„Az akadémiák működtetése, finanszírozása jelentősen átalakul, és a teljesítményt helyezi majd a középpontba. Azt, hogy mi jön ki belőle. Már nem azzal foglalkozunk, hogy mi történik ott, hanem hogy mi jön ki az akadémiákról. Egy-egy intézményből hány játékos játszik a felnőttcsapatban? Hányan játszanak a válogatottban? Már ehhez mérjük a támogatást” – fejtette ki Orbán Viktor a Nemzeti Sport főszerkesztőjének kérdésére.

Amíg a klubok nem erősödnek meg, addig szükség van az állami akadémiai rendszerre

Szöllősi György arra is kíváncsi volt, az akadémiák rendszere továbbra is az állam közvetlen felügyelete alatt marad-e a sportági szövetségek helyett.

„Egyelőre.

A kiemelt akadémiák rendszere a kosárlabdában, a kézilabdában, a futballban és a többi sportágban is marad a sportállamtitkárságon.

Eljöhet az a pillanat, amikor majd ezt is megszüntethetjük. De még nem tartunk itt. Most átállunk egy kimeneti rendszerre, és ha az bevált, majd lehet gondolkodni egy újabb elrendezésről” – válaszolta a kormányfő.

„Várom, hogy visszatérhessünk ahhoz a korszakhoz, amit a gyerekkorunkból ismerünk: akkor nem léteztek akadémiák, klubok voltak. És a klubok meg tudták oldani a teljes magyar utánpótlás megszervezését, mert lefedték az országot” – tette hozzá.

Orbán Viktor a jelenlegi rendszert azzal magyarázta, hogy ma „a klubok olyan pénzügyi nyomás alatt vannak, hogy ha választaniuk kell, akkor az első csapatot preferálják az utánpótlással szemben. Még nincs elég pénzük, hogy akadémiák működtetését megengedhessék maguknak. Ezért meg kell védeni a magyar labdarúgást attól, hogy csak a mára összpontosítson a holnap rovására. Az akadémiai rendszer a holnap garanciája, és ilyen értelemben nagy segítség a sportágaknak. Amíg a klubok nem erősödnek meg, addig szükség van erre a mankóra, az állami akadémiai rendszerre”.

Kilencvenezres stadiont kellett volna építeni hatvannégyezres helyett

A miniszterelnököt arról is kérdezték, a magyar futball talpra állásában vagy az egymillió új munkahely létrehozásában bízott inkább.

„A magyar futball talpra állásában egyetlen pillanatig sem kételkedtem. Az egymillió munkahely felől időnként elbizonytalanodtam, de a futball terén sosem”

– válaszolta.

Ám azt is elárulta, ennek ellenére „a futballban követtem el a legnagyobb hibát az elmúlt tíz évben:

hatvannégyezres stadiont építettünk kilencvenezres helyett. Kishitűek voltunk, és ez hiba”.

A nemzeti tizenegyben nem csak egyvalaki, hanem mindenki jól futballozik, legfeljebb az egyikük jobb, mint bárki a világon

Szóba került a magyar nemzeti tizenegy jelenlegi kerete is. Orbán Viktor a csapattal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Most Szoboszlaira irányul minden rivaldafény, de vannak mögötte is kiemelkedő képességű játékosok. Olyan csapatunk van, amelyben nem csak egy ember tud futballozni, hanem mindenki. És mindenki nagyon jól tud, legfeljebb egy jobban futballozik, mint bárki a világon.”

Újra a régi csúcsokat ostromolhatja a magyar sport

Szöllősi György úgy vélekedett, az elmúlt évtized sportfejlesztése méretében, tudatosságban csak a száz évvel ezelőtti, Trianon utáni építkezéshez hasonlítható, amikor olyan erőfeszítéseket tett az állam, amelyek a magyar sport sikereit biztosító lendületet az ötvenes évekig fenntartották. A főszerkesztő arra volt kíváncsi, eljuthat-e hazánk megint ezekre a csúcsokra?

„Miért ne juthatnánk? Mindent megtettünk érte” – jelentette ki Orbán Viktor.

„Megadtuk az edzőknek az elismerést; az mégsem járta, hogy a gyerekeinkkel foglalkozó edzők éhbérért dolgoztak, miközben világszínvonalú munkát végeztek. Sikerült rendbe tenni a létesítményeket, ezzel megadtuk a gyerekeknek meg a sportolóknak, ami jár. Idehoztunk nagy nemzetközi versenyeket, hogy az elvégzett munkájukhoz méltó versenyeken tudjanak itthon pályára lépni. Létrehoztuk a nemzeti sporttelevíziót, amely minden lakásban ott van. Megmentettük a Nemzeti Sport nyomtatott változatát” – sorolta a miniszterelnök.

Eljött az a pillanat, amikor Budapest olimpia nélkül nagy léptékekben már aligha tud fejlődni

„Minden fontos létesítmény elkészült, ami kell az olimpiához. Az olimpiai falu sem akadály, óriási léptékben építünk kollégiumokat; ezekre olimpiától függetlenül szüksége lesz a városnak” – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor azonban megjegyezte: „Eljött az a pillanat, amikor Budapest olimpia nélkül nagy léptékekben már aligha tud fejlődni.

Budapest fejlettsége az Európai Unió 160 százalékán áll, miközben vannak olyan vidékek Magyarországon, amelyek az 50 százalékán. Minden pénznek a kevésbé fejlett régiók felé kell indulnia. Így Budapesten nagy léptékű állami városfejlesztés csak akkor történhet, ha előáll valamivel, ami minden magyarnak fontos.

Ennek híján itt csak araszolás várható.”

A kormányfő emlékeztetett:

„Az elmúlt tíz-tizenhárom évben Budapesten minden fejlesztést az állam hajtott végre. A fővárost a kormányzati fejlesztések tették vissza a világ térképére. Időnként fővárosi ellenszélben, emlékszünk az atlétikai világbajnokságra.”

„Ha a város újabb szintet akar lépni, akkor ahhoz kormányzati forrásokat már csak akkor tudunk párosítani, ha van valami nagy cél.

A kormány nem akarja Budapestet rávenni egy olimpia rendezésére, mert a városnak is meg kell érnie erre a gondolatra.

Szerintem a sors egy budapesti olimpiával tartozik a magyaroknak. A kérdés az, hogy a budapestiek ezt a tartozást be akarják-e hajtani” – fogalmazott Orbán Viktor.

A Nemzeti Sport teljes interjúját erre a linkre kattintva olvashatja el.