Szavazóink egyhangú döntése alapján az óraátállításnak egyszer s mindenkorra véget kellene vetni.
Szavazóink 95 százaléka gondolja úgy, hogy az óraátállítást el kellene törölni.
Kétharmaduk a nyári, egyharmaduk pedig a téli időszámítást választaná. Szavazóink csupán 5 százaléka gondolja úgy, hogy továbbra is meg kellene hagyni, mivel energiát lehet vele spórolni.
Korábban Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezték a témában a Kormányinfón. A miniszter azt felelte, hogy a nyári és téli időszámítás váltakozását egységesen lenne értelme eltörölni, mert másként külön időzónában leszünk a szomszéd országokhoz képest.
Ha ilyen döntés születik, támogatnák azt, hogy a nyári időszámítás maradjon
– jelezte.
Minden lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is
Magyarországon jelenleg a közép-európai nyári időt (CEST) használjuk, október 29-én éjjel térünk át a közép-európai időzónára (CET).
Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor a CET időzónát választanánk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lenne olyan nap, amikor már hajnali négy előtt kivilágosodna. CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lenne sötét, amikor csak reggel fél kilenckor bújna elő a nap.
Mivel vasárnaptól Magyarországon ismét áttértünk a téli időszámításra, hajnalban így egy órával korábban kezd világosodni, cserébe viszont egy órával hamarabb köszönt ránk az este.
Az óraátállítás nincs jó hatással a szervezetünkre
Szakemberek szerint a változás sokaknak okoz kellemetlenséget. Az óraátállítást követő napokban többek között átmeneti fáradtság, depresszió, alvás- és emésztési zavarok is felléphetnek. Érdemes ilyenkor korábban lefeküdni, hogy hozzászoktassuk a szervezetet az átálláshoz.
„Az átállás a bagoly típusúakat viseli meg, akik későn fekszenek és későn kelnek, hiszen egy órát ellopnak tőlük, és ezt nehezen élik meg. Az első néhány napban fáradtabbak és dekoncentráltabbak lehetnek” – fejtette ki Szakács Zoltán neurológus, a Honvédkórház főorvosa.
Az óraátállítás továbbá időzavart is okozhat, ami növeli a késések valószínűségét.
Kapcsolódó tartalom
Az energiamegtakarítás előnye egyre kérdésesebb
A korábbi felmérések szerint az óraátállítással egy kisebb város éves energiaszükségletét is meg lehet takarítani – egyebek mellett főként ezért vezették be a téli és nyári időszámítási rendszert, Magyarországon például 1980-ban.
Ám mivel az energiahálózatok és a közvilágítás már automatikusan működik, önvezérlő módon alkalmazkodva az éppen aktuális fényviszonyokhoz, így a szakértők úgy vélik, az energiamegtakarítás előnye egyre kérdésesebb.
A kiemelt kép illusztráció. (Forrás: hirado.hu)