Aktuális

Fegyveres férfi ejtette túszul egy busz utasait Rio de Janeiróban

Borbély Lénárd: Az emlékmű felavatásával vált teljessé a csepeli Wittner Mária park

Az 1956-os szabadságharc hőse előtt tisztelgő emlékműnek az október 23-i felavatásával vált teljessé a csepeli Wittner Mária park – jelentette ki Budapest XXI. kerületének polgármestere hétfőn, a nemzeti ünnepen.

Borbély Lénárd a megemlékezéssel egybekötött avatóünnepségen úgy fogalmazott, büszkeséggel tölti el, hogy személyesen is ismerhette, sőt négy évig a parlamentben is együtt dolgozhatott Wittner Máriával, aki egyben Csepel díszpolgára is volt.

A polgármester emlékeztetett, ezen a helyen korábban egy meglehetősen leromlott állapotban lévő iskola épülete állt, amelynek elbontását követően jöhetett létre az a park, amely 2022. október 23. óta viseli Wittner Mária nevét, és ezzel a terület Csepel büszkeségparkjává vált.

A polgármester köszönetet mondott a Közösen Csepelért Polgári Egyesületnek, amelynek kezdeményezésére, az önkormányzattal együttműködésben valósulhatott meg az emlékpark.

A politikus az emlékpark megvalósítását anyagilag is támogató adományozók, Szűcs Attila és Mercz József leveléből idézve azt mondta: „az utókor feladata a méltó emlékezés és a hősök emlékének megőrzése, és ezzel az emlékművel az 1956-os forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének emléke előtt kívánnak tisztelegni”.

Borbély Lénárd a csepeli ünnepi megemlékezésekkel kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy szerinte „illő lett volna”, ha azokon az önkormányzat valamennyi tagja, politikai pártállástól függetlenül részt vett volna.

Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója az eseményen azt mondta, Wittner Mária tavaly szeptember 14-i halálával a forradalom egyik utolsó óriása távozott közülünk. Felidézte, hogy noha a forradalom után Ausztriába menekült, szíve hazahúzta, hazaszeretete naivan elhitette vele, hogy elkerülheti a kádári megtorlást.

Ennek ellenére 1957. július 16-án letartóztatták, egy héttel később pedig „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt halálra ítélték – mondta az igazgató a korabeli ítéletet felidézve.

Kapcsolódó tartalom

Wittner Máriát kétszáz napig siralomházban, 13 évig börtönben tartották fogva, szabadulására egészen 1970-ig kellett várnia, azonban ott nem a szabadság, hanem egy tágabb értelemben vett börtön várta. Évtizedekig másodrendű állampolgárként, megtűrt személyként kezelték – tette hozzá. Wittner Mária sorsa nemcsak nemzedékével, hanem az egész magyar nemzetével fonódott össze mindörökre.

Bátorsága, a nemzethez, a hitéhez való hűsége mindannyiunk számára azt példázza, hogy a gonosznak ellenállni kötelesség – méltatta a szabadságharcos hős emlékét az intézet igazgatója.

Fekete Rajmund úgy fogalmazott, 1956-ban a magyarok bebizonyították, hogy szabadság nélkül nem tudnak élni.

Ezekben az októberi napokban a magyarság a legjobb arcát mutatta a világnak. Magyarnak lenni egyet jelentett a bátorsággal, a szabadságszeretettel, a nemzeti összefogással és a hősiességgel” – fűzte hozzá.

A csepeli önkormányzat által szervezett ünnepi megemlékezés a Himnusszal kezdődött, majd Borbély Lénárd Csepel örökség díjban részesítette Kertész Péter kanonok, csepel-belvárosi plébánost, Pelyhe Andrásné nyugalmazott pedagógust és az Island Rock Csepel TáncSport Egyesületet.

A Lelkes Márk szobrászművész által készített emlékművet a kanonok és Mosolygó Dénes parókus szentelte fel, az ünnepi műsort, amelyen többek között Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című verse is elhangzott, a Baross Imre artista és előadóművészeti akadémia hallgatói szolgáltatták.

A megemlékezés végén hangfelvételről bejátszották Wittner Mária 2001. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a parlamentben elmondott beszédét – amelynek szövege az emlékművön is olvasható –, majd a résztvevők közösen elénekelték a Szózatot.

Ajánljuk még