Aktuális

Földrengés rázta meg Montenegrót

Semjén Zsolt: A magyar egyházpolitikai modell lényege az állam és az egyház együttműködése

A magyar egyházpolitikai modell lényege az, hogy az állam és az egyház együttműködésre törekszik az egész társadalom javára – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságának keddi ülésén tartott éves meghallgatásán.

A politikus azzal kezdte, hogy az egyház „sui generis valóság”, így nem az állami intézményrendszer valamely alrendszere, hanem az állammal azonos jogú valóság, és ebből következően állam és egyház viszonyában nem lehet alá-fölé rendeltség, csak a legszigorúbb mellérendeltség.

A „kiegyensúlyozott magyar egyházpolitikai modell” a két szélsőség – az államegyház-modell és a szeparációs modell – között van, és „az együttműködő elválasztás kifejezéssel jellemezhető” – mondta Semjén Zsolt, kiemelve: az elválasztás lényege az, hogy az állam nem illetékes dogmatikai, kánonjogi kérdésekben, az állam és az egyház elválasztása megtörtént, de a hangsúly az együttműködésen van.

Mégpedig azért, mert „az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom elválasztását, hiszen egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak” – fogalmazott a politikus, megjegyezve, a kettő szembeállítása skizofrén állapotot eredményezne.

Kiemelte, az állam feladata kettős az egyházakkal kapcsolatban: azok szabadságának a biztosítása, valamint az egyházak által átvállalt közfeladatok ellátásának finanszírozása.

Az utóbbiról szólva Semjén Zsolt úgy fogalmazott: „a fundamentum az egyenlő finanszírozás”.

Ha nem ez történne, akkor a vallásos emberek kettős adófizetésre lennének kényszerítve – mondta, mivel adójukból fenntartják az összes állami intézményt és hogy emberi jogukkal élhessenek fenn kellene tartaniuk pluszban az egyházi közfeladatot ellátó intézményeket, majd rámutatott: az állam az egyházi intézményeket ugyanúgy finanszírozza, mint a hasonló feladatot ellátó állami vagy önkormányzati intézményeket.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: az állampolgár dönti el, hogy például milyen iskolába járatja vagy milyen kórházba viszi a gyerekét. Az egyházi intézmények azért működnek, mert a lakosság jelentős része ezt választja. Az állam ezt elismeri és finanszírozza – mondta.

Az egyházak által ellátott közfeladatokról szólva elmondta, 2010-től különösen nőtt az egyházi oktatási intézmények száma, ma már a teljes közoktatás 16 százalékát teszik ki, és ilyen intézménybe – szakképzéssel együtt – 260 ezer gyerek jár.

Kapcsolódó tartalom

Fontos lépésnek nevezte az etika tantárgy, illetve a felekezeti hit- és erkölcstan válaszhatóvá tételét az állami általános iskolákban. A diákok fele hit- és erkölcstanra jár, ez 270 ezer gyereket jelent. Elmondta, a felsőoktatás 10 százaléka egyházi.

A gyermekvédelmi és szociális ellátásról szólva közölte: a gyermekvédelmi szakellátás 6,5 százaléka volt egyházi 2010-ben, 2022-ben ez az arány, már 74 százalékra nőtt, és ez azt jelenti, hogy 21 ezer férőhely egyházi ellátású.

A nevelőszülői férőhelyek számának 98 százaléka egyházi, a gyermekotthoni férőhelyeknek 16 százaléka. A szociális szakosított intézmények esetében ez az arány 2010-ben 15 százalék volt, 2022-ben pedig már 30 százalék.

Semjén Zsolt közölte: 2010 óta Magyarországon és a Kárpát-medencében több mint 3700 templomot újítottak fel és 200 új épült.

A politikus emlékeztetett, hogy három pápalátogatás volt „a magyarsághoz”, és ezt példátlan egyházpolitikai sikernek értékeli.

A beszámolóját követően Semjén Zsoltot Fekete-Győr András (Momentum) a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálat megszüntetését kezdeményező és a vendégmunkásokról szóló javaslatról, valamint a Hazaváró Irodákról, Sebián-Petrovszki László (DK), a bizottság alelnöke a papi pedofília kapcsán megfigyelhető kormányzati „hezitálásáról”, Pajtók Gábor (Fidesz) pedig a vallásos meggyőződésűek számának „radikális csökkenésére” vonatkozó népszámlálási adatokról kérdezte.

Semjén Zsolt elmondta, a munkahelyi orvosi vizsgálat kötelező jellege megmarad minden olyan foglalkozási területen, ahol az ésszerű. Ennek meghatározása a szakminiszterek feladata. Megjegyezte azt is, hogy a cégek irányából érkezett a bürokráciacsökkentéssel összefüggő javaslat, mert például számos helyen kiüresedett, puszta pecsételéssé vált az üzemorvosi ellátás.

A politikus kiemelte, a vendégmunkásokra vonatkozó javaslat is gazdasági természetű, mert a helyzet az, hogy Magyarországon a probléma nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány, azaz vannak bizonyos munkák, amelyekre nem találnak itthon és az Európai Unióban sem munkavállalót.

Kapcsolódó tartalom

Tehát ezekben az esetekben nagyon korlátozott módon be lehet hívni az unión kívülről is munkaerőt – magyarázta, hozzátéve: ezekben az esetekben nem lehetséges a családegyesítés és nincs letelepedés. Az idegenrendészeti szabályozás azért is vált szükségessé, mert minden Magyarországon tartózkodó emberről meg kell tudni mondani, hogy milyen alapon van itt – mondta Semjén Zsolt.

Hangsúlyozta: a Hazaváró program alapvetően a diaszpórára vonatkozik, ezért is van a magyar mellett angolul is. Évi 20 ezer olyan magyar jön haza külföldről, aki életvitelszerűen kint élt – közölte.

A DK-s politikus a papi pedofília kapcsán tett felvetésére reagálva Semjén Zsolt azt mondta: amit a DK-sok elvárnának, az alkotmányellenes és abszurd. Egyrészt az állam és az egyház szétválasztása következtében a magyar állam nem írhat elő egyházi szabályozást, másrészt az állam foglalkozás szempontjából nem tehet különbséget az állampolgárok között aszerint, hogy valaki pap, tanár, vagy mérnök.

A pedofilokkal szemben nulla toleranciát érvényesít az állam

– hangsúlyozta. Megemlítette azt is, hogy Ferenc pápa rendelkezései folytán ma a katolikus egyház alkalmazza a legszigorúbb  szabályokat. Semjén Zsolt a legutóbbi és a 2011-es népszámlálási adatok közti nagy eltéréseket az anonimitás megszüntetésével és főleg az online kitöltés következtében az önkéntes válaszadás kihagyásának lehetőségével magyarázta.

Kapcsolódó tartalom

Mint rámutatott, az önkéntesen kitölthető kérdésekre csak 60 százalék válaszolt, és ezért nemcsak a katolikusok „tűntek el”, hanem például ugyanígy csökkent a nem vallásosak száma is: 300 ezerrel kevesebben mondták azt, hogy nem vallásosak, illetve 2011-ben 140 ezren azt, hogy ateisták, míg 2022-ben csak 40 ezren. Látható, hogy a változásoknak lényegileg nem társadalmi, hanem a KSH megváltozott módszertanában keresendő oka van.

Vallási vonatkozásban a hazai és a nemzetközi kutatások azt támasztják alá, hogy nincs érdemi változás a 2011-es népszámláláshoz képest – mondta Semjén Zsolt.

Ajánljuk még