Aktuális

A Kreml szerint jelentős államok részvételével robbantották fel az Északi Áramlat csővezetékeit

Minden, amit a szuverenitásvédelmi törvényről tudni érdemes

Több mint kétharmados többséggel fogadta el az Országgyűlés a szuverenitásvédelmi törvényt. Mostantól büntetik azokat a politikai és NGO-szervezeteket, amelyek külföldről fogadnak el támogatást. Ezzel védi Magyarország a külföldi befolyásszerzést és saját szuverenitását. A jogszabály megalkotását a dollárbaloldal legutóbbi kampánya tette szükségessé.

A parlament kétharmados többséggel elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot, amely egyúttal megteremti a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására is.

A jogszabály szerint aki tiltott külföldi támogatást vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az ellenzék az előterjesztésre nemmel szavazott.

Még szeptemberben, a Fidesz–KDNP esztergomi kihelyezett frakcióülése után jelentette be a nagyobbik kormányzópárt frakcióvezetője: szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot nyújtanak be azért, hogy a 2022-es országgyűlési választási kampányhoz hasonlóan többet ne lehessen külföldről közvetlenül érkező pénzekkel befolyásolni Magyarország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális függetlenségét. Kocsis Máté közölte: aki idegen hatalmaknak dollárért árulja a hazáját, annak felelnie kell majd itthon.

Az Állami Számvevőszék még márciusban indított vizsgálatot a baloldali pártoknak juttatott külföldi kampánypénzek ügyében azok után, hogy

tavaly augusztusban Márki-Zay Péter bukott miniszterelnök-jelölt elszólta magát, és azt állította: az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) még jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból.

Az Action for Democracy vezetője, Korányi Dávid – aki a pénzek gyűjtését Amerikából szervezte – közösségi oldalán korábban azt írta: a diaszpórában élő magyaroktól kapták a támogatást, amit folyamatosan az MMM számlájára utaltak.

Később azonban titkosszolgálati vizsgálat derítette ki, hogy a Karácsony Gergelyhez köthető Korányi Dávidon keresztül még Svájcból is landolt utalás az ellenzék számláin, mégpedig csaknem egymilliárd forint. De további pénzek érkeztek a baloldal kampányát bonyolító és a Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz köthető DatAdat nevű céghez is. Így, az úgynevezett guruló dollárok összege, meghaladta a négymilliárd forintot.

A magyar baloldal hónapokon át tartó tagadásba kezdett a külföldi pénzeket illetően, élen Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel.

Majd idén júniusban újabb elemmel bővült a botrány. A titkosszolgálatok vizsgálata szerint több mint félmilliárd forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom számlájára is. A bűncselekménygyanús ügy miatt egy magánszemély és az OTP is feljelentést tett.

A NAV eddig két személynél, Tordai Csaba ügyvédnél és Perjés Gábor párbeszédes önkormányzati képviselőnél tartott házkutatást. Gyurcsány Ferenc egykori államtitkáránál, Tordainál pedig – sajtóhírek szerint – okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokat is lefoglaltak az adónyomozók.

Az Állami Számvevőszék a napokban félmilliárd forintos bírságot szabott ki a balliberális pártokra a tengerentúlról érkezett dollárok miatt. De az sem kizárt, hogy a további vizsgálatok után újabb, 3,2 milliárdos pénzbüntetés is vár még rájuk.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ajánljuk még