Lánczi Tamás arra a kérdésre kereste a választ, hogyan érhette a bestiális támadás ennyire készületlenül az izraeli hadsereget.

„Hogy fordulhatott elő az, hogy a világ egyik legjobban edzett hadserege, a világ egyik legélesebb szemű titkosszolgálata ezt így benézte?”

– kérdezte a házigazda.

Horváth József rámutatott, hogy nem csak az izraeli titkosszolgálatról van szó, mert

ezt a térséget árgus szemekkel figyeli az amerikai és az orosz titkosszolgálat, és valószínűleg a kínaiak is.

„Egy ilyen akcióról a palesztin oldalon minimum több ezer embernek tudnia kellett” – jegyezte meg Lánczi Tamás, majd felidézte, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, egy héttel a támadás előtt úgy nyilatkozott, hogy a közel-keleti térség csendesebb, mint bármikor.

„Az, hogy az izraeli titkosszolgálat ennyire benézte a történetsort, több mint meglepő” – tette hozzá Schiffer András, aki emlékeztetett rá, hogy

negyvenedik hete hergelik a népet a demokratikusan megválasztott izraeli kabinettel szemben.

Kiemelte, hogy az elmúlt 75 évben nem volt példa arra, hogy a tartalékosok kilátásba helyezik, hogy megtagadják a katonai szolgálatot, a Moszad korábbi vezetője pedig nyíltan a kormánnyal szembehelyezkedő nyilatkozatot fogalmaz meg.

„Miért gondoljuk azt, hogy más titkosszolgálatok nincsenek jelen Izraelben, az izraeli hadseregben vagy a Moszadban?” – kérdezte Schiffer, és felidézte, hogy Netanjahu és a koalíciós partnerei kifejezetten az amerikai állásponttal szembehelyezkedő nézeteket hangoztattak a tavalyi kormányalakításuk során.

„Nem gondoljuk azt, hogy

komoly érdekeket sért, ha Izrael nem száz százalékig mindenben megbízható szövetsége az Egyesült Államoknak?”

– forszírozta Schiffer a kérdést, rámutatva, hogy Izrael most egy az egyben beállt a Nyugat mögé.

Ifjabb Lomnici Zoltán egyetértett Schiffer Andrással abban, hogy

Izraelnek joga van az önvédelemhez, Palesztinának pedig az önrendelkezéshez,

és hogy a szegénység táptalaja lehet a térségben a radikalizmusnak.

Az alkotmányjogász emlékeztetett rá, hogy egy héttel a konfliktus előtt az Egyesült Államok Izraellel kapcsolatos politikáját kritizáló cikkek is megjelentek az izraeli sajtóban. Kiemelte, hogy az Európai Unió és egyes tagállamok is támogatták Palesztinát.

„Ezek a támogatások közvetve eljutnak a Hamászhoz”

– világított rá Lomnici Zoltán.

„Elindult az együttműködés Szaúd-Arábia és Izrael között, ami csípte a szemét sok iszlám államnak. Volt egy nagyon mély belpolitikai válság Izraelben, ami a hadseregre is átterjedt” – összegezte a házigazda, aki szerint

nincs épeszű magyarázat arra, hogy a terrortámadások után miért folyósít az Európai Unió továbbra támogatásokat Palesztinának,

miközben a korábbi támogatásokból is rakétákat és fegyvereket vehettek.

Horváth József szerint hosszú hónapokat igényelhetett a szombati terrortámadás megszervezése, és rengeteg furcsa eleme van ennek a tragikus eseménynek.

„Aki volt katona, tudja, nincs az a kicsike katonai egység, aminek éjszaka ne kellene őrséget állítania” – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy éjjel lemészárolták az izraeli hadsereg  Gázai övezet mellett állomásozó egységeit.

„Az izraeli hadsereg a támadás után lassan reagált”

– vélekedett a szakértő.

„Nemcsak zsidó izraeli állampolgárokat mészároltak le, hanem nyugat-európaiakat is,

akik egy zenei fesztiválra mentek oda bulizni” – emlékeztetett rá Lánczi Tamás, aki szerint a nyugat-európai országoknak el kellene ítélniük a terrort magasztaló tüntetéseket, és fel kellene szólalniuk áldozatul esett állampolgáraik érdekében.

„Egy erőszakspirál alakul ki, ami nemcsak arabokat, izraelieket, hanem a világbékét is fenyegetni fogja”

– szögezte le Schiffer.

Kiemelt kép forrása: hirado.hu/Horváth Péter Gyula