„1991-ben észleltem egy csomót a mellemben. Ennek immáron 32 éve. Azóta is itt vagyok, túlélő vagyok. Kisebb csipkedések történtek, egy kis melanóma, egy kis pajzsmirigy, de az állandó ellenőrzéssel azért ezek kivédhetők” – fogalmazott lapunknak Apró Zoltánné, a Rákbetegek Országos Szervezetének alelnöke, aki egyike volt annak a több mint háromszáz rákbetegséggel már megküzdőnek, aki a közösségbe való tartozást, az egymás segítésében lévő erőt ünnepelte a szervezet 33. találkozóján.

A rákbetegség életeket törhet meg, a kezelések könnyen elnyúlhatnak és nehezek is lehetnek, a mentális küzdelem sem könnyű, ugyanakkor van remény a gyógyulásra, és van jól szervezett közösség a támogatásra.

Nem tabu daganatos megbetegedésről beszélni

A Rákbetegek Országos Szervezete még 1990-es megalakulásánál tűzte ki célul, hogy olyan szervezetként működik, ahol nem tabu daganatos megbetegedésről beszélni. Több mint három évtizedes munkájuk során azt tapasztalták, ha egy családban van daganatos beteg, az az egész családot érinti, nem csak a közvetlen érintett személyt.

„Nagy hangsúlyt fektetünk a prevencióra, a megelőzésre, az erre való felhívásra, a szűréseken való részvételre, de ugyanakkor jelen szeretnénk lenni az aktív fázisában azoknak az embereknek az életében, akik daganatos megbetegedéssel küzdenek, majd pedig a rehabilitációban” – fogalmazott már Szabó János, a Rákbetegek Országos Szervezetének elnöke. Kiemelte, hogy amikor ezt a négyes dolgot nézzük: a megelőzést, a felhívást a szűrések fontosságára, a segítségnyújtást az aktív fázisban és a rehabilitációt, akkor ez mind felöleli azt, amit segítségül kaphat tőlük az, aki élete legnagyobb válságával néz szembe.

Dr. Szabó János, a Rákbetegek Országos Szervezetének elnöke (Fotó: Künsztler György/ROSZ)

Ezenfelül a rákbetegek közössége barátságot is ad, tudást a betegségről – tette hozzá Apró Zoltánné, aki miután felépült betegségéből a másoknak való segítésben fogalmazta meg céljait, szavai szerint ugyanis könnyebb, ha többen cipeljük a terhet.

„Elmeséljük, hogy mi hogy vészeltük át, és a másik nagyon fontos, hogy ne csak a betegséggel foglalkozzunk, hanem minden mással, ami kimozdít bennünket a betegségtudatból”

– fogalmazott.

Össztársadalmi feladat

A rákellenes küzdelem egy össztársadalmi feladat, amiben mindenkinek megvan a helye – mondta lapunknak Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató orvosa, hozzátéve, hogy a Rákbetegek Országos Szervezete az egyik legösszefogóbb szervezete a betegeknek.

Prof. Dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója (Fotó: Künsztler György/ROSZ)

A 33., éves találkozón, amelyet a Covid-járvány miatt tartottak három évvel a tényleges évfordulót követően, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató orvosa megfogalmazta, hogy ma a legfőbb feladat, hogy a Covid utáni időszakban visszaemeljük legalább a Covid előtti szintre a részvételi hajlandóságot a szűrővizsgálatokon, és ez csak közösen megy.

„El kell hoznunk az egészséges magyar embereket a szűrővizsgálatra, annak ellenére, hogy nincs panaszuk, és nincs semmi tünetük”

– hangsúlyozta Polgár Csaba. Ismertette, hogy Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet által népegészségügyi szűrésként javasolt mindhárom szűrővizsgálat ingyenesen elérhető. 25 éves kortól el kell kezdeni a méhnyakrákszűrést. Emlőrákszűrést, ha nincs családi halmozódás 45 éves kortól, és a vastag- és végbélrákszűrést pedig 50 éves kortól érdemes megkezdeni.

El kell menni a szűrővizsgálatokra

Az idő kiemelt faktor, ezért is volt a szervezet eseményének egyik fő üzenete, hogy az egészégtudatos magyaroknak is el kell menni a szűrővizsgálatokra, amelyekkel vagy megelőzhetjük a betegséget, vagy ha időben felfedezzük, akkor van remény arra, hogy sok-sok évig még együtt élhessünk szeretteinkkel.

„Meg lehet gyógyulni, lehet teljes életet élni ezután a betegség után is. Erről tettünk bizonyságot több mint 300 érintettel, országszerte pedig több ezer tagtársunk”

– fogalmazott Szabó János elnök. És hogy a fenti gondolatok ne pusztába kiáltott szóként végezzék, arról a szervezet tagjainak együttes kiállása az évfordulós ünnepségen egyértelműsítette, és a bennük lévő kézzelfogható erő.

Résztvevők a Rákbetegek Országos Szervezetének rendezvényén (Fotó: Künsztler György/ROSZ)

„Túlélő vagyok” – és valóban, ezért is olyan nehéz mit kezdeni egy olyan mondattal, amely szembejött velünk az eseményen:

 „Én már tudom, mi a bajom, de aki velem szemben áll, vagy mellettem áll, lehet, hogy ő is ugyanilyen beteg, csak ő még nem tudja.”

A Rákbetegek Országos Szervezetének több mint ötven klubja működik országszerte, illetve van hét napfordulós szolgálata. Ez azt jelenti, hogy az Onkológiai Intézetben vagy az onkológiai centrumokban munkatársaik jelen vannak mindennap, négy órát, és itt próbálnak segítséget nyújtani, nemcsak az érintetteknek, hanem a családtagoknak, hozzátartozóknak is.