A címben szereplő Hazaszótár kifejezés kapcsán Demeter Szilárd elmondta, hogy nem abc- sorrendben szerepelnek a szócikkek. Úgy meséli el a saját történeteit, hogy nem adja meg a megoldókulcsot. Mint fogalmazott: „harminc évvel ezelőtt még Erdélyben éltem. Egy olyan országban, amely nem volt a hazám, csak a szülőföldem. Ugyanakkor szerettem egy olyan hazát, amely nem az én országom. Magyarország akkor még nagyon távolinak tűnt, a haza a magasban érzet azonban működött bennünk.

Az elmúlt évtizedekben a nemzetpolitikai építkezésnek köszönhetően Kárpát-medencévé tágult a szívköröm. Erről szólt az első jegyzet.

Elkezdtem megszeretni a másik magyarokat is. Otthon kezdtem érezni magam Beregszászon, Szabadkán, Zalaegerszegen vagy Budapesten. Az alig száz éves országhatárok, amelyek mentális határokká merevültek, elkezdtek lebomlani. Ezt az átjárást próbáltam ezekkel a rövid, kis színes írásokkal plasztikussá tenni” – mondta.

Hozzátette:

a politikafilozófia bevett megkülönböztetése, hogy a „bárhol szabadsága” azt jelenti, bárhova megyek a világon, ugyanazt, ugyanúgy tudom fogyasztani.

„Mindenütt el tudom érni azokat a fogyasztási javakat, amelyek komfortossá teszik az életünket. Következésképpen sehol sem kell meggyökereznem. Ezzel szemben mi úgy gondolkodunk, hogy van egy szülőföldünk, és vannak kitüntetett terek, helyek – esetünkben a Kárpát-medence – ami már ezer esztendeje a miénk. Itt élünk, berendeztük magunknak, és ez sokkal fontosabb, mint a világ bármely másik helye. Van tehát kitüntetett hely és kitüntetett időpillanat. Ez utóbbi legjobb metaforája a déli harangszó, hiszen azt üzeni: van valami, amire emlékezünk minden délben. A történelemnek van egy olyan csomópontja, ami miatt mi ezt fontosnak tartjuk. Ezáltal válunk kultúrahordozókká. Ez a kultúra az, ami a mi életünket keretezi” – mondta.

Demeter Szilárd szerint úgy élünk, hogy közben számot vetünk az emberi élet végességével. A véges életnek azonban azáltal, hogy tudjuk: meg fogunk halni, minden pillanata fontossá válik. A fogyasztás ezzel ellentétesen, egy múlt és jövő nélküli folyamatos jelen, ami egyszerűen csak a szórakozásról szól. Demeter Szilárd példaként említette, hogy bármikor be lehet kapcsolni a televíziót, a rádiót vagy a számítógépet.

Kijelentette: „utólag azonban rádöbbenhetünk, hogy elpocsékoltuk az időnket. Az idő ugyanis nem folyamatos jelen. Annak van egy historikussága, történelme. Az én történelmemből, az önéből, a nézőkéből áll össze az, amit történelemnek hívunk. Az ember végesség-tudatából következik egyfajta történelemfelfogás. Ezáltal van értelme az életünknek” – mondta.

A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című kötet, a XXI. Század Intézet 21 című zsebkönyvsorozatának részeként jelent meg a nyáron. A kötet alapján október 29-től heti rendszerességgel jelentkező Hazaszótár – Demeter Szilárd jegyzete a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában hallható.

Kiemelt kép: Demeter Szilárd magyar író, politikai elemző, publicista Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója (Fotó: Hirado.hu/Horváth Péter Gyula)