A 21. század társadalmi és gazdasági életében egyre gyakrabban és egyre szélesebb szemszögből találkozhatunk a fenntarthatóság fogalomkörével. Ennek aktuálisan meghatározó gazdasági témája az ESG-szemlélet és a hozzá kapcsolódó keretrendszer szabályozása. Az ESG (Environmental, Social, Governance) célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlítható és vizsgálhatóak legyenek a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára.
A 2023. évi CVIII. törvény megalkotásával az Országgyűlés fontos és hiánypótló munkát végzett el a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló, tudatos vállalatirányítás szabályainak kialakítása érdekében. A vonatkozó törvény olyan keretrendszert hozott létre, amelyben kiemelt felelőssége van az ESG tanácsadóknak, akik felkészítik és támogatják a vállalatokat az elvárások teljesítésében.
A törvény értelmében az SZTFH elnöke ESG Akkreditációs Bizottságot hoz létre és működtet, amely a nemzetgazdasági minisztert támogatva részt vesz a tanácsadói akkreditációs követelmények meghatározásában.
Dr. Biró Marcell kiemelte: a jogalkotó szándéka szerint a bizottság tagjai képviselik a komplex ESG szempontokat, így a fenntartható fejlődést, a társadalmi kérdéseket és a családok védelmét, a digitalizációt és a magyar gazdaság versenyképességét. Az ESG Akkreditációs Bizottság munkája ezért stratégiai fontosságú, amelynek eredményeképpen egy felkészült tanácsadói piac állhat majd az ESG adatszolgáltatásra kötelezett vállalatok szolgálatába.
Az alakuló ülésen elfogadott ütemterv szerint a következő hetekben a bizottság tagjai kidolgozzák az ESG tanácsadók akkreditálásának követelményrendszerére vonatkozó ajánlást a nemzetgazdasági miniszter számára.
Kiemelt kép: illusztráció