Navracsics Tibor azt hangoztatta, hogy a 2014-2020. közötti európai uniós finanszírozási időszak rendkívül sikeres volt Magyarország számára. A pénzügyi kerettervben 27 milliárd euró állt rendelkezésre, ennek a lezárása most van folyamatban, de már látható, hogy a finanszírozási időszak most is sikeres volt, hiszen Magyarország hagyományosan a legjobb uniós forrásfelhasználó országok közé tartozik.

Magyarország jelenleg 95 százalékos forrásfelhasználásnál tart, és bíznak benne, hogy ez még javulhat, ahogy haladnak a projektek elszámolásával – tette hozzá a miniszter.

Elmondta azt is, hogy a következő, 2021-2027. közötti időszakban 21,8 milliárd eurós kohéziós támogatásra jogosult az ország, és mivel tavaly sikerült az Európai Bizottsággal elfogadtatni a következő időszak operatív programjait, és a helyreállítási alapból finanszírozandó projekteket, így az ország elkerülte a forrásvesztést, és megindult az operatív programok megvalósítása is.

Ugyanakkor az Európai Bizottsággal történő tárgyalások vége nem jelentette azt, hogy automatikusan hozzáférhetett Magyarország az uniós forrásokhoz, hiába tisztázták a politikai feltételrendszert.

A tanács ugyanis három operatív program esetében a források 55 százalékát felfüggesztette mindaddig, amíg számára megnyugtató megoldásokkal nem áll elő a magyar kormány a forrásfelhasználás tekintetében – számolt be róla Navracsics Tibor.

Hozzátette, hogy az unió bő fél éve újabb kérésekkel, aggályokkal állt elő, amelyeket folyamatosan próbál a kormány kezelni, de még nem jutottak megegyezésre, a cél mindenesetre a megállapodás.

A miniszter közölte azt is, hogy az újjáépítési alap hitelrészének folyósítása már megkezdődött előleg formájában, és bíznak abban, hogy a következő időszakban zökkenőmentes lesz az EU-s források biztosítása, mégpedig azért, mert a kohéziós pénzek és az újjáépítési alap is alapvető fontosságú az ország területi egyenlőtlenségeinek csökkentése szempontjából.

A cél a jövőben is az, hogy az uniós források felhasználását olyan mértékben optimalizálják, hogy az tovább csökkentse az országon belüli fejlettségi különbségeket – emelte ki Navracsics Tibor.

Varga Judit (Fidesz) azt kérdezte, hogy a helyreállítási alap tekintetében hogyan áll az ország. A miniszter azt válaszolta, hogy jelenleg öt tagállam van, amely nem jutott még egyetlen euróhoz sem, kilenc tagállam pedig nem kapott még kifizetést, holott 2026. augusztus végéig kellene a helyreállítási alapból finanszírozott projekteknek megvalósulniuk, így nagy az időnyomás.

Riz Gábor (Fidesz) a határokon átívelő területfejlesztési programokról akart többet megtudni.

Navracsis Tibor közölte, hogy a határon átnyúló programokért alapvetően a Külgazdasági és Külügyminisztérium a felelős, ő maga pedig arra törekszik, hogy a határ két oldalán lévő térségek fejlesztésének összehangolását segítse, ennek érdekében pedig már felvette a kapcsolatot a horvát és a szlovák fejlesztési miniszterrel.

Illés Boglárka (Fidesz) az alsóbbrendű utak fejlesztéséről érdeklődött. Navracsics Tibor közölte, hogy a négy- és ötszámjegyű utak esetében tudnak majd uniós forrásokat felhasználni.

Juhász Hajnalka (KDNP) az új területfejlesztési törvényről kérdezett. A miniszter elmondta, hogy az új törvény nagyobb hangsúlyt helyez a térségi fejlesztésekre, mivel úgy látják, hogy a közigazgatási egység alapú fejlesztés csak részsikereket tud hozni, mivel a városhatárok egyre kevésbé elhatároló tényezők, hiszen egybe épülnek városok.

Továbbá az önkormányzatok közötti partnerségi kapcsolatrendszert is szeretnék támogatni, együttműködési formákat létrehozni, hogy a városok pozitív célok érdekében összefogjanak.

Barkóczi Balázs (DK) amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az új törvény értelmében létrejövő területfejlesztési szolgáltatók átveszik az önkormányzatok szerepét a közbeszerzések és fejlesztések terén, és a városoknak nem lesz beleszólásuk ezekbe. A miniszter megnyugtatta, hogy a területfejlesztési szolgál