Szavazóink döntése alapján az óraátállítás két legégetőbb problémája, hogy megzavarja a bioritmust és a téli időszakban hamarabb besötétedik.
Szavazóink 90 százalékát zavarja valami az óraátállításban, mindüssze 10 százaléka válaszolt úgy, hogy őt nem zavarja semmi benne, hiszen energiát lehet vele megspórolni.
Manapság ugyan legtöbb időmérő eszközt már nem kell „állítgatni”, az analóg órák mutatóit továbbra is kézzel kell visszatekerni. Ami viszont nagyobb probléma, hogy a biológiai óra átállása sokak számára nem megy egyik napról a másikra, az óraátállítás hatásait így vannak, akik hetekig viselik: felborul az alvási ciklusuk, este nem tudnak elaludni, reggel ezért kialvatlanul ébrednek. Az óraátállítás továbbá időzavart is okozhat, nem beszélve arról, hogy az energiahálózatok és a közvilágítás már mivel automatikusan működik, az energiamegtakarítás előnye is egyre kérdésesebb.
Korábban arról is megkérdeztük olvasóinkat, hogy eltörölnék-e az óraátálítást. Elsöprő többségük igennel válaszolt, a többség pedig a nyári időszámítást választotta.
Korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezték a témában a Kormányinfón. A miniszter azt felelte, hogy a nyári és téli időszámítás váltakozását egységesen lenne értelme eltörölni, mert másként külön időzónában leszünk a szomszéd országokhoz képest.
Ha ilyen döntés születik, támogatnák azt, hogy a nyári időszámítás maradjon
– jelezte.
Minden lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is
Magyarországon jelenleg a közép-európai nyári időt (CEST) használjuk, október 29-én éjjel térünk át a közép-európai időzónára (CET).
Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor a CET időzónát választanánk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnának, nyáron viszont lenne olyan nap, amikor már hajnali négy előtt kivilágosodna. CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lenne sötét, amikor csak reggel fél kilenckor bújna elő a nap.
Mivel vasárnaptól Magyarországon ismét áttértünk a téli időszámításra, hajnalban így egy órával korábban kezd világosodni, cserébe viszont egy órával hamarabb köszönt ránk az este.
Az óraátállítás nincs jó hatással a szervezetünkre
Szakemberek szerint a változás sokaknak okoz kellemetlenséget. Az óraátállítást követő napokban többek között átmeneti fáradtság, depresszió, alvás- és emésztési zavarok is felléphetnek. Érdemes ilyenkor korábban lefeküdni, hogy hozzászoktassuk a szervezetet az átálláshoz.
„Az átállás a bagoly típusúakat viseli meg, akik későn fekszenek és későn kelnek, hiszen egy órát ellopnak tőlük, és ezt nehezen élik meg. Az első néhány napban fáradtabbak és dekoncentráltabbak lehetnek” – fejtette ki Szakács Zoltán neurológus, a Honvédkórház főorvosa.
Az óraátállítás továbbá időzavart is okozhat, ami növeli a késések valószínűségét.
Az energiamegtakarítás előnye egyre kérdésesebb
A korábbi felmérések szerint az óraátállítással egy kisebb város éves energiaszükségletét is meg lehet takarítani – egyebek mellett főként ezért vezették be a téli és nyári időszámítási rendszert, Magyarországon például 1980-ban.
Ám mivel az energiahálózatok és a közvilágítás már automatikusan működik, önvezérlő módon alkalmazkodva az éppen aktuális fényviszonyokhoz, így a szakértők úgy vélik, az energiamegtakarítás előnye egyre kérdésesebb.
A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: hirado.hu)