Fontos

Hajtóvadászat indult a józsefvárosi gyilkos után

Dömötör Csaba: A magyar kormány azon dolgozik, hogy minden ágazatban az infláció mértékét meghaladó béremelés legyen

Az oktatás helyzetéről, az Európai Bizottság elnökéről, a feketemunkáról és a gabonatermesztők helyzetéről beszéltek ellenzéki képviselők az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt.

LMP: Szétverik a társadalom alappilléreit

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy szétverik a társadalom olyan alapvető tartópilléreit, mint az oktatás és a szociális ágazat.

Azt mondta, az oktatásban az a gyakorlat, hogy szinte kizárólag minimumszintre egészítik ki a pedagógusok bérét, attól csak kivételes esetben térnek el a fizetések. Ugyanakkor az infláció hatalmas, különösen az élelmiszeráremelkedés – mutatott rá.

Úgy folytatta, meg kellene becsülni a szociális szektorban foglalkoztatottakat is, mert a fiatalok nem szívesen választják ezt a pályát, hiszen nincsenek megfizetve az itt dolgozók.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt: nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy rendkívüli a gazdasági helyzet, és keresik a lehetőségét annak, hogy minden ágazatban az infláció mértékét meghaladó béremelés legyen. Minél hamarabb lesz vége a háborús helyzetnek, minél előbb lesz nagyobb a költségvetés mozgástere, annál több lehetőségük lesz arra, hogy több területen fokozott béremelésről döntsenek – mondta.

Kiemelte: a kormány úgy döntött, hogy nagyarányú béremelés legyen az oktatásban, ehhez nagyban számítanak az uniós pénzekre. Az államtitkár azt kérte az ellenzéktől, hogy ne újabb feltételeket követeljenek az Európai Bizottságtól a támogatásokhoz, hanem tegyenek meg mindent, hogy megérkezzenek az uniós források.

Mi Hazánk: Álszentség, hogy az Európai Bizottság elnökétől védenék meg az országot

Dúró Dóra (Mi Hazánk) kifejtette: a fideszes európai parlamenti (EP-) képviselők támogatása nélkül nem lehetett volna Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke. Most „teleplakátolják” az országot, hogy megvédik tőle Magyarországot, miközben korábban a szavazatukkal támogatták – mondta.

Úgy vélte, pártján kívül senki nem szembesíti a kormánypártokat azzal, hogy ez álszentség. Egy korrupt, föderalista „vakcinaneppert” ültettek a bizottság élére, és most úgy csinálnak, mintha ott sem lettek volna – fogalmazott.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában kiemelte: a Mi Hazánk az egész uniós kérdéskörben és az uniós támogatások tekintetében kettős beszédet folytat, ugyanis szavazataikkal nem támogatták a kormány erőfeszítéseit, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó forrásokat. Viszont a kormány kitart, és nemzeti konzultációt indított, mert fontos az emberek véleménye – hangsúlyozta.

Azt mondta: a Mi Hazánk ki szeretné léptetni az országot az EU-ból, ezzel szemben a kormány szerint meg kell reformálni az uniót, és „nem elfutni kell”, hanem képviselni a magyar álláspontot. Elfogadhatatlan, hogy az EP zsarolja a bizottságot, hogy ne adja oda azt forrást, ami jár az országnak – tette hozzá.

Párbeszéd: Sok munkavállalót tudta nélkül feketén dolgoztatnak

Berki Sándor (Párbeszéd) szerint nagyon sok munkavállalót érint az a probléma, hogy tudta nélkül feketén dolgoztatják, így nem jár neki sem egészségügyi ellátás, sem nyugdíj, ráadásul a költségvetési bevételek is csökkennek. Már most is van arra lehetőség, hogy a dolgozók lekérdezzék, a munkáltató bejelentette-e őket, de kevesen tudnak erről a lehetőségről – jegyezte meg.

Azt javasolta, hogy az ügyfélkapuval rendelkezők kapjanak értesítést arról, ha a munkáltató be- vagy kijelenti őket, akinek pedig nincs ügyfélkapuja, az telefonon vagy postán kapjon értesítést.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, valós problémáról van szó, amely az elmúlt években ugyanakkor jelentős mértékben visszaszorult.

Közölte, a kormány már korábban kidolgozta az Egészségablak alkalmazását, amelynek segítségével – belátható időn belül – minden dolgozó azonnal értesülhet a be- és kijelentés tényéről. Megjegyezte, az alkalmazást 2,5 millióan töltötték le.

Szerinte az a munkavállalótól is elvárható, hogy tisztában legyen azzal, hogy az alkalmazója bejelentette-e.

Jobbik: Mélyen a termelési költség alatt vannak a gabonaárak

Bencze János (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is mélyen a termelési költség alatt vannak a magyar gabonaárak. Szerinte ez részben a rossz brüsszeli döntéseknek, valamint a Magyarországon korábban bevezetett termékkiviteli stopnak köszönhető, amely miatt a gazdák elvesztették piacaikat.

Hozzátette: a gazdákat aggasztja, hogy a magyar belpiacon sem tudnak normális áron gabonát értékesíteni. Azt kérdezte, miért nincs Magyarországon gabonafelvásárlás. Arról is érdeklődött, hogy azok az uniós és magyar pénzből bővített feldolgozó cégek behozhatják-e az országba az ukrán gabonát, amelyek a tilalom elrendelése előtt éves szerződést kötöttek erre.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, az elmúlt években a növénytermesztésből komoly jövedelmet lehetett elérni, de ez az utóbbi két évben ez megváltozott. Emlékeztetett arra, hogy a koronavírus-járvány idején vezették be a kiviteli tilalmat, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű gabona maradjon az országban.

Szerencsétlen közjátéknak minősítette, hogy közben kitört a szomszédban a háború, és az ukrán gabona elárasztotta a magyar és az európai piacot. Ezért vezettek be behozatali tilalmat az ukrán gabonára, csak tranzitszállítmányok mehetnek át Magyarországon – hangsúlyozta.

Az államtitkár azt mondta, itthon is elindultak felfelé a gabonaárak, tonnánként 6-8 ezer forintért lehet eladni a terményt.

Momentum: A kormány nem akarja megoldani az ország problémáit

Tompos Márton (Momentum) azt mondta: a magyarok 19 százalékának már a legalapvetőbb kiadások finanszírozása is gondot okoz, az állam mégsem fogja vissza a felesleges költéseket, ehelyett százmilliárdokat ver el Ferihegyre, a Vodafone-ra és a közmédiára. Hozzátette: a magyarok 51 százaléka tart attól, hogy a választási kampány során megfélemlítés áldozata lesz, de a Fidesz még az idősek segélyhívóin keresztül is kampányolt.

A magyarok 8 százaléka tartja jónak a magyar oktatást, de az oktatás szabadságának biztosítása helyett a tiltakozó tanárok közül többet kirúgtak, az egyetemeket privatizálták, az Erasmus és a Horizont programokat beszántották – nehezményezte. Úgy folytatta, mindössze 11 százalék mondta azt, hogy jó minőségű egészségügyi ellátást kap itthon, folyamatosan állnak le a kórházi osztályok, 100 milliárd forint feletti a kórháza adósságállománya.

Csak azért szállták meg az állami intézményeket és írták át az alkotmányt, hogy az esetleges ellenállást le tudják törni – összegezte véleményét.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: az ország rendkívüli gazdasági helyzetben van, ám olyan okok miatt, amelyek nem a kormányon múltak; csak a háborús helyzet és a szankciók 4000 milliárd forinttal növelik az ország energiaszámláját.

Ehhez képest eredmény, hogy 12-ről 4 százalékra csökkentették a munkanélküliséget, a stagnáló európai gazdasági környezetben Magyarország visszakerült a növekvő gazdasági pályára, 10 százalék alá sikerült szorítani az inflációt és beruházási rekordot dönteni – hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: az ellenzék ebben a helyzetben inkább új adókat vezetne be, és sportot űznek abból, hogy rendszeresen minősítenek szerkesztőségeket.

Az egészségügyben az elmúlt időszak legnagyobb béremelési programja indult el, felújítottak több száz intézményt, miközben 2010 és 2021 között 5 évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma, az egészségügy támogatása pedig 13 év alatt csaknem háromszorosára emelkedett – közölte.

MSZP: A kormány nem tudta megoldani az egészségügy problémáit

Gurmai Zita (MSZP) hangsúlyozta, a kormánynak 13 év alatt sem sikerült megoldania az egészségügy problémáit, miközben a Fidesz fizetőssé tette az egészségügyet. Tavaly a magyarok csaknem harmada járt magánorvosnál, átlagosan 137 ezer forintot költve ott, noha évi 2500 milliárd forintot fizetnek be a társadalombiztosítási kasszába is: ez a járulékfizetők átverése – fogalmazott.

Ha valaki kórházba kerül, nagy esélye van, hogy még betegebb lesz, mert tombolnak a kórházi fertőzések, ám a kormány nagyobb energiát fordít a ezek eltitkolására, mint kezelésére – értékelt, hozzátéve: több ezer dolgozó vándorolt el a magyar egészségügyből.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára felidézte: a baloldali kormányzat az egészségügyben privatizált, kórházakat zárt be, 16 ezer ággyal csökkentette a kapacitásokat, fizetőssé tette az egészségügyet, az orvosok és ápolók fizetését viszont csökkentették.

Ezzel szemben 2010 után 500 milliárd forintos, 91 kórházat érintő fejlesztési program indult, ráadásul évtizedes problémát kezelve megszüntették a hálapénz rendszerét, miközben a magyar orvosok már jobban keresnek olasz kollégáiknál. A kórházi fertőzések aránya jóval alacsonyabb az európai átlagnál, és ma 4 ezerrel több orvos dolgozik Magyarországon, mint 2010-ben – emlékeztetett.

DK: Több, Fideszhez köthető választási csalást sem vizsgáltak ki érdemben

Oláh Lajos (DK) a 2014-es, 2018-as és 2022-es választásokon történt visszaélésekkel kapcsolatban kérte számon a kormányt. Szerinte Erzsébetvárosban és Terézvárosban több esetben elhunytak nevei voltak a Fidesz ajánlóívein, illetve a Fidesz és bizonyos kamupártok listáin ugyanazok a nevek szerepeltek. Azonban addig altatták ezeket az ügyeket, amíg el nem évültek, vagyis nem volt érdemi felelősségre vonás – sérelmezte.

Azt kérdezte: a rendőrség miért nem volt hajlandó érdemben nyomozni, a kormány pedig milyen javaslatot készített az elmúlt tíz évben annak érdekében, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: ha a képviselő felvet egy választási csalást, akkor jobb lenne, ha a saját háza táján söprögetne először, hiszen kiderült, hogy 2022-ben az egész baloldal dollármilliókból kampányolt. Jelezte: ezekben az ügyekben például pénzmosás gyanúja miatt nyomoz a rendőrség.

Hangsúlyozta: éppen azért van szükség a szuverenitásvédelmi törvényre, mert az megtiltja, hogy választási kampány során külföldi pénzeket használjanak fel Magyarországon.

KDNP: Megvédjük Magyarország szuverenitását

Szászfalvi László (KDNP) a baloldalt azzal vádolta, hogy a 2022-es választási kampányban saját hazáját akarta kiárusítani, felrúgva az elmúlt 33 év politikai konszenzusát. Hozzátette: ezért döntött úgy a kormányoldal, hogy a hazaárulással felérő, ilyen és ehhez hasonló cselekmények a jövőben alkotmányjogi és büntetőjogi értelemben sem maradhatnak következmények nélkül.

Hangsúlyozta: a Fidesz-KDNP-frakciószövetség által benyújtott szuverenitásvédelmi törvénycsomag célja, hogy a jövőben megakadályozzanak minden külföldi befolyásolást célzó kísérletet. A kormánypártokra és a kormányra számíthatnak a magyar emberek, és mi is számítunk a magyar emberek véleményére és támogatására a nemzeti konzultáció során, amelynek tétje a magyarok jövője – jelentette ki a KDNP-s képviselő, közölve: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megvédjék Magyarország szuverenitását.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: Brüsszel folyamatosan azon dolgozik, hogy Magyarországra ráerőltesse elhibázott háborús és migrációs politikáját, a genderideológiát, emellett pedig folyamatosan támadja Magyarország szuverenitását. Szerinte ehhez társakat is találnak: a Soros pénzekből kitömött magyar dollárbaloldalt.

Hangsúlyozta: a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat egyik célja éppen az, hogy ezeket az idegen, külföldi beavatkozási kísérleteket megakadályozza és feltárja.

Kitért arra is: a magyar szuverenitást számos brüsszeli föderalista javaslat is veszélyezteti, ezért fontos, hogy a nemzeti konzultációban egyértelmű véleményt nyilvánítsanak az emberek.

Fidesz: Számítani lehet a magyar honvédségre

Simon Miklós (Fidesz) az Adaptive Hussars 23 hadgyakorlat egy bakonyi elemén tett látogatása kapcsán azt hangsúlyozta: öröm volt megtapasztalni, hogy a magyar katonák milyen rátermettséggel kezelik a rájuk bízott eszközöket.

Mára egyértelmű, hogy az előző évtized derekán még épp időben álltunk neki a baloldali kormányok által szétvert haderő talpra állításának. Épp most, ebben a kritikus időben érik be a haderőfejlesztési programunk – fogalmazott.

Simon Miklós megjegyezte, a honvédség újra és újra bizonyítja, hogy veszélyes időszakokban számítani lehet rá, professzionálisan végzi el veszélyes feladatait, legyen szó a koronavírus-járvány alatti tevékenységükről vagy a déli határon a migránsok megállításáról.

A képviselő arról beszélt: minél több ilyen hadgyakorlatot kellene tartani, hogy erősítsük Magyarország védelmi képességét.

Válaszában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter büszkeségének adott hangot annak kapcsán, hogy megmozdult a teljes magyar haderő a három évtizede nem látott méretű gyakorlat során. Hangsúlyozta, az Adaptive Hussars 23 célja az volt, hogy szembenézzünk a valósággal, a teljes spektrumot, hatezer katonát megmozgatva.

Mind a haderő, mind a civil támogató és minket segítő közigazgatási szervek kitűnően vizsgáztak – fogalmazott a tárcavezető, aki jelezte: egy számos ponton módosításokat felvető javaslat is készül annak érdekében, hogy a magyar emberek biztonsága garantált legyen.

Kormány: Védekezni kell a szuverenitást érő támadások ellen

Tuzson Bence igazságügyi miniszter expozéjában kijelentette: napi szinten éri támadás a szuverenitást, ez ellen védekezni kell.

A tárcavezető kiemelte: a szuverenitásunk megőrzése talán az egyik legfontosabb feladattá vált Magyarországon, és a most tárgyalt alaptörvény-módosítás, valamint törvénymódosítás sorsfordító jelentőségű, hiszen a legutóbbi választásokat követően már bebizonyosodott, hogy bizonyos nemzetközi erők arra törekszenek, hogy beavatkozzanak a magyar választások eredményébe, és ezzel befolyást szerezzenek Magyarországon.

Tuzson Bence hangsúlyozta: nagyon erős az a törekvés, hogy a magyarok kezéből kivegyék az önrendelkezés jogát, és Európa egy olyan birodalommá váljon, ahol a nemzetállamok helyébe egy Európai Egyesült Államok lép. Ezt nem hagyhatjuk, hiszen ez hosszú távon óriási károkat okozhat Magyarországnak – mondta a miniszter.

Kifejtette: alkotmányos önazonosságunknak a megőrzése kiemelt feladat és komoly próbatétel is. Évek óta történnek kísérletek arra, hogy ezt az önazonosságot megsemmisítsék, átalakítsák és külföldiek befolyást szerezzenek Magyarországra, külföldi személyek és szervezetek szeretnék az akaratukat érvényesíteni – közölte.

Úgy vélte, hazánknak, minden országgyűlési képviselőnek és mindenkinek ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni.

Varga Judit: Magyarország sorsáról csakis a magyar emberek dönthetnek

Magyarország sorsáról csakis a magyar emberek dönthetnek, az ország szuverenitásának védelme kiemelt jelentőségű – mondta Varga Judit, a Fidesz országgyűlési képviselője.
Az előterjesztőként felszólaló politikus természetes magyar reflexként beszélt arról, hogy Magyarország nem engedheti, hogy bárki korlátozza a függetlenségét.

Hozzátette: évek óta ismertek a nyilvánosság előtt is a befolyásszerzési kísérletek Magyarországon; ismert tény, hogy 2022-ben külföldről akarták befolyásolni az országgyűlési választásokat, ezt igazolta az egységes baloldal támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is.

Varga Judit elmondta, a törvényjavaslatok alapján kiterjesztik a pártokra vonatkozó szabályozást a civil szervezetekre, egyesületekre, így nem fogadhatnak el külföldi támogatást az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választási kampányában. Közölte, a büntető törvénykönyvben új tényállás lesz a választói akarat tiltott befolyásolása, valamint tiltani fogják a választói akarat befolyásolása érdekében külföldről érkezett támogatás felhasználását.

Ismertette azt is, hogy az alkotmányos önazonosság védelme érdekében független szervként létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Fidesz: Magyarország nem eladó, Magyarország a magyaroké!

Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónoka az ország jövője szempontjából nagyon fontosnak nevezte a szuverenitásvédelmi javaslatcsomagot, amely azt célozza, hogy biztosítsák a demokratikus elszámoltathatóságot, és megteremtsék Magyarországon a külföldi befolyástól mentes, szabad és tisztességes választásokat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar törvények alapján eddig is tiltott volt a pártok számára a külföldi támogatás elfogadása, és 1990 óta ebben konszenzus volt a magyar politikai pártok között.

Azonban kiderült, hogy a 2022-es választásokon a baloldalhoz mintegy 4 milliárd forint jutott amerikai demokrata körökből és egy svájci alapítványtól az ellenzék közös kampányát szervező Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül, míg a Karácsony Gergelyhez köthető 99 Mozgalomhoz 506 millió forint támogatás érkezett euróban, angol fontban és forintban. Hangsúlyozta azt is: valamennyi országban, ahonnan ezek a támogatások befolytak, tiltott a külföldi kampányfinanszírozás, az bűncselekménynek, szigorú jogszabálysértésnek minősül.

Közölte: a szuverenitásvédelemi előterjesztés becsukja a kiskaput a választási trükközés előtt, ezután akár három évig terjedő szabadságvesztést is kaphat az, aki külföldi pénzt használ fel a kampányában, valamint a javaslat létrehoz egy elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet is végző független állami szervet, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amely vizsgálja és nyilvánosságra hozza a külföldről jövő befolyásolási kísérleteket.

A magyar választóknak joguk van tudni, hogy az általuk támogatott politikusok, pártok honnan kapnak támogatásokat és milyen érdekeket képviselnek, a hazát szolgálják vagy a külföldi finanszírozóikat – hangoztatta Zsigó Róbert.

A célunk az, hogy ne lehessen pénzért büntetlenül árulni a hazát, mert Magyarország nem eladó, Magyarország a magyaroké” – jelentette ki.

DK: Valójában a kormányoldal fenyegeti nemzeti szuverenitás 

Arató Gergely, a DK vezérszónoka úgy értékelt: a javaslatok nem szolgálják a nemzeti érdeket és Magyarország szuverenitásának védelmét, céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról, és megerősítsék azt a fideszes hatalmat, amely az ország kifosztásával és az állampolgárok jogainak korlátozásával néhány fideszes milliárdos gazdagítására törekszik. Károsnak, elfogadhatatlannak és a szabadságot korlátozónak nevezte az előterjesztéseket, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt új koncepciós szervezetként értékelte, amelynek szerinte az lesz a feladata, hogy bármikor bárkit – akár pártot, civil szervezetet vagy sajtóterméket – megvádolhasson azzal, hogy külföldi ügynök.

Úgy értékelt: valójában nem az Európai Unió vagy a NATO veszélyezteti a magyar szuverenitást, hanem a kormányoldal. Az veszélyezteti a szuverenitást, hogy Orbán Viktor Putyin elnök kanapéján feszengve várja az utasításokat, hogy nincs az a közép-ázsiai diktátor, akinek a kormány ne keresné a kegyeit, és hogy kínai vasutat építenek, száz évre eladósítva az országot – fogalmazott.

Szerinte a kormány – miközben arról beszél, milyen csúnya dolog, ha külföldi országok belebeszélnek egy másik ország választási kampányába – folyamatosan beavatkozik különböző országok választási kampányaiba, például Szerbia vagy Szlovénia esetében. Hozzátette: itthon pedig a kormány közpénzmilliárdokat költ nemzeti konzultációnak hazudott fideszes kampányra, egyes civil szervezetek, így például a CÖF vagy a Megafon szintén sok milliárd forintért ismétli a kormánypártok választási szlogenjeit. Úgy vélte: a tiszta kampányfinanszírozás legnagyobb akadálya ma nem az ellenzék, hanem a kormányoldal. Leszögezte: pártok eddig sem fogadhattak el külföldi finanszírozást, és a DK nem is tett ilyet, sem 2022-ben, sem máskor.

Bírálta a honvédelmi dolgozókra vonatkozó alaptörvény-módosítást, amely szerinte jogfosztást jelent, kiszolgáltatva a honvédségi állományban lévők jogait a kormány kénye-kedvének, és megtiltva számukra a szakszervezet alapítását. A digitális azonosító kérdéséről azt mondta: bár jó lenne, ha a több digitális szolgáltatás lenne elérhető, de amikor a kormányoldal egy új rendőrállamot alakít ki, akkor ez a javaslat veszélyes és az állampolgárok totális ellenőrzését szolgálja.

KDNP: A szuverenitás nagy érték

Simicskó István (KDNP) kiemelte: a szuverenitás nagy érték, könnyű elveszíteni, de nehéz visszaszerezni. Az állam feladata a társadalmi élet kereteinek biztosítása, ezt pedig akkor tudja megtenni, ha szuverén módon működik – jegyezte meg.

Kifejtette, a nemzetközi jog is a szuverén államok együttműködésén alapul; amely nemzetek nem tudták megvédeni a szuverenitásukat, azok eltűntek.

A 21. század a veszélyek százada, erre reagálnia kell a magyar államnak, vissza kell például utasítani a magyar választásokba való külföldi beavatkozást, hogy a népakarat szabadon érvényesülhessen – hangoztatta, emlékeztetve arra, hogy voltak olyan ellenzéki politikusok, akik a legutóbbi kampányban igénybe vettek külföldi támogatásokat.

Mint kiemelte, ezekhez a kihívásokhoz a jogrendszernek is alkalmazkodnia kell, és meg kell oldani, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő.

Figyelmeztetett arra is, hogy a hibrid hadviselés korában akár nem állami szereplők is képesek arra, hogy egy államban káoszt idézzenek elő, ennek kivédésére fel kell készülni.

A javaslat  védelmi intézkedés, erősíti Magyarország szuverenitását, ezért a KDNP támogatja – közölte.

MSZP: A törvény politikai bunkósbotot ad a Fidesz kezébe

Gurmai Zita (MSZP) úgy vélte, a megfélemlítési törvényben nincs szó az ország önállóságáról. Az a célja, hogy féljenek tőle, ezért állítják fel a megfélemlítési hivatalt, amely pontos szabályok híján bárkit megbélyegezhet – fogalmazott.

Felidézte, hogy néhány éve egy izraeli cég állásinterjúnak álcázva dolgozott kormánykritikus magyarok ellen.

Hangsúlyozta: a hivatal nem a nemzetet fogja védeni, hanem a Fidesz hatalmát, a Fidesz arra használja, hogy befolyásolja, megakadályozza a demokratikus vitát. A javaslat szerint a hivatal ellen nem lehet pert indítani, így a törvény politikai bunkósbotot ad a Fidesz kezébe – fogalmazott.

Emlékeztetett: a külföldi befolyásolás tilalma nem vonatkozik a Fideszre, amely a 2000-es években külföldi pénzből finanszírozta rendezvényeit, majd tavaly a kormány nyomására az MKB 11 millió euróval finanszírozta Marine Le Pen kampányát, de a Fidesz beavatkozott a szlovén és a spanyol választásokba is.

A cél az ellenzék teljes ellehetetlenítése, ezért korlátozzák a belföldi adományozást is, miközben a kormány hatalmas állami támogatással segíti a Fidesz kampányát – figyelmeztetett, hozzátéve: a megfélemlítési hatóság felállítása az állam arcul csapása, hiszen van már ügyészség, rendőrség, állambiztonság, ráadásul az EU-s forrásokat is távol tartja majd. Az MSZP ezért a visszautasítja a javaslatot.

Az alaptörvény módosításáról szóló javaslatról úgy nyilatkozott: az a jogállamiság leépítésének újabb állomása, és a hivatásos katonák esetében alacsonyabb jogvédelmi szintet jelent.

Felidézte: évek óta zajlik a katonák jogainak nyirbálása, eddig a hivatkozási alapot az indokolatlan veszélyhelyzet szolgáltatta. Most elérkezett az idő a katonák jogfosztásának teljessé tételére. A cél a honvédség törvényekhez kötött működésének felszámolása; nem a nemzetnek, hanem Orbán Viktor kormányának lesz hadserege – közölte.

Momentum: Ez egy orosz mintájú megfélemlítési törvény

Orosz mintájú megfélemlítési törvénynek nevezte a javaslatot Gelencsér Ferenc, a Momentum vezérszónoka, aki azt hangsúlyozta: elfogadása esetén ez a törvény is illeszkedik majd azon jogszabályok sorába, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió.

Hangsúlyozta: a kezdeményezés célja megfélemlíteni mindenkit, aki nem ért egyet az állampárt vélt vagy valós elveivel, amelyek a szónok szerint mindeközben dinamikusan változnak.
Gelencsér Ferenc arról beszélt, Orbán Viktor soha nem volt még átvilágítva, mert a jelenlegi törvények ezt nem teszik lehetővé, holott egy ilyen értelmű módosítás időszerű volna. Ha ez megtörténne, talán megtudnánk azt, hogy miért van az, hogy minden alkalommal szembemegy a teljes európai konszenzussal – mondta a kormányfőről az ellenzéki képviselő.

Szuverenitási kérdésnek nevezte, hogy 33 év után sem hozták nyilvánosságra az ügynökaktákat, akárcsak azt, hogy Paks 2., azaz egy kritikus infrastruktúra esetében egy olyan állam vezetőjével kötnek titkos szerződést, amelyik szerint Magyarország nem baráti állam. Bírálta, hogy a javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét nem kell átvilágítani, holott titkos és szenzitív adatokat kérhet ki.

Egyértelmű, hogy a magyar szuverenitásra az állampárt, tehát önök a legnagyobb veszély – fordult kormányoldalhoz Gelencsér Ferenc.

Jobbik: Direkt vállalhatatlan a törvénycsomag

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint direkt vállalhatatlan a törvénycsomag, az előterjesztő mintha szándékosan olyan javaslatot írt volna, amelynek majdnem minden pontját az Alkotmánybíróság el fogja kaszálni, de a nemzetközi viták és a közéleti beszélgetések a következő egy-másfél évben erről folyhatnak. Ez a javaslat gumicsontként működik – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a parlament nemzetbiztonsági bizottságának pártja által delegált elnöke, Sas Zoltán már korábban kezdeményezte, hogy tiltsanak meg bármiféle külföldi finanszírozást pártok, egyesületek, civil szervezetek esetélben, ám akkor a kormánypárti képviselők megakadályozták ennek a javaslatnak a tárgyalását.

A szónok szerint az a javaslat jó volt, a most tárgyalt anyag inkább a házmesterek uralkodásának korszakát idézi vissza. Megemlítette, Sas Zoltán javaslatának elfogadása esetén erre a csomagra nem lett volna szükség.

A közélet bármi fajta, hazugságokkal történő befolyásolása kizárandó, elítélendő dolog – fogalmazott Z. Kárpát Dániel, kifogásolva, hogy a törvényjavaslat részét nem képező vezetői összefoglalóban a választói akarat befolyásolására alkalmas tevékenység kapcsán tipikusan a baloldali és liberális médiát említi az anyag, miközben a kormányoldal azt hirdeti, hogy mindenki elmondhatja a véleményét.

Felvetette: a törvénnyel létrehozandó új hivatal – szerinte határtalan – hatalmával szemben hiányoznak a garanciák. Sokallta a hivatal vezetőjének javadalmazását és mandátumának hatéves hosszát.

Azt hangoztatta, a kormányzat rossz gazdaságpolitikájának következtében drága hiteleket kell felvennie az országnak, a kínai akkumulátorgyárak érkezésével elképesztően erős függőség alakul ki, miközben a kormányzat a multik elleni küzdelem helyett százmilliárdos támogatással segítik ezeket a cégeket.

Párbeszéd: Nem a biztonság megvédéséről szól a törvénycsomag

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint nem Magyarország biztonságának megvédésről, a külföldi hatalmak befolyásszerzési kísérleteinek visszaszorításáról vagy a magyarok érdekeiről szól a törvénycsomag, hanem el akarják terelni a figyelmet a valós problémákról: az inflációról, az egészségügy, az oktatás helyzetéről.

Úgy vélte, semmilyen konkrétum nincs megfogalmazva a szövegben, és azok ellen szól, akik merik kritizálni a kormány munkáját. Azonban minket ez a törvény biztosan nem fog megfélemlíteni – jelentette ki.

Azt szolgálja a törvénycsomag, hogy a kormány egyre jobban bebetonozza a hatalmát – értékelt.

Kifogásolta, hogy nem ad jogorvoslatra lehetőséget a törvény, ami teljesen szembemegy az uniós alapelvekkel. Azt is kifogásolta, hogy Orbán Viktor egyedüli uniós vezetőként beszélgetést folytatott

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki megtámadott egy szuverén országot.

Hangsúlyozta: valójában az orosz és a kínai befolyásolás jelent veszélyt Magyarország biztonságára. Kérdéses, miért titkos Paks 2 és a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződése. Az ilyen ügyek veszélyeztetik a szuverenitást – vélekedett.

Szabó Tímea megjegyezte: környezetszennyező akkumulátorgyáraknak adják oda a jó minőségű termőföldeket, elherdálják miattuk a vízkészletet, ami nem szolgálja a magyar érdeket, viszont veszélyezteti az ország biztonságát.

Kiemelte: az EU érték alapon szerveződik, de a kormány nem ezt az értékközösséget, hanem Kínát és Oroszországot választja. A kormány megint egy balhét akar az unióval – jelentette ki.

Mi Hazánk: A választás tiltott befolyásolását éppen a Fidesz járatja csúcsra

Dúró Dóra (Mi Hazánk) szükségesnek és indokoltnak nevezte a

szuverenitásvédelmet azért, amire a baloldal „vetemedett” a tavalyi választás előtt. A törvényjavaslatok benyújtása viszont hiteltelen és álszent a Fidesz részéről, hiszen gazdaságpolitikája maga a szuverenitás feladása – hangoztatta.

Hozzátette: a Fidesz a legnagyobb külföldi beavatkozás ellen nem tesz semmit és állami erőforrásokat használ pártcélokra. Szerinte a tiltott befolyásolást éppen a Fidesz járatja csúcsra.

Véleménye szerint a kormány gazdaságpolitikája gyengítette az ország szuverenitását, ugyanis kiszolgáltatja a gazdaságot a német járműiparnak és a kínai akkumulátorgyáraknak. Közölte, a mostani kormány időarányosan is több támogatást adott multinacionális cégeknek, mint a szocialista kormányok.

Szóvá tette azt is, hogy sajtóhírek szerint a makói Continental-gyárból kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyar dolgozókat. Ez szembemegy a szuverén Magyarország jövőképével – jelentette ki.

Dúró Dóra a választói akarat tiltott befolyásolása egyik legfontosabb eszközének tartotta az elhallgatást. Felhívta arra a figyelmet, hogy Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke ma sem jelenhet meg Magyarország legnagyobb közösségi platformján, de a közmédia és az országos tévécsatornák sem számolnak be a párt sajtótájékoztatóiról.

Kitért arra is, hogy ha valóban fontosnak tartanák a szuverenitás kérdését, akkor nem engednék be a dollárbaloldal listáján bejutott képviselőket a nemzetbiztonsági bizottságba. Hozzátette: lenne még bőven eszköze a kormánypártoknak, hogy fellépjenek a dollárbaloldal képviselőivel szemben.

Szólt arról is, ha meg akarnák szüntetni a választói akarat tiltott befolyásolását, akkor a Kubatov-listák felszámolásával kezdhetnének.
Elmondta azt is, a CÖF támogatása a legjobb példája annak, hogy állami forrásokat használnak fel a kormánypártok saját üzeneteik célba juttatására.

LMP: A szuverenitás minden helyzetben másképp alakul

Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy a globális nagyvállalatok is korlátozzák Magyarország szuverenitását, de a kormány azokkal szemben valódi korlátot nem állít fel. Példaként azt hozta fel, hogy az Audi és a BMW nem fizet közterhet Magyarországon, közben Németország védi Magyarországot. Ennek a politikai alkunak mi az ára? – tudakolta.

Szerinte vannak olyan nemzetközi folyamatok, amelyek ellen nem tehet az ország méreténél fogva, de az ellen tudna tenni, hogy ha valakik itt végeznek gazdasági tevékenységet, annak az árát megfizessék. Ebben az esetben azonban sérül a kormány szuverenitási politikája – jegyezte meg.

Elmondta azt is, hogy Magyarországon a külföldiek korábban is finanszírozták a politikát. Ez elítélendő – hangsúlyozta. A képviselő azt mondta, többre tartja a CIA-t annál, minthogy elérte, a nemzetközi háttérhatalmak olyan módon tegyenek Orbán Viktor ellen, hogy belenyúlnak a magyar rendszerbe és „megtalálták a magyar politikatörténet egyik legrosszabb miniszterelnök-jelöltjét”, amely a Fidesz-KDNP-nek adta a legnagyobb kétharmados győzelmet.

Rögzítette: súlyos probléma, hogy megtörtént a külföldi finanszírozás, azt ki kell vizsgálni, de ez korábban is előfordult és nem indok arra, hogy ezeket a törvényjavaslatokat beterjesszék.

A Szuverenitásvédelmi Hatóságról azt mondta, azért csinálják, mert tudják, ami ellen harcolnak, az ellen nem lehet törvényt hozni. A szuverenitás ugyanis minden helyzetben másképp alakul – jegyezte meg.

Szerinte a kormány antikonformizmusában már annyira radikális, hogy a külpolitikába a dolgokat csak azért csinálja, hogy felháborítsa a nyugatiakat.

Fidesz: Egyre erősödő szándék van arra, hogy a külföldről befolyásolják a választásokat

Bánki Erik (Fidesz) úgy értékelt: „rendkívüli válságok tépázta” időszakot élünk, amikor „kétszeresen is fontos”, hogy minden lehetséges eszközzel megvédjük a nemzeti szuverenitást. Azzal indokolt: egyre erősödő szándék van arra, hogy külföldről megpróbálják befolyásolni a magyar politikát, egyrészt a választásokat, másrészt egyes közéleti szereplők álláspontját fajsúlyos kérdésekben.

Szerinte mára egyértelművé vált, hogy a baloldal külföldről kampánypénzeket kapott 2022-ben. Ezt politikai korrupciónak és Magyarország szuverenitása elleni támadásnak minősítette. Ugyanakkor hangsúlyozta: a szuverenitásvédelmi törvénycsomag értelmében a jövőben sokkal szigorúbb büntetésre számíthat az, aki külföldről pénzt fogad el, és azt kampánycélra használja.

Arra is kitért: Brüsszelnek és a dollárbaloldalnak nem tetszik, hogy „Magyarország nem hagyja magát”, nem kér a háborúból, a gender-propagandából, a migránsokból és az Egyesült Államok irányításából sem.

Úgy vélte: Magyarország ellenfelei – ide sorolta a „brüsszeli bürokratákat”, az „amerikai demokratákat” és a „Soros-birodalmat” – egyszerre lépnek fel a követeléseikkel, de Magyarország ezeket nem fogadhatja el. Nem akarunk visszamenni oda, ahova terelni akarnak bennünket, azaz a Gyurcsány-időszakba – jelentette ki.

Jobbik: A Szuverenitásvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag érzékeny adatokat kaphat

Sas Zoltán (Jobbik) azt mondta: nem látja pontosan, mi lesz az újonnan létrehozandó Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepe és működése a gyakorlatban.

Felvetette: elsősorban a rendőrség és az adóhatóság rendelkezik azokkal a szervezeti feltételekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy a törvény által szabályozott esetekben nyomozást folytassanak le. Azt feltételezte, hogy az új hivatal feladata inkább az lesz, hogy „kommunikációs eszközként” igyekezzen „felborzolni a kedélyeket”.

Arra is felhívta a figyelmet: az előterjesztés lehetővé teszi azt is, hogy az új hivatal nemzetbiztonságilag érzékeny adatokat kaphasson a Nemzeti Információs Központtől. Hozzátette: kérdés, hogy kik lesznek azok, akik megismerhetik a törvényben meghatározott titokkörbe tartozó adatokat, és az új hivatal hogyan kezeli majd a minősített adatokat.

Azt javasolta, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hallgassa meg az új hivatal leendő elnökét. Problémásnak nevezte a honvédelemmel kapcsolatos alaptörvény-módosítást, szerinte nem szolgálja a haza védelmét, hanem szükségtelen jogkorlátozás, hogy a honvédség hivatásos állományába tartozók jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat.

Párttársa, Dudás Róbert a tiltott finanszírozás elleni küzdelem érdekében az európai ügyészséghez történő csatlakozást javasolta, hozzátéve: a szuverenitás megvédése kapcsán fontos, hogy legyen általános érvényű, vonatkozzon keletre és nyugatra is.

Nehezményezte, hogy a javaslat egy olyan hivatalt állít fel, amelynek deklarált feladatait már létező szervezetek is el tudnák látni; az új hivatal valódi feladata az lesz, hogy a választások előtt vegzálja a hatalomra veszélyt jelentőket. Kritizálta azt is, hogy nincs forrás az egészségügyre az oktatásra és más fontos ügyekre, közben mégis felállítanak egy új hivatalt, 6 évre kinevezett, el nem mozdítható vezetővel.

A választások befolyásolása kapcsán elmondta, hogy bizonyos sajtóorgánumok az utóbbi években több száz sajtópert veszítettek, ami azt mutatja, hogy dezinformálták az olvasókat, de az információval való visszaélésnek nevezte a nemzeti konzultációt is.

A konzultáció nyomán felvetette, érdemes lenne például azt megkérdezni, szükség van-e akkumulátorgyárakra, ázsiai vendégmunkásokra, miközben a makói Continental gyár éppen elküldi azokat a dolgozókat, akik betanították a most érkezett ázsiai vendégmunkásokat.

Párbeszéd: Azt is meg kellene akadályozni, hogy a tőkeérdekek beavatkozhassanak a választásokba

Jámbor András (Párbeszéd) a javaslat kiterjesztését kérve mindenféle tőkeérdek korlátozására hívott fel. Kiemelte: ha a külügyminiszter egy nagyvállalkozó yachtján utazik, aki utána esetleg a Megafon Központot támogatja, az a választásba való beavatkozás.

Ha valóban a választások tisztasága a cél, akkor a kampányidőszakban csak jelölő szervezetek vagy pártok tehessenek közzé választási hirdetést vagy például nyílt kampányszámlát kelljen vezetni – javasolta.

Hozzáfűzte: a tőkeérdekek korlátozásának szükségességét mutatja, amikor a Suzuki nem engedi, hogy szakszervezet alakuljon az esztergomi gyárában vagy amikor a makói Continental-gyárban is komoly jogszabálysértések történtek.

A munka törvénykönyvének utóbbi módosításaiból vagy a munkahelyi kötelező orvosi vizsgálat megszűntetéséből mégis az látszik, hogy a mérleg a tőkeérdekek felé billen – figyelmeztetett, hozzátéve: a végrehajtás helyzete tökéletesen megmutatja, hogyan tud a tőke beavatkozni a gazdaságba.

Kitért a Mi Hazánk által a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának módját megváltoztató törvényjavaslatra is, hangsúlyozva: a Mi Hazánk megérkezett a „csicskapárti státuszba” , hiszen a Fidesz velük végezteti el a „piszkos munkát” – fogalmazott.

Zárszó

Az előterjesztőként felszólaló Nacsa Lőrinc (KDNP) tanulságosnak nevezte a vitát, amelyben „a baloldaliak megint tereltek, megint hazudtak, másról beszéltek, mint ami a törvényben le van írva”, és csak a lényegről nem ejtettek szót.

Önök négymilliárd forintnyi dollárt fogadtak el a választási kampányukba, ezt eltagadták – mondta, hozzátéve, miniszterelnökjelöltjük végül beismerte a tényt, majd pártelnökeik azt közölték, nem vették észre, hogy ennyi pénz érkezett a kampányra. Szerinte az ellenzők „azon aggódnak, hogy nem fog jönni több pénz” az önkormányzati és európai parlamenti választási kampányukba.

Önök elkövették az elmúlt 33 év legnagyobb korrupciós botrányát – fogalmazott, megjegyezve, az érintetteknek arról kellene beszélniük, hogy ki és miért cserébe adta ezt a pénzt az ellenzéki összefogásnak. Önök a tavalyi évben Magyarországot elárulták és a magyar szuverenitást veszélybe sodorták – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, az érintettek ugyan nem nyilatkoznak e kérdésben, ám gyanítható, mit kérték tőlük a támogatók: azt, hogy küldjenek fegyvert Ukrajnába, töröljék el a gyermekvédelmi törvényt, a rezsicsökkentést és az extraprofitadót, amint kormányra kerülnek.

Nacsa Lőrinc azt vetette fel, az ellenzéki felszólalók miért nem emlegették a francia vagy az amerikai példát; előbbiben a jelölő egyesület a saját vagyonából sem adhat támogatást a választáson induló jelöltjének, ha pedig kiderül, hogy valaki külföldről kapott támogatást, akkor törlik választási eredményét.

Az európai ügyészséghez való csatlakozásról úgy nyilatkozott, „mi nem támogatjuk azt a javaslatot, hogy még több hatalmat adjunk Brüsszelnek”. Mert az már úgyis túl nagy, ráadásul visszaélnek vele – tett hozzá. Önöknek a választási szempontjaik fontosak, nekünk pedig a hazánk – összegezte álláspontját Nacsa Lőrinc.

Előterjesztő: Súlyos, visszatartó erejű bírságokra van szükség

Ágh Péter (Fidesz) az előterjesztő képviseletében hangsúlyozta: a dohányzás kiemelt kockázatot jelent az egészségre, a tüdődaganatok és a dohányzás között ok-okozati összefüggés mutatható ki. A kormány 2010 óta számos lépést tett, például a vendéglátóhelyek és a tömegközlekedés is füstmentessé vált – mondta.

Emlékeztetett: míg 2010-ben a magyar lakosság 35-40 százaléka dohányzott, amely mára 20-25 százalékra csökkent. Korábban a dohánytermékek mintegy 40 ezer helyen voltak elérhetőek, most hatezer körüli az elárusítóhelyek száma.

Azonban az ellenőrzések tapasztalatai szerint főként a fővárosban és Pest megyében rendszeresen szolgálnak ki 18 éven aluliakat, és a mai bírságolási rendszer nem visszatartó erejű – mutatott rá. Ágh Péter úgy fogalmazott: nem engedhető meg, hogy akárcsak egy trafikos fittyet hányjon a szabályokra, és kiszolgáljon fiatalkorúakat.

Ezért szigorításra szorul a szabályozás, súlyos, visszatartó erejű, már az első alkalommal is minimum egymillió forintos pénzbírságot vezetnek be, végső soron pedig a trafik engedélye is rámehet arra, ha fiataloknak értékesítenek – jelezte Ágh Péter.

Kormány: Csökkent a dohányzó fiatalok száma

Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára jelezte: a kormány és a tárca is támogatja az előterjesztést. Rámutatott: hogy 2009-ben a 15-17 év közöttiek 16,9 százaléka dohányzott napi szinten, ez az arány mára a felére esett vissza, és 15 százalékpontban nőtt a korosztályban azok száma, akik még egyáltalán nem gyújtottak rá.

Fidesz: A szigorú szabályozás a fiatalok érdekében fontos

Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) kiemelte: a tervezet célja a jogellenes dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység megelőzésére és megakadályozására vonatkozó rendelkezések kiegészítése a piac felügyelete során tapasztaltak alapján. Úgy fogalmazott: a szigorú szankcionálás a fiatalkorúak védelme érdekében fontos.

Tájékoztatása szerint az elmúlt időszak ellenőrzései alapján nőtt azok száma, ahol a dohányboltok figyelmen kívül hagyták a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalmát.

Míg 2022-ben 574 ellenőrzésből 78 esetben összesen 23,4 millió forint bírságot szabtak ki, 2023-ban 805 ellenőrzésből 177 esetben több mint 111 millió forintot – ismertette. A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka ezért is támogatásáról biztosította a javaslatot.

DK: A szigorúbb szankciók támogathatók, a teljes javaslat nem

Arató Gergely (DK) közölte: a javaslat számos elemével egyetértenek, a fiatalkorúaknak dohányterméket eladók szigorúbb szankcionálásával pártjuk egyetért és támogatja azt.

A törvényjavaslat azonban szélesíti az illetékes miniszter lehetőségét arra, hogy pályázat nélkül, önhatalmúan osszon ki dohánykoncessziókat. A tervezet emellett tartalmazza azt is, hogy a vendégmunkások munkásszállóin dohánybolt nyílhasson. Mindezek miatt a törvényjavaslat egészét nem tudják támogatni – jelezte az ellenzéki párt vezérszónoka.

KDNP: Szigorúan kell szankcionálni a fiatalkorúkat kiszolgáló boltokat

Nacsa Lőrinc (KDNP) súlyos népegészségügyi problémának nevezte a dohányzást, ami kilencven százalékban felelős a tüdőrák kialakulásáért. A felszólaló hozzátette, a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálesetek negyede is a dohányzás következményének tekinthető.

A kormány korábbi intézkedéseit felsoroló képviselő hangsúlyozta, ma már elképzelhetetlen, hogy valaki dohányozzon a közintézményekben, a munkahelyeken, az iskolákban, a megállókban, a kocsmákban az éttermekben és egyéb zárt közösségi terekben. A kereszténydemokrata politikus a legnagyobb kihívásnak az új generációs, hevített dohánytermékekkel szembeni fellépést nevezte.

Hangsúlyozta, hogy az indítvány pontosítja a dohányboltok termékkihelyezési és polcképszerződési szabályait. A vezérszónok szükségesnek tartotta, hogy nagyon szigorúan szankcionálják azokat a dohányboltokat, amelyekben kiszolgálják a fiatalkorúakat. A KDNP támogatja a javaslatot – jelentette be.

A Jobbik jó iránynak tartja a komolyabb szankciókat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elismerte a nemdohányzók védelmében elért eredményeket. Egyúttal azonban rámutatott, hogy az államnak pusztán a dohánytermékek megvásárlásából éves szinten nagyjából 500 milliárd adóbevétele származik. Ez az áfával együtt több, mint 700 milliárd forintot jelent, egy ilyen gigantikus adóbevétel befolyásolja a kormány döntéseit – jelentette ki.

Z. Kárpát Dániel jó iránynak nevezte, hogy komolyabb szankciókat alkalmaznak azokkal szemben, akik a fiatalkorúaknak értékesítenek dohánytermékeket.

Az ellenzéki politikus kérte, vegyék ki a javaslatból azt, hogy négyezer főnél több főtt foglalkoztató zárt ipari parkokban vagy munkásszállók környékén is lehessen dohányboltot nyitni.

Mi Hazánk: Miért vártak tíz évet a bírságok felemelésével?

Szabadi István (Mi Hazánk) felhívta a figyelmet, hogy a KSH adatai szerint tavaly rekordot döntött a dohányáruk kiskereskedelmi eladási forgalma, ami elérte az 1,1 ezer milliárd forintot. Hangsúlyozta, hogy 2022-ben a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékát a dohányáruk tették ki.

Pártja nevében bírálta, hogy dohányboltokat lehet majd nyitni azon óriásberuházások mellett, ahol legalább négyezer munkás dolgozik. Ezzel a kormánynak további érdeke fűződik a vendégmunkások „tömeges beáramoltatásához” – fogalmazott.

Az ellenzéki politikus egyetértett azzal, hogy a fiatalkorúak védelmében erősödjenek a szankciók, azt viszont kifogásolta, hogy a kormányzat miért várt tíz évet a bírságok felemelésével?

A Mi Hazánk kötelezővé tenné, hogy az iskolákban tartsanak ismeretterjesztő előadásokat a dohányzásról, a közösségi médiában pedig kampányokat indítana a dohányzás ellen – jelentette be Szabadi István.

Előterjesztői zárszó

A vita lezárása után az előterjesztők nevében felszólaló Ágh Péter (Fidesz) elmondta, hogy tavaly több mint háromezer helyszíni és 2500 adminisztratív ellenőrzést hajtottak végre.

Kitért arra is, hogy a legalább négyezer munkavállaló elszállásolására alkalmas, teljes közművesítéssel, illetve szolgáltató létesítményekkel is rendelkező beruházások területén lehetőség lenne dohánytermékek értékesítésére.

A politikus hangsúlyozta, ezzel nem a munkások dohányzását szeretnék megkönnyíteni, hanem a települések lakóit szeretnék megvédeni a trafikingázástól, vagyis attól a sok száz, vagy ezer olyan munkástól, aki csak a cigarettáért utaznának be a városba.

A gyermek után járó pótszabadság biztosítása Előterjesztői expozé

Nacsa Lőrinc (KDNP) az előterjesztők nevében elmondta: egy tartalmában nagyon rövid, de fontos törvénymódosító javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, amelynek kidolgozásában közreműködött a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Emellett számos szakszervezet és érdekképviselet is jelezte, hogy a javaslat mögött állnak – közölte.

Kiemelte: Magyarország a munkaalapú társadalomra épül, és ez fontos pillére a kormány gazdaság és foglalkoztatáspolitikájának. Örömtelinek nevezte egyúttal, hogy októberben 4,755 millióan dolgoztak, ami 37 ezerrel több, mint az előző évben. Folyamatosan nő a foglalkoztatottság és csökken az álláskeresők száma – állapította meg.

Helyes lépésnek nevezte az óvoda- és bölcsődefejlesztéseket, fontos, hogy mindenki, aki szeretne, részt tudjon venni a munkaerő-piacon.
Ugyanakkor mindenkiben aki dolgozik és családja van, felmerül a kérdés, a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről – mondta, hozzátéve: ezt szeretnék egy kicsit megkönnyíteni.

Nacsa Lőrinc kifejtette: a javaslatuk lényege, hogy a gyermekek után járó pótszabadságról a szülő rendelkezhessen, mikor szeretné kivenné. A 16 évesnél fiatalabb egy gyermek után két nap, két gyermek után négy nap, kettőnél több gyermek esetén hét nap jár.

Azt szeretnék, ha kifejezetten a gyermekek utáni pótszabadsággal nőne a munkavállalók rendelkezésére bocsátott szabadnapok száma.
Reményét fejezte ki, hogy javaslatuk támogatásra talál az Országgyűlésben.

Kormány

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány nevében elmondta: 2023 január 1-től több, a gyermekes munkavállalók munkakörülményeit pozitívan befolyásoló intézkedés lépett hatályba Magyarországon a munka és a magánélet közötti egyensúly támogatásáról szóló uniós irányelv átvétele során.

Kifejtette: a magyar rendszer az európai összehasonlításban is a munka és a magánélet összehangolása szempontjából rendkívül kedvező szabályozáson alapult, amelyet továbbfejlesztettek a szülői szabadság bevezetésével, a rugalmas munkafeltételek bővítésével és az apasági szabadság napjainak emelésével.

A szülőknek járó többletjogosultságok lehetővé teszik, hogy a gyermeknevelés és a munkavégzés egymás mellett, egymással összhangban legyen végezhető.

Jelezte: a módosítást – amely a gyermekek után járó pótszabadság igénybe vételét érinti – a kormány támogatja. Lehetővé válna, hogy a pótszabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban adja ki a munkáltató.

Az államtitkár indokoltnak nevezte, hogy a munkavállaló a saját döntése alapján akkor tudja igénybe venni a pótszabadságot, amikor arra a legnagyobb szüksége van. Jelezte: a pótszabadság először a gyermek születésének évében jár, majd utoljára abban az esztendőben kell figyelembe venni, amikor a 16. életévét betölti.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Becsó Zsolt, a Fidesz vezérszónoka jelezte: az elmúlt több mint egy évtizedben a kormány több családbarát intézkedést hozott annak érdekében, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen és a családok biztonságban nevelhessék őket.

Felidézte, hogy idén január 1-től tíz munkanap apasági szabadság jár gyermek születése vagy örökbefogadása esetén, amit az apa kérésének megfelelően legfeljebb két részletben kell kiadni. Szólt arról, hogy szintén idén január 1-től a szülő gyermeke három éves koráig 44 munkanap szülői szabadságra jogosult, ha munkaviszonya legalább egy éve fennáll.

Kiemelte: a szülői szabadságot a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Mindemellett a magyar családtámogatási rendszer az édesapák számára is lehetőséget biztosít a családtámogatási ellátások döntő többségének igénybe vételére, ezáltal a gyermeknevelésben való fokozottabb részvételre.

A kormány az elmúlt években jelentős lépéseket tett az apák gyermeknevelésben való részvételi lehetőségének bővítésére, valamint a család és a munka összhangjának megteremtése érdekében. Ezen intézkedéssorozatba jól illeszkedik a KDNP javaslata, amelyet támogatnak – közölte.

DK: A javaslat erősíti a munkavállalói jogokat

Arató Gergely, a DK vezérszónokának értékelése szerint alapvetően „támogatható, jó irányú” a javaslat, amely erősíti a munkavállalói jogokat és könnyebbé teszi a gyermeket nevelő családok életét. Hozzátette: a módosítás nem jelent túl nagy terhet a munkaadóknak sem.

A DK ugyanakkor javasolja, hogy a munkavállalónak a gyermek betegsége esetén ne 15 nappal, hanem a szabadság megkezdése előtt jóval rövidebb idővel kelljen jeleznie a pótszabadság kivételének igényét.

KDNP: A javaslat elősegíti a munka és a családi élet összhangját

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt: 2010 óta épül az átfogó családtámogatási rendszer Magyarországon, amely minden élethelyzetre megoldást kínál. Ennek három pillére eddig az otthonteremtés, az anyagi biztonság és a döntés szabadsága a munka és a magánélet között volt.

A javaslat, melynek értelmében a munkavállaló dönthet a szülői pótszabadság időpontjáról, a munka és a családi élet összhangját segíti elő.
Vejkey Imre megköszönte a benyújtóknak a javasaltot, és jelezte, hogy a KDNP is támogatja azt.

Jobbik: A javaslat támogatható

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka támogathatónak nevezte a javaslatot, a pótszabadság kivételének 15 napos előre jelzési kötelezettsége szerinte életszerű és korrekt.

Ugyanakkor az ellenzéki képviselő jelezte, szívesen látna a részunkaidős foglalkoztatást adókedvezményekkel támogató javaslatokat, amely tipikusan az egy vagy több gyermekkel hosszabb ideig otthon lévő édesanyák visszatérését segítené a munka világába.

Z. Kárpát Dániel számon kérte a kormányon, hogy a népjóléti bizottságban tett ígérete ellenére a mai napig nem módosította 50 forint/kilométerre az SNI-s gyermekek fejlesztő foglalkozásra utaztatása után járó, jelenleg 21 forint/kilométeres díjat.

Jobbik: A népességpolitika kiemelt fontosságú a drasztikus népességfogyás miatt

Dudás Róbert a Jobbik másik vezérszónoka hangsúlyozta a népességpolitika fontosságát, tekintve, hogy drasztikus a népességfogyás: 1980-tól napjainkig nagyjából 1,6 millióval csökkent Magyarország lakossága, 2050-re pedig a jelenlegi 9,6 millióról 7,5 millióra fogy a népesség a legoptimistább becslések szerint.

Arra kérte a kormányt, álljanak elő minél több, a családokat, az egészséget, a foglalkoztatást, az oktatást, az emberek életét és jólétét biztosító és segítő javaslattal, és jelezte, a Jobbik mindegyiket támogatni fogja.

Mi Hazánk: „Édeskevés” ez az intézkedés

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka „édeskevésnek” nevezte a javaslatot. Meglátása szerint a kormány szereti „csepegtetni” a pozitív híreket, mint amilyen ez az „egymondatos előrelépés” is, miközben a negatív információkat általában „egyben öntik a nyakunkra”.

A szabadságokról szólva jelezte, a gyermekek születése után az apáknak biztosított 5+5 nap szabadság valójában szemfényvesztés, hiszen a második öt nap után járó 40 százalékos fizetés közelebb áll a fizetés nélküli, mint a normális szabadsághoz.

Hozzátette: Spanyolország teljes fizetés mellett 16 hetet biztosít az apáknak a gyermek születése után, de lényegében teljes fizetést és egy hónapnyi szabadságot adnak Ausztriában, Észtországban, Litvániában, Szlovéniában, Portugáliában és Franciaországban is.

Novák Előd szükségesnek látja továbbá a veszélyhelyzet idején adandó pótszabadság bevezetését, amivel az esetleges iskola- és óvodabezárások idején kellene támogatni a szülőket.

A képviselő 15 pontos családtámogatási javaslatcsomagot is felvázolt, a javaslatok között szerepelt inflációkövető családtámogatások bevezetése, a gyermekneveléshez szükség eszközök áfájának csökkentése, az óvodai és bölcsődei férőhelyek számának növelése, a gyermekkel otthon töltött idő alatt ingyenes oktatás biztosítása az édesanyáknak, a főállású szülőség bevezetése, az országos bérlakásprogram, a hagyományos családmodell népszerűsítése az iskolában, valamint évente három abortuszmentes nap bevezetése „szimbolikus jelleggel”.

LMP: Támogatható a munkavállalói jólléti intézkedés

Kanász-Nagy Máté (LMP) jelezte: az LMP támogatja az előterjesztést, amely a gyermekek után járó pótszabadság kivételét teszi rugalmasabbá, szabadabbá, nagyobb mozgásteret biztosítva a szülőknek.

Azonban arról is beszélt: a kormány az elmúlt időszakban kivezette a kötelező munkavédelmi oktatást, a munkavédelmi bírságok rendszerét kormányrendelet szintjére módosítják, illetve hatályon kívül helyeznék a munkahelyi üzemorvosi vizsgálatok általános kötelező rendszerét.

Az ellenzéki párt vezérszónoka közöte: beterjeszt egy javaslatot a munka törvénykönyvének módosítására, amelyben a pótszabadásgok rendszere a 45 éves kor után is folytatódna, így a 63 éves kortól 16 munkanap pótszabadság járna mindenkinek. Minden egyes plusz nap azt szolgálná, hogy a munkavállalók többet pihenhessenek, lehessenek családjukkal – mondta.

Zárszó

Nacsa Lőrinc (KDNP) felhívta a figyelmet arra, hogy a méltányos mérlegelés követelményei alapján a munkáltató eltekinthet 15 napos előzetes bejelentéstől a gyermekbetegség esetében, illetve van gyermekápolási táppénz is, amely külön kategória a szabadságtól. Jelezte: a szociális hozzájárulási adóból jelenleg is érvényesíthet adókedvezményt a foglalkoztató a visszatérő kismamák után.

Az apasági szabadságokat uniós irányelv érvényesítésével növelték meg, ettől felfele munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben eltérhet a munkáltató.

Nacsa Lőrinc fontosnak nevezte a családbarát gondolkodást, emlékeztetett: 2010 előtt ezer milliárd forint alatt volt a családpolitikára fordított összeg a költségvetésben, ez már meghaladta a háromszorosát. Magyarországon jelenleg Európa egyik legszélesebb családtámogatási rendszere van, amely folyamatosan bővül – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során egyedül Novák Előd (Mi Hazánk) kért szót, aki felidézte, pártjuk aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy a készpénzhasználat legyen alkotmányos jog. A parlament várhatóan csütörtökön folytatja munkáját.

Ajánljuk még