LMP: A Fidesz a külföldi tőkét engedi beleszólni a döntésekbe

Ungár Péter (LMP) szerint a fideszesek a külföldi tőkét tekintik értéknek és engedik beleszólni a döntésekbe. Hozzátette: ezt a logikát kodifikálta a 2006 óta hatályban lévő kiemelt beruházási törvény, amely a Fidesz gazdaságpolitikájának szimbóluma. Az LMP szerint a magyar embereknek joguk van erről véleményt mondani – tette hozzá.

Elmondta, a Kúria jóváhagyta az LMP népszavazási kezdeményezését a jogszabállyal kapcsolatban, erre a Fidesz visszavonta a törvényt, és a rendelkezéseit belerakta egy másik törvénybe. Értékelése szerint a kormány a külföldi tőkével osztotta meg a szuverenitását és úgy gondolja, amíg hatalmon van, addig nem lehet népszavazást tartani.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára

azt mondta, reménykedett, hogy az ellenzéki képviselő a nemzeti konzultáció kitöltésére fogja buzdítani az embereket, mert az valóban sorsfordító kérdésekről szól.

A beruházásokról szólva azt mondta, az LMP-s politikus olyan baloldali választási koalíciónak volt a tagja, amely 2010 előtt tönkretette az országot. Ez az egyik és legfontosabb oka annak, hogy a kormány beruházásösztönző politikát folytat, amelynek révén Magyarországon munkahelyek jönnek létre – mutatott rá.

Hozzátette: ez a politika teszi lehetővé, hogy a fiatalok adómentességet kaptak, hogy a családtámogatási rendszer világszinten is kiemelkedő, hogy visszaépítették a 13. havi nyugdíjat és egymillió munkahely jött létre.

Mi Hazánk: A kormánypártok sorra végeznek a párt javaslataival

Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, „a kormánypárti húsdaráló ész nélkül sorra végez a Mi Hazánk törvényjavaslataival”. Elmondta, bár a balliberális média szenzációként tárgyalta, hogy a parlament napirendre vette a Mi Hazánk egy javaslatát – holott 2010 óta negyven ellenzéki előterjesztéssel tettek így –, leszavazták a frakció büntető törvénykönyvet (Btk.) szigorító javaslatát.

Közölte, továbbra is titkos marad a képviselők állampolgársága, mivel a fideszes többség leszavazta a feloldást, továbbá nem kötik írni-olvasni tudáshoz a választójogot.

Kitért arra is, hogy azon javaslatuk sem kapott támogatást, amely véget vetne a szavazatvásárlásoknak, a szavazók szervezett szállításának. Lesöpörték azt az előterjesztést is, amely visszahívhatóvá tette volna a képviselőket, illetve eltörölte volna a mentelmi jogot – sorolta.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt vetette fel, ha egy politikust az minősít, hány javaslatot fogadott el, akkor a képviselő gondolja végig, hányszor nyomott nemet.

Hozzátette: a képviselő nemmel szavazott az új Btk.-ra, így ha az ellenzéki párton múlna, most nem lenne olyan szigorú a szabályozás.

Szóvá tette azt is, hogy a képviselő nem támogatta a gyermekek védelme érdekében bevezetett szigorításokat sem.

A Párbeszéd az emberi jogok érdekében szólalt fel

Szabó Tímea (Párbeszéd) az emberi jogok világnapja alkalmából beszélt arról, az is emberi jog, hogy egy gyermekeit egyedül nevelő édesanya meg tudjon élni egyetlen fizetésből. Hozzátette: a Párbeszéd sokadjára javasolja a családi pótlék duplájára emelését.

A gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel alkotmányjogász esete kapcsán Szabó Tímea az életvégi döntésekkel kapcsolatos álláspontjuk megváltoztatására kérte a kormánypárti képviselőket. Jelezte, vitanapot kezdeményeztek az ügyben.

A kormány elveszi a jövő generációktól a termőföldet, az ivóvizet, a tiszta környezethez való jogot, hogy akkumulátorgyárakat telepít ide, miközben azok szabályozása nem megfelelő – hangoztatta.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a polgári kormánynak a családpolitika elsősége megkérdőjelezhetetlen.

Hozzátette: a kormány nem hisz a segélyezésben, helyette a gondoskodó államban és a munkaalapú társadalomban hisz.

Elmondta, több mint harmincféle intézkedés szolgálja a családokat; az országban több helyen is létesültek egyszülős központok, a gyermeküket egyedül nevelők többlettámogatásra is jogosultak.

Jobbik: A vendégmunkások helyett a magyarokat támogassa a kormány

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ellenzéki sikerként számolt be arról az új szabályozásról, amely szerint a kormány csak olyan helyeken támogatja munkásszállók építését, ahol legalább 50 százalékban magyarokat foglalkoztatnak. Nehezményezte azonban, hogy erre a célra a kormány további 20 milliárd forintot tervez költeni, így „10 milliárd még mindig a külföldi vendégmunkásokra mehet”.

Kiemelte: még mindig 200 ezer magyar keres munkát, de „Európa egyik legszűkmarkúbb munkanélküli ellátási rendszeréből” 3 hónap után kicsúsznak. Ha tömegesen vehetnének részt ingyenes átképzési programokon, nem lenne szükség a harmadik világ munkásaira; indulhatna továbbá egy bérlakásépítési program, és fontos lenne visszavezetni a lakhatási célú cafetériát is – vetette fel.

Budapest fejlesztéséról szólva hangsúlyozta: „mini-Dubaj” helyett bérlakások épüljenek a Rákosrendezőn. Javasolta, hogy a családtámogatások rendszere legyen inflációkövető, feltette továbbá a kérdést: a munkásszállások építésének támogatásához kapcsolódó 50 százalékos kvótát hajlandó-e a kormány felemelni 95 százalékra.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: a kormány 2010 óta a munkaalapú társadalom kiépítésén dolgozik, ennek köszönhetően ma 1 millióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-korszak idején, a munkanélküliség pedig tartósan 4 százalék alatt van.

Hozzátette, a kormány a munkaerőigény biztosítása céljából két irányba mozdul: egyfelől 2024 elején a hazai munkaerő-tartalék átképzéséről átfogó programot terjesztenek az Országgyűlés elé, a másik cél pedig a vendégmunkások foglalkoztatása azokban a hiányszakmákban, ahol nincs magyar munkaerő.

Emlékeztetett: külföldiek munkavállalása csak akkor lehetséges, ha magyar munkaerő nem áll rendelkezésre, és a vendégmunkások maximális számát a jövőben is kvóta szabályozza.

Hangsúlyozta, hogy a munkásszállók építésének támogatása a belső munkaerő-mobilitást segíti elő, Budapest fejlesztéséről szólva pedig közölte, „mini-Dubajról” szó sincs,

a magyar kormány olyan városrészt képzel el a Rákosrendezőn, amely méltó Budapesthez.

Momentum: Magyarország a szomszédaitól is lemarad

Gerencsér Ferenc (Momentum) a kormány éves teljesítményét összefoglalva kiemelte: Magyarországot Románia is lehagyta, a kormány pedig nem tudja megvalósítani, hogy a magyarok jobban éljenek. Négy negyedéven át volt recesszióban a magyar gazdaság, amire 1996 óta nem volt példa – idézte fel.

A kormány „akkusivataggá” teszi az országot, noha az alacsony hozzáadott értékű munka már a magyarokat sem képes „felszívni” – nehezményezte.

Hozzátette: a jobb oktatásért tüntető fiatalokat lefújták könnygázzal, majd megverték, végül a tanáraik nyakába varrták a „bosszútörvényt”, az egészségügyről szólva pedig kiemelte, hogy az elmúlt hetekben vált nyilvánossá, mennyire tragikus a kórházi fertőzések száma.

Eközben az EU-s pénzek továbbra is „akadoznak”, 20 adóemeléssel és további 30 megszorítással terhelték meg a magyarokat, 270 beruházást állítottak le, az infláció éves szintje 18 százalékra várható, januárban pedig ismét emelkedik a benzin ára – sorolta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában arra mutatott rá, hogy Romániában az emberek 24 százalékának nincs vízöblítéses WC-je, a gyerekek fele pedig az ország határain kívül születik. Kiemelte: ígéretei ellenére a Momentum nem tudta leváltani sem Orbán Viktort, sem Gyurcsány Ferencet, utóbbinak viszont a listájára „felkéredzkedtek”.

Az uniós pénzekről szólva a Momentum EP-képviselőinek megkérdezését javasolta, hozzátéve:

a Momentum a járvány idején és most is ellenzi a kormány gazdaságösztönző intézkedéseit.

MSZP: Nem érdemes mindig konfliktust keresni

Komjáthi Imre (MSZP) felidézte, hogy a várható számvevőszéki büntetés minden ellenzéki pártot igen nehéz helyzetbe hoz, ennek ellenére a különbségek elfogadásáról, az együttműködés fontosságáról kívánt szólni. A Fideszhez szólva azt kérte, ne csak a szomszédban zajló, honvédő háború kapcsán beszéljenek a békéről, belföldön se rakják ki plakátokra, kit kell gyűlölni.

A DK-t megszólítva azt javasolta, együtt segítsék a kárpátaljai magyarokat, a Mi Hazánkat nyugalomra és szeretetre kérte, a Momentumhoz fordulva pedig felvetette, hogy jobban hallgassák meg a magyarokat. Üdvözölte, hogy a Jobbik is küzd a magyar munkavállalókért, a migránsmunkások mellett azonban véleménye szerint többet kellene szólniuk a szakszervezetekről.

Ungár Pétert (LMP) arra szólította fel, legyen tisztában azzal: a Fidesz olyan választási rendszert kényszerített rájuk, amelyben az együttműködés hiánya a kormánypártot segíti, végül saját pártjához fordulva azt kérte: ne adjanak támadási felületet a Fidesznek.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt javasolta az ellenzéki pártoknak: vizsgálják meg annak lehetőséget, hogyan lehet külföldi támogatások nélkül politizálni.

Ha valakinek fontos az ország biztonsága és békéje, akkor a kormánypártokra biztosan számíthat

– közölte.

DK: Kormány a magyar munkások érdekeit képviselje, ne a külföldiekét!

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője arra szólította fel a kormányt, hogy azonnali hatállyal tiltsa meg az EU-n kívüli külföldiek magyarországi munkavállalását, amíg nem képes biztosítani, hogy azáltal nem sérül a magyar munkások méltányos érdeke. Arra hivatkozott: a magyar kormánynak a magyar munkásokat kell képviselnie.

Úgy vélte, a keleti nyitás politikájának most már látszik a kézzelfogható eredménye: „keleti termékeket gyártunk, importált alapanyagokból, importált energiával, keleti technológiával, keleti munkásokkal”.

A magyar munkások keletiekkel történő helyettesítését az emberek és a nemzeti érdek elárulásának nevezte hangsúlyozva, hogy kialakult helyzetért az önző és rövidlátó vállalatok és az ő érdekeik képviseletében fellépő kormány a felelős.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: nagy türelem kell ahhoz, hogy a „baloldal leghatalmasabb villalakójától” morális oktatóleckéket vegyenek a cégek profitéhségével kapcsolatban. Gyurcsány Ferencet arra szólította fel, hogy az idegenrendészeti törvény módosításával kapcsolatban ne állítson valótlanságot.

A kormány célja az, hogy magyar emberek dolgozzanak magyar munkahelyeken,

és ha az Országgyűlés elfogadja az új szabályozást, akkor Európa legszigorúbb idegenrendészeti törvénye lép életbe – hangsúlyozta.

Magyarországon csak engedéllyel lehet munkát vállalni meghatározott időtartamra és csakis akkor, hogyha azon az adott munkahelyen magyar munkavállalót nem találtak – emelte ki.

KDNP: Ukrajna EU-s csatlakozása szembemegy az európai érdekkel

Hollik István (KDNP) a kormányoldal nevében arra szólította fel az európai vezetőket, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása ügyében ne az Egyesült Államok érdekét képviseljék, hanem Európáét.

Hangsúlyozta: érdemi tárgyalás nélkül nem tudják elfogadni azt a brüsszeli politikai diktátumot, amely szerint az ukrán csatlakozási tárgyalásokat meg kell kezdeni, mert az a jelenlegi körülmények között szembemegy az európai érdekkel.

Szerinte ugyanis a háború folytatása és Ukrajna EU-s tagsága világos amerikai érdek, miközben kérdés, hogy miből fogja előállítani az Európai Unió azt a körülbelül 70 ezer milliárd forintot, amelybe az ukrán EU-tagság nagyjából kerülne.

Kitért arra is: Gyurcsány Ferenc és a „dollárbaloldal” egyetért Ukrajna felvételével, de kérdés, hogy mérlegelték-e az ezzel kapcsolatos dilemmákat, vagy ismét csak „finanszírozóik” álláspontját képviselik.

Zsigmond Barna Pál, az európai uniós tárca államtitkára válaszában új EU-s stratégiát sürgetett Ukrajnával kapcsolatban. Hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy biztonságosabb lesz-e az unió, ha egy háborúban álló országot felvesz a tagjai közé.

Nem tudjuk, hogy az orosz támadások miatt mekkora a területe Ukrajnának, hogy mekkora a népessége, hogy az ukrán mezőgazdaság beemelése a szabad piacra jó lesz-e már a már bent lévő országok gazdáinak és azt sem, hogy javulnának-e a kárpátaljai magyar kisebbség jogai – tette hozzá.

Kijelentette: az unió bővítésének egy objektív, szabályozott, az elért eredmények alapján álló folyamatnak kell maradnia, a politikai és technikai előkészítés szintje jelenleg azonban nem arra mutat, hogy Ukrajnával el lehessen kezdeni a tárgyalásokat.

Fidesz: Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdése nem esik egybe a magyar nemzeti érdekkel

Illés Boglárka (Fidesz) Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről azt mondta: az se nem előkészített, se nem időszerű, és nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel.

Felidézte a magyar uniós tagságot megelőző évtizedes előkészítést és a tárgyalásokat, illetve felhívta a figyelmet a jelenleg is tagságra váró nyugat-balkáni országokra, hangsúlyozva, hogy ha ilyen rövid időn belül elkezdődnének Ukrajna esetében a csatlakozási tárgyalások, akkor az az Európai Unió objektív és érdemeken alapuló bővítéspolitikáját ásná alá.

Dömötör Csaba kiemelte: az Európai Bizottság nem adott választ arra, milyen hatással lenne az ukrán tagság az európai, így a magyar emberek életére, és milyen költségvetési vonatkozásai vannak a csatlakozásnak.

Jelezte: a magyar költségvetési támogatás összege Ukrajnának már eddig is meghaladta a 80 milliárd forintot, több mint egymillió menekült érkezett Magyarország területére, és több mint ötezer Ukrajnából menekült diák tanul magyar iskolákban.

Megjegyezte: a szuverenitási vitákkal kapcsolatban minden baloldali politikai egység megmozdult, amely külföldről kap pénzt vagy remél támogatást, és azt mondják, hogy semmiféleképpen ne legyen párbeszéd vagy vita az ukrán tagságról, ezzel szemben a magyar kormány nemzeti konzultációban kérdezi meg az emberek véleményét erről az ügyről is.

Képviselői esküt tett Hornung Ágnes (Fidesz)

A képviselők egyhangúlag támogatták a mandátumigazolást, ezt követően letette a képviselői esküt Hornung Ágnes (Fidesz), aki a nemrégiben elhunyt Turi-Kovács Béla (Fidesz) helyére került a parlamentbe a Fidesz-KDNP listájáról.

Napirend

Az Országgyűlés többsége úgy döntött, kivételes eljárásban tárgyalja meg az egyes hatósági kérdésekről szóló előterjesztést, aminek vitájára kedden, a határozathozatalra szerdán kerül majd sor. A képviselők arról is döntöttek, hogy a szkíták Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezésről szintén szerdán szavaznak majd.

DK: Miért hagyják, hogy az MVM nyerészkedjen a diktáló fogyasztókon?

Varju László (DK) bírálta a rezsicsökkentést, mondván: a magyarok fizetik Európa legmagasabb rezsijét, a szolgáltatók 400 százalékos extraprofitot keresnek a gázon. Azt mondta: a havi diktálók rosszul járnak, ha valamelyik hónapban akár hidegebb, akár melegebb van az átlagnál, az MVM pedig „nyerészkedik” rajtuk.

Kijelentette: hideg tél esetén egy 20 köbméteres extrafogyasztás már 15 ezer forintos pluszköltséget is jelenthet. Azt kérdezte: miért hagyják, hogy az MVM a havi diktáló fogyasztókon nyerészkedjen?

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta:

a kormány azon dolgozik, hogy fenn tudja tartani a rezsicsökkentés intézményét.

Emlékeztetett: a szocialista kormányok megígérték, hogy nem lesz gázáremelés, majd külföldi kézbe adták az energiavállalatokat. Kormányzásuk alatt aztán tizenötször emelték az energiaárakat. Felidézte azt is, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje megszüntette volna a rezsicsökkentését.

Cáfolta, hogy Magyarországon fizetnék az emberek a legtöbbet a gázért, azt mondta, ez az Eurostat adatai is igazolják. Kijelentette: a Fidesz-KDNP kormányzással még a DK szavazói is jól járnak. A képviselő nem fogadta el a választ.

MSZP: Tavaly nőtt a szegénység Magyarországon

Gurmai Zita (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH kiadványa szerint tavaly nőtt a szegénység. A munkanélküliek helyzete is tovább romlott – mutatott rá, hozzátéve: alig emelték az ellátásokat, jelentős infláció mellett.

A jövedelmi különbségek is emelkednek – sérelmezte. Észak-Magyarországon megduplázódott azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat – sorolta a problémákat. Csökkent a születésszám is tavaly. Szólt pártja szociális programjáról, a többi közt arról, hogyan segítenék a felnőtt élet megkezdését.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt:

rekordot döntött az emberek megtakarítása.

Felidézte: a szocialista kormányok 325 milliárd forintot fordítottak szociális kiadásokra, míg jövőre erre már 1250 milliárd jut.
Szólt az ápolási díj megemeléséről, hozzátéve: az elmúlt tíz évben jelentősen csökkent a rászoruló szegények száma is.

A gyermekszegénységről szólva közölte: az 29,4 százalék volt a kormányzásuk kezdetekor, most ennek kevesebb, mint a fele. Ugyancsak szólt a minimálbér jelentős emeléséről is az elmúlt évtizedben. Ahogy fogalmazott, „nem apró fillérekkel” emelték azt, mint a szocialista kormányok. A képviselő nem fogadta el a választ.

Momentum: Hogyan kaphattak a Mészáros-cégek ennyi közpénzt?

Fekete-Győr András (Momentum) azt mondta: 2019 és 2021 között Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó cégei 1141 milliárd forintnyi közpénzt kaptak. Kijelentette: a kormány magyarázattal tartozik, hogyan történhetet ez meg.

Pártja javaslatait ismertetve azt mondta: ha már nemzeti tőkésnek nevezik az oligarchákat, várják el tőlük, hogy kollektív szerződést alkossanak minden vállalkozásukban és működtessenek szakszervezeteket. Kapcsolódjanak be a közteherviselésbe is – sorolta javaslatait, feltéve a kérdést: „nem akarunk a szupergazdagoktól többet elkérni?”

Azt is fontosnak tartotta, hogy ezen cégek átláthatók legyenek.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy az országnak, történelmi okokból csupán néhány évtized állt rendelkezésre arra a polgári fejlődésre, amelyre Európa más népeinek évszázadai voltak.

Az ország a rendszerváltás után próbálta meg az állami tulajdont magántulajdonra váltani, egy „az országra hátrányos” privatizációval – tette hozzá. Kijelentette:

a képviselő azt a társadalmi fejlődést támadja, amely a magántulajdonon alapuló gazdasági versenyszemléletben zajlik.

Leszögezte azt is: az említett cégek százezernyi embert foglalkoztatnak, akik mindegyikére a munka törvénykönyve vonatkozik. Azt is mondta: aki sokat keres, sokat adózik, aki kevesebbet keres, az kevesebbet is fizet be az államkasszába. A képviselő nem fogadta el a választ.

Jobbik: Mikor védik meg a magyarokat?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra várt választ a gazdaságfejlesztési minisztertől, „mikor lesz végre a saját hazájában a magyar a védett státuszú”, azaz, mikor érik el, ha ugyanabban vagy hasonló munkakörben vannak magyar és külföldi munkavállalók, akkor – extrém szabályszegés esetétől eltekintve – előbb a külföldieket kelljen elküldeni leépítés esetén.

A képviselő szerint az „agyontámogatott multi veszi a bátorságot, hogy a magyart elzavarja”, miközben külföldieket hoz a helyére. Legyen Magyarországon a magyar az első – sürgette az interpelláló képviselő.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában megemlítette,

Magyarországon a magyar munkaerőnek minden szempontból és minden esetben előnye van,

addig nem lehet külföldi vendégmunkást alkalmazni, amíg azt a munkahelyet magyar dolgozóval lehet betölteni, hozzátéve, a munkaalapú társadalom megőrzése érdekében a legnagyobb szigorral lépnek fel a magyarok hátrányos megkülönböztetése ellen.

Kiemelte: harmadik ország polgára csak akkor vállalhat Magyarországon munkát, ha így nem hoz hátrányos helyzetbe magyar állampolgárokat, majd arról beszélt, a jövőben éves kvóta vonatkozik majd a vendégmunkásokra, akiknek szerződésük lejárta után el kell majd hagyniuk az országot. Az interpelláló a választ nem fogadta el.

Párbeszéd: Hogyan biztosítják az akkugyárak közelében élők környezeti jogait?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) – a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez címezve interpellációját – azt kérdezte: hogyan biztosítja a kormány az akkumulátorgyárak közelében élők környezeti jogait?

Megemlítette: a kormány szigorú szabályozásáról beszél, miközben pártja szerint alkalmatlanok a szabályok a szakszerű védelemre, majd szorgalmazta, hogy állítsák le a működő üzemeket és a beruházásokat a rendszer teljes átvilágításának lezárásáig.

Válaszában Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt emelte ki, a kérdés az, hogy a zöld átállásban milyen szerepe lesz Magyarországnak, majd megjegyezte, a Párbeszéd zöld politikát hirdet ugyan, de más irányba megy több kérdésben, mint a fejlett államok, legyen szó az atomenergiáról vagy az akkumulátorgyártásról.

Az interpellálóval egyetértett a transzparencia és a jogszerűség kiemelkedő fontosságában, jelezve, ezek az elvek érvényesülnek a kifogásolt beruházásoknál, majd sürgette, hogy a Párbeszéd által delegált budapesti főpolgármester számoljon el a „külföldi és megmagyarázhatatlan módon kapott” félmilliárd forinttal.

Az államtitkár azt kérte: az interpelláló a jövőben támogassa az ország zöld átállását, és ne illesse alaptalan vádakkal a hatóságok munkáját.
A képviselő nem fogadta el a választ.

Mi Hazánk: Miért támogatja a kormány Izrael háborúját?

Novák Előd (Mi Hazánk) azzal a kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz, miért támogatják Izrael háborúját diplomáciailag a semlegességünk helyett. Miért képvisel a kormány is idegen érdekeket például Izrael kapcsán? – kérdezte, majd arról beszélt: „terrorálamként” folytatja Izrael a háborúját, és „ezt a népirtást, sajnos, Magyarország is támogatja”.

Azt hangsúlyozta, pártja elítéli a terrorizmus minden formáját, az ENSZ által szorgalmazott kétállami megoldást támogatják, és kiemelte, hogy meg kell akadályozni annak a harmadik világháborúnak a kitörését, amely felé tartunk. Sürgette, hogy hozzák haza az izraeli-libanoni határról és más külföldi missziókból is a magyar katonákat.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára egyetértett az interpellálóval abban, hogy a „dollárbaloldal” hazaárulásait unalomig lehet ismerni, a harmadik világháborút kell megakadályozni, legyen szó az orosz-ukrán vagy a közeli-keleti háborúról, abban viszont más véleményen volt, hogy a kormány idegen érdekeket képviselne.

Ne keljen versenyre Gyurcsány úrral a hazugságok terén! – kérte az interpellálót,

arra emlékeztetve, hogy egy terrortámadás váltotta ki a közel-keleti helyzet eszkalációját, „Izraelnek joga van megvédeni magát” és harcolni a terror ellen, és el kell kerülni, hogy államközi konfliktus alakuljon ki a térségben.

Azt emelte ki: a civileket meg kell védeni és vissza kell térni az Ábrahám-megállapodások kijelölte útra, mert ez volt a régióban az egyetlen eredményt hozó folyamat. A képviselő nem fogadta el az államtitkár által adott választ.

LMP: Miért csak a stabil egzisztenciával rendelkező családokat támogatják?

Kanász-Nagy Máté (LMP) azt kérdezte, a kormány miért csak az alapvetően stabil egzisztenciával rendelkező családokat támogatja, ráadásul határozottan bünteti a válást, ezzel nagyon szűken meghatározva és kijelölve az ideális család képét. Szerinte a fiataloknak egyre nagyobb kihívást jelent az önerő előteremtése is.

Mikor fognak olyan érdemi lakáspolitikát folytatni, ami minden gyermekvállalásban érintett embert figyelembe vesz? – kérdezte.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta,

a kormány szerint – amit a kutatások is megerősítenek – a házasság ad stabilitást egy kapcsolatnak, a nők többsége házasságban mer gyermeket vállalni.

Kitért arra is, hogy Magyarország lakosságának 91,7 százaléka saját tulajdonú otthonnal rendelkezik. A családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően jelentősen nőtt a lakóingatlanban tulajdonnal rendelkezők aránya a 30-59 éves korosztályban, ma már ennek a korosztálynak a 75 százaléka saját lakóingatlanban él – részletezte.

Hozzátette: a csok plusz hitelprogrammal január 1-jétől a kormány a reálisnak mondható lakáscélok megvalósítását akarja elősegíteni.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el.

Fidesz: Hogyan segíti a csok plusz a családalapítás előtt álló fiatalokat?

Dunai Mónika (Fidesz) arról érdeklődött hogyan segíti a csok plusz a családalapítás előtt álló fiatalokat. Szerinte a baloldal már meg is kezdte a január 1-jétől hatályba lépő hitelprogram kritizálását, mondván az embereket nem kellene saját tulajdonú lakáshoz segíteni.

Vitályos Eszter államtitkár válaszában azt mondta, amikor a baloldalnak lehetősége lett volna arra, hogy segítsen a magyar családoknak, akkor nem tette, csak elvett tőlük.

A programot ismertetve azt mondta, a csok plusz minden eddiginél nagyobb támogatást nyújt a gyermeket vállaló házaspárok otthonteremtésében. Hozzátette: 15, 30 és 50 millió forintos hitelt is lehet igényelni, fix, három százalékos kamattal, az ország egész területén.

Az első közös otthon megszerzéséhez elegendő lesz 10 százalékos önrész, míg másik lakásba költözés, vagy bővítés esetén 20 százalékos önerővel kell rendelkezni – részletezte. A képviselő a választ elfogadta.

Interpellációk

KDNP: milyen segítséget jelent az időseknek az év végi nyugdíjkifizetés?

Aradszki András (KDNP) arról érdeklődött, milyen segítséget jelent az időseknek az év végi nyugdíjkifizetés. Emlékeztetett arra, hogy az államkincstár idén decemberben is a szokásosnál bő egy héttel hamarabb utalta a nyugdíjakat az egyébként megszokott december 12-e helyett. Hozzátette: az e havi nyugdíj ráadásul már a nyugdíjkorrekció mértékével emelt összeg.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány – a nyugdíjasoknak tett ígéretének megfelelően és háborús időkben is – teljesíti vállalásait, megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét. 2010 óta több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjak összege, vásárlóértékük pedig 20 százalékkal nőtt – közölte.

Elmondta, 2024-ben 6540 milliárd forint lesz a költségvetés nyugdíjkiadása, amely már tartalmazza a 6 százalékos nyugdíjemelést is.

A Fidesz-KDNP-kormány nem elvesz a nyugdíjasoktól háború idején, hanem biztosítja számukra az inflációval legalább egyenértékű nyugdíjemelést, a 13. havi nyugdíjat, és ha a gazdaság teljesítménye megengedi, nyugdíjprémiumot is fog folyósítani – mondta.

A kormánypárti képviselő a választ elfogadta.

Azonnali kérdések

DK: Megőrzik-e a Magyar Rádió egykori épületét?

Gréczy Zsolt (DK) felidézte: sokakban keltett felháborodást, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusa érdekében elbontanának a Magyar Rádió tíz régi épülete közül nyolcat. A kerületi önkormányzat helyi védelem alá helyezte ezeket az épületeket, így a kormányhivatal egyelőre felfüggesztette a bontási engedélyt.

A DK arra szólítja fel az illetékeseket, hogy újra vizsgálják át a bontásról szóló döntést, nem lehet ugyanis a történelmi és kulturális örökséget a földdel egyenlővé tenni, még egy egyetemi campus kedvéért sem – közölte.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett: a PPKE Budapestre helyezi át oktatási és kutatási tevékenységének súlypontját.

A kormány és a katolikus egyház együttműködésében a Palotanegyedben egy 50 ezer m2-es, 7 emeletes, új felsőoktatási intézmény születik meg; a kiviteli terv 2024. április 30-ra készül el

– jelezte.

Gréczy Zsolt kérdésére, miszerint megőrzik-e a Magyar Rádió egykori épületét, Vitályos Eszter kiemelte: az Építési és Közlekedési Minisztérium már kilenc alkalommal tartott egyeztetést az ügyben, hétfőn is újabb közmeghallgatást rendeznek a témában.

MSZP: Miért vették el a gazdasági kabinet irányítását a pénzügyminisztertől?

Vajda Zoltán (MSZP) elmondta, a kormány friss határozata szerint lényegesen megváltozik a kormányzati szerkezet: a gazdasági kabinet hatásköre bővül, és azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezeti majd a pénzügyminiszter helyett.

Az EU-s országok pénzügyminisztereinek – Magyarországot kivéve – hatalmas befolyásuk van országuk gazdaságpolitikájára, de az is példa nélküli Európában, hogy a pénzügyminisztert kihagyják az adópolitikai előterjesztések tárgyalásából – nehezményezte.

Nem világos, hogyan tud győzedelmeskedni a fiskális szigor olyan társaságban, amelyben nem gazdasági feladatokkal megbízott miniszterek is helyet kapnak – vetette fel, figyelmeztetve arra, hogy a költségvetési hiányt semmiképpen sem szabad elengedni.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában emlékeztetett arra, hogy két kabinetet összevonnak, így lesz annak vezetője Nagy Márton. Mindez azért történt, mert átalakultak a gazdasági és költségvetési feladatok:

sokkal nagyobb hangsúllyal fog megjelenni az egyensúlyi mutatók javítása. Ehhez jött létre egy új szervezetet, a pénzügyminiszter vezette költségvetési munkacsoportot, amely vétójogot is kap

– mondta.

Annyiban változik a helyzet, hogy a Pénzügyminisztériumnak nem kell a kabinet előkészítő munkájában részt vennie, az azonban súlyos tévedés, hogy a pénzügyminiszter nélkül fogják tárgyalni az adópolitikai előterjesztéseket – hangsúlyozta.

Momentum: Támogatja-e a kormány, hogy népszavazás döntsön az életvégi kérdésekben?

Bedő Dávid (Momentum) emlékeztetett: a gyógyíthatatlan betegségeben szenvedő Karsai Dániel alkotmányjogász jelenleg azért küzd, hogy méltóságteljesen fejezhesse be életét, szabad életvégi döntést hozhasson; a Momentum ezt támogatja.

Kiemelte, ilyen fontos kérdésekben szükség van a társadalmi párbeszédre, ezért hétfőn Karsai Dániellel közösen népszavazási kérdést nyújtottak be. Támogatja-e a kormány azt, hogy a magyarok népszavazáson döntsenek ebben a kérdésben? – érdeklődött.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte:

a jogszabályok szerint először a Nemzeti Választási Bizottságnak kell a kérdésről állást foglalnia, majd a Kúria, esetleg az Alkotmánybíróság mondhatja ki a végső szót.

Ha a kérdés jóváhagyást kap és a kezdeményezőknek sikerül összegyűjteniük négy hónap alatt 200 ezer támogató aláírást, csak ezt követően van szerepe az Országgyűlésnek a népszavazás elrendelésében. A népszavazási eljárásban a kormánynak nincs szerepe – közölte.

Jobbik: December 24-e legyen munkaszüneti nap!

Lukács László (Jobbik), azt kérdezte támogatja-e a kormány azt, hogy december 24-e legyen munkaszüneti nap.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált:

reméli, hogy a kormány olyan hosszú ideig lesz még hivatalban, hogy december 24-ét is munkaszüneti nappá tudja tenni, ahogyan korábban nagypéntek esetében is így döntött.

Ugyanakkor jelezte: az ország jelenlegi helyzetében az a kérdés, hogy lehet-e több munkaszüneti nap. Kicsit erősödjünk meg gazdaságilag, és azt követően lehet bővíteni a munkaszüneti napok számát – tette hozzá.

Lukács László úgy reagált: megszokták, hogy a kormány gazdasági érvekkel takarózik, holott ebben az ügyben a családok érdeke lenne fontos.

Gulyás Gergely viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet: december 24-e már most is nagyon sokak számára munkaszüneti nap, de kétségkívül vannak, akik ezt szabadságként veszik ki. Amikor kellően erősnek érezzük magunkat hozzá, akkor lehet tovább bővíteni a munkaszüneti napok számát, és akkor akár lehet ez december 24-e is – mondta.

Párbeszéd: A Fidesz-kormány szégyent hoz Magyarországra klímaügyben

Tordai Bence (Párbeszéd) úgy vélte: az ENSZ klímakongresszusán a Fidesz-kormány szégyent hoz Magyarországra. Szerinte a kabinet kizárólag az orosz érdekeket szolgálja ki, amelynek Magyarország ki van szolgáltatva a fosszilis energiahordozókkal és az atomenergiával kapcsolatban is.

Felhagynak-e a klímakatasztrófa elleni átcselekvésekkel és az erről szóló hazudozással, és hajlandóak-e végre azt az igazságos zöld energiaátmenetet végrehajtani, amit a Párbeszéd javasol? – kérdezte.

A kormány nem kezdett hazudozásba, Tordai Bence viszont azzal a Gyurcsány Ferenccel volt egy listán, aki nem tudott felhagyni a hazudozással, és ezzel még büszkén kérkedett is miniszterelnökként – reagált Gulyás Gergely. A miniszter hangsúlyozta: magyar szén-dioxid-kibocsátás 37 százalékkal csökkent 1990 óta, miközben gazdasági teljesítményünket majdnem megötszöröztük.

Tordai Bence úgy reagált: 2013 óta növekszik az üvegházgáz-kibocsátás, az előző időszak csökkenésének oka a 90-es évek elején összeomló magyar nehéziparban keresendő, illetve a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok időszaka, illetve a 2008-2009-es gazdasági válságnak és elhúzódó hatásainak az eredménye.

Gulyás Gergely szerint 1990-ben valóban volt egy ipari összeomlás, de azóta sokkal nagyobbat léptünk előre, mint a nyugat-európai országok, miközben nálunk a károsanyag-kibocsátás nagymértékben csökkent. Megjegyezte:

a Gyurcsány-kormány időszaka alatt valóban volt gazdasági válság és államcsőd is, de 2012 után az ország növekedésnek indult.

Mi Hazánk: Egyszerűbb számlázási rendszert kell bevezetni a gáz és a villany esetében!

Apáti István (Mi Hazánk) azt kérdezte: tervezi-e a kormány a gáz és a villany éves lakossági kedvezményes kvótájának felemelését, az afölötti világpiaci ár összegének csökkentését, és egy átlátható tisztességes számlázási rendszer bevezetését.

Koncz Zsófia, az energiaügyi tárca államtitkára azt mondta: az Eurostat adatai alapján egyértelműen Magyarországon a legalacsonyabb gáz és áram ára az EU-ban. Jelezte azt is:

Magyarországon az elmúlt rezsiévben az áram esetében a fogyasztási helyek 79, gáz esetében 90 százaléka maradt a védett sávhatár alatt.

Apáti István azt vetette fel: miért nem lehet 2023-ban olyan informatikai rendszert kifejleszteni, amely egészen addig az alacsonyabb árat számlázza, ameddig a fogyasztó nem fogyasztotta le a kedvezményes mennyiséget.

Koncz Zsófia viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet: az Európai Bizottság folyamatosan támadja a rezsicsökkentést, ezért is indított a kormány nemzeti konzultációt, mert ezt intézményt újból meg kell védeni.

Az LMP a balatonfőkajári illegális hulladéklerakóról beszélt

Keresztes László Lóránt (LMP) botrányos ügynek nevezte, hogy Balatonfőkajár külterületén illegális hulladéklerakót hoztak létre, rendszeresen hordják teherautókkal a szemetet az egykori homokbányába.

Hogyan történhetett meg, hogy lassan két év alatt a rendőrség nem találta meg az elkövetőket? Miért nem számolták még fel ezt a veszélyes helyzetet? – kérdezte.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta:

a katasztrófavédelem eljárt az ügyben, a tűzvédelmi eljárást lefolytatták.

A terület üzemeltetője hatósági kötelezést kapott és bírságot is kiszabtak rá – tette hozzá. Mindez az újabb vizsgálatnál megismétlődött.

Minden egyéb eljárás is zajlik az ügyben a törvények szabta keretek között – hangsúlyozta.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: az uniós források akár már holnap megérkezhetnének, az ország mindent teljesített.

Úgy fogalmazott: jelenleg „Brüsszelben pattog a labda”, de szerinte „a dollárbaloldal mindent elkövet”, hogy a jogosan járó források ne érkezzenek meg. Szövetségeseik ennek érdekében szólalnak fel az Európai Parlamentben, ezzel a béremelést is megakadályozzák.

Kérdések

Szlovákiai buszbaleset magyar áldozatairól kérdezett a DK képviselője

Hegedűs Andrea (DK) arról kérdezte a belügyminisztert, számíthatnak-e segítségre a magyar egészségügytől a májusi szlovákiai buszbalesetben megsérült miskolci nyugdíjasok. Kiemelte, hogy a szomszédos országban sokkal jobb volt ellátásuk, mint a hazai rendszer „bugyraiban”.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt közölte, már Szlovákiába is kiutaztak a bajba került sérültekhez magyar orvosok, a hatóságok szervezték hazautazásokat, kezelésüket.

Hivatalos panasz az érintettek részéről nem érkezett az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatban – jegyezte meg, hozzátéve, az érintettek utógondozása jelenleg is zajlik.

MSZP: mikor áll helyre a gázszámlák kiállításának rendje?

Vajda Zoltán (MSZP) szerint „világossá vált, hogy valami nagyon nincs rendben az MVM számlázási gyakorlatával”, mert sok család jelezte, hogy noha fogyasztásuk a támogatott sávban maradt, a számlán részint piaci ár szerepel. Azt tudakolta, mikorra kezelik ezt a problémát.

Koncz Zsófia, az energiaügyi tárca államtitkára parlamenti államtitkára azt emelte ki:

amikor a baloldal kormányzott, 15-ször emelték az energiaárakat és külföldi kézbe adták az ágazatot, egy család a keresete 35-40 százalékát kényszerülhetett rezsire költeni, miközben ez az arány napjainkban egy számjegyű.

Megemlítette: a gáz és az áram az unióban Magyarországon a legolcsóbb a lakossági fogyasztók számára, majd a rezsivédelem politikájának támogatását kérte a kérdezőtől.

Momentum: mit tesznek a „herbálterror” ellen?

Lőcsei Lajos (Momentum) azok helyzetéről kérdezte a belügyminisztert, akiknek lakhelye, élete vállalhatatlanná válik, mindennapjaikba a félelem költözik a dizájnerdrogok, a „herbálterror” miatt.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában a kormány Európa legszigorúbb büntetőjogi drogszabályait fogadta el, de azt az ellenzék nem támogatta, mi több, a saját fogyasztásra termelt marihuána legalizálását sürgették egyesek.

Az utóbbi időszak nagy rendőrségi drogfogásait sorolta, majd megemlítette, „a kormányzat a megelőzésben is fontos előrelépéseket tett”, végül a kérdezőtől a kormányzat ezen törekvéseinek támogatását kérve.

Jobbik: mi GMO-mentes?

Bencze János (Jobbik) azt tudakolta az agrárminiszterhez címzett kérdésében, miért nem áll egyértelműen a boltban megvásárolható termékeken, hogy van-e azokban génmódosított komponens.

Hangsúlyozta,

a fogyasztónak jogában áll tudni, mit vesz le a polcról, majd arról beszélt, az ilyen szerrel táplált állat húsa sem nevezhető GMO-mentesnek.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára arra emlékeztetett: harmonizált uniós jogterület a génmódosított termékeké, így a tagállamok mozgástere korlátozott itt. Jelezte: az élelmiszerekben felhasznált anyagok engedélyezése is uniós hatáskör; ha 0,9 százaléknál nagyobb mennyiségben tartalmaz a termék ilyen anyagot, jelölni kell rajta ezt a tényt.

Hazánkban jellemzően nincsenek jelen a GMO-t tartalmazó termékek a piacon – mondta, elmondva azt is, hogy a tervek szerint a jövőben elkülönítve forgalmazzák majd a GMO-tartalmú termékeket.

Fővároshoz közeli beruházásról érdeklődött a Párbeszéd képviselője

Tordai Bence (Párbeszéd) azt tudakolta a külgazdasági és külügyminisztertől, milyen beruházás létesül a Gyál-Soroksár beruházási célterületen. Arra várt választ, elindult-e már a területek átminősítése, kikkel tárgyalnak a beépítésről, mikorra várhatóan végleges döntések a földek sorsáról.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára arra emlékeztetett: a korábbi kormányzati közlés szerint minden beruházóval szemben elvárás, hogy a jogszabályokat tartsa be, majd a „riogatásokra” reagálva felidézte, hogy nem épül vegyianyag-elosztó üzem Magyarországon.

Mi Hazánk: miért nem csökken a lakossági gáz ára?

Szabadi István (Mi Hazánk) felidézte, a miniszterelnök tavaly februárban azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel majdnem eljutottak a megállapodásig plusz egymilliárd köbméter gáz beszerzéséről. Arra várt választ, hogy miért vártak a gázbeszerzéssel a betárolási időszakig, amikor köztudottan magasak az árak? A vételárat mi alapján állapították meg, és a lakossági piaci árat a különleges földgázkészlet miatt nem csökkentik? – vetette fel.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: tavaly még az sem volt biztos, hogy minden európai országban lesz gáz. Kiemelte, a magyar kormány számára nagyon fontos a rezsicsökkentés fenntartása.

A jelenlegi világpiaci helyzetben óriási előny, hogy úgy tudtak nekiindulni a fűtési szezonnak, hogy a tárolók 98 százalékos töltöttségen állnak. Ezzel egy nagyon kemény tél esetében is biztosított a magyar családok részére az elengedő gáz – húzta alá.

LMP a beruházási törvényről

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a Kúria átengedte pártja kezdeményezését, mely alapján a magyar szavazópolgárok országos népszavazáson dönthetnének a kiemelt beruházási törvény további sorsáról. Szerinte a kormánypártok megijedtek az LMP népszavazási kezdeményezésétől, mert gyávák és nem hajlandóak elfogadni a nép ítéletét. Miért nézik le a magyar állampolgárokat? – kérdezte.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára önmérsékletre és komolyságra intette a képviselőt. Úgy fogalmazott, hogy az LMP, amelyik pár ezer szavazatot szerez a fővárosi kerületekben, ne tetszelegjen úgy, mintha a magyar nép nevében beszélne. Kitért a külföldi tőke munkahelyteremtésben játszott szerepére, majd aláhúzta: aki az országba jön, hozzon bármennyi pénzt, teremtsen bármennyi munkahelyet, a munkavédelmi, környezetvédelmi jogszabályokat be kell tartania.

Fidesz a Pilis-Dunakanyar településeinek fejlesztéséről

Vitályos Eszter (Fidesz) a térség képviselőjeként a Pilis-Dunakanyar településeinek fejlesztését részletezte, illetve a továbbiak iránt érdeklődött. Rámutatott: a Magyar Falu Program indulása óta több mint 2,3 milliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket, közte utca- és járdafelújítások valósultak meg, szolgálati lakások kialakítását támogatták, óvoda- és iskolaépítések zajlottak.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: amíg ez a kormány van hatalmon, addig a vidék és a vidéki emberek mindig számíthatnak rá. Szembe állította a jelenlegi kormány tevékenységét a baloldali kabinetek „vidékellenes” politikájával, és azt mondta: a legkisebb település infrastruktúráján és közösségi életén is érdemben tudott a mostani kormány javítani.

2019 és 2023 között a támogatások összege meghaladta az ezermilliárd forintot, ezalatt közel ezer kistelepülési óvoda és iskola fejlesztése valósult meg.

KDNP: a jövőben is fenntarthatók a rezsivédelmi intézkedések?

Mihálffy Béla (KDNP) azt kérdezte, hogy a jövőben is meg tudják védeni és fenn tudják tartani a rezsivédelmi intézkedéseket az egyre agresszívabb brüsszeli nyomással szemben?

Kiemelte, továbbra is a rezsicsökkentés az egyik legfontosabb családokat segítő intézkedés, amit évek óta fenntartanak és amiért évek óta küzdenek a liberális baloldallal és a nyugattal, akik folyamatosan a rezsivédelem megszüntetésén ügyködnek. Hataloméhes brüsszeli vezetők hoznak sorozatosan rossz döntéseket és kényszerítik ránk ezek elfogadását – fogalmazott.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a rezsicsökkentés óriási segítség a családok számára, és az Európai Unióban a legalacsonyabb áram és gázárat tudják biztosítani az Eurostat adatai szerint. Ugyanakkor Brüsszel azt akarja, már 2023 végére szüntessék meg a rezsicsökkentést – jegyezte meg, és arra kérte a magyar embereket, hogy minél nagyobb számban töltsék ki a nemzeti konzultációt, mondják el véleményüket.

Független: miért választották a vendégmunkásokat az EU-s munkavállalók helyett?

Varga Ferenc (független) a vendégmunkásokkal kapcsolatban a korábbi törvény visszavonását csak „trükközésnek” nevezte, az új változat szerinte nem változtat semmin, nem tiltja és nem is korlátozza a vendégmunkát, hanem gyakorlatilag még „külön bejáratú, kormányzati biznisszé” is teszi azt.

Így szélesre tárják a kapukat félmillió EU-n kívüli vendégmunkás előtt – mondta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte:

a baloldal idején jóval kevesebb munkahely volt és jóval alacsonyabbak voltak a bérek Magyarországon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy nincs többé semmilyen vendégmunkás-szabályozás, csak egy 17 év után újrafogalmazott és szigorított idegenrendészeti törvény, amely kimondja, hogy minden munkahely elsősorban a magyarokat illeti meg.

Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitáival folytatta munkáját az Országgyűlés hétfő este.

Gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények

Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló vitában Pogácsás Tibor (Fidesz) a törvényalkotási bizottság többségi véleményét ismertetve elmondta: a javaslat pontosítja az állami vagyon hatályát megállapító rendelkezést, az állami tulajdonban álló társasági részesedést érintően. Emellett pontosításokat és kiegészítéseket tartalmaz az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra és kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozóan – tette hozzá.

További célja, hogy lehetővé tegye a takarékszövetkezeti szektor évtizedes örökségeként fennmaradt szerződési konstrukciók szabályozott és megfelelő határidőn belüli kivezetését, modernizációját és digitális transzformációját.

A javaslat a postai szolgáltatásokról szóló törvény is kiegészíti az információs társadalom adta vívmányok valamennyi fogyasztónak egyenlő feltételekkel történő biztosítása érdekében – jelezte támogathatónak nevezve a javaslatot.

Arató Gergely (DK), a bizottság kisebbségi véleményét ismertetve kifogásolta a repülőtér megvásárlásával kapcsolatos rendelkezéseket, majd azt mondta: csökkentik az átláthatóságot a repülőteret üzemeltető cégben, a vezetőknek megszüntetik a nemzetbiztonsági átvilágítását. Emellett szerinte tovább folytatódik az állami vagyon osztogatása, elherdálása.

Keresztes László Lóránt (LMP) jelezte: a javaslat a kulturális örökség védelméről szóló törvényt is módosítja alapvetően az állami tulajdonú műemléképületek vagyonkezelőinek kijelölésével kapcsolatban.

Egy Tolna vármegyei kastély pusztulását felelevenítve hangsúlyozta:

a kormánynak súlyos jogalkotási kényszere van, és műemlékekért felelős gazdaként komoly változásokra lenne szükség.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában közölte: a szabályozási célok előmozdítják az állami vagyonnal való gazdálkodás további racionalizálást, az állami stratégiai vagyon hatékony, ugyanakkor a piaci kihívásokra rugalmasan reagáló hasznosítását, továbbá alkalmasak arra, hogy a gazdasági szereplők jogrendszerbe vetett bizalmát megerősítsék.

A repülőtérrel kapcsolatban úgy fogalmazott: az ország legjelentősebb repterének állami tulajdonba vétele és szakmai befektető partner biztosítása egyaránt szolgálja mind a nemzeti érdekeket az idegenforgalom és az áruszállítás terén is.

Fenntartható finanszírozás

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájával folytatta munkáját a parlament.

A törvényalkotási bizottság álláspontját ismertető Pogácsás Tibor (Fidesz) elmondta, hogy az indítvány lefekteti az ESG-rendszer alapjait. A fenntarthatóság esetében szükséges rendelkezni a felügyeleti hatóságok kijelöléséről, ami ebben az esetben a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) lesz – tette hozzá.

Miután senki nem jelentkezett felszólalásra, Latorcai János levezető elnök a vitát lezárta.

Fónagy János államtitkár megköszönte a bizottságok támogató szakmai munkáját és az indítvány elfogadását kérte a parlamenttől.

Egyetemek és a kutatóintézetek

Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája során Pogácsás Tibor (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját.

Hangsúlyozta, hogy

az indítvány a felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés és az innováció területén fogalmaz meg olyan javaslatokat, amelyek segítik az ország tudásgazdaságát.

Keresztes László Lóránt (LMP) képviselői felszólalásában az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete követeléseit ismertette. A politikus ennek során egyebek között a kutatóhálózatra vonatkozó újabb módosító javaslatok visszavonását, illetve a kutatóhálózat integritásának, függetlenségének, autonómiájának visszaállítását említette.

A vita lezárása után Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára azt mondta, hogy az elmúlt években sikeresen újították meg a felsőoktatást, az innovációt és a szakképzést, egyre több magyar egyetem van a világ élvonalában, erősödnek a tudományos teljesítmények.

Az államtitkár kijelentette, hogy a bizottsági módosító javaslatok még erőteljesebbé teszik a kooperativitást. Szavai szerint a magyar kutatás négy kiválóság köré kell, hogy szerveződjön, ezek az egészséges élet, a digitalizáció, a zöld átállás és a védelmi képesség fejlesztése – közölte.

Építészet

A magyar építészetről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Ovádi Péter (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója kiemelte, a javaslat célja a jelenlegi széttagolt rendszer helyett átlátható és egységes szabályozás létrehozása.

A törvényjavaslaton belül a tervező és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráival külön fejezet foglalkozik, az új törvényjavaslat a korábbiakhoz hasonlóan szabályozza a kötelező kamarai tagság intézményét, a kamarai szervezetrendszert – mondta.

A javaslat fontos eleme a főmérnöki és tájépítészeti szervezetrendszer felállítása – tette hozzá.

Keresztes László Lóránt (LMP) felszólalásában kifogásolta, hogy miközben a kormány részéről többször elhangzott, hogy hosszú egyeztetés előzte meg a javaslat megfogalmazását, addig a törvényalkotási bizottsághoz érkezett módosítással gyakorlatilag átmentették ebbe a javaslatba a kiemelt beruházásokról szóló, korábban visszavont törvényt.

A vita lezárása után Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a javaslat annak a 6500 javaslatnak az egységesített változata, amit a magyar építőügyi szakma írt meg.

Keresztes László Lóránt kritikájára reagálva jelezte, a kiemelt beruházások lehetőségét jelentősen leszűkíti a javaslat. A magáncélú beruházások esetében két kategória együttes érvényesülése mellett ad lehetőséget, hogy sokkal szigorúbb feltételek mellett a kiemelt kategóriába kerülhessenek. Mint mondta, a legalább 100 munkahelyet teremtő, legalább 100 milliárd forint összeget beruházások lehetnek kiemelt beruházások.

Internetes szolgáltatók

Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Ovádi Péter (Fidesz) ismertette: a javaslat uniós rendelet magyar tagállami alkalmazását és érvényesítését szolgálja.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet választ ad arra a problémára, hogy mindeddig nem lehetett eljárni az online térben tevékenykedő olyan szolgáltatóval szemben, amely ugyan szolgáltat az Európai Unió területén, de a szolgáltató nincs letelepedve az unióban.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára zárszavában megjegyezte, a javaslat elfogadására uniós kötelezettség miatt van szükség.

A gazdasági stabilitásról szóló törvény

Ovádi Péter (Fidesz) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására vonatkozó eddigi merev szabály helyett rugalmasabb szabályozást vezetnének be, és jelentősebbé válik a Költségvetési Tanács szerepe is.

Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára közölte: az MNB tevékenysége, inflációval és külső támogatásokkal szembeni védelme rendkívül fontos az ország gazdasága és teljesítménye szempontjából.

Kitért arra, a kormány és a jegybank által kidolgozott közös javaslat alapján a jegybank veszteségét nemzetközi példák alapján nem az adóbevételekből pótolnák, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből. Ezzel az állampolgárokat mentesítik a jövőre várható 400 milliárd forint alól – jelezte, összehasonlításul hozzátéve: most ennyit fordítanak nyugellátásra.

Hozzászóló nem volt, az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

Agrártörvények

Ovádi Péter (Fidesz) közölte: a javaslat technikai jellegű pontosításokat, a jogalkotó részéről felmerülő és egyéb szakmai módosításokat tartalmaz. Kitér többi között az illetékekről szóló törvény, a földforgalmi törvény módosítására. Érinti az országos magyar vadász kamaráról szóló jogszabályt, a halászati szabályozást. Indokoltnak nevezte a halászhajó mellett a halgazdálkodást támogató hajó fogalmának bevezetését. Rögzítik a horgászkikötő fogalmát is – jelezte.

Szabadi István (Mi Hazánk) azt nehezményezte, hogy több százezer horgász véleményét vették semmibe, azzal, hogy módosító javaslatát nem támogatták. Szavai szerint napjainkban nem valódi halgazdálkodás történik, hanem kereskedelmi haltelepítések, és ebben élen járó a horgász szövetség.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára közölte: több éve folyó kérdések, amiket a képviselő felvetett. Ennek megvitatására a legmegfelelőbb hely a mezőgazdasági bizottság – közölte.

Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

Az atomenergiáról szóló törvény módosítása

Ovádi Péter (Fidesz) elmondta: a törvénymódosítás továbbra is magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot és elősegíti a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését. Nem érinti a hatályban lévő nukleáris biztonsági követelményeket, azok nem változnak – hangsúlyozta. Bevezetik az új felügyeleti koncepciót, amelynek célja a hatósági felügyelet hatékonyságának növelése a létesítési időszakban – fejtette ki. Ez a nukleáris hatóságok feletti felügyeletet nem csorbítja – jelezte.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, az atomenergia szerepe folyamatosan felértékelődik, nem véletlen, hogy Európában több ország új blokkok építését tervezi. Kitért arra, hogy a cél azon törvényi szintű rendelkezések megteremtése, amelyek az Országos Atomenergiai Hivatal rendeletének felülvizsgálatához és elfogadásához szükségesek. A javaslatot a hivatal kezdeményezései alapján állították össze – közölte. A hatósági felügyelet hatékonysága jelentősen nőhet az új szabályozásnak köszönhetően – tette hozzá.

Hozzászóló nem volt, Jakab István az általános vitát lezárta.

Energetikai tárgyú törvények

Az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Nagy Csaba (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta, a javaslat célja, hogy a villamosenergiapiac gyakorlati működése során szerzett hatósági és vállalati piaci tapasztalatok alapján korrigálja, kiegészítse és pontosítsa a villamosenergiáról szóló törvény rendelkezéseit.

További cél, hogy az energiabiztonság alapvető feltételeként a rendszerüzemeltetők működőképességét biztosítsa. Ennek érdekében törvényi szinten előírják, hogy vészhelyzet esetén is biztosított legyen a villamosenergia-ellátás az 50 megawattos és annál nagyobb teljesítményű erőműveknél.

A vitában hozzászólásra senki nem jelentkezett.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában arról beszélt: a kormány az energiabiztonság fontosságát és az energiaellátás gördülékenységét tartja szem előtt.

Tájékoztatása szerint a módosító javaslatok érintették a bányászati tevékenységre és bányafelügyeltre vonatkozó rendelkezéseket, távfűtés esetén a fűtés egyedi szabályozására vonatkozó részleteket és a költségmegosztó felszerelését, kitérnek az ipari felhasználók energiaközösségének szabályozására, illetve a szélerőművek telepítésének elősegítésére is.

Fontosnak nevezte Magyarország energiabiztonságával kapcsolatban a diverzifikációt, amely alatt nem az egyik függés másikra cserélését érti, hanem azt, hogy minél több forráson és útvonalon szerezzék be az energiát.

A sporttal összefüggő törvények módosítása

A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról Fazekas Sándor (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója hangsúlyozta: az állami és civil sportirányítás által szükségesnek tartott, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján a sportélet napi működését megkönnyítő módosításokat tartalmaz.

A javaslat a munka törvénykönyvétől eltérő határidőt vezet be a hivatásos sportolók és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegés esetén hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a sportstratégiai ágazat magyar érdek és befektetés a jövőre, a következő generációkba.

A vita egyetlen felszólalója, Novák Előd (Mi Hazánk) a magyar nemzeti kvóta bevezetését szorgalmazta, hogy a sportban is elburjánzott külföldi vendégmunkásdömping helyett garantálják a magyar sportolók szereplését a magyar adófizetői pénzből is megszervezett bajnokságokban.

Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára zárszavában meggyőződésének adott hangot, hogy a törvénymódosítás még hatékonyabbá tudja tenni a magyar sport működését és nyugodt hátteret biztosít annak.

A Magyar Honvédség iraki szerepvállalása

A Magyar Honvédség iraki szerepvállalásáról szóló törvényjavaslatról Nagy Csaba (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója közölte: az iraki magyar katonai kontingens csökkentését irányozza elő.

Az orosz-ukrán háború és a folyamatosan növekvő migrációs válság miatt jelentkező új feladatok miatt a magyar Honvédség állományának részbeni átcsoportosítására van szükség, ezt teszi lehetővé a törvényjavaslat – emelte ki, köszönetet mondva a honvédeknek.

A vitában hozzászólásra senki nem jelentkezett.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára zárszavában szintén köszönetet mondott a katonák – köztük a karácsonyi időszakban is missziókban részt vevők – szolgálatáért.

Békefenntartás

Az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó (ALTHEA) művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló országgyűlési határozat hatályon kívül helyezéséről szóló javaslat bizottsági jelentéseinek vitájában senki nem szólalt fel.

A vita lezárása után Vargha Tamás államtitkár elmondta, hogy január 1-jétől magyar parancsnok fogja vezetni a missziót.

Agrárium

Az egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Vécsey László (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját. A politikus az indítvány céljának nevezte, hogy könnyítse az agrárvállalkozások és az agrárium területén dolgozó hatóságok terheit.

A képviselő elfogadásra javasolta az indítványt.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára felszólalásában hangsúlyozta, a javaslattal a jogalkotók azt akarják elérni, hogy a magyar gazdák minél kevesebb adminisztrációval tudják ügyeiket intézni.

A törvényjavaslat vitája során nem hangzott el olyan érv, ami kétségbe vonta volna annak szükségességét – közölte.

Versenyképesség

A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló indítvány bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában Nagy Csaba (Fidesz) szólalt fel a törvényalkotási bizottság nevében.

A képviselő elmondta, hogy a javaslat a hazai gazdasági szereplők versenyképesebbé tételét szolgálja. Az adminisztratív terhek csökkentésének érdekében általános jelleggel megszűnik a munkahelyi orvosi vizsgálat – hívta fel a figyelmet.

A politikus kiemelt célkitűzésnek tartotta a külföldről hazatérő állampolgárok hazatéréssel összefüggő ügyeinek megkönnyítését.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is azt emelte ki az indítványból, hogy a vállalkozások minél kevesebb adminisztrációval tudják intézni ügyeiket.

Választási rendszer

Az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételéről szóló indítványhoz benyújtott bizottsági jelentések vitájában senki nem szólalt fel.

Novák Előd (Mi Hazánk) zárszavában azt mondta, hogy a javaslattal az aránytalan, antidemokratikus, igazságtalan országgyűlési választási rendszert változtatnák meg.

Kiemelte, hogy olyan országos választási rendszer akarnak megalkotni, ami a hatályos német modellhez hasonlóan szavazatarányos mandátumeloszlást eredményez. Hozzátette, az egyéni választókerületi rendszert megtartanák.

A képviselő elfogadhatatlannak tartotta, hogy az írni-olvasni nem tudóknak is jár a választójog. Arról is beszélt, hogy meg szeretnék teremteni a képviselők visszahívhatóságát és eltörölnék a mentelmi jogot.

Novák Előd hangot adott annak a véleményének, hogy a pártokat választási program írására, a miniszterelnök- és képviselőjelölteket pedig vitára kellene kötelezni.

Önkormányzati választási rendszer

Az önkormányzati választásokra vonatkozó választási törvények módosításáról szóló javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság előadója ismertette: a bizottság elfogadta a módosítást, mely alapján a több jelölőszervezet által állított közös fővárosi listára vonatkozó mandátumszerzési küszöb 5 százalék, ezzel biztosítva a „választói akarat minél szélesebb körű érvényesítését”.

Novák Előd (Mi Hazánk) előterjesztő szerint a Fidesz paktumot kötött a balliberális pártokkal. Ennek jele a módosító javaslat a Mi Hazánk előterjesztéshez, hogy több párt közös listája esetén a javaslatban eredetileg szereplő 15 százalék helyett csak 5 százalék legyen a bejutási küszöb.

Novák Előd a vita lezárása után zárszavában sajnálatosnak és szégyenletesnek nevezte, hogy a balliberális pártok a paktum megkötése után távol maradnak és még csak nem is tiltakoznak a vád ellen.

Azt is mondta, hogy ugyan az általános vitában elhangzott, hogy a választási törvény módosítása túl közel van az önkormányzati választásokhoz, de egyrészt ez nem példa nélküli Magyarországon, másrészt igazságosabbá tenni a rendszert mindig időszerű.

Az alaptörvény tizenkettedik módosítása

Az alaptörvény tizenkettedik módosításáról Nagy Csaba (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezéseket módosítja, valamint tartalmazza a digitális állampolgársággal és az idegenrendészeti joganyag változásával összefüggő módosítások átvezetését az alaptörvénybe. Emellett a szuverenitásvédelem érdekében szükséges kiegészítés szerepel benne.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: az alaptörvény 12. módosításának célja „hazánk védelme”. Ez megvalósul mind az alkotmányos önazonosság megőrzésének biztosításával, mind a honvédelmi szabályok módosításával.

A folyamatban lévő idegenrendészeti joganyag újraszabályozása miatt meghaladottá vált alaptörvényi szinten a választójogi szabályozásban egyes kifejezések használata, ezért elengedhetetlen az új terminológia bevezetése. Végezetül a digitalizációval összefüggő rendelkezések erősítik és biztosítják Magyarország versenyképességét – mondta.

Szuverenitásvédelmi törvény

A nemzeti szuverenitás védelméről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitájában Nagy Csaba (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslatra a rendszerváltozás óta példátlan, tavalyi botrány miatt volt szükség. Eddig közmegegyezés volt abban, hogy külföldről a parlamenti választáson induló pártok nem fogadnak el anyagi támogatást. A baloldal azonban 2022-ben megszegte ezt a megállapodást és több mint 4,5 milliárd forintnyi dollár „gurult be a kasszájukba”. Ez a botrány indokolta, hogy a törvény kiskapuit bezárják.

Illés Boglárka (Fidesz) előterjesztőként kiemelte: a szuverenitásvédelmi törvény célja a Magyarország belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérletek megakadályozása, ezáltal „függetlenségünk, szabadságunk védelme”.

Emlékeztetett: a politikai pártok külföldi forrásból származó kampánytámogatása eddig is tilos volt. Az új törvény ennek a tilalomnak kíván érvényt szerezni abban az esetben is, ha a jelölő szervezet a jelenleg hatályos jogszabályok megkerülése céljából nem párt.

Hangsúlyozta, hogy a külföldi finanszírozás tilalma csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek a választáson jelöltet állítanak és mellettünk kampányolnak.