Aktuális

Igazi hős! A nő után ugrott a tóba a borsodi rendőr, hogy megmentse az életét

Csák János: Ha nincs gyerek, nincs jövő

Ha nincs gyerek, nincs jövő, nincs gazdaság – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfőn Budapesten.

Csák János az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtti éves meghallgatásán azt mondta, az ország jövője szempontjából egzisztenciális kérdés, hogy gyerekek szülessenek. Hozzátette: ugyan az általa vezetett minisztérium különböző szakterületeket felügyel, de mind mögött egységes a társadalomfilozófia.

Kapcsolódó tartalom

A kormány a magyar kultúrán nemcsak művészeti alkotásokat ért, hanem az észjárást, az életmódot, a hagyományok továbbörökítését is. Ennek elsődlegesen a családokban kell történnie, és a különböző családtámogatási formák mind azt célozzák, hogy minden vágyott gyermek megszülessen – hangoztatta.

A családpolitika nemcsak pénz, hanem egyfajta szemlélet is, és igazán senki nem vitatja, hogy a gyerek a jövő – jelentette ki Csák János.

A miniszter szerint négy szóban leírható annak a tartalma, amit csinálnak; Isten, család, haza és magyar szabadság, ami alatt az egyéni és alkotmányos szabadságot kell érteni. A minisztérium feladata az, hogy amit az elődeinktől örököltünk, azt a következő nemzedéknek átadjuk – emelte ki Csák János.

A tárcavezető azt mondta, „világbajnokok” vagyunk a családokra fordított támogatásban, ami jelenleg a GDP 4,3 százaléka.
Kifejtette: a családtámogatási rendszert három pillérre építették. Az első, hogy  „fedél legyen a fiatalok feje felett”, ezért dolgozták ki a csok és a csok plusz konstrukciót. Második pillérként az anyagi biztonság növelése érdekében a gyermeknevelést és a munkavállalást összehangoló adórendszert és adókedvezményi rendszert említette. Harmadikként pedig a bölcsődei, óvodai, iskolai infrastruktúra bővítését, amely a család és a munka egyensúlyát hivatott megteremteni.

Ebben megmutatkozik a kormány azon filozófiája, hogy a családot nem „kis egységnek” tekinti, hanem több nemzedék összességének – tette hozzá Csák János.
A miniszter szerint az is fontos társadalomfilozófiai pontja a kormány családpolitikájának, hogy „nem avatkozik bele a családok életébe.”

Kapcsolódó tartalom

Szabó Tímea (Párbeszéd) azt kérdezte, mi szükség volt arra a „csuklóztatásra”, hogy az egyedülálló emberek örökbefogadása engedélyhez kötött, ha decemberig minden egyedülálló örökbefogadási kérelmet engedélyeztek? L. Simon László menesztésének indokaival párhuzamot vonva pedig azt kérdezte, hogy mivel a tizenévesek bármilyen internetes melegpornó-tartalomhoz hozzájuthatnak, van-e a kormánynak kimutatása arról: hány tinédzser vált a „magyar LMBTQ-közösség tagjává ilyen videók megnézése után”? Szabó Tímea arra is kíváncsi volt, hogy a kormány meddig szándékozik engedményeket és szívességeket tenni a „zsebnácik pártjának”, és várható-e a jövőben is, hogy a szélsőjobbnak tesznek engedményeket a kultúra területén.

Pesti Imre (Fidesz) azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a kormány egyaránt sokat tett a női foglalkoztatás és a bölcsődei férőhelyek számának növelésében.
Komáromi Zoltán (DK) azt vetette fel, hogy együttműködésre lenne szükség a Kulturális és Innovációs Minisztérium és az oktatást felügyelő Belügyminisztérium között az egészségügyi szakiskolai képzésről. A politikus megjegyezte: olyan alacsony a beiskolázás az egészségügyi szakközépiskolákba, hogy ha a kormány nem lép valamit, nem lesz utánpótlás az ágazatban.

Több képviselő is rákérdezett a családi pótlék emelésének lehetőségére, a tehetséggondozási programokra és a csok pluszra.
Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke azt firtatta: a miniszter miként vélekedik a Bibliáról, Ádám és Éva gyermekeiről, Szodomáról és Gomoráról, és azt kérdezte, hogy a miniszter befóliázná-e a Bibliát?

Csák János válaszában azt mondta, a cél, hogy minden vágyott gyerek megszülethessen, ezért is emelték minden eddiginél magasabbra a csok-konstrukciónál a gyermekvállalás után járó összeget.
A miniszter beszámolt arról: programot indítanak, hogy a vállalatok és az egyetemek saját bölcsődéket nyissanak. Jelezte azt is: a 2010-es termékenységi ráta 1,2-ről mára 1,52-re nőtt, és az egyetemi évek alatt gyermeket vállalóknál elengedik a diákhitelt.

Kapcsolódó tartalom

Azt mondta, az örökbefogadást minden országban nagyon szigorúan szabályozzák, ezt a szigort a magyar kormány sem kívánja feloldani.
L. Simon László menesztésével kapcsolatban úgy fogalmazott, az Országgyűlés hozza a törvényeket, és az állami tisztségviselőknek „kutya kötelességük” azokat betartani.

„Nekem sincs választási lehetőségem” – szögezte le, hozzátéve, be fogja tartani és tartatni a törvényeket.
A könyvfóliázásról azt mondta, csak a gyerekpolcon lévő könyveket kell befóliázni, ugyanakkor – hangsúlyozta – garanciát nyújt a kormány arra, hogy a gyermeknevelés jogát nem veszi el senkitől.

A TikTok internetes platform betiltására nem lát lehetőséget Csák János, azonban most dolgoznak azon, hogy az osztálytermekbe beengedjék-e a telefonokat.
Csák János elmondása szerint sokan a szakképzésből mennek egyetemre, tehát „kinyitották az ajtót, lebontották a falakat” a szakképzés és a felsőoktatás között. A felsőoktatásba idén 106 ezren jelentkeztek, ami 30 százalékos növekedés.

A tárcavezető közölte azt is, hogy nem csökkent a kulturális előadások száma. Jövőre bevezeti, hogy az intézményeknek negyedéves jelentést kell tenniük arról, „egy színházi szék hány forintból hány nézőt vonzott”. A szabályozás, amit be kívánnak hozni, egységesíti, egyszerűsíti és átláthatóvá teszi az állami források elosztását.
A miniszter arról is beszélt: cél, hogy 2030-ra Európa első tíz innovátora közé kerüljön Magyarország.

 

Ajánljuk még