Előterjesztő: Az ügyintézés, az igazolvány és az aláírás is lehet elektronikus

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg – mondta.

Hozzátette: a digitalizáció emellett gazdaságélénkítő hatású, valamint növeli Magyarország versenyképességét is.

Jelezte: Magyarországon a társadalom széles rétegei rendelkeznek okostelefonnal, illetve mobilinternettel. A 16-74 év közöttiek 84 százalékának vannak ilyen eszközei, a 18-30 év közöttieknél pedig az okostelefon-használat aránya a száz százalékot közelíti.

A Digitális állampolgárság program lényege az, hogy az ügyintézés az igazolvány és az aláírás is elérhető lesz mobilon, ahol a felhasználók egyszerűen és átláthatóan működő szolgáltatásokat kapnak – ismertette Dömötör Csaba. Tájékoztatása szerint egy olyan központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, és folyamatosan új funkciókkal bővül majd.

A magyarok az alkalmazás segítségével egyetlen gombnyomással igazolhatják majd személyazonosságukat, és rendezhetik fizetnivalóikat az állam vagy a közművek felé, valamint biztonságos elektronikus aláírást is kapnak – jelentette ki Dömötör Csaba.

A cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni – összegzett.

Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd végezni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is el lehet intézni, és az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni – sorolta.

Emellett a felhasználók hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, válaszolhatnak rájuk, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba, sőt azt is szeretnék, ha a későbbiekben a háztartási gépek garanciajegye is rendelkezésre állhatna elektronikusan.

A felhasználók értesülni fognak dokumentumaik lejárati idejéről, és a jövőben piaci szereplők bevonásával a banki vagy a biztosítási ügyekben is lehet majd használni az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást.

Dömötör Csaba hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt. Hozzátette: az állam továbbra is csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt, és az új rendszer a ma elérhető legmagasabb szintű informatikai biztonságot garantálja majd.

A törvényjavaslat egyelőre a jogszabályi kereteket teremti meg, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2026-ra a magyarok minden ügyet online, azon belül is okostelefonon keresztül intézhessenek – jegyezte meg az államtitkár.

Arra is kitért: az EU-ban most fogadják el az új digitális tárca létrehozását előíró irányelvet, így a törvénnyel Magyarország fogadhatja el elsőként az abban foglaltakat.

Ez az irányelv előírja az egységes digitális azonosító használatát, azonban az ilyen joggyakorlatokat az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek tekintette. Ezek az ítéletek azonban még egy más technológiai fejlettségi időszakban születtek, és a kormány alaptörvény-módosítással oldaná fel az ellentmondást – közölte az államtitkár.

Vezérszónokok

Fidesz: A kormány dolga, hogy haladjon a fejlődés útján

Demeter Zoltán (Fidesz) kiemelte: a digitális állam és a digitális állampolgár olyan kifejezések, amelyeket mindenkinek szoknia kell, miközben a digitalizáció már természetes. Nem ez az első alkalom, hogy „szintet lép a világ” – fogalmazott.

Közölte: minden változásnak van ellenzője és támogatója, de a fejlődés ma a digitalizáció felé halad; ami velünk történik, azzal nehéz lépést tartani, mégis meg kell tenni. A kormány dolga, hogy haladjon a fejlődés útján – jelentette ki.

Úgy vélte, már eldőlt a vita a digitalizációról, az utánunk következő nemzedék már a kényelmesebb életről döntött, már mindent az okostelefonján keresztül intéz. Illúzió azt hinni, hogy a digitalizáció miatt csak ezután tudhatnak majd mások mindent rólunk, mert ez a világ már itt van – vélekedett.

Hangsúlyozta: nem lehet lezárni azt az utat, amelyen a gyermekeink már járnak, inkább „szegődjünk melléjük”.

MSZP: Jogilag és politikailag is kifogásolható a javaslat

Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt: fel kell hívni a veszélyekre is a figyelmet és kérni kell azokat a jogi garanciákat, amelyek ezeket a veszélyeket kizárják.

Közölte: a digitális ügyintézés kiterjesztése, az eljárások gyorsítása alapvetően kívánatos, ez költségcsökkentő hatású az államnak és az embereknek is jó. Ugyanakkor a konkrét javaslat számos aggályt vet fel, kifogásolható például, hogy sok kérdést kormányrendeletben szabályoznának – mondta.

Szerinte ugyancsak aggodalomra ad okot az adattovábbítás lehetősége, a jövőben pedig még bővülhet is a tárolt adatok köre.

Kijelentette: jogilag és politikailag is kifogásolható a javaslat, ezért a szocialisták nem támogatják annak elfogadását.

KDNP: Tovább egyszerűsödik az ügyintézés

Hollik István (KDNP) azt mondta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy az MSZP nem támogatja a javaslatot, vagyis azt, hogy az állampolgárok felhasználóbarát módon tudjanak ügyeket intézni. A baloldal korábban a támogatói személyes adatait odaadta egy haveri cégnek, amely azokat kivitte külföldre, ami felháborító – mondta. Hozzátette: ezért a baloldal nem vethet fel aggályokat az adatok felhasználásával kapcsolatban.

Hangsúlyozta: a részvétel a Digitális állampolgárság programban önkéntes, és az állam csak olyan adatokat fog kezelni, amelyeket már eddig is kezelt, semmilyen új adat nem kerül hozzá.

Úgy vélte, a program szerves folytatása a kormány 2010-ben megkezdett politikájának, amelynek a célja, hogy az ügyintézést minél egyszerűbbé tegye az állampolgárok számára. Fontos mérföldkő ez a program, még kényelmesebbé, egyszerűbbé válik az ügyintézés – fogalmazott.

Jobbik: A javaslat problémája a garanciák hiánya

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kritikája szerint a kormány a digitális korral járó kihívások közül egyet sem tudott kezelni, nem érti a sharing economyt és a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat sem.

Elmondta: a javaslatban említett digitális szolgáltatások többsége már létezik, a fő probléma azonban a garanciák hiányával van, a kigyűjtött adatokból ugyanis összeállítható az állampolgárok személyiségprofilja. A szolgáltató ráadásul nemcsak állami szerveknek, hanem piaci szereplőknek, bankoknak és biztosítóknak is kiadhatja majd az állampolgárok adatait – nehezményezte.

Emlékeztetett arra is, hogy az állami Vakcinainfó honlapján adataikat megadók e-mail-címükre kampányleveleket kaptak.

A javaslatban nem egy kínai szociális kreditrendszer fekszik az asztalon, de ha rosszul csinálják, az lehet belőle egyszer – összegezte véleményét.

Mi Hazánk: A szöveg több pontja ellentétes az alaptörvénnyel

Dúró Dóra (Mi Hazánk) nemzetközi kitekintést is téve megállapította: egy globalista diktatúra kiépítése zajlik a világban, miközben Magyarországon az alapvető emberi jognak számító készpénzhasználat korlátozása fenyeget.

A nemzeti szuverenitás védelme mellett az egyének szabadságát is fontos lenne tiszteletben tartani, és megvédeni a digitális óriáscégektől is – figyelmeztetett, hozzátéve ugyanakkor: az internethez való hozzáférés terén Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik.

Hangsúlyozta: üdvös lenne a bürokráciát csökkenteni, de ezzel a javaslattal inkább az emberek szabadsága fog csökkenni. Fontos lenne ugyanis a célhoz kötöttség elve, hogy az állampolgárokról ne lehessen személyiségprofilt felállítani az állami nyilvántartások összekapcsolásával – jelentette ki.

A Mi Hazánk nem lenne ellene annak, hogy az állam józanul kihasználja a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, de ezt a javaslatot elviekben is ellenzi a párt, véleményük szerint ráadásul a megvalósítása is csapnivaló, több pontján alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak – közölte.

Képviselői felszólalások

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: a digitális kihívásokkal szemben kudarcot vallott kormánytól nem kérnek tanácsot arról, ki miként haladjon a korral.

Hozzátette: olyan kormányzati intézkedést sem látott, amely azt célozná, hogy csökkentsék a mesterséges intelligencia miatt elvesző munkahelyek okozta problémát. Eközben szerinte a kabinet olyan irreális célokat tűz ki, amelyek a nagyotmondás kormányává teszik.

A magyar munkahelyeket, a magyar embereket meg kell védeni, mert a szülőföldön boldogulásnál nincsen fontosabb – jelentette ki a politikus.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek, fiatalok esetében inkább rombolja, mint elősegíti a fejlődést a digitális eszközök használata. Döbbenetesnek nevezte, hogy e korosztály tagjai napi 4-8 órát töltenek okoseszközök használatával, ami szerinte elképesztő károkat okoz, legyen szó az idegrendszeri fejlődés vagy akár az információ-elsajátítás módja terén fellépő problémákról.

Hangsúlyozta: állami programra van szükség a veszélyek tudatosítására. Arról beszélt: a kormányzat nem az emberekbe, a tudásba, annak elsajátításába fektet, hanem a gyárak létesítésére koncentrál gazdaságpolitikája.

A képviselő szerint nem tisztázott, ki és hogyan kontrollálja a mesterséges intelligenciát, hogy ne hozzon hibás döntéseket, illetve ha ez mégis megtörténne, akkor az a polgár, az állam vagy a fejlesztő felelőssége. Az sem világos, mit tervez tenni a kormány a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt állásukat vesztők érdekében – tette hozzá.

További felszólaló híján az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Államtitkár: A digitális ügyintézés könnyebbé tétele a cél 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a digitális államról és a digitális szolgáltatásokról szóló javaslat vitájában elhangzottakra reagálva azt mondta: a javaslat célja, hogy a digitális ügyintézést könnyebbé tegye mindenki számára. Azoknak is, akik mindent a digitális térben intéznek, és azoknak is, akik csak ritkán használják ezt a lehetőséget.

Jelezte: a javaslatnak nem tárgya a mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos problémák.

Adatvédelmi kérdésekről szólva megerősítette: minden eddiginél biztonságosabb rendszert hoz létre a javaslat, amely kétfaktoros azonosítást vezet be. Az állam nem kér több adatot annál, mint amennyit egyébként is kezel – hangsúlyozta. Erőteljes lépéseket szorgalmazott ugyanakkor annak érdekében, hogy semmilyen nagyvállalat ne élhessen vissza az emberek adataival.

Nemzeti adatvagyon és internetes közvetítő szolgáltatások

Dömötör Csaba a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatról azt mondta: a módosításra egy uniós kötelezettség miatt van szükség, a már hatályos EU-s adatkormányzási rendeletet ültetik át a nemzeti jogba. A módosítással a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség korábbi feladataiba kell illeszteni az uniós rendelet szerinti feladatokat, úgy, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények hatályukat vesztik – ismertette.

A módosítás következményeként az ügynökség feladatai szolgáltatásnak fognak minősülni, amelyekért díjat számolhat fel, és szerepe bizonyos kivételekkel nem lesz kizárólagos. Egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat, mint például az adattisztítás, adatelemzés, más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket – közölte, hozzátéve, hogy az ilyen szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség fog felelni.

További újdonságként említette, hogy a közadat-újrahasznosítási igényeket elsősorban az ügynökség által kialakított rendszeren keresztül lehet majd benyújtani.

Emellett a javaslat arról is rendelkezik, hogy hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyon leltárt: a legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebb szervezeteknél adattovábbítási kapcsolattartót kell majd kijelölni –ismertette.

Arra is kitért: az EU-s rendelet szerint ki kell jelölni egy bejelentési, nyilvántartásvezetési, ellenőrzési, piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságot is, ami a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lesz majd.

Az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat elfogadására szintén uniós kötelezettség – a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet – miatt van szükség – közölte az államtitkár.

Elmondta: az uniós rendelet új, harmonizált EU-s kötelezettséget vezetett be a digitális közvetítő szolgáltatásokra, és a többi online platformra vonatkozó szabályoknál szigorúbb kötelezettségeket írt elő az óriásplatformok számára a visszaélések megelőzése érdekében.

Ezek közé tartoznak például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok, ugyanakkor nem terjed ki a szabályozás a lekérhető tartalomszolgáltatókra – például a Netflixre, az HBO Go-ra vagy a Videára – amelyek a médiatörvény hatálya alatt tevékenykednek – mondta Dömötör Csaba.

Fidesz: Az irányelv minden, az EU-ban elérhető szolgáltatásra vonatkozik

Demeter Zoltán (Fidesz) kiemelte: a törvényjavaslat célja a jogharmonizáció, az EU már hatályos adatkormányzási rendeletének átültetése.

Közölte: a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet választ ad arra a problémára, hogy eddig nem lehetett eljárni az olyan, online térben tevékenykedő szolgáltatóval szemben, amelynek szolgáltatása ugyan az EU területére irányul, felhasználói között uniós állampolgárok is vannak, de nincs letelepedve az EU területén. Az uniós irányelv ugyanis minden, az EU-ban elérhető online térben adott szolgáltatás nyújtójára vonatkozik – mondta.

A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szerint az előterjesztés előremutató rendelkezéseket tartalmaz, ezért a Fidesz-frakció támogatásáról biztosította azt.

KDNP: Jogharmonizációról szól a tervezet

Hollik István (KDNP) jelezte: a javaslatban uniós jogharmonizációról van szó, a digitális szolgáltatásokról szóló irányelv átültetéséről a magyar jogba.

Az irányelv az online tér és az online szolgáltatások szabályozására jött létre három céllal: fogyasztóvédelem, átlátható és egyértelmű előírások az online tér szolgáltatóinak – külön kiemelve az óriásplatformokat -, valamint az EU versenyképességének biztosítása – hangsúlyozta.

Hozzátette: így az olyan nagy cégek mint a kínai AliExpress vagy az amerikai Facebook is kötelesek ezeknek a szabályoknak megfelelni.

A kisebbik kormánypárt vezérszónoka megjegyezte: a jövőben is foglalkozni kell a területtel, mert jelenleg a jogvitákat azokban az európai uniós tagállamban kell lefolytatni, ahol az óriás szolgáltatóknak leányvállalata van.

Ez problémás lehet akkor, ha a szolgáltató például a gyermekvédelmi törvényt sérti, azonban más tagállamban más szabályok szerint kell eljárni – tette hozzá azt szorgalmazva, vizsgálják tovább azt, hogyan lehet a magyar jogot érvényesíteni ezeknél az online szolgáltatóknál.

Mi Hazánk: Akié az információ, azé a hatalom

Dócs Dávid (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy akié az információ, azé a hatalom, de a javaslatból nem derül ki, nyilvánosságra hozzák-e, ha átadnak adatokat. Az egyértelműen törvénytelen tartalmakat a szolgáltatók eddig is eltávolították, ehhez nem kell kiemelt státusz – mondta.

Úgy vélte, a kiemelt státuszt úgy kellene meghatározni, hogy nehéz legyen megszerezni, de könnyű legyen elveszíteni.

Közölte: pártját rendkívüli módon érinti a közösségi média cenzúrája, ez a magyar választásokba történő beavatkozást is jelenti.

Ezt követően az általános vitát lezárták.

Agrártárgyú törvények

Kormány: az egységes jogalkalmazást segítik a módosítások

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvény célja a jogalkalmazás során felmerült, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált szakmai módosítások elvégzése.

Kifejtette: az illetékekről szóló törvény módosítása a visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség eseteit érinti. A módosítás révén a vagyonszerzőt akkor is megilleti az illetékmentesség, ha a termőföld használatát, hasznosítását erdőbirtokossági társulat javára engedi át.

Azt mondta: a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény módosítása biztosítja, hogy a vadászati jegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a Vadászkamara állapíthassa meg.

Kitért rá: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításának célja a vetőmag-előállítók adminisztrációs terheinek csökkentése.

Közölte: a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke tíz éve változatlan, az inflációt nem követte. Annak érdekében, hogy a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékük megemelése a jelenlegi árszínvonal figyelembevételével – magyarázta.

Megjegyezte: az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a kárenyhítő juttatások iránti igény olyan mértékben megnövekedett, hogy a nagy összegű kifizetések az Agrárkár-enyhítési Alap forrásainak kimerüléséhez vezettek, ezért szükségessé vált az alap megerősítése.

Hangsúlyozta: a módosítások segítik az egységes jogalkalmazást, csökkentik az adminisztrációt, valamint a közfeladatok hatékonyabb ellátását szolgálják.

Fidesz: A frakció támogatja a javaslatot

Czerván György (Fidesz) elmondta, a javaslat 24 törvény módosítását foglalja magában. Közülük elsőként a földvédelmi törvény módosítását emelte ki, amely segítséget ad a földek megőrzésére a mezőgazdasági termelés számára. 1990 óta 700 hektár termőterületet vontak ki a művelésből, ezért fontos a takarékos földfelhasználásra ösztönző szabályozást alkotni; ezt a célt szolgálja a földvédelmi bírság és járulék jelentős emelése – közölte.

Fontos célként szólt az öntözhető területek öntözéses gazdálkodás számára való megőrzéséről is, ezért előremutatóként értékelte a javaslat azon rendelkezését, amely az öntözési közösség területén korlátozza a nem mezőgazdasági célú használat lehetőségét.

A földhasználók számára a törvény előírja a művelési kötelezettséget, ezért helyénvaló, hogy az önkormányzatok szignalizációs jogkört kapjanak – jelezte, méltatva azt is, hogy a beszállítók védelméről szóló törvény módosítása bevezeti az összehasonlító reklám tilalmát.

Jelentős reformként említette a kárenyhítési törvény módosítását, amellyel az EU-s források bevonására nyílik lehetőség, elismerte továbbá a termelői járulék felülvizsgálatának szükségességét.

Egyértelműbbé válnak az agrárkamarai tagság keletkezésének és megszűnésének szabályai, és támogatandó a más célú hasznosítási kötelezettség szabályainak változtatása is – mondta.

A javaslat lehetőséget ad a hobbitermelők megjelenésére, míg a vételár átutalással vagy ügyvédi letéttel való megfizetése a transzparenciát segíti – közölte, kritikával illetve azonban a módosítóban szereplő elállási jogot.

A Fidesz frakciója támogatja a javaslatot – jelentette be.

DK: A javaslat nem számolja fel az agrárium problémáit

Földi Judit (DK) kifogásolta, hogy a javaslat még a fémkereskedelemről szóló törvényt is módosítaná, noha az teljes idegen az agrártörvényektől.

Szavai szerint az agráriumban ugyanaz a probléma, mint sok más területen Magyarországon: egy szűk réteg nagyon jól jár, míg sokaknak alig jut valami; az agrártámogatások 70 százaléka a gazdálkodó leggazdagabb 10 százalékánál köt ki.

A 21. században az agrárágazat csak úgy lehet sikeres, ha fenntartható, környezetkímélő és innovatív, ezért támogatni szükséges a gazdák összefogását – jegyezte meg.

Hozzátette: 2023 nyarán 19 százalékkal kevesebb agrárgazdaság működött, mint 2020-ban, miközben folytatódott a gazdatársadalom elöregedése, ám a javaslat nem számolja fel az agrárium problémáit.

Nehezményezte, hogy a termőföld védelméről szóló törvényben többször előfordulnak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások, amelyek kijelölésével az Orbán-kormány gyakran visszaél.

A DK javasolja a kötelező agrárkamarai tagság megszűntetését, ingyenes állami horgászjegyet a nyugdíjasok számára, továbbá az öntözési rendszer fejlesztését – közölte.

KDNP: Igen a javaslatra

Hollik István, a KDNP vezérszónoka közölte: bár nagyon sok törvényről van szó a javaslatban, de mindegyik célja, hogy a magyar agráriumot és a gazdákat segítsék, illetve a természetet védelmezzék. A KDNP támogatja a javaslatot – jelezte.

Jobbik: Valóban bővül a célkitermelő hely meghatározása?

Bencze János, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: jórészt a modernizációt célzó és az adminisztrációs terheket csökkentő intézkedéseket tartalmaz a javaslat.

Arra kérdezett rá, hogy jól értelmezik-e a javaslatot, és a célkitermelő hely meghatározása a termőföldvédelmi törvény módosításakor valóban bővülne a jövőben?

Kitért a zárkerti besorolás meghatározására is és azt kérte, ezzel a témával foglalkozzanak kiemelten a jövőben. Sok fiatal gazdálkodó számára – főleg akik állatot tartanának – szóba jöhetnének ezek az ingatlanok, de jelenleg olyan költséggel jár a tömbösítés, hogy fenntarthatatlanná válik és inkább elengedik a gazdák – mutatott rá.

Párbeszéd: Az erőltetett iparosítást támogató pontokat tartalmaz a törvény

Szabó Rebeka, a Párbeszéd vezérszónoka a bányászatot érintő szabályozás újbóli megváltoztatását tette szóvá, ami értelmezésük szerint a miniszterelnök családját hozza ismét kedvező helyzetbe.

Kritizálta, hogy a jó minőségi termőföldek átminősítésének szabályain újból lazítanának.

Úgy látta, hogy ha valahol egy újabb kínai akkumulátorgyár vagy -bontó épül, akkor annak mindig jó minőségű termőföldön találják meg a helyét.

Kíváncsi volt, miért jobb odaadni külföldi cégeknek a földet lebetonozásra, mint magyar termelőknek agrárgazdálkodásra. Erre az elmúlt hónapokban értelmes magyarázatot nem hallott az Országgyűlésben – jegyezte meg.

Azt mondják, megvédik a magyar termőföldet, de olyan pontokat emeltek be ebbe a salátatörvénybe, ami az eszetlen és erőltetett iparosításnak kedvez – összegzett.
Végül kitért arra a módosító javaslatukra, amelynek értelmében a termőföld és mezőgazdasági belterületi földterületek ipari hasznosítása tilos lenne.

Mi Hazánk: A magyar mezőgazdaságra kellene alapoznia a kormánynak

Dócs Dávid (Mi Hazánk) a termőföld védelmének fontosságát hangsúlyozta, felhívta arra a figyelmet, hogy a rendszerváltásnak hazudott módszerváltás óta a termőföldjei 10-15 százalékát veszítette el az ország. Nem indokolt első osztályú termőföldeket kivonni a termelésből, ahogy Debrecenben is történt egy kínai akkumulátorgyár miatt – mondta.

Szerinte a kormány nem használja ki az ország adottságait, inkább iparosít, ahelyett, hogy a magyar mezőgazdaságra, a földekre és a feldolgozóiparra alapozna. Egy kis innovációt kellene belevinni és nem egy félfeudális korba kellene az autóipari összeszerelő üzemekkel visszavinni az országot – tette hozzá.

Üdvözölte a földvédelmi járulék emelését, de szerinte azzal az átlagemberek lesznek ellehetetlenítve, mert a multicégeket nem fogja távoltartani a háromszorosára emelt járulék.

Sürgette a zártkertekkel kapcsolatos problémák megoldását, és támogatta az erdővédelmi törvény vadászattal kapcsolatos módosítását.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát. Zárszó Farkas Sándor, a Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki képviselők korábbi politikai szlogeneket ismételgettek és sajnálta, hogy politikai vita alakult ki. Inkább valami pozitívat mondjanak a magyar társadalomnak, miért kell mindig negatívat? – mondta, hozzátéve, nem igaz, hogy ebben az országban nem jó a mezőgazdaságban dolgozni és élni, mert ha nem lenne jó, akkor nem csinálnák az emberek.

A célkitermelő helyekkel kapcsolatos kérdésre elmondta, a módosítás csak az útépítésre vonatkozik. Míg a zártkertekkel kapcsolatban úgy látta, hogy a helyi önkormányzatoknak van óriási szerepe a problémák rendezésében.

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kifogásokra azt mondta Szabó Rebekának, hogy utópisztikus dolgokat mond és ha figyelembe veszik a felvetéseit, akkor a Holdra kellene ezeket a gyárakat építeni.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Bencze János (Jobbik) az egynapos autópályamatricák ára ellen emelte fel a szavát.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy az Ipolyhídvég és Drégelypalánk között épülő hídhoz vezető utakat nem lehet használni.

A parlament várhatóan november 27-én, hétfőn folytatja munkáját.