Aktuális

Putyin: Új hiperszonikus rakétát tesztelt harci körülmények között az orosz hadsereg

A lemondás elfogadása után 30 napon belül kell új elnököt választani

| Szerző: hirado.hu
Novák Katalin lemondásáról 15 napon belül a parlamentnek is döntenie kell. Ha elfogadják, akkor 30 napon belül az Országgyűlésnek új köztársasági elnököt kell választania, titkos szavazással. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en azt mondta: nem példa nélküli a 2010 utáni időszakban, hogy egy köztársasági elnök nem tölti ki a ciklusát. Ilyenkor az Országgyűlés elnöke veszi át ideiglenesen az államfői feladatokat.

2022. március 10-én választotta meg a a parlament Novák Katalint Magyarország köztársasági elnökévé.

Novák Katalin kormányzati pályafutása 2001-ben a külügyminisztériumban kezdődött, 2010-től már a külügyminiszter tanácsadója volt, később család és ifjúság ügyekért felelős államtitkár, majd családokért felelős tárca nélküli miniszter is volt.

2022-ben több szempontból is meghatározó köztársasági elnöke lett az országnak. A rendszerváltoztatás után ugyanis az akkor 44 éves politikus volt a legfiatalabban megválasztott államfő, és ezzel együtt pedig az első női magyar köztársasági elnök.

A pártállam lebontása után Szűrös Mátyás a parlament erkélyén kiáltotta ki a köztársaságot. 1989. márciusában őt választották meg az Országgyűlés elnökévé, ezzel ideiglenesen, az új parlament megalakulásáig ő lett Magyarország köztársasági elnöke.

1990-ben tette le államfői esküjét Göncz Árpád, aki ezzel a rendszerváltás utáni első hivatalosan megválasztott köztársasági elnöke lett Magyarországnak. 1995-ben újraválasztották, második államfői ciklusa 2000. augusztus 3-án ért véget.

2000 júniusában a párton kívüli Mádl Ferencet választotta az Országgyűlés köztársasági elnöké. 2005-ben jelezte: nem vállal még egy elnöki ciklust.

Az Országgyűlés így 2005 nyarán a jogtudós, egyetemi tanár Sólyom Lászlót választotta államfővé.

Sólyom László 5 évig látta el az államfői feladatokat, 2010-ben a kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívő Schmitt Pál lett Magyarország köztársasági elnöke. Schmitt Pál elődeivel ellentétben nem töltötte ki elnöki ciklusát, 2012 áprilisában bejelentette lemondását, az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke, Kövér László töltötte be a posztot ideiglenesen.

Egy hónap átmeneti időszak után parlament kétharmados többséggel Áder Jánost választotta meg az ország köztársasági elnökének. Göncz Árpád óta ő volt az első államfő, aki két cikluson keresztül töltötte be a tisztséget.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1-en arra emlékeztetett: 2010 óta volt már példa arra, hogy a köztársasági elnök lemond posztjáról, még azelőtt, hogy ciklusa véget érne. A Századvég Alapítvány tanácsadója kiemelte:

ilyenkor ideiglenesen a házelnök veszi át az államfői feladatokat, amíg az Országgyűlés új köztársasági elnököt nem választ.

„Harminc napon belül az Országgyűlés új köztársasági elnököt választ titkos szavazással. A köztársasági elnök személyére a képviselők egyötöde tehet javaslatot és a szavazás kétszer kétharmados, ami azt jelenti, hogy a titkos szavazásnak ha első körben nincs meg a jelölt, akkor van egy második kör és a harmadik körben van egy feles, a parlamenti képviselők felének a szavazatával lehet már köztársasági elnököt választani” – mondta az alkotmányjogász.

Miután Novák Katalin aláírja lemondását, az Országgyűlésnek 15 napon belül döntenie kell annak elfogadásáról.

Miután az elnök lemondását a parlament elfogadja, ideiglenesen az Országgyűlés házelnöke, vagyis Kövér László lesz a megbízott köztársasági elnök. A parlamentnek ettől kezdve harminc napon belül meg kell választania az új államfőt.

Ajánljuk még