„…hat évvel ezelőtt – innen néhány méternyire történt –, hogy a véleménynyilvánítás szabadságával élve egy füstgyertyát dobtam a rendőrsorfal mögé” – idézte fel tettét a vasárnapi demonstráción Fekete-Győr András.
Kapcsolódó tartalom
Bár a közvetlen államfőválasztás bevezetéséért hirdetett tüntetést vasárnapra több ellenzéki párt is a Kossuth térre, Fekete-Győr András az eseményt inkább saját maga mentegetésére igyekezett felhasználni.
A momentumos politikus tette ezt azok után, hogy
a bíróság nemrég – hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt – egy év börtönre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve.
Fekete-Győr azt is bizonygatta: csavaros jogászkodással akarják börtönbe vetni, miközben ő ártatlan. Pedig hat éve épp ő volt az, aki elismerte: azért dobta a pirotechnikai eszközt a rendőrökre, hogy azzal is hergelje az embereket.
A Kossuth téri hangulatot – a bíróság által is jogerősen elítélt garázda bűnöző – Varju László emelte még magasabbra szintre. A DK-s képviselő beszédében odáig ment, hogy azt állította: 2018-ban az MTVA-székházban – szerinte a nép felhatalmazásával – ő csupán ösztönösen védekezett, miközben fegyveres őrök támadtak rá.
„Ekkor fegyveres őrök támadtak rám, letepertek és végig húztak, rángattak a padlón. A törvényszék embere most azt mondta: én bántottam őket, én gáncsoltam el őket, én húztam ki a lábát valakinek, amitől súlyosan megsérült” – állította Varju László.
A Híradóban bemutatott felvételek azonban bizonyítják, valójában mit csinált a Gyurcsány-párti Varju László 2018 decemberében az MTVA székházában. A politikus
az élő adást akarta megzavarni, amikor az üzemi területet védő, munkájukat végző őröknek rontott.
Amikor a politikust támadó magatartása miatt ki akarták vezetni az épületből, ellenállt, és a biztonsági szolgálat egyik munkatárását el is gáncsolta. A dulakodásban egy őr nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
Korábban Fekete-Győr András és Varju László is közölte:
nem mondanak le parlamenti képviselőségükről.
Két olyan képviselő került összetűzésbe a hatályos törvényekkel, akik arra esküdtek fel, hogy a jogszabályokat betartják és betartatják – emlékeztetett rá Nagy Ervin. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a momentumos politikus büntetőügyében igenis létezik a pszichikai ráhatás fogalma – amit be is ismert –, míg Varju László esetében a garázdaság és a választás rendje elleni bűncselekményekben hozott ítélet jogerős.
Mindkettő politikai tehertétel a baloldal számára
– fogalmazott az elemző.
„Egyrészről tehertétel, hisz védekezésre sarkallja a pártokat, magyarázkodniuk kell, tehát nem tudják a saját programjukat mondani, másrészről pedig, ha a jobboldalt mellétesszük, és látjuk azt, hogy a jobboldalon milyen következményei vannak a politikai hibáknak, akkor nagyon nagy a kontraszt” – magyarázta az elemző.
Nagy Ervin úgy fogalmazott:
az úgynevezett Horn Gyula-féle pufajkás „na és?” kultúra továbbra is megmaradt a baloldalon,
különösképp a Momentum esetében, amely, míg magát nyugatias demokrata pártnak kiáltja ki, addig inkább hasonlít a magyar baloldalhoz, annak is a posztkommunista irányvonalához.
Kiemelt kép: Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, Karácsony Gergely főpolgármester, Varju László, a DK alelnöke, Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek ügyvezető társelnöke, Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnöke, európai parlamenti képviselője, Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselője és Fekete-Győr András, a Momentum országgyűlési képviselője a közvetlen köztársaságielnök-választásért rendezett demonstráción a Kossuth Lajos téren 2024. február 25-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)