okoztak nehézséget.

Ukrán nemzetiségi szószóló: gyászolunk minden nap

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló köszönetet mondott azoknak, akik hozzájárultak Magyarország és Ukrajna kétoldalú kapcsolatának javításához. A magyarországi ukrán nemzetiségű családok között egyre többen vannak, akiknek családtagjuk vagy ismerősük életét veszítette, „gyászolunk minden nap” – fogalmazott.

Szijjártó Péter megismételte, hogy a magyar kormány elítéli a szomszédban zajló háborút, amely pusztítást hoz, áldozatokkal jár és mindent megtesz azért, hogy béke legyen a szomszédban, ne kelljen még több embernek meghalnia. Az ukrán áldozatokat közösen gyászoljuk, sokan közülük magyar emberek – fogalmazott.

Felidézte, hogy a közelmúltban Ungváron találkozott ukrán kollégájával és az elnök iroda vezetőjével, akikkel közösen felkeresték a városi temetőt, lerótták kegyeletüket az áldozatok előtt. Ez a látogatás meggyőzte, hogy meg kell sokszorozni a mielőbbi béke elérése érdekében tett erőfeszítéseket. Köszönetet mondott Viktor Mikitának, Kárpátalja kormányzójának, aki – mint kiemelte – minden tiszteletet és támogatást megérdemel.

Kitért arra is, hogy a magyar kormány és a hatóságok mindaddig fenntartják Magyarország történetének legjelentősebb humanitárius akcióját, amíg arra szükség van.

Ma 1558 olyan óvoda és iskola van, ahová menekült gyermekek járnak. Kiemelte: azt szeretnék, ha Magyarország és Ukrajna között a kölcsönös tiszteleten alapuló jó együttműködés valósulna meg a jövőben, ehhez szükség van a nyitott és vitás kérdések rendezésére.


Elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását, valamint a képviselők hozzájárultak Svédország NATO-csatlakozásához és felfüggesztették az MSZP-s Gurmai Zita mentelmi jogát. Megkezdődött a titkos szavazás az új államfőről.

Napirend

Az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy a Varga Judit (Fidesz) lemondott képviselői mandátumáról, így az Országgyűlés létszáma 198 főre változott.

A képviselők döntöttek arról, hogy kivételes eljárásban tárgyalják az egyes közszolgálatokkal kapcsolatos törvény módosításáról szóló előterjesztést, amelyet Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nyújtott be. A törvényjavaslat a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tisztség létrehozása érdekében módosít több törvényt is. A törvényjavaslat alapján a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a miniszterelnök

politikai igazgatójához hasonló jogállást tölt be.

Döntöttek arról is, hogy négy órás időkeretben folytatják le az életvégi döntésekről szóló politikai vitát, amelyet ellenzéki képviselők kezdeményeztek.

Elfogadta a parlament Novák Katalin lemondását

Elfogadta az Országgyűlés Novák Katalin köztársasági elnök lemondását hétfőn. A képviselők a döntést 196 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozták meg.

Novák Katalin február 11-i keltezéssel nyújtotta be lemondó nyilatkozatát a parlamentnek. Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a parlament döntése alapján a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.

Hozzájárult a parlament Svédország NATO-csatlakozásához

Hozzájárult az Országgyűlés Svédország csatlakozásához az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO).

A képviselők 188 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül hagyták jóvá a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényt.

Az eddig semleges észak-európai állam – Finnországgal együtt – az orosz-ukrán háború 2022-es kitörését követően kérte felvételét a katonai szövetséghez. Svédország akkor válik taggá, amikor a csatlakozási okiratát letétbe helyezi az Amerikai Egyesült Államok Kormányánál.

Az Országgyűlés felfüggesztette Gurmai Zita (MSZP) mentelmi jogát

Az Országgyűlés 138 igen és 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül felfüggesztette Gurmai Zita mentelmi jogát.

Az ellenzéki politikus mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész kezdeményezte. Az indítvány szerint a politikust csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága által, egy 2022-ben zajlott VIII. kerületi házkutatás során tanúsított magatartása miatt.

A mentelmi bizottság elnöke azt javasolta a testületnek, hogy kövesse a közvádas bűncselekmények esetén fennálló, a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó gyakorlatát, és az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza.

A bizottság 3 igen, 3 nem szavazattal az elnöki javaslatot nem fogadta el, tehát a testület azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Gurmai Zita országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel.

Hargitai János (KDNP), a mentelmi bizottság elnöke azt mondta: a testület kormánypárti tagjai az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a közvádas ügyben a mentelmi jog felfüggesztését javasolták, az ellenzéki tagok viszont nem támogatták a mentelmi jog felfüggesztését.

Megkezdődött a titkos szavazás a köztársasági elnökről

Az elnöklő Latorcai János ismertette, hogy érvényes jelölés a kormánypártok által javasolt Sulyok Tamásra érkezett.


Megválasztotta köztársasági elnökké Sulyok Tamást a parlament hétfőn, az új államfő azt mondta, bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén. A Ház ezt követően áttért az interpellációk tárgyalására.

Megválasztotta köztársasági elnökké Sulyok Tamást a parlament

Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson.

A szavazólapot 147 képviselő vette fel. A 139 érvényes voks közül Sulyok Tamás 134-et kapott, öten nemmel szavaztak, hét érvénytelen szavazat volt.

A szavazás előtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az ülésteremből.

A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét.

Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalába, ő lesz a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Sulyok Tamás: kölcsönös meghallgatás és megértés révén szeretnék bizalmat építeni

Bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök, aki azt mondta, bizonyos hatáskörökben – például a kitüntetések, a kegyelmezés esetén – a lehető legszélesebb transzparencia híve.

Megválasztása után elmondott beszédében az új államfő, aki az Alkotmánybíróság elnöke, azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni.

Azt mondta, az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt. Az előítéletektől mentes kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja – tette hozzá.

Sulyok Tamás közölte azt is, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság.

A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak figyelmemre és támogatásomra – hangsúlyozta.

DK: hány gyermeket mentett meg a gyermekvédelmi törvény?

Arató Gergely (DK) azt mondta: most, amikor kiderült, hogy „a pedofilhálózat befolyása a Köztársasági Elnöki Hivataltól a református egyházon keresztül a kormányig ér el”, fel kell tenni a kérdést, milyen célt szolgált a szerinte tévesen gyermekvédelminek nevezett törvény.

Gyalázatosnak nevezte a jogszabályt, és azt mondta: az nem a pedofilbűnözőket célozta elsősorban, hanem összemosta a pedofilokat és a különböző nemi vagy szexuális kisebbségeket.

A politikus azt firtatta, hány gyereket mentett meg „a Magyarországot fojtogató pedofilhálózattól” a törvény, hány pedofil bűnözőt fogtak el, tiltottak el a gyerekek közeléből mindörökre? Csökkent-e a pedofil bűncselekmények száma azóta, hogy könyveket fóliáznak le és múzeumi kiállításokat tiltanak be? – sorolta.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kijelentette: a kormány zéró toleranciát alkalmaz a gyermekek sérelmére bűncselekményt elkövetőkkel szemben. Kegyelemnek ilyen esetben helye nincs – rögzítette.

Idézte az alaptörvényt, amely deklarálja, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, továbbá minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges gondoskodáshoz.

Felidézte, hogy 2010 óta a kormány számos intézkedést hozott a gyermekek védelme érdekében. Biztosította, hogy akik gyermekek sérelmére követtek el súlyos bűncselekményeket, ne végezhessenek gyermekek nevelésével, gondozásával kapcsolatos tevékenységet.

A gyermekek sérelmére elkövetett súlyos bűncselekményeknél – különös tekintettel a szexuális bűncselekményekre – rendelkeztek azok el nem évüléséről – közölte. Fokozatosan bevezették a végleges hatályú foglalkozástól eltiltást a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményeknél, szigorították a 12 év alatti gyermekkel végzett szexuális cselekményért kiszabható büntetést – sorolta.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Momentum: elhallgatja az igazságügyi miniszter az igazságot?

Lőcsei Lajos (Momentum) egyenes választ követelt arra, hogy a köztársasági elnöknek történő felterjesztést megelőzően kegyelemre javasolta-e az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya K. Endre kérelmét?

Kitért arra, hogy a kegyelmi kérelmet a gyakorlat alapján megvizsgálják az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának szakemberei, akik végül vagy javasolják azt kegyelemre, vagy nem. A hallgatás miatt a munkájukat tisztességgel végző minisztériumi szakemberekre is a cinkosság árnyéka vetül most – vélekedett, hozzátéve: egyszerűen tisztázni lehet az ő felelősségüket, hiszen a miniszter pontosan tudja, hogy a kegyelmi főosztály milyen javaslatot tett K. Endre kérelme ügyében.

Kijelentette: K. Endre ügyében nincs helye hallgatásnak és mellébeszélésnek.

Répássy Róbert arról biztosította a képviselőt, hogy minden tájékoztatást megadnak, ami a törvények szerint lehetséges. Kitért a büntetőeljárási törvény és a büntetés-végrehajtási törvény rendelkezéseire. Ezenkívül hivatkozott arra, hogy a Kúria ítéletében megállapította: ezek a jogszabályok kizárják azt a lehetőséget, hogy személyes adatokat kiadjanak.

Ez vonatkozik a köztársasági elnöki hivatalra és az igazságügyi tárcára egyaránt – közölte, hozzátéve: bármennyire szeretné, de ő sem teheti meg, hogy beszámol ezekről az adatokról.

A képviselő a választ nem fogadta el.


A bicskei pedofilbotrányról, a hazai munkavállalók előnyben részesítéséről és az ukrajnai méz importjáról is kérdezték a minisztereket az interpellációk órájában a képviselők.

MSZP: mit tett a gyermekek védelmében a kormány?

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy a bicskei pedofilbotrány kirobbanása óta nyolc év telt el, azóta „számos pedofilbotrányba keveredett a Fidesz”, amit valahogy mindig megúszott a kormány.

„Miközben párttársaikat mosdatták, próbáltak úgy tenni, mintha a legnagyobb gyermekvédők lennének, az ellentmondás elfedésére a kormányzati gépezet mindent bevetett, volt itt minden: törvénymódosítás, nemzeti konzultáció, közpénzből tolt propaganda” – sorolta. Mint mondta, Novák Katalin és Varga Judit közös kegyelmi ügye teljesen világossá tette, hogy ez az egész csak színjáték, amiben Balog Zoltán fideszes politikus, egyházi szereplő és egykori miniszter és még valószínűleg mások is benne voltak. Feltette a kérdést, mit tett, illetve tett-e érdemi intézkedéseket a gyermekek védelmében a kormány a bicskei pedofilbotrány kirobbanása óta? Kíváncsi volt arra, hogy történtek-e lépések a gyermekotthonokban élő gyerekek felvilágosítása, az ott dolgozók továbbképzése, a jelzőendszer megerősítése érdekében? Miért mentegetik a „pedofilmosdatókat”, miért nem a gyermekvédelmi rendszert erősítik?

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: ha valamit fontos volt 2010 óta, az a gyermekek és a gyermeket vállaló családok segítése. Ezért fogadták el rögtön kormányzásuk elején azt a Btk-módosítást, amely az áldozatokat védi és nem az elkövetőknek ad kibúvókat. Ez radikális változást volt a korábbi szemlélethez képest – hangsúlyozta.

Ez a helyes hozzáállás az ügyben, és most is az áldozatok, a gyermekek szemszögéből kell az ügyet megközelíteni és az ő érdeküket kell képviselni – rögzítette.

Kitért azokra a gyermekek védelmét célzó módosításokra, amelyeket az ellenzék nem támogatott. Ezek között említette, hogy gyermekek sérelmére elkövetett súlyos bűncselekmény esetén ne végezhessenek az érintettek olyan munkát, ami a gyermekek nevelésével és gondozásával kapcsolatos. Bevezették a kapcsolati erőszakot, mint bűncselekménytípust a büntetőjogban, ezzel értékelése szerint nagyon sok bántalmazott, erőszakot elszenvedő családtagot tudnak megmenteni. A titkos menedékházak létrehozásával összefüggő 2015-ös javaslat mögé sem álltak oda – tette hozzá. Nem támogatták a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítését sem 2016-ban, ahogy nemet mondtak a pedofilnyilvántartás létrehozására is – sorolta.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Jobbik: mikor veszik vissza az állami támogatást a magyarok helyett külföldieket foglalkoztató cégektől?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról érdeklődött a nemzetgazdasági minisztertől, „mikor vesszük vissza azt, ami a magyar adófizetőké”, vagyis azon cégek vissza nem térítendő támogatását, amelyek hazai helyett külföldi munkaerőt alkalmaznak.

A képviselő érthetetlennek nevezte, hogy a 200 ezer magyar álláskereső helyett a kormány a szervezett vendégmunkás-importot támogatja, sok esetben pedig úgy bocsátják el a magyarokat, hogy közben a külföldieket megtartják.

Pártja „magyar kvótáról” szóló javaslata alapján azt szorgalmazta, hogy fizettessék vissza büntetőkamattal azon cégek támogatását, amelyek nem alkalmaznak legalább 90 százalékban az Európai Gazdasági Térségből érkező, jellemzően magyar munkavállalókat.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt tíz évben mintegy egymillióval nőtt a magyar munkavállalók száma, ami alapvetően bizonyítja, hogy a kormányzat mennyire támogatja a magyar emberek hazai elhelyezkedését.

Magyarország a magyaroké, a magyar munkahelyek elsősorban a magyarokat illetik meg – mondta, hangsúlyozva, csak az állam által meghatározott módon, jogcímmel és feltételekkel lehet külföldinek állást vállalni, a kormányzat pedig elsősorban a mintegy 300 ezer inaktív mobilizálásával kívánja betölteni az üres álláshelyeket, és csak a lehető legszűkebb, legindokoltabb körben alkalmazzanak vendégmunkásokat.

A képviselő az államtitkári választ nem fogadta el.

Mi Hazánk: hogyan hat a piacra a beérkező ukrán méz?

Dócs Dávid (Mi Hazánk) arra várt választ az agrárminisztertől, felmérte-e már a kormány, milyen hátrányok érik a hazai méhészeket a beömlő ukrán méz miatt?

Arról beszélt: az importméz letöri és a termelési költség alá szorítják a felvásárlási árakat, ami könnyen a korábban sikeres ágazat hanyatlásához vezethet. Hangsúlyozta: a hazai méhészek már régóta exportpiacokat keresnek saját túlélésük érdekében.

Nagy István agrárminiszter válaszában hangsúlyozta: Brüsszel felelőtlen döntéseivel a termelők mindennapi megélhetését veszélyezteti, megemlítve, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a kínai „hamis méz” importja.

Az ágazatot támogató hazai kormányzati intézkedéseket sorolva megemlítette: Európában egyedülálló módon adómentessé tették a méhészeti tevékenységet, állatjóléti támogatást adtak a gazdáknak. Évente hétmilliárd forintos támogatásban részesül az ágazat, jellemzően olyan jogcímeken, amelyeket 2010 után vezettek be.

A tárcavezető megemlítette: változnak magyar kezdeményezésre az uniós mézjelölési szabályok, konkrétan fel kell tüntetni, milyen arányban melyik országból származó méz van az üvegben.

Hozzátette: Magyarország az európai mézpiac rendbetételének elkötelezett harcosa, majd arról beszélt: februárban az a jelzés érkezett, hogy mézhiány uralkodik, és az ágazat összeomlásának elkerülése érdekében oldották fel a tilalmat, nehogy kilistázzák a hazai termelőket a nagy nyugat-európai vásárlók. A jövőt védjük ezzel a döntéssel – mondta Nagy István.

Az interpelláló képviselő nem fogadta el a miniszteri választ.


Az akkumulátor-hulladék lerakásával kapcsolatos problémákról, népszavazási kérdésekről, és a közösségi közlekedési tarifarendszerről is szóltak az interpellációk hétfőn az Országgyűlésben.

Párbeszéd: mit tesz a kormány az illegális akkuhulladék-lerakás ellen?

Tordai Bence (Párbeszéd) a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordult interpellációjával, azt tudakolva, mit tesz a kormány az illegális akkuhulladék-lerakás megakadályozása érdekében.

Az ellenzéki képviselő szerint miközben a kormány korábban azt mondta, nálunk az európainál szigoróbb előírások vonatkoznak az ágazatra, és az ország nem lesz az akkumulátorok illegális lerakóhelye, a tervezett volumenű gyártás minden feltétele hiányzik Magyarországon.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában annak a véleményének adott hangot: ellenzéki oldalon nyilvánvaló politikai haszonszerzési céllal „lázítanak” az akkumulátoripar ellen.

Hangsúlyozta: Magyarországon kizárólag érvényes engedéllyel és a szigorú előírások betartása mellett végezhető hulladékhasznosítás, mindezt pedig folyamatosan nyomon követik a hatóságok, amelyek, ha kell, akár fel is függesztik egy-egy üzem működését.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is: a hulladékot újra lehet hasznosítani, a kormány pedig a körforgásos gazdaság híve. Megemlítette: a képviselő által kifogásolt sárbogárdi telephelyen nem hulladékot, hanem a nemzetközi előírásoknak megfelelő, bontatlan csomagolású árut találtak az ellenőrzés során.

A képviselő a választ nem fogadta el.

LMP: miért félnek az állampolgárok véleményétől?

Csárdi Antal (LMP) megdöbbenésének adott hangot, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium megtámadta a Nemzeti Választási Bizottság által jóváhagyott népszavazási kezdeményezést, amely hatályon kívül helyeztetné a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó részeit. Ezzel szerinte egyértelművé vált, hogy a kormány nem meri vállalni a nyíltszíni vitát.

Az ellenzéki politikus arról érdeklődött: miért gondolják, hogy magyarok százezreit érintő, életüket befolyásoló kérdésben nem számít a magyar állampolgárok véleménye? Miért félnek az állampolgárok véleményétől, és mit gondolnak általában a népszavazás jogintézményéről – kérdezte.

Lázár János építési és közlekedési miniszter válaszában jelezte: az országban a Fidesz kezdeményezte és vitte sikerre a legtöbb népszavazást.

Közölte: azért fordult a kúriához, mert a népszavazási törvény szerint költségvetési ügyben nem lehet népszavazást tartani, az állami beruházások pedig költségvetési ügyek.

Arra is kitért, hogy a baloldal 2006-ban olyan szabályozást hozott, hogy a kiemelt beruházáshoz 15 munkahely és 90 millió forint, most százmilliárd forintos beruházás és száz új munkahely teremtése szükséges ahhoz, hogy magánberuházás esetén egyáltalán felmerülhessen a kiemeltség.

Az interpelláló nem fogadta el a miniszteri választ

Fidesz: hogyan segíti a közösségi közlekedést a tarifarendszer átalakítása?

Bánki Erik (Fidesz) a tíz hónapja bevezetett vármegye- és országbérletről azt mondta: fontos közlekedéspolitikai cél hozzájárulni a lakosság mobilizációjához és a gazdasági növekedéshez.

Nagy előrelépésnek nevezte, hogy megszületett az új megállapodás, amely Budapesten és a főváros agglomerációjában is olcsóbbá és igazságosabbá teszi a közlekedési szolgáltatások rendszerét, hiszen március 1-től a BKV járatain is érvényesek lesznek az ország- és vármegyebérletek.

Így a vidékről ingázók országbérletükkel a fővárosi járatokon is utazhatnak, míg az agglomerációból ingázók esetében 75 ezer felnőttnek csaknem 10 ezer forinttal, 85 ezer nagydiáknak pedig mintegy 3500 forinttal kerül majd kevesebbe a havi közlekedése.

Az agglomerációban élő, 14 éven aluli diákok Budapestig, illetve azon belül is teljesen ingyen utazhatnak, míg mintegy 200 ezer fővárosi, 14 év feletti diák a 3450 forintos Budapest-bérlet helyett, mindössze 945 forintért válthat majd vármegyebérletet.

Lázár János építési és közlekedési miniszter válaszában kiemelte: az egyszerű vármegye- és országbérlet nagy sikert aratott. Kiemelte: 4,5 millió ember ingázik naponta Magyarországon.

Ismertette: 2022-ben a jegyértékesítésből származó bevétele 112 milliárd forint volt a MÁV-Volán csoportnak, 2023-ban pedig 118 milliárd. Bár a vármegye- és országbérletek kritikusai azt mondták, hogy azok bevezetése 40 milliárd forintba fog kerülni, ehhez képest hatmilliárdos többletet hozott.

Március elsejétől a tarifarendszer megváltoztatásával olcsó és egyszerű szolgáltatást kívánnak biztosítani – tette hozzá. Rámutatott: 2022-ben csak a vasútnál 134 millió utazás volt, 2023-ban viszont 180 millió, amely az elmúlt 35 év legtöbb utasszáma. Vármegye- és országbérletből 2023-ban 6,8 milliót adtak el, amely azt bizonyítja, hogy van igény rá.

A tárcavezető tájékoztatása szerint hétszázezer olyan gyermek van Magyarországon, aki 6 évnél idősebb és 14 évnél fiatalabb, ők márciustól díjmentesen közlekednek majd a helyközi közlekedésben. További egymillió 14-25 év közötti fiatal félárú közlekedést kap.

Emellett 300 ezer 65 év alatti nyugdíjas ingyenesen utazik, egymillió közalkalmazott eddig 12 alkalommal kapott 50 százalékos kedvezményt, most ezt egy regisztráció után korlátlanul megkapják. További kétszázezer nagycsaládos, ha együtt utazik, térítésmentesen teheti meg, és 900 ezer magyar igazolvánnyal rendelkező ember 12 alkalmas ingyenes utazásra kap lehetőséget. Mellettük 280 ezer fogyatékkal élő március elsejétől ingyenesen utazik.

Lázár János arra is kitért, hogy 200 ezer budapesti diák 3450 forint helyett 945 forintért válthat havibérletet a fővárossal kötött megállapodás értelmében.

Az interpelláló a miniszteri választ elfogadta.


A szakképzésben dolgozók béréről, a gyermekvédelemről és a szociális szféra finanszírozásáról is szóltak az interpellációk hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések során pedig a miniszterelnököt is kérdezték a bicskei kegyelmi ügyről.

KDNP: mit tesz a kormány a szakképzésben dolgozók béremelése érdekében?

Földi László (KDNP) arról beszélt: a kormány az elmúlt években számos intézkedést tett a szakképzés megújításának érdekében. A képzési kínálatot a munkaerő-piaci igényekhez igazította, életszerűbbé tette a képzési formákat, bevezette a duális képzést, létrehozta a szakképzési centrumokat, a szakképzésben tanulók ösztöndíjrendszerét, valamint komoly lépéseket tett a digitalizáció irányába is.

Szakmunkásaink magyarországi és nemzetközi eredményei arról tanúskodnak, hogy kiváló pedagógusok, oktatók, szakemberek végzik a felkészítésüket, ezért azt kérdezte: mit tesz a kormány a szakképzésben dolgozók béremelése érdekében?

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány kiemelt feladatának a tudásalapú gazdaság megteremtését, amellyel az ország versenyképességének növelését szeretnék elérni.

Felidézte: a két lépcsőben megvalósult bérfejlesztés éves szinten összesen 15 százalékos emelést jelentett 2023-ban, majd 2024-től minden szakképzésben dolgozó oktató átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapott.

Az oktatói bérek a szakképzésben 2020-tól tulajdonképpen megduplázódtak – mondta.

DK: nem élhetünk olyan országban, ahol gyerekeket szolgáltatnak ki pedofiloknak

Barkóczi Balázs (DK) felidézte: 2011-ben az akkor még fővárosi fenntartású önkormányzatban mesélte el az akkor még fővárosi fenntartású bicskei gyermekotthon két dolgozója, hogy milyen szörnyűségek történnek ott, ám ez ellen a kormányzat semmit sem tett, sőt az igazgatót még ki is tüntették bronz érdemkereszttel.

Csak akkor kezdték komolyan venni az ügyet, amikor az egyik áldozat öngyilkossága után a közvélemény számára is világossá váltak a gyermekotthonban történt szörnyűségek – emlékeztetett.

Hozzátette: hiába emeltek vádat 2018-ban K. Endre ellen, a kormányzat hagyta, hogy folytassa az üzelmeit. Az elnöki kegyelem után most semmi sem akadályozza meg őt abban, hogy újra gyerekek közé menjen – jegyezte meg.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: minden pedofilnak börtönben a helye.

Ezért is megdöbbentő, hogy az említett intézményvezető 1990 óta volt kinevezve a gyermekotthon élére, és Demszky Gábor húszéves főpolgármestersége alatt háborítatlanul tudta végezni tevékenységét – vetette fel, hozzátéve: miután állami fenntartásba került az intézmény, három éven belül büntetőeljárás indult az igazgató ellen.

A kormány abba az irányba tett lépéseket, hogy minél szigorúbbak legyenek a pedofilokat sújtó büntetések és még nagyobb legyen a lelepleződés aránya – közölte.

Jobbik: a teljes szociális szféra gyalázatos bérhelyzetét rendezni kellene

Ander Balázs (Jobbik) hangsúlyozta: a gyermeknevelésben nemcsak az államnak, hanem elsődlegesen a családnak van felelőssége, de megvan az állami feladat is.

Nagyon fontos a 23 ezer állami gondoskodásban élő gyermek sorsa, de érdemes nagyobb perspektívában gondolkodni, ehhez viszont a teljes szociális szféra nyomorúságos, gyalázatos bérhelyzetét rendezni kellene – mondta el.

Minden eddigi béremelés ellenére iszonyatos ugyanis az ágazatban a munkaerőhiány és hatalmas a fluktuáció, emiatt valódi gyermekvédelemről Magyarországon nem lehet beszélni – emelte ki.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a szociális szféra finanszírozása 2010-hez képest több mint négyszeresére emelkedett. Ebbe beletartoznak a gyermekvédelmi intézmények is, de a költségvetési vita még lehetőséget ad arra, hogy további támogatásokat kapjanak – fűzte hozzá.

A magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig, a gyermekvédelmi intézmények felügyeletét, a vezetői kinevezéseket pedig szigorítani – közölte.

Azonnali kérdések

DK: mi Orbán Viktor felelőssége a pedofilbotrányban?

Kálmán Olga (DK) hangsúlyozta, a miniszterelnök azt próbálja elhitetni, fogalma sincs arról a pedofilhálózatról, amely átszövi a kormányát, pártját, felekezetét, de még a saját családját is érinti.

Érdeklődött a kormányfő öccse és a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének kapcsolatáról, majd feltette a kérdést: véletlen-e, hogy a pedofil iskolaigazgatót éppen az Orbán-család céges ügyvédje képviselte a bíróságon, hogy Orbán Viktor személyesen kampányolt a pedofil igazgató mellett vagy az, hogy Áder János akkori államfő testvére is tudott a gyermekek elleni erőszakról, de szemet hunyt felette?

Balog Zoltán, a kormány volt minisztere éppen a kegyelmi kérvényre nem kérte a miniszterelnök jóváhagyását, és arról Varga Judit igazságügyminiszter sem szólt? Véletlen, hogy Novák Katalin, miután megadta a kegyelmet, éppen K. Endre szülőfalujába ment nyaralni? – érdeklődött.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány számára sosem volt kérdés a pedofília ügye, mindig mindent megtettek a gyermekek védelméért.

A bicskei gyermekotthon élén húsz évig olyan ember állt, akit önök neveztek ki, tartották ott, önöktől örököltük – emlékeztetett. Amikor az igazgatóval szemben gyanú merült fel, azonnal megindult a vizsgálat. Ez 2011-ben még nem vezetett eredményre, de nem adták fel, és 2016-ban már eredményes eljárást indítottak – emlékeztetett.

Önök hol voltak húsz évig, ha nekünk kellett eltakarítani azt, amit önök itt hagytak? – vetette fel.


A bicskei gyermekotthon volt igazgató-helyettesének kegyelmi ügyéről, annak indokairól és a kormány felelősségéről kérdezték a képviselők a miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában hétfőn az Országgyűlésben. Orbán Viktor azt mondta: nincs felhatalmazva arra, hogy a volt államfő helyett válaszoljon, a volt igazságügyi minisztert leszámítva a kormány egyetlen tagja sem látta a kegyelmi kérvényt, és minden vizsgálatot támogatnak az ügyben; a baloldalt pedig azzal vádolta, hogy ők rejtegettek pedofilokat.

Momentum: miért kapott kegyelmet K. Endre?

Tompos Márton (Momentum) azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért kapott kegyelmet K. Endre, illetve személyesen milyen kapcsolatban állt az ügy két elítéltjével. Arra hivatkozott: egy 2022-es felvételen Orbán Viktor szerepel együtt a pedofilügyben elítélt igazgatóval, és az is kiderült, hogy férfit a miniszterelnök családjának céges ügyvédje védte a perben, a kegyelmet kapott férfi pedig a kormányfő öccsének birkózó egyesületével dolgozott együtt Bicskén, és rendszeresen járt a Puskás Akadémián.

Orbán Viktor megismételte: kegyelmet az államfő adott, és hogy ezt miért tette, egyedül ő tud válaszolni. „Nem vagyunk felhatalmazva, egyikünk sem és én sem, hogy a köztársasági elnök helyett bármely kérdésre válaszoljunk” – mondta, azt ajánlva a képviselőnek, hogy forduljon bátran a volt államfőhöz.

Hangsúlyozta: ha a kormány elé kerül bármilyen ügy, pedofil kérdésekben kegyelemnek helye nincs, nem volt, és nem is lesz. Hozzátette: a baloldal nem támogatta a parlamentben a pedofil-nyilvántartás létrehozását, a gyermekpornográfia elkövetőivel szembeni súlyosabb szankciókat és azt sem, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos szexuális bűncselekmények ne évüljenek el.

„Önök megengedték, hogy több mint 500 pedofil járjon szabadon az országban, mert mindössze 81 embert voltak képesek börtönbe zárni, miközben akiket önök ma vádolnak, több mint 660 pedofilt zártak börtönbe. Ha valaki pedofilokat rejtegetett itt az elmúlt időszakban, azok önök voltak. Épp elég gond nekünk, amit önöktől megörököltünk, azt az istállót kitakarítsuk” – fogalmazott.

Tompos Márton úgy reagált: a Momentum nem volt még parlamenti párt, ezért nem is tudta megszavazni a kormányfő által említett törvénymódosításokat. Azt kérdezte: mit fog tenni a kormány azért, hogy minden gyermek emberhez méltó körülmények közt nőhessen fel, minőségi oktatást kapjon, és bizalommal fordulhasson valakihez, ha bántják.

Orbán Viktor azt hangsúlyozta: a gyermekvédelmi rendszer ma sokkal erősebb, mint amilyen 2010-ben volt.

„Ha Magyarországon a szülők és gyerekek valakiben megbízhatnak, az nem a pedofilokat rejtegető baloldal, hanem mi vagyunk” – jelentette ki.

MSZP: a miniszterelnök hagyta jóvá K. Endre kegyelmének miniszteri ellenjegyzését?

Tóth Bertalan (MSZP) azt kérdezte: a kegyelmi ügyben Orbán Viktor hagyta-e jóvá a volt igazságügyi miniszter ellenjegyzését, és ha nem, akkor azt ki tette meg.

Orbán Viktor azt válaszolta: a kormány ezt a kérdést nem tárgyalta, ha tárgyalta volna, sosem született volna meg a kegyelmi ítélet. „Varga Juditnak azért kellett távoznia, mert ellenjegyezte azt, amit nem kellett volna ellenjegyezni, ezért nincs ma itt közöttünk” – mondta.

Tóth Bertalan úgy reagált: nem azt kérdezte, hogy a kormány tárgyalta-e ezt az ügyet, hanem azt, hogy a kormányfő jóváhagyta-e Varga Judit ellenjegyzését. Azt is megkérdezte, ha teljesen tiszta a kormány lelkiismerete, akkor támogatják-e, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság álljon fel az ügyben.

Orbán Viktor azt válaszolta: az igazságügyi minisztert leszámítva, a kormány egyetlen tagja sem látta a kegyelmi kérvényt. „Egyébként pedig minden vizsgálatot támogatunk” – tette hozzá.

Jobbik: megelőzésre, áldozatsegítésre lenne szükség

Ander Balázs (Jobbik) felidézte, hogy a Jobbik egyedüli ellenzéki pártként támogatta a gyermekvédelmi törvény elfogadását 2021-ben.

Nem akarnak szabadlábon látni egyetlen pedofil gazember sem, legyen az NER-es vagy nem NER-es – rögzítette. Ugyanakkor azt sem akarják, hogy a nyugatról importált woke-elmebaj neomarxista őrülete betegye a lábát az iskolákba – tette hozzá.

Mindig támogatták a szigorú büntetések bevezetését, akkor is, amikor 2016-ban a javaslatcsomagukat azzal söpörték le, hogy a jogszabályi környezet megfelelő.

Kijelentette: szükség lenne a megelőzésre, az áldozatsegítésre, de erről egy szót nem ejtett a kormányfő. Szükség lenne továbbá a teljes gyermekvédelmi és szociális ágazat megerősítésére – közölte.

Orbán Viktor azt mondta, teljesen egyetért a képviselővel, nincs vitája vele. Annyit jegyzett meg, az áldozatsegítés ügyében lehetett volna méltányos a képviselő, áldozatsegítő központokat a jelenlegi kormány hozott létre. Ilyen azért van, mert polgári kormánya van Magyarországnak – rögzítette.

Hozzátette: minden szigorítást megfontolnak és egyúttal kérte a kormány javaslatainak a támogatását.

Kitért arra is, hogy a belügyminiszter világos utasítást kapott arra, hogy minden gyermekvédelmi intézményt át kell világítani, minden vezetőt és vezetőhelyettest egyenként meg kell nézni. Úgy tűnik, a kinevezésükhöz kapcsolódó előzetes vizsgálatok nem voltak elég alaposak az elmúlt időszakban, ezért most egyenként el kell végezni – mondta.

Lesznek új szabályok, amelyek a vizsgálatok szempontjait adják meg – jelezte a kormányfő.

A jobbikos képviselő munkaerőhiányt és béreket firtató kérdésére Orbán Viktor viszonválaszában kiemelte: a gyermekvédelmi intézmények költségvetési támogatását négyszeresére emelték 2010-hez képest. Sok a tennivaló, dolgoznak rajta – erősítette meg, hozzátéve: a bérek sincsenek jó állapotban, noha az elmúlt három évben jelentős emelés történt, ezt szeretnék folytatni.


A készpénzhasználatról, a gyermekvédelemről és a végrehajtási törvényről is kérdezték a miniszterelnököt az azonnali kérdések órájában hétfő este az Országgyűlésben.

Mi Hazánk: legyen alkotmányos jog a készpénz használata!

Toroczkai László (Mi Hazánk) azzal vádolta a kormányt, hogy mindig a bankok és a bankárok oldalán áll a magyar emberekkel szemben. Kitért arra, hogy a magyar emberek fizetik a jövedelmük legnagyobb hányadát az EU-ban a banki szolgáltatásokért és banki, postai szolgáltatások díja 12 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben.

Már csak ezért is ragaszkodnak a készpénzhasználathoz, aminek alkotmányos jognak kellene lennie, hogy ne tudjanak a bankok és a bankárok visszaélni a hatalmukkal.

Osztrák és szlovák példákat említett, és azt kérdezte, a kormánytöbbség miért szavazta le a Mi Hazánk vonatkozó javaslatát?

Orbán Viktor azt mondta, nem fair, amit a képviselő állít. Nem emlékszik olyan intézkedésre, amikor a magyar kormány a készpénzhasználatot engedte volna szűkíteni.

Rengeteg ilyen kérés érkezik a bankszektorból, nemzetközi szervezetektől, ez egy divatos téma a világban, de a kormány semmilyen ilyen igényt nem fogadott be, nem ismer el és nem engedik szűkíteni a készpénz használatát – rögzítette.

Ha lesz olyan nemzetközi nyomás, amihez szükséges lesz alkotmányos szintű ellenállás, akkor készen állnak, hogy ezt az ellenállást kifejtsék – jelezte.

Közölte: azt gondolták, hogy miután a készpénzhasználat mellett vannak, nem szükséges jogi védelmet biztosítani azon túl, ami van.

Jelen pillanatban a kormány álláspontja szilárd, a KDNP eleve ragaszkodik a készpénz használatához és a kormánynak van olyan minisztere – aki nem a pénzügyminiszter -, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzon, a nemzetközi fejleményeket nyomon kövesse – közölte a kormányfő.

Mint mondta, a készpénzhasználat és a kapcsolódó szabadságjogok olyan terület, ahol könnyen szót tudnak érteni egymással, várja az együttműködés különböző lehetőségeit. Van három-négy komoly téma, amit az alkotmány szempontjából meg kell vizsgálni – közte a kegyelmi jog – rakják össze egy csomagba, várja a kezdeményezésüket és foglalkoznak vele.

Párbeszéd: Orbán Viktornak egy tollvonásába kerülne, hogy több pénz jusson a gyermekvédelemben nevelkedőkre

Jámbor András (Párbeszéd) szerint a miniszterelnöknek egyetlen tollvonásába kerülne, hogy megemeljék a gyermekvédelemben nevelkedő fiatalok étkeztetésére fordított jelenlegi napi 1500 forintot és az 5100 forintos zsebpénzüket. Az ellenzéki politikus feltette a kérdést Orbán Viktornak, hogy mikor húzza meg ezt a tollvonást.

Jámbor András emlékeztette a miniszterelnököt, hogy másfél éve azt ígérte a parlamentben, ha valaki benyújt egy új végrehajtási törvényjavaslatot, akkor azt tárgyalni fogják. Jelezte, pártja decemberben benyújtott egy, az adóság visszafizetését és nem a végrehajtói maffiát támogató javaslatot, és azt kérdezte Orbán Viktortól, támogatja-e annak napirendre kerülését.

Orbán Viktor válaszában javasolta, hogy valamikor majd tekintsék át a gyermekvédelmi intézményeket pénzügyi szempontból is, ugyanakkor a pillanat megítélése szerint nem alkalmas erre, mert összekeveredik a gyermekvédelmi intézményekben dolgozók fizetése, munkakörülményei, meg a pedofil ügy, és ez „nincs így jól”.

„Takarítsuk ki a pedofíliával fertőzött intézményeinket, ha vannak még ilyenek a bicskein túl!” „Ezt tegyük rendbe, mert rendet kell tenni, és utána álljunk neki a hosszabb távon is kiszámítható, tisztességes működési feltételek” megteremtésének.

Azt is mondta, semmi akadályát nem látja annak, hogy a végrehajtás rendszerét átvizsgálják. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy éppen a jelenlegi kormány vezette be a végrehajtásnál a részletfizetési lehetőséget.

Viszonválaszában Jámbor András úgy értékelt, a gyermekvédelemben dolgozók bérének kérdése arról is szól, hogy lesznek-e olyan autonóm, a főnöküktől nem függő emberek, akik fel mernek lépni a gyermekotthonokban a visszaélésekkel szemben.

Orbán Viktor viszonválaszában sértőnek nevezte az ellenezéki politikus feltételezését, hogy a gyermekvédelemben alacsony fizetésért dolgozók nem mernek felszólalni a pedofil bűncselekmények ellen.

Megjegyezte: abszurd, hogy olyan emberrel kell beszélnie erről, akinek a mozgalmának aktivistája lakásán 70 ezer gyermekpornográf felvételt találtak.


LMP: A kormány elveszi a települések jogát, hogy döntsenek a saját jövőjükről 

Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, az elmúlt időszakban környezetkárosító hatásúnak bizonyult gödi, szigetszentmiklósi és bátonyterenyei akkumulátorgyárakat a hatóságok előzetesen nem jelentős hatásúnak minősítették, ezért nem kötötték környezetvédelmi engedélyezéshez a megépítésüket.

Jelezte, pártja meggyőződése szerint nem szuverenitásvédelem, ha idegen cégek érdekében feláldozzák Magyarország természeti kincseit.

Keresztes László Lóránt azt kérdezte Orbán Viktortól, miért akarják elvenni a települések jogait, hogy a saját jövőjükről döntést hozzanak azzal, hogy kiemelt beruházássá minősítik ezeket a gyárakat.

Orbán Viktor válaszában kiemelte: a kormánynak nem áll szándékában megakadályozni bármilyen közösségnek a saját életéről szóló döntését. Épp ellenkezőleg – fogalmazott, meggyőződésem, hogy legjobb, ha minden ügyben ott születik döntés, ahova az tartozik, minél közelebb a valóságos élethez.

A környezetvédelmi normákról azt mondta, Magyarországon nagyon világos és tiszta szabályok vannak, nem működhet úgy egy üzem, hogy nem teljesíti az Európában megszokott legmagasabb környezetvédelmi előírásokat.

Hozzátette: a gödi gyár esetében tudomása szerint a polgármester feljelentést tett, mert két eset lehetséges: vagy környezetkárosítás történt, vagy rémhírterjesztés. Várjuk a vizsgálat eredményét.

Viszonválaszában Keresztes László Lóránt közölte: válasza értelmében Orbán Viktor nem fogja támogatni, hogy a sóskúti akkumulátor-feldolgozó kiemelt beruházás legyen. Azt kérte a kormánytól, ne akadályozzák meg a sóskúti önkormányzat népszavazási kezdeményezését.

Válaszában Orbán Viktor úgy fogalmazott: megerősítem azt az álláspontot, amit Brüsszelben is képviselünk, hogy minden döntést az adott ügyhöz legközelebbi szinten kell meghozni. Ezért harcol a kormány Brüsszelben, hogy ne vegyék el tőlünk azokat a döntési jogokat, amelyek Magyarországon hozhatók meg ésszerűen, illetve Magyarország szuverenitásának körébe tartoznak. Ez nemcsak Brüsszel és Magyarország viszonylatában hanem a helyi közösségek és az országos vezetés viszonylatában is igaz – hangoztatta a kormányfő.

Fidesz: Kik szítják az erőszakot a fővárosban?

Ferencz Orsolya (Fidesz) arról beszélt: tavaly szélsőbaloldali antifa aktivisták ártatlan embereket vertek félholtra Budapesten, mert ruházatuk alapján úgy vélték, nem megfelelő a gondolkodásuk. Nemrég támadás érte a józsefvárosi Fidesz-irodát is, vasrúddal törték be az ajtaját.

Közölte: utóbbi elkövetője a Jámbor András által irányított szélsőbaloldali Szikra mozgalom aktivistája volt.

A baloldalon egyesek úgy vélik, hogy ha valaki másképp gondolkodik, azzal szemben nyugodtan lehet erőszakot alkalmazni – mondta, és azt kérdezte: mit kíván tenni a kormány azért, hogy megfékezze a szélsőbaloldali terrorcselekményeket?

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hosszasan sorolta a tavalyi antifa támadások módját, eszközeit, és az általuk okozott sérüléseket. Húsz ember öt alkalommal támadott Budapesten – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint idén a rendőrség megelőző lépéseket tett, megakadályozták, hogy bárki újra az antifa áldozata legyen.

KDNP: Mire képes a dollárbaloldal a hatalomért?

Hollik István (KDNP) azt mondta: az elmúlt másfél évtizedben semmi sem változott a baloldalon, de már a bíróság mondta ki Fekete-Győr Andrásról és Varju Lászlóról, hogy csaltak és erőszakot alkalmaztak.

Azt kérdezte, hogy mire képes a baloldal a hatalom megszerzéséért, továbbá van-e helye egy csalónak és egy erőszaktevőnek a magyar Országgyűlésben.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter válaszában leszögezte: egy országgyűlési képviselő amikor esküt tesz, vállalja, hogy Magyarország törvényeit megtartja és másokkal is megtartatja.

Emlékeztetett: Varju László 2018 decemberében több társával behatolt az MTVA székházába, ahol erőszakos cselekményt hajtott végre és ezen kívül volt egy választás elleni bűncselekménye is.

Fekete-Győr András szintén bűncselekményt, hivatalos személy elleni erőszakot követett el, egy füstgránátot dobott a rendőrökre.

Ezek jogellenes cselekedetek, amelyek nem férnek össze azzal, hogy valaki Magyarország jogszabályait megtartja és másokkal is megtartatja. Ebből elsősorban az érintetteknek kell levonni következtetést – tette hozzá a miniszter.

DK: Egy pap molesztált lányokat

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy 2022-ben a Hajdúdorogi Főegyházmegyében „Sz. atya” molesztált egy kamaszlányt, de az ügyben a nyomozást lezárták. Ezt követően a „pedofil pap” két másik kislányt is zaklatott, az egyikük kilencéves volt – hangsúlyozta a képviselő.

Miért hagyta a rendőrség, hogy egy pedofil szörny még egy évig gyerekeket zaklathasson – tette fel a kérdést.

Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, a kormány számára mindegy, hogy a pedofília hol bukkan fel, minden pedofilt üldözni fognak és mindegyiket börtönbe fogják zárni.

Hangsúlyozta, hogy a rendőrség minden egyes bejelentést büntetőeljárás keretében vizsgált és fog vizsgálni. Kiemelte: az egyházak arra törekednek, hogy még az állami szabályozásnál is szigorúbbakat vezessenek be.


 Kormány: Jogvita zajlik az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt

A kormány képviselőjeként felszólaló Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy az ügyben egy jogvita zajlik az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Az eljárásban a kabinet nem a saját véleményét, hanem a magyar jogból következő álláspontját fejti ki – hangsúlyozta. A kabinetnek van véleménye az ügyről, de nem az a dolga, hogy a saját értékítéletét hangoztassa a bíróság előtt, hanem a magyar jogi szabályozást kell bemutatnia – közölte.
Répássy Róbert felszólalásában kiemelte, hogy a magyar alaptörvény az életet védi és ezzel nincs egyedül, mert az Európai Unió tagállamainak többségében nem engedélyezett az úgynevezett aktív eutanázia.

A bírósági eljárás folyamatban van, a kormány a maga részéről tiszteletben fogja tartani az ítéletet – hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy az ügyben egy népszavazási kezdeményezés is indult.

Az a legcélszerűbb, ha az Országgyűlés megvárja a folyamatban lévő eljárások végét és csak azután vonja le a következtetéseket – közölte.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egyészségügyi államtitkára azt mondta, hogy az egészségügyről szóló törvény alapján az állampolgároknak kétféleképpen van lehetőségük egészségügyi ellátást visszautasítani. Az egyik az úgynevezett élő végrendelet, amelyben a cselekvőképes személyek közokiratban rendelkezhetnek arról, hogy esetleges cselekvőképtelenségük esetén mely kezeléseket, ellátásokat zárják ki. Másrészt minden önálló döntéshozatalra képes magyar állampolgár vagy Magyarországon tartózkodó és egészségügyi ellátásban részesülő személy életvégi döntés keretében nyilatkozhat arról, hogy milyen, az életet fenntartó, azt meghosszabbító kezeléseket választ vagy utasít el – hívta fel a figyelmet. A betegek arról is rendelkezhetnek, hogy ne kerüljenek intenzív osztályra – tette hozzá, kiemelve, hogy ezek a döntések bármikor megváltoztathatók.

Az államtitkár külön beszélt a pszichológiai, pszichiátriai és szociális támogatásról, valamint a visszafordíthatatlan állapotú betegek tüneteinek enyhítésére irányuló palliatív ellátásokról.

Előterjesztő: Legyen jog méltósággal befejezni az életet!

Szabó Rebeka (Párbeszéd) jelezte: a vitanap létrejötte az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS-) betegségben szenvedő Karsai Dániel bátorságának és felelősségvállalásának köszönhető.

Információi szerint egyetlen olyan, aktív eutanáziát megengedő szabályozás sem létezik, ahol könnyű és gyors lenne erre engedélyt kapni, sőt, a kérelmek túlnyomó többségét el szokták utasítani. Kiemelte: pártjuk is csak olyan szabályozás mellett tudja támogatni a szabad életvégi döntések magyar jogrendbe illesztését, amelyek kizárják a visszaélést.

Ha Magyarországon a szabad életvégi döntés lehetőségét megfelelően szigorú szabályozás mentén vezetnék be, az javítana a végstádiumú betegek helyzetén – vélekedett.

Arról is beszélt: az alaptörvény kimondja a vallás és az állam szétválasztását, valamint a gondolat- és lelkiismeret szabadságát, azaz az állam nem kényszeríthet semmiféle vallási vagy filozófiai meggyőződést az emberekre az élettel kapcsolatban. A gyógyításra tett esküvel kapcsolatban megjegyezte: nem köteleznek senkit sem az aktív eutanáziában való közreműködésre.

A vita arról szól, hogy tiszteljük-e eléggé a haldokló ítéletét a kérdésről, hogy miután biztosították neki a magas szintű palliatív ellátást, és meggyőződtek arról, hogy szándéka befolyásmentes és tartósan fennálló, ne gördítsenek akadályt akarata útjába – jelentette ki.

Szabó Rebeka szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét.

A szintén előterjesztőként felszólaló Bedő Dávid (Momentum) hangsúlyozta: Karsai Dániel és társai nem szeretnének mást, mint méltóságban halhassanak meg, szenvedés nélkül. Jár nekik a választás szabadsága, a lehetőség, hogy saját életükről döntsenek.

Azt mondta: hisznek a döntés szabadságában és az emberi méltóságban, az embereknek joguk van a saját sorsuk felett rendelkezni, és ezzel a magyarok többsége is egyetért.

Szerinte a kormány a társadalmi párbeszéd helyett csak cinizmussal tudott beszélni az ügyről, gyávák voltak vitázni és ahhoz is, hogy megkérdezzék a magyarokat, mert a benyújtott népszavazási kérdéseiket a Nemzeti Választási Bizottság lesöpörte az asztalról.

Az eutanázia legalizálása nem pártpolitikai ügy – jelentette ki az aktív eutanáziáról szóló népszavazást sürgetve. Fidesz: ellenkezik az alaptörvénnyel az eutanázia Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka elmondta, az eutanáziát az Európai Unió 27 tagállamából jelenleg csak három-négyben engedélyezték, vagyis az uniós országok csaknem 85 százalékában tiltott. A magyar alaptörvénnyel is ellenkezik az eutanázia – jelentette ki.

Hangsúlyozta, az orvosok hippokratészi esküje megtiltja, hogy emberi életet oltsanak ki.

Hozzátette: a betegek önrendelkezési jogának nem része, hogy más embereket vonjanak be saját öngyilkosságuk végrehajtásába.

A végstádiumú emberek számára biztosított a kórházi és az otthoni hospice ellátás, melynek keretében nagyon sokfajta segítséget kapnak. A hospice ellátást Magyarországon egyre többen veszik igénybe és jelentős fejlődésen ment át. Míg 2005-ben 1147 beteg vette igénybe és az egészségbiztosítási alap 34 981 ápolási napot finanszírozott, 2022-ben ez a szám megötszöröződött, 5567 beteg 153 885 ápolási napot kapott.


DK: Széleskörű társadalmi vita után népszavazáson kell dönteni az eutanáziáról

Arató Gergely, a DK vezérszónoka hangsúlyozta, az emberi élettel, az élet végével kapcsolatos kérdések az emberi jogok legalapvetőbb kérdései, amelyekre nincsenek egyszerű, könnyű válaszok. Ezekben a kérdésekben nem lehet megspórolni a vitát, a gondolkodást, az ütköző szempontok okos és higgadt mérlegelését – mondta.

A politikus szerint abban, hogy Karsai Dániel alkotmányjogász a társadalom elé tárta az eutanázia kérdését, nem a jogi eljárás a legfontosabb, hanem az, hogy a társadalmat kérdezi meg arról, van-e joga bárkinek őt szenvedésre ítélni, van-e joga az államnak azt mondani, hogy nem kérhet segítséget szenvedései megszüntetéséhez.

A DK álláspontja, hogy ebben a kérdésben érdemi társadalmi vitát kell lefolytatni. Nem lehet egyik vagy másik párt, világnézet, társadalmi csoport álláspontja alapján eldönteni ezeket a kérdéseket.

Erről a kérdésről széleskörű, mindenfajta teológiai, jogi, orvosi, társadalmi szempontot felvonultató, kiterjedt társadalmi vitát kell tartani és szervezni, amelyben elmondhatják a véleményüket az orvosok, a papok, a betegek, a filozófusok és az átlagemberek is.

A vita eredményét pedig egyetlen módon lehet tisztességesen levonni: népszavazással – jelentette ki Arató Gergely.

KDNP: A gyógyíthatatlan betegeknek joguk van visszautasítani a kezeléseket

Hollik István (KDNP) együttérzését fejezte ki a gyógyíthatatlan betegek felé. A felszólaló hangsúlyozta, Magyarországon minden gyógyíthatatlan betegségben szenvedőnek joga van visszautasítani az őt életben tartó kezeléseket és gyógyszereket, valamint joga van igénybe venni a palliatív ellátásokat.

A képviselő rámutatott, hogy az EU és az ENSZ országainak döntő többségében nem engedélyezik az asszisztált öngyilkosságot, sőt, kifejezetten tiltják azt.

Nincs olyan, hogy felesleges élet, az alaptörvény ennek szellemében az életet védi és az asszisztált öngyilkosságot nem engedélyezi – jelentette ki Hollik István.

Karsai Dániel levelét olvasta fel a Momentum

Bedő Dávid (Momentum) Karsai Dánielnek az Országgyűléshez írt levelét olvasta fel. A jogász a levélben emlékeztetett arra, hogy a volt holland miniszterelnök, a 93 éves Dries van Agt a közelmúltban feleségével közösen eutanázia segítségével hunyt el.

Karsai Dániel úgy fogalmazott, hogy ő maga életfogytig tartó szabadságvesztéssel van bebörtönözve a saját testébe.

MSZP: Meg kell adni a lehetőséget az önkéntes eutanáziára

Kunhalmi Ágnes (MSZP) kijelentette, szigorú előírások mellett mindenki számára meg kell adni az önkéntes, aktív eutanázia választásának lehetőségét. Az MSZP azt is támogatja, hogy az emberek erről népszavazáson mondhassák el a véleményüket – tette hozzá.

Az eutanáziát csak úgy lehetne igénybe venni, ha az ahhoz folyamodó személy gyógyíthatatlan és a szenvedései elviselhetetlenek – szögezte le. Szükség van arra, hogy az eutanáziát az állam a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatásként nyújtsa, mint bármi mást – fogalmazott a képviselő.

Jobbik: Helyes a vita és helyes lenne a népszavazás is az eutanáziáról

Lukács László György (Jobbik) azt mondta: abban hisznek, hogy a hatalmat az emberekhez legközelebbi szintre hozzák. Ezért tartják helyesnek a vitát az eutanáziáról, és azt, hogy lehessen népszavazást is tartani az ügyben.

Pártjuk tagjainál és szimpatizánsainál is változatos, hogy mit gondolnak az eutanáziáról, nem is tesznek kísérletet ezért arra, hogy megmondják, ki hogy vélekedjen.

A Jobbik az életpárti alaphelyzetből indul ki, de fontosnak érzik az egyén döntésének fontosságát is – mondta.

Mi Hazánk: Minden embernek a fogantatástól kezdve korlátozhatatlan joga van az életre

Szabadi István (Mi Hazánk) pártjuk mély együttérzését és tiszteletét fejezte ki Karsai Dániel felé, majd közölte: a Mi Hazánk álláspontja szerint a keresztény értékrend talaján állva minden embernek a fogantatástól kezdve korlátozhatatlan joga van az életre. Az emberi élet szent és sérthetetlen, az élet nem egy tárgy, amit csak úgy eldobhatunk – emelte ki.

Az élethez való jog közösségeink és nemzeteink alapját képezi, az egyén, mint társadalmi lény nem rendelkezhet csak úgy, hogy eldobja magától. Továbbá az orvosi etika is kimondja, hogy orvos nem segédkezhet öngyilkosságban, még a beteg kérésére sem.

Nyugtalanítónak tartják, hogy az abortusz szabályozáshoz hasonlóan az eutanázia állami megengedése is egyre inkább terjed az utóbbi években.

Párbeszéd: Engedélyezni kell az eutanáziát

Szabó Tímea (Párbeszéd) is Karsai Dánieltől olvasott fel egy levelet, majd azt kérdezte: ha egy szeretett kutyáról, macskáról, állat életéről mi, emberek dönthetünk, akkor a sajátunkkal kapcsolatban mért nem tehetjük meg ezt?

Véleménye szerint kötelező tiszteletben tartani az emberi méltóságot, nincs más választásunk. Szabó Tímea szerint az emberek többsége is úgy gondolja, mint pártjuk, hogy jogunk van az életvégi döntésekhez, jogunk van az emberi méltósághoz.

A Párbeszéd amellett érvel, hogy engedélyezni kell Magyarországon az eutanáziát, szigorú szabályok között.


LMP: Alapvető emberi jog dönteni saját életünkről és halálunkról

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka arról beszélt: az ember alapvető törekvése, hogy enyhítse szenvedését, ezért veszi számításba az eutanáziát is.

Jelezte, abban nincs vita az ellenzéki és kormánypárti képviselők között, hogy az eutanázia nem lehet bármikor kéznél levő alternatíva. Ugyanakkor az életvégi döntés része az emberi méltóságnak, és tisztelni kell a szenvedő beteg egyértelmű, megfontolt és tartós szándékát, hogy változtasson állapotán. Ha elfogadjuk, hogy az ember képes és tud felelősséget vállani saját magáért, akkor el kell fogadni azt is, hogy képes dönteni az élete végéről is.

Megjegyezte: Hollandiában, Svájcban, Ausztriában és Németországban is legális az asszisztált öngyilkosság, és ha komolyan vesszük az alaptörvénynek az emberi méltóság sérthetetlenségére vonatkozó részét, akkor kötelesek vagyunk lehetővé tenni az aktív eutanázia szabályozott keretek közötti megjelenését a magyar jogrendszerben – fogalmazott Csárdi Antal.

Képviselői felszólalások

Bányai Gábor (Fidesz) felszólalásában saját betegségét és halálélményét is felidézve arra figyelmeztetett: ha az Európai Bíróság rákényszeríti Magyarországot az aktív eutanázia engedélyezésére, az Országgyűlés rendkívül súlyos döntést lesz kénytelen meghozni. Pandóra szelencéjét nyitogatjuk – fogalmazott, és ha ez a szelence kinyílik, hiába talál ki a jogalkotó bármilyen szabályokat, azokat meg fogják szegni.

Bányai Gábor meglátása szerint, ha meg kell alkotniuk az eutanázia engedélyezéséről szóló jogszabályt, a jogalkotók tettestársak lesznek emberek meggyilkolásában.

Komáromi Zoltán (DK) arról beszélt, hogy az emberi élet mindenáron való védelme nem jelentheti azt, hogy egy ember élete utolsó periódusában szenvedésre legyen ítélve.

A képviselő azt javasolta, hogy az Országgyűlés kezdeményezzen széles körű társadalmi, szakmai vitát a kérdésről, majd írjon ki egy népszavazást.  Előterjesztői zárszó

Miután Dúró Dóra levezető elnök a vitát lezárta, az előterjesztők nevében az elhangzottakra válaszoló Szabó Tímea (Párbeszéd) hangsúlyozta, nem kell attól tartani, hogy az eutanázia üzletté válik.

Hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai szabályozások rendkívül szigorúak, hogy biztosan megakadályozzák a visszaéléseket.

Kormányzati zárszó

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: a vitát nem a kormány kezdeményezte, a kezdeményezők pedig lezárták azt. Mindannyian, akik végigülték a vitát, érzik, hogy az komoly és tárgyilagos volt, azt kívánta: bárcsak más témákban is hasonló tárgyilagos és higgadt vitára lenne képes az Országgyűlés.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Földi Judit (DK) arról beszélt, hogy Székesfehérváron is valódi gyermekvédelemre van szükség.

A parlament várhatóan kedd reggel 9 órakor folytatja a munkáját.

Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Mögötte Kövér László házelnök. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ajánljuk még