Fontos

„Magyar Péter bezárt egy szobába” – Varga Judit szerint volt férje évekig terrorizálta

Hernádi Zsolt: Európa lemaradhat a világ versenyképes részeitől

| Szerző: hirado.hu
Egyre nagyobb a szakadék Európa és a világ versenyképes országai között. Ez Európa számára nem versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a Portfolio által rendezett Budapest Economic Forum 2023 konferencián. Hernádi Zsolt beszélt a kialakulóban lévő kétpólusú világrendszerről is, elmondta, hogy szerinte milyen lépéseket kell tenni az iparban, hogy ne szakadjon el látványosan a kontinens a világ versenyképes országaitól.

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója előadását egy rövid múltidézéssel kezdte: emlékeztetett rá, hogy az energiaválság hatására tavaly az Egyesült Államok és Kína vezetésével elkezdett formálódni a kétpólusú világrendszer, az országok pedig oldalt választottak az új helyzetben, ezt követően a konfliktusok egyre radikálisabb formát kezdtek ölteni, a korábban megszokott gazdasági konfliktusokból tényleges fegyveres, nemzetközi mércével mérve is jelentős összecsapások lettek.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója (Fotó: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

Hernádi Zsolt kijelentette: Európa nem áll jól az új rendszerben, ami annak tudható be, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanásával az elmúlt 30 év megszokott rendje alapjaiban véve megváltozott. A tavalyi telet a rendkívül meleg időjárásnak köszönhetően átvészelte a kontinens, és nem alakult ki ellátási probléma, viszont tartósan magasan maradtak az energiaárak: ez annak a következménye, hogy egyes EU-s szankciók miatt jelenleg új és hosszabb útvonalakon, magasabb áron szerzi be Európa az energiaforrásokat. Az energiaellátással kapcsolatos friss fejlemény, hogy Bulgária 10,2 eurós felárat vetett ki az orosz tranzit földgázra a múlt héten – a cégvezér úgy reagált erre, hogy szerinte ez, ha életbe léptetik, akkor harmincszázalékos emelkedést jelent.

A megemelkedett energiaköltségeken felül ráadásul Európában belenyúlnak az üzleti működésbe extraadók formájában, különböző meg nem térülő beruházásokat kell az energetikai vállalatoknak kiépíteniük, amiket a gazdasági racionalitás elve mentén nem vinnének véghez.

Kapcsolódó tartalom

Hernádi Zsolt szerint többek között a szankcióknak is köszönhetően a kontinens ráállt a magasabb költségszintre, ami hosszú távon komoly versenyképességi problémát jelent az ipar számára, mégpedig elsősorban az Egyesült Államokkal szemben. „Egyre nagyobb a szakadék Európa és a világ versenyképes országai között” – fogalmazott Hernádi, hangsúlyozva: ez Európa számára nem versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés. A magas árszintek hatására ugyanis az a tendencia látszik, hogy az energiaintenzív iparágak egyre inkább elhagyják Európát, ez pedig akár oda vezethet, hogy alapvető termékekben lesz hiány a kontinensen. A szankciók mindemellett új függőségeket hoznak létre: a Távol-Keletről érkező drágább energiatermékeken kívül például a cseppfolyósított földgázra lehet itt gondolni (LNG), ami korábban kiegészítő kapacitásként működött, mára azonban meghatározó földgázforrásává vált az EU-nak. Ennek pedig két nyertese van: az USA és Oroszország.

Kapcsolódó tartalom

A tartósan magas energiaáraknak és a kedvezőtlen piaci feltételeknek köszönhetően nem meglepő, hogy 2014 és 2019 között a kutatás-fejlesztési projektekre az európai nagyvállalatok összesen 40 százalékkal kevesebbet költöttek, mint az amerikai versenytársak. Emellett fontos kiemelni azt is, hogy 2021-ben az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések áramlása 2019-hez képest 68 százalékkal csökkent, a zöldberuházások száma 2021 és 2022 között 15 százalékkal csökkent, miközben az USA-ban 18 százalékkal nőtt – sorolta Hernádi Zsolt.

Jelenleg a kontinensen a kelet-európai ipar a növekedés egyik hajtómotorja. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója szerint ez többek között annak köszönhető, hogy az adókedvezmények miatt jelentős ipari befektetések történtek ebben a régióban, de az alacsony munkaerő-költségnek és a magasabb munkaóráknak is betudható a régió relatív felülteljesítése. Kijelentette: „a régió érdekében az iparosodási folyamatot nem szabad leállítani.” Hozzátette: mindezt országonként differenciáltan kell kezelni, nem uniós szabályozási rendszeren keresztül.

Kapcsolódó tartalom

Az energiaátmenet nem lassít, ez egy szinte lehetetlen vállalkozás számunkra – emelte ki Hernádi, elmondva, hogy a történelem során eddig semelyik energiahordozót nem sikerült kiváltania az emberiségnek, mindössze a megnövekedett igények kielégítésére voltak megfelelőek az újonnan behozott energiatípusok. Ennek ismeretében nehéz a zöldítésről beszélni, de mégis el kell indulni ezen az úton, mert „ha nem tesszük, akkor a globális jelenlétünket veszélyeztetjük” – mondta Hernádi Zsolt a Portfolio.hu tudósítása szerint.

Ajánljuk még