Ibrahim Traoré százados kiemelte, hogy Burkina Faso „egyedül harcol” az országban bujkáló dzsihadisták ellen, az oroszok jelenleg a logisztikában és a katonák kiképzésében segítenek, valamint a hadi felszerelés használatában nyújtanak támogatást, ám leszögezte: „ha szükség lesz rá”, harcolni is fognak.

Hozzátette, hogy

más országok, a többi között Kína és Törökország is küldött tanácsadókat Burkina Fasóba.

Burkina Faso, különösen az ország északi része 2015 óta az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető csoportoknak tulajdonított erőszakspirálba került, a helyzeten pedig nem javított, hogy a 2022-es puccs nyomán hatalomra került junta távozásra szólította fel a francia különleges erőket, mondván, hogy saját fegyveres erői elegendőek az ország biztonságának szavatolásához.

Azóta a junta igyekezett „bővíteni partneri kapcsolatait” és Moszkvához közeledett.

A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségére (ECOWAS) kitérve az elnök elmondta, Ouagadougou és a szervezet útjai „végleg különváltak”. Burkina Faso – Nigerrel és Csáddal együtt – vasárnap jelentette be kilépését az ECOWAS-ból.

A szervezet korábban mindhárom országgal szemben büntetőintézkedéseket léptetett életbe az ottani katonai hatalomátvételek miatt. A szankciókat és a tagság felfüggesztését azzal indokolták, hogy rá akarják kényszeríteni e három ország kormányát a demokrácia helyreállítására.

Traoré a Burkina Fasó-i, 2024-ben esedékes választásokkal kapcsolatban aláhúzta, hogy az ország biztonsági helyzete továbbra sem megfelelő.

„Hogy tudnánk választásokat rendezni? Éppen most? Az egész ország által fontosnak tartott választásokhoz (…) legalább minimális biztonságra van szükség”

– jelentette ki.