Ötven szakmai, érdekképviseleti, tudományos, közigazgatási és civil szervezet bevonásával folytatódik a KRESZ megújításának előkészítése. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a szakfeladatokat ellátó KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.-vel
kétnapos szakmai fórumon, széles körű együttműködés keretében gyűjti össze a közúti közlekedésben részt vevők elvárásait
és tárja fel a főbb problémaköröket, amelyek a felülvizsgálati szempontok kiemelten fontos részét adják.
Az 1976. január 1-én bevezetett, ma hatályos KRESZ a jóval korábbi, 1968-as Bécsi egyezményhez való csatlakozás eredményeként született, így az alapjai már több mint 55 évesek. Az ÉKM átfogó felülvizsgálatot indított a közlekedési magatartást meghatározó jogszabályi környezetet érintően, amelynek kiemelt része a KRESZ megújítása.
Felhívták a figyelmet arra, hogy
a KRESZ az állampolgárok körében legismertebb és legtöbbször alkalmazott jogszabály, ezért kiemelten fontos, hogy a megújítása során olyan gyakorlatias szabályozás szülessen, amelyek középpontjában a biztonságos közlekedés áll,
és amely növeli a közlekedésben részt vevők szabálykövető magatartását.
Az ÉKM a korábbiakban 12 szakmai szervezettől 381 javaslatot gyűjtött össze, amelyek mintegy harmada koncepcionális alapokat érintett. Ez világossá tette, hogy a szabályozás átfogó megújítására van szükség, amelynek szakfeladataival a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nkft.-t bízta meg.
Annak érdekében, hogy a KRESZ megújítása a lehető legszélesebb körű társadalmi együttműködésben valósuljon meg, az ÉKM és a KTI 2024. február 12–13-án kétnapos közlekedésszakmai fórumot rendez, amelynek keretében 50 szakmai, érdekképviseleti, tudományos, közigazgatási és civil szervezet bevonásával mérik fel a közúti közlekedésben részt vevő hivatásos, vagy civil szereplők elvárásait. Ennek keretében összegyűjtik a tudományos, szakmai és érdekképviseleti szervezetek javaslatait, illetve azonosítják a főbb problémaköröket, amelyek mind a felülvizsgálat szempontrendszerének kiemelt részét fogják képezni – sorolták.
A fórumon a hétfő délelőtti konferencia az általános szakmai szempontokat és előzményeket mutatta be, majd közlekedési módokra specializált workshopok keretében kisebb csoportokban folyik tovább a munka, ahol szakmapolitikai tématerületek szerint tekintik át a résztvevők a hazai közúti közlekedés jellemzőit, valamint a jelenlegi szabályozással kapcsolatos elvárásokat.
Példaként említették:
a konferencián felmerült többek között a kijelölt gyalogátkelőhelyek biztonságosabbá tétele, valamint a jármű műszaki szabályok felülvizsgálatának és aktualizálásának kérdése.
Szó esett arról is, hogy a közlekedésre való felkészítésben az autós oktatás mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a közlekedésoktatásnak és -nevelésnek már az általános iskolákban.
A résztvevők köszöntése során Mayer András, a KTI ügyvezetője kiemelte: a hatékony és gyakorlatias szabályozás kialakításához a kulcs a közös gondolkodásban rejlik, az egyes szakterületeknek azonban komoly felelőssége van abban is, hogy az elvárásokból mindenki számára előnyös szabályrendszer szülessen.
Az ÉKM képviseletében a fórumon Bói Loránd közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár és Kerékgyártó János közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár vett részt – írták a minisztérium közleményében.