Aktuális

Tűz ütött ki a pilótafülkében, azonnal visszafordították a bajba jutott gépet

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Korszakváltás zajlik a magyar hadseregben

Korszakváltás zajlik a magyar hadseregben – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter csütörtökön, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti éves meghallgatásán.

A miniszter hozzátette: a magyar emberek jogos elvárása, hogy az ország szuverenitásának, az emberek biztonságának és életének garantálására hivatott fegyveres szervezet ezt a szövetségeseivel közösen, a lehető legmagasabb színvonalon garantálja. Kiemelte: mindent ennek érdekében tesznek.

Ennek együtt kell járnia azzal, hogy a haderő fejlesztése során a régió meghatározó, tekintélyt parancsoló, megfelelő elrettentő erőt felmutatni képes haderejévé váljunk – mondta.

Hozzátette:

teljes átalakulás szükséges ahhoz, hogy a hadsereget „felrázzák” a korábbi békeállapotból, hogy az egy összeszedett, éles, harcolni képes, megfelelően felfegyverzett és kiképzett haderővé válhasson.

A miniszter emlékeztetett rá: kinevezése óta az ország biztonsági helyzete romlott, még tart az orosz-ukrán háború, amelyben a kormány a béke pártján áll és eltökélt a mielőbbi tűzszünet és béketárgyalás mellett.

Megjegyezte: a déli határt olyan illegális migránsok tartják nyomás alatt, akiknek kimutatható kapcsolatuk van a terrorizmus szereplőivel. Emellett néhány hete a Közel-Kelet is „lángba borult”, „mozgolódás van” a Távol-Keleten, Afrikában pedig puccshullám és a nyomában erősödő fundamentalizmus, iszlám terrorizmus tapasztalható. Ezek olyan potenciális veszélyforrások, amelyek magukban hordozzák az eszkalációt – jegyezte meg.

Elmondta:

a tervezettnél egy évvel korábban, már ebben az évben elérte Magyarország, hogy a NATO elvárásainak megfelelően a GDP 2 százalékát költse védelmi kiadásokra.

Jelezte: a 2 százalékot küszöbnek és nem plafonnak tekinti, és erre szükség is van ahhoz, hogy ahol lehet, az élőerő helyett a technikai eszközöket használó, modern, digitális hadereje legyen Magyarországnak. Mint mondta, a katonai költségvetésben több mint 20 százalékot fordítanak fejlesztésekre, ugyanis a hadsereg „átfegyverzése” zajlik, folyamatosan érkeznek az új, NATO-kompatibilis eszközök az elavult technológiák lecserélésére.

Kiemelte: a kormány komolyan veszi az ország NATO-elkötelezettségét, ugyanis ez adja biztonságunk nemzetközi garanciáját, úgyhogy Magyarország anyagi forrással, missziós részvétellel, elkötelezetten áll a NATO működése mellett.

Jelezte:

nem szabad csak a keletről érkező veszélyre koncentrálni, fenn kell tartani a délről érkező fenyegetettség iránti figyelmet is, Magyarország például jelen van a Nyugat-Balkán stabilitását biztosító NATO-misszióban, valamint az EU bosznia-hercegovinai EUFOR Althea misszióban is, amelynek jövőre magyar parancsnoka lesz Sticz László személyében.

Hozzátette: Csád a Száhel-övezet bástyája, helyzete közvetlenül befolyásolja Magyarország biztonsági helyzetét, ezért 200 tagú katonai kontingenst küldenek az országba.

A miniszter elmondta, folyamatos az új eszközök beszerzése a honvédségnél, a kormány szándéka pedig az, hogy a haderő fejlesztése összekapcsolódjon a védelmi iparon keresztül a gazdaság fejlesztésével. A tárcavezető fontosnak nevezte a védelmi innováció területét is, ahol a magyar vállalkozások bevonása a cél.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt arról is, hogy áprilisban Böröndi Gábor lett az új vezérkari főnök, akitől azt várta, hogy a hadsereget harcászati szintről hadműveleti szintre emelje.

Jelezte:

a napokban kezdődött az ország modernkori történetének legnagyobb összhaderőnemi gyakorlata, az Adaptive Hussars 23, amelyet a szövetségesekkel együtt hajtanak végre és amelyben az egész magyar hadsereg megmozdul.

A hadsereget érintő szervezeti változások között említette a területvédelmi rendszer haderőhöz illesztését, a többlépcsős illetményemelést, amely nem elhanyagolható mértékű reálbér-emelést jelentett a szektorban. A honvédelmi szolgálati juttatás bevezetéséről azt mondta, az méltó és méltányos juttatás, és a „fiatalításra” szükség volt, hogy az új technológiák alkalmazásához modern, fizikailag fittebb, gondolkodásmódban a 21. század igényeihez alkalmazkodni népes, nyelveket beszélő, önállóságra képes és hajlandó, felelősséget vállaló parancsnoki gárda „álljon elő”.

Kapcsolódó tartalom

Elmondta: a toborzás területén stratégiát váltottak, marketingkampányokat indítottak és kiemelkedő, bruttó 737 ezer forintos illetménnyel toboroztak katonákat a hódmezővásárhelyi Lynx-zászlóaljba, aminek nyomán a dandár személyi állománya jelenleg 90 százalékban fel van töltve. Jelezte: a tatai tüzérosztály feltöltésére hasonló programot indítanak a mai napon, amire a Miniszter meghívta a képviselőket is.

A miniszter Kósa Lajos (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére elmondta,

érzékeli, hogy a társadalom támogatja a honvédséget és megköszönte a fiataloknak, akik vállalták, hogy hivatásosként vagy tartalékosként csatlakoznak a sereghez.

Az elnök kérdésére arról is beszélt, beépítik a háború tapasztalatait a magyar haderő fejlesztési programjába, és példaként a harci drónok beszerzését említette meg.

Novák Előd (Mi Hazánk) bizottsági tag szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf minisztersége alatt 40 százalékkal csökkent a katonák létszáma, de a miniszter válaszában azt mondta, valószínűleg a képviselő összekeverte a parlament által engedélyezett létszám, a költségvetés által lehetővé tett létszám és a betöltött beosztások számait és a toborzási program pont ez ellen hat.

Novák Előd szégyennek nevezte, hogy a Petőfi-emlékévben nevezték át a Petőfi laktanyát Mária Teréza, „egy Habsburg-megszálló” nevére. A képviselő kifogásolta a honvédség külföldi missziókban való részvételét és ezek költségeit firtatta.

A bizottság a kormánypárti képviselők hat igen szavazatával, Novák Előd nem szavazatával elfogadta a miniszter beszámolóját.

Ajánljuk még