Aktuális

Németh Nándor olyat tett, amit magyar úszó még soha: vb-érmet nyert 100 gyorson

Pintér Sándor: Januártól tovább emelkedik a pedagógusok bére

A cél a gyermekek tudásszintjének növelése, hogy versenyképesek legyenek az Európai Unió területén – jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti éves meghallgatásán.

A miniszter hozzátette: ennek a célnak az elérése érdekében nélkülözhetetlen a pedagógusok társadalmi elismertségének növelése, bérük jelentős emelése differenciáltan, a teljesítmény figyelembevételével megvalósuló bérezési rendszerben. Hozzátette: mindezekre figyelemmel készült el az új pedagógus-életpályáról szóló törvény.

Kapcsolódó tartalom

Beszámolt róla: bevezették az új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, amivel a tanárok nagy része is egyetért. Jelezte: a pedagógusok 70 százaléka azt mondta, a bérek megállapításakor vegyék figyelembe a teljesítményt, ezért nem fog mindenkinek a bére emelkedni. Az új törvény rendezte a nyugdíjba vonuló pedagógusok alkalmazásának kérdését, a felzárkózó településeken tanítók bérét pedig 20 százalékkal magasabban állapíthatják meg ezzel segítve, hogy több tanár vállaljon munkát ezeken a településeken.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében megszüntették a pedagógusok önértékelését és csak a pedagógus I. fokozat megszerzése maradt kötelező. Átalakították a tanév rendjét, és az igazgatók a gyermekek fáradtságát figyelembe véve meghosszabbíthatják a téli vagy a tavaszi szünetet. A köznevelési intézmények nyitvatartási rendjét 17-ről 18 órára tolták ki.

Kiemelte: cél a tehetséggondozás megerősítése, ebben nagy szerepe van a Nemzeti Tehetség Programból biztosított iskolai versenyeknek, de nemcsak a szellemi tárgyaknál tartják ezt fontosnak, és példaként említette a diákolimpiák bevezetését.

Hangsúlyozta az oktatási rendszer digitalizációjának fontosságát, ehhez a pedagógusoknak már kiosztottak 55 ezer notebookot, valamint a diákoknak 65 ezret, idén pedig további 140 ezret fognak kiadni a tanulóknak. Emellett okostankönyveket, digitális tartalmakat készítenek, kötelezővé teszik a KRÉTA-rendszer használatát, hogy a szülők naprakészek lehessenek gyermekük iskolai teljesítményével kapcsolatban. Bővítik az iskolai wifi-rendszereket is. 2022-2023 folyamán 10 milliárd forintot költöttek az iskolai elektromos hálózatok fejlesztésére, 180 iskolában alakítottak ki okostantermet.

Kapcsolódó tartalom

Pintér Sándor szólt arról is, meg kell vizsgálni, jogosak-e a Nemzeti alaptantervet ért kritikák, és ezt a jövő egyik központi kérdésévé szeretné tenni. Jelezte: az óvodai, általános iskolai, középiskolai nevelés és a diplomát adó nevelés közötti összhang megteremtése érdekében nevelésügyi kormánybizottság jön létre a miniszterelnök vezetésével.

Az orosz-ukrán háború miatt 5200 tanköteles ukrán gyermek iskolai ellátását is biztosították. Kiemelte: a köznevelési intézmények megőrizték pénzügyi stabilitásukat, nem adósodtak el.

A miniszter Kálmán Olga (DK) felvetésére, hogy „üzemszerűen” hamisítják a tanárok a helyettesítéseket a KRÉTÁ-ban, azt mondta, ez bűncselekmény.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) kérdésére elmondta, a PISA-felmérés eredményeit kedden hozzák majd nyilvánosságra, és úgy vélte, „elég meglepő lesz az eredmény”.

Mint mondta, úgy hiszi, a koronavírus előtti időszakához képest nagy valószínűséggel lesz csökkenés a magyarországi eredményekben, de úgy véli, a koronavírus-járvány alatt meghozott intézkedések miatt a visszaesés mértéke az európai átlag alatt marad majd.

Tóth Endre (Momentum) azt kérdezte, van-e pedagógushiány. Pintér Sándor elmondta: a munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok száma 165 ezer, az egy pedagógusra jutó gyerekek száma 2010-ben 11,5 volt, 2021-ben 10,6, miközben az uniós átlag 12,1, Hollandiában pedig 16. A képviselő kérdésére kiemelte, minden iskolában szaktanárnak kell lennie, de „egy új gondolat” bizonyos tárgyak összevont oktatására tesz javaslatot és ez az összevont oktatás az egyetemeken már elkezdődött, tavaly 20 ilyen hallgató kezdte meg tanulmányait, idén 500 körüli.

Kapcsolódó tartalom

Hiller István (MSZP) elhibázottnak, „alapvető tévedésnek” nevezte, hogy a kormány és a belügyminiszter a brüsszeli politikai, szakmai döntésekhez köti a magyar pedagógusok bérének emelését, azt – szavai szerint – a magyar központi költségvetésnek kell állnia, ez nemzetstratégiai kérdés.

A miniszter válaszában elmondta: 2024 januárjában a korábbi ígéretnek megfelelően biztosan meglesz a pedagógusok 10 százalékos béremelése.

Kállai Mária (Fidesz) kérdésére kiemelte, az iskolaőrök beváltak, Vinnai Győző (Fidesz) kérdésére pedig hangsúlyozta, a digitalizáció a BM egyik fő célkitűzése.

Szabadi István felvetette a duális képzés problémáit, hogy a közismereti tárgyak a BM-hez, a szakképzésiek pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartoznak. Pintér Sándor jelezte: a nevelésügyi kormánybizottság ezeket a vélt vagy valós anomáliákat meg fogja szüntetni. Szabó Szabolcs (Momentum) arra volt kíváncsi, javasolná-e a miniszter egy önálló oktatási minisztérium létrehozatalát, de erre a belügyi tárca vezetője azt válaszolta, nem az a fontos, mekkora a minisztérium, hanem, hogy hogyan vezetik és milyen eredményeket érnek el.

Kapcsolódó tartalom

A miniszter szólt további célkitűzéseiről is, itt megemlítette mások mellett a tanárok teljesítménymérésének és a tankerületi intézményrendszernek a felülvizsgálatát, valamint a diplomával rendelkezők számára a rövid ciklusú tanári képzés lehetőségének kiszélesítését.

Ajánljuk még