Aktuális

Szentkirályi Alexandra a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje

Orbán Viktor: 2023 a nagy küzdelmek éve volt, 2024 a nagy tervek éve lesz

| Szerző: hirado.hu
Megtartotta szokásos év végi nemzetközi sajtótájékoztatóját csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök. Ezen a kormányfő úgy fogalmazott, hogy a 2023-as év a nagy küzdelmek éve volt, 2024 pedig a nagy tervek éve lesz. Azt is bejelentette, hogy – amennyiben Brüsszel minden ígéretét teljesíti –, úgy jövőre a tervezett 10 helyett 32 százalékkal emelkedhetnek a pedagógusbérek.

Orbán Viktor a tájékoztató elején elmondta, a 2023-as év a nagy küzdelmek éve volt.

„Céljaink világosak voltak: a háborúból kimaradni, a terrorfenyegetettséget távol tartani, a migrációt megfékezni, az inflációt letörni, Brüsszellel pedig megegyezni”

– fogalmazott.

Hozzátette: az infláció, a háború, a migráció, valamint a terrorfenyegetettség esetében sikerrel jártunk.

A nyugdíjak értékét teljes egészében sikerült megvédeni, valamint a bérekét is, bár meg kell várni az év végi gazdasági adatokat – jegyezte meg a kormányfő.

2024-ben a családok kerülnek a küzdelmek helyett a középpontba. Szerinte a kormány javarészt már ismertette azon intézkedéseket, amiket tenni tud:

újlakás program, minimálbér-emelés, a nyugdíjak értékének garantálás és növelése, valamint három éves bérfejlesztési terv a tanárok és az óvónők esetében.

A politikai célokkal kapcsolatban elmondta, az EP-választások lesznek a legfontosabbak, hiszen „Brüsszelben a bürokraták egy buborékban élnek és elrugaszkodnak a valós problémáktól”, a cél pedig az, hogy „kinyissuk a szemét, és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetői hibákat, amiket 23-ban elkövetett”.

2024 a nagy tervek éve lesz

– szögezte le Orbán Viktor.

Egyetlen módon lehet a migrációt megállítani: hogy ha azt a döntést meghozzuk, hogy aki be akar lépni az unió területére, a rá vonatkozó döntés megszületéséig az unión kívül kell tartózkodnia – jelentette ki Orbán Viktor az EU szerdán elfogadott migrációs paktumával kapcsolatban.

A kormányfő hozzátette: egészen addig, amíg az unió nem szánja rá magát erre a döntésre – ahogyan azt Magyarország már megtette –, akármilyen csomagokat is alkot, mindig kudarc lesz a vége.

„Ennek a csomagnak biztosan meg tudjuk mondani, hogy kudarc lesz a vége”

– húzta alá.

A magyar szabályozásnak mintának kellene lennie, amit nem beperelnie kellene – jelenleg az unió bírósága előtt vagyunk emiatt.

„Nekünk minden lengyel a barátunk, még azok is akik nem tekintenek minket annak” – mondta Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy Lengyelországban a napokban az új kormánypártok rendőri segítséggel igyekeztek elfoglalni a köztévét.

Ezzel kapcsolatban példaként említette, van olyan nyugati mintademokrácia, ahol bírósági úton tudják elgáncsolni az egyik esélyes elnökjelöltet, hogy induljon a választáson, egy másik országban előfordulhat, hogy egy jelentős parlamenti képviselettel rendelkező párt nemzetbiztonsági megfigyelés alatt áll. Ezek között említette a lengyel példát is.

„Valami kór rágja a nyugati demokráciáknak a szervezetét” – fogalmazott.

Mint mondta, ha Magyarországon történt volna olyan, mint Lengyelországban, már talán a NATO bevonult volna.

 Az egész, nyugati demokráciára épült világunk jövője miatt lesz okunk aggódni a 24-es évben

– foglalta össze.

Az amerikai esettel kapcsolatban később elmondta:

„Nem tudunk beleszólni abba, hogy az Egyesült Államokban milyen igazságügyi rendszer működik, kik a bírók és hogyan hoznak döntéseket, ez nem ránk tartozik, hanem az amerikai népre.

Egy tiszteletteljes kérésünk van: sürgősen hagyják abba a kioktatásunkat”

– mondta el Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy a coloradói legfelsőbb bíróság megtiltaná Donald Trumpnak, hogy induljon a választáson.

Újságírói kérdésre a kormányfő elmondta, hogy noha 26 tagállamnak az a javaslata, hogy négy évre 50 milliárd eurót kell adni Ukrajnának, ezt a pénzt még „elő kell állítani”. Leszögezte, a magyar álláspont az, hogy ha pénzt akarunk adni Ukrajnának, akkor ne öt évre adjunk, ennél értelmesebb időkeretet kell kijelölni, a mértékét pedig aszerint kell meghatározni, hogy „Amerika mennyit vállal abból a teherből, amit Ukrajna támogatása jelent”.

Orbán Viktor elmondta,

bármekkora összegről is van szó, fontos, hogy az ne a költségvetésből történjen.

„Mi nem akarunk senkivel közösen hitelt felvenni” – hangsúlyozta a miniszterelnök. Emlékeztetett, a covid utáni helyreállítási alap esetében, amikor szintén közösen vettek fel hitelt a tagállamok, a pénzek egy része még mindig nem érkezett meg.

Újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte: nincs megállapodás Törökország és Magyarország között a svéd NATO-csatlakozás blokkolásáról.

Mint mondta, a svéd csatlakozás megszavazásának időpontját a magyar parlamentnek van joga eldönteni.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyar képviselőknek nincs túl nagy gusztusa a döntéshez, aminek az az oka, hogy

amikor a finnek NATO-csatlakozását jóváhagyta a magyar parlament, a következő napon a finn kormány beperelte Magyarországot egy másik ügyben.

A BBC kérdésére Orbán Viktor azt mondta, a helyes sorrend az ukrajnai rendezés szempontjából az, hogy előbb tűzszünet kell, majd meg kell beszélni, hogy milyen béketárgyalások legyenek.

Magyarország azon az állásponton van, hogy legyen tűzszünet minél hamarabb

– szögezte le a kormányfő.

Ha az európaiak nem kezdenek tárgyalásokba – folytatta –, akkor „a végén az oroszok az amerikaiakkal fognak megegyezni Európa feje fölött” – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezt a veszélyt a krími válság idején sikerült elkerülni, ez pedig diplomáciai bravúr volt Angela Merkel akkori német kancellártól. Ebből született meg a minszki megállapodás.

Magyarországnak az az érdeke, hogy ne legyen közös orosz-magyar határ, a két ország között pedig egy rendezett államnak kell lennie

– közölte Orbán Viktor.

Izrael stabilitása elementáris magyar biztonsági érdek, és európai biztonsági érdek is, de erre a felismerésre még nem mindenki jutott el az unióban – jelentette ki a kormányfő.

Mint mondta, nagy viták voltak ezzel kapcsolatban az EU-ban, de a viták hatására a különbségek nem nőttek, hanem csökkentek, így nem tartja kizártnak, hogy előbb-utóbb lesz egy olyan összeurópai álláspont, amely Izrael stabilitását ugyanolyan stratégiai kérdésnek tekinti, mint Magyarország.

„Regisztrált terrorszervezetnek pénzt küldeni az Európai Unió költségvetéséből alávaló és főbenjáró vétek”

– szögezte le.

Hozzátette: „nem tudunk arról, hogy ilyen történt volna, nézzük, hogy történt-e, egyelőre ki se tudjuk zárni – elég rejtélyesen történnek ezek a dolgok –, de egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy ilyen történt volna”.

Azt viszont szintén meg kell nézni, hogy vajon a nem terrorszervezeteknek küldött összegből nem került-e áttéteken keresztül pénz terrorszervezetekhez. Ha pedig került, azokat a támogatásokat felül kell vizsgálni.

Arra a kérdésre, hogy mekkora béremelésre számíthatnak a tanárok jövő évtől, Orbán Viktor úgy válaszolt, mindössze egy jogi aktus hiányzik a dologhoz, Brüsszelből kell egy levél, ami után meg lehet tenni a konkrét emeléseket.

„Ez bármelyik pillanatban megérkezhet, mi felkészültünk erre, tervet készítettünk” – tette hozzá.

Ismertette:

2024. január 1-től 32,2 százalékos béremelést hajt végre a kormány, majd az azt követő két évben lépcsőzetesen növelik a tanárok bérét.

Mint mondta, a program végén 800 ezer forint körül alakulhat a pedagógusok átlagfizetése.

A ferihegyi repülőtérrel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, nagy a verseny a térségben a repülőtér-építésben, Magyarország ugyanakkor ebben eddig nem tudta tartani a lépést, sőt, „be sem nevezett a versenybe”.

Szerinte a turizmus további növekedéséhez is szükséges a repülőtérfejlesztés. A kormány azonban nem akarja azt állítani magáról, hogy tud repülőteret működtetni, ezért kell egy partner, aki biztosan meg tudja ezt tenni. „Meg is találtuk a partnert” – jegyezte meg.

Elmondta: bármelyik napban megtörténhet a bejelentés.

„Egymás mellé sodort minket a szél” – fogalmazott a kormányfő a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való argentínai találkozójáról.

Zelenszkij azon felkérését, hogy tárgyaljanak, Orbán Viktor elfogadta,

de hozzátette, ennek feltétele, hogy a két ország külügyminisztere előkészítse a találkozót.

Arra a kérdésre, hogy miben tud segíteni a kormány a székelyudvarhelyi iskolaépület összeomlása ügyében, a miniszterelnök kifejtette, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az illetékes az ügyben, aki hamarosan be fogja jelenteni a lépéseket.

„A kisebbségvédelmi szabályozások a világ bonyolult anyagai közé tartoznak, mert a szabályok semmit sem érnek, ha az ahhoz tartozó gyakorlat nem szilárdul meg” – fogalmazott Orbán Viktor az új ukrajnai kisebbségi törvénnyel kapcsolatban.

A magyar kormány ezért annyit kér az ukrán vezetéstől, hogy a 2015-ben elvett jogokat adják vissza a kárpátaljai magyaroknak.

A felvidéki magyarság egy rendkívül erős közösség, egy dolgot azonban nem tud megoldani, mégpedig, hogy az erejét a politikai képviseletben is megmutassa. Ebben a magyar kormány nem is tud neki közvetlenül segíteni – jegyezte meg.

A szlovák-magyar kapcsolatokról a kormányfő kijelentette, „talán soha nem voltak még ilyen jók”.

Kiemelt kép forrása: M1

Ajánljuk még