Időjárás

Esővel vonul át a hidegfront, térképen mutatjuk, milyen idő várható

Rétvári Bence: Ne adjuk ki banki adatainkat!

Az elmúlt években megszaporodtak az internetes és telefonos csalások, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk a banki adatainkkal, pénzügyi hozzáférési adatainkkal, azokat nem szabad ismeretleneknek kiadni – hívta fel a figyelmet a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Rétvári Bence kiemelte: a koronavírus-járvány időszaka a bűnözők egy részét is „átszoktatta” a fizikai valóságból a virtuális valóságba.

Az online térben elkövetett csalások egyre nagyobb léptékűek, a bűnelkövetői hálózat pedig nemzetközivé vált – hangsúlyozta, hozzátéve: a minisztérium a rendőrséggel és a bankszektorral együttműködve egyre eredményesebben lép fel a csalások ellen. Ugyanakkor nem lehet elégszer elmondani, hogy az adatokra mindenkinek vigyáznia kell, mert azok kiadása óriási kockázatot hordoz – tette hozzá.

A rendőrség a múlt évben ezért hozta létre azt csaknem 300 tagú, kifejezetten az internetes csalásokra specializálódott egységét, amely igyekszik megelőzni ezeket a bűncselekményeket, valamint felderíteni a kicsalt pénz útját és a lehető leghamarabb visszaszerezni azt

– közölte az államtitkár.

A tipikus módszerekről Rétvári Bence elmondta, az elkövetők sokszor banki ügyintézőnek adják ki magukat, sms-ben, e-mailben próbálnak banki adatokat vagy pénzt kicsalni, de nem ritka, hogy társkereső oldalakon férkőznek a leendő áldozatok bizalmába. Utóbbi esetekben a szoros érzelmi viszony kialakítására akár hónapokat is rászánnak a csalók – jegyezte meg.

Kapcsolódó tartalom

Az államtitkár ismertetése szerint a telefonos csalók legtöbbször olyan történetet adnak elő, amelytől a sértett ideges lesz – például hogy gyanús tranzakciót észleltek a számláján -, így nem tud racionálisan dönteni, hanem olyan döntést hoz, amit higgadtan nem hozna meg. A csalók sok esetben hamisítják a hívószámot, ezért is nehéz felderíteni őket – tette hozzá.

Jellemzőek az sms-csalások is, amikor az üzenet valamiféle nem létező tartozás – bírság, csomag utáni vám, lejárt szolgáltatói díj – befizetésére akar rávenni, és egy linken keresztül vezet az adathalász oldalra.

„Ha valaki sms-ben kap ilyen gyanús értesítést, semmiképpen ne nyissa meg az üzenetben lévő linket”

– húzta alá az államtitkár.

Gyakori a befektetési csalás is – folytatta -, itt kriptovaluta befektető cégek nevében keresik meg az embereket, és az első időben „gigantikus hozamot” mutatnak fel nekik. Vannak úgynevezett nigériai típusú csalások, amikor megtévesztő kommunikációval vesznek rá valakit arra, hogy pénzt utaljon át – sorolta.

Rétvári Bence leszögezte: vannak alapvető szabályok, amiket mindenkinek be kell tartania, aki nem akar ilyen bűncselekmény áldozata lenni.

„Ismeretlen feladótól érkező üzenetben senki ne nyissa meg a linket, mellékletet, gyanús eseményekre, gyanús e-mailekre ne reagáljon, az abban levő utasításokat, kéréseket ne teljesítse! Nem megbízható internetes oldalakon ne adja meg sem a bankkártyájának az adatait, sem a személyes adatait, sem pedig a bankszámlájának az adatait. A banki adatait soha, semmilyen módon ne adja senkinek. Ismeretlen személynek, ismeretlen szervezetnek ne utaljon pénzt, és ami nagyon fontos, hogy ismeretlen, nevezetlen, tervezetlen alkalmazást ne telepítsen a telefonjára”

– húzta alá az államtitkár.

Töreki Sándor, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese rámutatott arra, hogy az online csalás a bűnözés legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált az utóbbi években.

2023-ban a csalások 72 százalékát, mintegy 14 ezer bűncselekményt követték el online térben, az okozott kár meghaladja a tízmilliárd forintot – ismertette, hozzátéve: jelenleg 2500 ilyen jellegű eljárás van folyamatban. Eddig 436 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük 56 ember előzetes letartóztatásban van, egy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll – tette hozzá.

Közölte,

a 300 tagú speciális egységen túl létrehoztak egy 12 fős nyomozócsoportot, amely kifejezetten a határon túli elkövetői körök felderítését szolgálja.

Az elmúlt évben döntés született egy egymilliárd forintos technikai eszközfejlesztésről is, amelynek szakmai kidolgozása folyamatban van – jelezte.

Töreki Sándor kiemelte: fontos a bankokkal való együttműködés és a lakosság folyamatos tájékoztatása az aktuális elkövetési módszerekről.

Bucsek Gábor, az OTP Bank bankbiztonsági ügyvezető igazgatója elmondta, a hatékonyabb fellépés érdekében átszervezésbe kezdtek a banknál, kriminalisztikai ismeretekkel rendelkező kollégákat vettek fel, az új monitoring rendszernek köszönhetően pedig másodpercek alatt tudnak reagálni az ügyfelektől beérkező panaszokra.

„A megismert elkövetési módszereket megosztjuk a rendőrséggel és a rendőrség be tudja építeni a felderítési folyamatába, majd közösen egy közös értékelés után mind a ketten visszacsatolunk egymásnak”

– fogalmazott.

Bucsek Gábor hangsúlyozta, szeretnék kiterjeszteni az együttműködést a többi magyarországi pénzintézet felé is, mert szeretnék elérni, hogy a gyorsabb kommunikáció révén „a másodpercek alatt végbemenő utalásokat egymás között meg tudják fogni és vissza tudják irányítani”.

 

Ajánljuk még