Aktuális

Zárlatos töltő okozhatott tüzet az Óbudai Egyetem kollégiumában

A kormány szigorítja a gyermekvédelmi szabályokat és a gyermekvédelmi intézmények vezetői kinevezésének feltételeit

Szigorítja a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezését a kormány és áttekinti a gyermekvédelmi jogszabályokat és ahol lehet, észszerű szigorítások várhatók – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Budapesten, a Kormányinfón.

Gulyás Gergely értékelése szerint Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter példamutató módon vállalta a felelősséget abban a kegyelmi ügyben, amely az elmúlt két hétben meghatározta a magyar nyilvánosságot.

A miniszter elmondta, a kormány Novák Katalin és Varga Judit lemondása után szerdán ülésezett először és ez volt az első lehetőség, hogy levonja a politikai következtetéseket abból az ügyből, amely az elmúlt két hétben meghatározta a magyar nyilvánosságot.

Gulyás Gergely azt mondta, az elmúlt 14 évben a magyar kormány

„egyedülállóan nagy hangsúlyt fektetett” a családok támogatására és a gyermekek védelmére.

A kormány mindenkinél nagyobb arányban támogatta a családokat, bevezette a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), a babaváró támogatást, a falusi csokot, adókedvezményeket biztosított a gyermekes családoknak és teljes adómentességet a legalább négy gyermeket vállaló nőknek. Megduplázták a bölcsődei férőhelyeket, óvodafejlesztési programot indítottak – sorolta az intézkedéseket.

Közölte, a kormánytöbbség elfogadta Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét, a pedofíliára vonatkozó büntetőjogi szabályozást szintén a konzervatív, jobboldali kormánytöbbség szigorította. Külön pedofilnyilvántartást hoztak létre az elkövetők börtönbüntetés utáni nyomon követhetősége érdekében, a szigorú gyermekvédelmi törvényt népszavazáson is megvédte a kormány – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom

Gulyás Gergely azt mondta, mindezeket úgy tették, hogy a magyar baloldal ezeket a döntéseket, intézkedéseket nem szavazta meg, itthon és külföldön is támadta.

Úgy folytatta, a családpolitikáért a legtöbbet éppen Novák Katalin tette 2014 után és Varga Juditnak is meghatározó szerepe volt a büntető törvénykönyv szigorításában és a családvédelmi törvény elfogadásában, magyar és nemzetközi színtéren történő megvédésében.

Ezért is érthető, hogy a magyar társadalom jelentős része meglepetten és értetlenül állt a kegyelmi döntés előtt. Ebben az ügyben az történt, aminek ilyenkor elkerülhetetlenül történnie kell:

a köztársasági elnök és a korábbi igazságügyi miniszter példamutató módon vállalta a felelősséget, lemondtak és visszavonultak közéleti megbízatásaikból – tette hozzá.

A tárcavezető közölte, a kormánynak a legfontosabb, hogy a jövőbe tekintsen.
Elmondta, a kegyelmi ügy kirobbanása után nyújtotta be a miniszterelnök az alaptörvény-módosítást, amely világossá teszi, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén „nincs kegyelem”.

Gulyás Gergely közölte, fontosnak tartják, hogy a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek kinevezési kritériumai sokkal szigorúbbak legyenek. Elmondta, a kinevezési feltételeket 2017-ben a kormány már szigorította, de fontosnak tartják, hogy ezt követően a kinevezés előtt pszichológiai alkalmassági vizsgálat, kiterjesztett megbízhatósági vizsgálat és környezettanulmány is rendelkezésre álljon.

Át kell tekinteni a gyermekvédelmi jogszabályokat is és ahol lehet, az észszerű szigorítást a kormány támogatja – közölte.

Kapcsolódó tartalom

Úgy fogalmazott, örülnek annak, hogy a negatívumokban is lehet valami jót találni. Ez pedig az, hogy azok, akik eddig támadták a gyermekvédelmi intézkedéseket, most a gyermekvédelem apostolaiként tüntetik fel magukat, ami lehetőséget ad arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyek eddig megosztották a bal- és a jobboldalt, most konszenzus legyen – mondta.

A köztársasági elnök lemondását a parlamentnek el kell fogadnia, ez február 26-án meg fog történni, ezt követően 30 napon belül bármikor meg lehet választani az új államfőt;

a képviselők egyötöde jelölhet köztársasági elnököt – ismertette Gulyás Gergely kérdésre válaszolva.

A közvetlen köztársaságielnök-választásra vonatkozó kérdésre kijelentette: az államfő választásának módja biztosan nem változik. Jelezte: van egy világos, alkotmányos rend 1990 óta Magyarországon, ennek megfelelően választották eddig is a köztársasági elnököt. Szerinte a baloldalnak a választás módjával akkor van baja, ha az Országgyűlésben nem ő van többségben.

Arra a kérdésre, tervezi-e kivizsgálni a kormány, hogy ki terjesztette fel két díjra is a később pedofília miatt elítélt bicskei gyermekotthon igazgatóját, illetve kegyelemre K. Endre igazgató-helyettest, azt mondta: ezek a vizsgálatok többnyire a sajtó segítségével lefolytak. Hozzátette:

ezekre a kitüntetésekre akkor került sor, amikor nem volt ismert az, hogy ilyen bűncselekményeket követtek el.

Tarlós István még hivatalban lévő főpolgármester volt, amikor a díj visszavonására tett javaslatot, azt viszont már az új közgyűlés tudta elfogadni.

Kapcsolódó tartalom

Jelezte azt is: a jelenlegi főpolgármester is megszavazta ezt a kitüntetést, de ezért különösebben őt sem vádolná, hiszen személyesen nem várható egy főpolgármestertől vagy polgármesterektől, illetve a fővárosi közgyűlés tagjaitól, hogy ellátogassanak minden fővárosi intézménybe. A felterjesztőnél kell a hibát keresni, tehát a szociális részlegen – tette hozzá.

Arról, hogy Balog Zoltán református püspöknek le kell-e mondania a kegyelmi ügy miatt, azt válaszolta: ez a református egyház belügye. Hangsúlyozta: természetesen mindig lehet firtatni, hogy ki, milyen tanácsot adott, de úgy gondolja, hogy a felelősség azé, aki a döntést meghozza, és a döntés meghozó Novák Katalin lemondott.

Arra a kérdésre, hogy kormány részéről lezártnak tekintik-e a kegyelmi botrányt, Gulyás Gergely úgy válaszolt: „miután minden megtörtént, ami megtörténhetett” és a köztársasági elnök, illetve a volt igazságügyi miniszter is lemondott megbízatásáról, ezért igen, de még természetesen meg kell választani az új államfőt, illetve a tavaszi ülésszakon áttekintik a gyermekvédelmi szabályokat.

Tudomásul vettük a köztársasági elnök és a korábbi igazságügyi miniszter döntését” – mondta a miniszter, aki egy másik kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy sikerül olyan köztársasági elnök jelöltet találni, akit az ellenzék is támogat. Ennek akadályát Gulyás Gergely

nem feltétlenül a személyben, hanem a magyar politikai és közállapotok jelenlegi helyzetében látja.

Azt is mondta, nem zárkózna el a kegyelmi eljárások nyilvánossá tételétől, és úgy gondolja, hogy a mostani esetre tekintettel bárki lesz a köztársasági elnök, minden döntését úgy fogja tekinteni, hogy az nyilvános. Ez is amellett szól – tette hozzá –, hogy akár teljes nyilvánosságot is lehet a döntéseknek biztosítani.

Kérdésre közölte: Orbán Viktor miniszterelnök és ő maga is a sajtóból értesült a K. Endrének adott kegyelemről, a miniszterelnökkel sem Novák Katalin, sem Balog Zoltán nem egyeztetett. Azt is mondta: nem tudja, hogy a kormánytagok közül valaki megkérdezte-e Novák Katalint a kegyelem indokáról.

Felhívta a figyelmet arra is: a kegyelmi kérvény elbírálásánál, most mindenki az ellenjegyzőt, tehát a korábbi igazságügyminisztert is kritika céltáblájává teszi, holott a magyar alkotmányos gyakorlatban, függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldal volt hatalmon, az elmúlt 25 évben mindenki minden kegyelmi kérvényt ellenjegyzett. Varga Judit csak a töretlen gyakorlatot folytatta, bár ebben az esetben „jó lett volna szakítani ezzel a gyakorlattal” – fogalmazott.

Kérdésre válaszolva úgy vélte: a Budaházy-ügyben a köztársasági elnök helyes döntést hozott, amikor kegyelmi jogkörével élt. Ott szerinte világos pró és kontra érvek voltak, a mostani ügyben viszont az a nehézség, hogy „csak kontra érvet lát”.

Arról, hogy a miniszterelnök miért nem kommentálta Novák Katalin lemondását, azt válaszolta: Orbán Viktor szombaton mond évértékelőt.

Kapcsolódó tartalom

A miniszter elismerte, tudja, hogy Varga Judit támogató vagy ellenző javaslattal küldte a kegyelmi kérvényt a Sándor-palotába, de nem kívánta azt ismertetni, mondván, az érintettek lemondása után nem akar erről többet nyilatkozni.

Arra a kérdésre, hogy mit üzen a kormány a bicskei gyermekotthonban bántalmazott áldozatoknak, úgy felelt: „a kormánynak az a mondanivalója, hogy az eddigi gyermekvédelmi törvény szigoránál is tovább kell lépni”.

Az áldozatoknak pedig „azt üzenjük, hogy együtt érzünk velük és mindenkinek, akinek tudunk, szeretnénk segíteni” – fogalmazott.

A pedofilok kémiai kasztrálására vonatkozó javaslatról azt mondta: erről nem foglalt eddig állást a kormány, személyes véleménye szerint jól meg kell fontolni, hogy milyen szankciók lehetőségét fogadják el. Úgy fogalmazott: kétségkívül az a legsúlyosabb, ha valaki egy gyermeket bántalmaz, szexuálisan inzultál, ezért a legszigorúbb ötleteket sem kell rögtön elvetni, de azért az emberi méltóság az általános alapelve a magyar alkotmányosságnak.

A jobboldalon a tévedéseknek, hibáknak mindig van következménye, a baloldalon a legsúlyosabb bűnöknek sincs – kommentálta a miniszter azt a felvetést, hogy Fekete-Győr Andrást, a Momentum volt elnökét elítélte a bíróság, amiért egy 2018-as demonstráción füstgránátot dobott a rendőrökre, azonban ő nem akar lemondani a képviselő mantádumáról. Hangsúlyozta: az, hogy egy képviselő „égő gránátot dob rendőrökre”, nyilvánvalóan nem összeegyeztethető azzal, hogy valaki közbizalmat igénylő tisztséget lásson el a közéletben.

Kapcsolódó tartalom

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva arról is beszélt:

a „komédia kategóriába” tartozik, ha „nem lenne tragikus is egyben” Gyurcsány Ferenc azon állítása, hogy ő vállalta a felelősséget a 2006-os történésekért.

Tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc mai napig a baloldal első számú vezetője, mindannak ellenére, amit kormányzása alatt a magyar választópolgárokkal szemben elkövetett, beleértve a közvetlen fizikai erőszakot is – tette hozzá.

A miniszter a Klubrádió oldalán megjelent „botrányos cikk” ügyében kijelentette: biztos abban, hogy a cikket jegyző Arató Andrásnak le kellene mondania a pozíciójáról, és amíg ez nem történik meg, „addig tisztességes ember a Klubrádióban sem munkavállalóként, sem pedig interjúalanyként nem teszi be a lábát”.

A minisztert megkérdezték Magyar Péternek – Varga Judit volt férjének – állításairól is. Közölte: hónapokkal ezelőtt beszélt Magyar Péterrel utoljára, „részben, mert (Magyar Péter) előre megmondta, hogy ha az ő különböző állami megbízatásai megszűnnek, akkor azt fogja csinálni, amit most tesz”.

Balog Zoltán esetleges lemondásával kapcsolatban kiemelte: csak a református egyházra tartoznak a saját tisztviselőivel kapcsolatos döntések.

Arra a kérdésre, hogy marad-e a Balog Zoltán által vezetett egyházkerület jogtanácsosa, azt válaszolta: „amíg Balog Zoltán marad, addig maradok én is”, hozzátéve: Balog Zoltánt nagyra becsüli, tiszteli, bízik benne és kiváló püspöknek tartja. Kijelentette: nem igaz, hogy Orbán Viktor berendelte Balog Zoltánt a kegyelmi üggyel kapcsolatban.

A tervezett alaptörvény-módosításról azt mondta, az a

kegyelmi ügyben érintett bűncselekményhez hasonló esetekre is kiterjed majd.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőt kérdezték a bicskei gyermekotthon volt igazgatójának adott Bárczy István-díjról, amelyet még főpolgármester-helyettesként ő adott át. A kormányszóvivő azt mondta: „technikai díjátadó” szerepet töltött be, sem előterjesztője, sem megszavazója nem volt a díjnak.

Az is mondta: amikor a Fővárosi Önkormányzat a Bárczy-díj odaítéléséről döntött 2015-ben, már véget ért a – fővárosi önkormányzati vezetés kezdeményezésére indult – rendőrségi vizsgálat, mely V. János intézményvezetőt ártatlannak mondta ki.

Megjegyezte, a díj odaítélését 2015-ben a közgyűlés jobb- és baloldali képviselői is megszavazták, köztük Karácsony Gergely, Gy. Németh Erzsébet és Horváth Csaba is. Amikor pedig a 2019-es kampányban kiderült, hogy V. Jánost elítélik, Tarlós István akkori főpolgármester bejelentette, hogy amennyiben marad a posztján, a legközelebbi közgyűlésen javasolni fogja a díj visszavonását – tette hozzá Szentkirályi Alexandra.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fidesz főpolgármester-jelöltjére vonatkozó kérdésre azt mondta: sok jó jelölt van, akik közül nehéz választani. Az európai parlamenti listával kapcsolatban pedig kérdésre válaszolva azt jelezte: Deutsch Tamás kiváló listavezetője lenne a kormánypárti közös EP-listának, és ha lesz ilyen döntés, akkor ezt ismertetni fogják.

Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójáról szólva hangsúlyozta:

annak nem önmagáért van értelme, hanem akkor, ha kézzelfogható haszonnal jár.

Emlékeztetett arra, hogy a két ország külügyminiszterei már találkoztak, ekkor a magyar fél világossá tette, mely pontokban szeretne előrehaladást elérni. Ha ilyen előrelépésre van nyitottság, akkor van értelme az Orbán-Zelenszkij találkozónak.

Arra a kérdésre, hogy ratifikálni fogja-e a magyar parlament a Svédország NATO csatlakozásról szóló előterjesztést, úgy válaszolt: „reménykeltő tárgyalások” zajlanak a svéd kormánnyal. Jelezte: az országgyűlési döntést Kövér László ideiglenes államfőként is aláírhatja.

Gulyás Gergely a Brüsszelben szerdán elfogadott migrációs paktum időzítéséről úgy vélekedett: feltehetően azért siettették, mert tartanak attól, amit „mi remélünk, hogy a következő Európai Parlament személyi összeállítása kedvezőbb lesz a jobboldali, konzervatív, migrációellenes pártoknak”.

Kapcsolódó tartalom

A tárcavezető szerint ugyanakkor ennek a döntésnek nem az időzítés a legnagyobb baja, hanem hogy olyan kötelezettséget ró az egyes tagállamokra, amelyet az európai uniós csatlakozási szerződés alapján nem kell a tagállamoknak teljesíteni. Az uniós hatáskörök olyan kitágítása történik a közösségi jog javára, ami nem a szerződéseken alapul – mondta.

Az Izrael elleni uniós szankciókról szólva kiemelte, hogy külpolitikai kérdésekben

teljes egyhangúságra van szükség az EU-ban, ezért Magyarország egyedül is meg tudja akadályozni egy közös uniós álláspont létrejöttét.

Az inflációs adatokról szólva elmondta, azok közelítenek az elfogadható, 3 százalék alatti mértékhez. Jó esetben jövő évben tud visszatérni az infláció 3 százalék alá, de olyan problémát biztosan nem fog már jelenteni, mint az elmúlt 2 évben – tette hozzá.

Reményét fejezte ki, hogy a magyar gazdák is csatlakoznak a cseh, lengyel és szlovák gazdák tervezett közös tüntetéséhez.

A nyugdíjkassza finanszírozására vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta, a 2030-as évek közepéig fenntartható a nyugdíjrendszer. Az, hogy a kormány hozzátesz a kasszához az állami költségvetésből, különösebb nehézségek nélkül, közepes gazdasági növekedés mellett is fenntartható – részletezte.

Kiemelt kép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. február 16-án. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Ajánljuk még