Lánczi Tamás emlékeztetett rá, hogy 2015-2016 tájékán, az első nagy migrációs krízis idején még hisztérikusan reagáltak a progresszív sajtó képviselői, amikor több elemző no-go zónákról merészelt beszélni.
„Azok a hangok, amelyek vitatták a no-go zónák létezését, mintha elhalkultak volna”
– jegyezte meg a műsor házigazdája, miután felsorolta a svédországi közbiztonságot jellemző lesújtó adatokat.
„Svédországban a hadsereg bevetését fontolgatják, mert a rendőrség már nem képes fenntartani a rendet”
– ismertette a döbbenetes tényeket Lánczi Tamás.
„Egyre több európai országban már a hadseregnek kell a belső rendet fenntartani. Belgiumban is ez a helyzet” – tette hozzá Szikra Levente.
„Svédországban pont az a probléma, ami az összes többi no-go zónával rendelkező országban, hogy
a bevándorlók hozzák magukkal a problémáikat”
– mutatott rá Kiszelly Zoltán, példaként említve többek között a török és a kurd bandák között dúló viszályokat.
Kulifai Máté a demokráciaexportot globális amerikai emberkísérletnek nevezte, és rámutatott, hogy
nem lehet rákényszeríteni az ősi kultúrával, tradíciókkal, történelemmel rendelkező országokból érkezőkre a demokratikus értékeket.
„Akkor van béke és biztonság ezekben az országokban, ha valamilyen szempontból keménykezű és radikális vezető, autoriter rendszer van ott” – szögezte le Kulifai Máté.
A lengyelek és az ukránok közötti feszültség kapcsán Szikra Levente kifejtette, hogy Lengyelország a történelme és részben a geopolitikai érdekei miatt erős érzelmi reakciót adott az orosz támadásra.
„Ez fordult át egy nagyon erős lengyel–ukrán barátságba a lengyel politikai elitben, ami láthatóan mostanra kezd kifulladni” – magyarázta Szikra Levente.
„Lengyelország nem lesz hajlandó tönkretenni a mezőgazdaságát, csak azért, mert Ukrajna ezt kéri tőle”
– tette hozzá.
Lánczi Tamás azt is firtatta, vajon mennyi realitása lehet Ukrajna uniós csatlakozásának.
„Nyugat-európai politikusok, brüsszeli vezetők úgy beszélnek erről, mint kész tényről, holott pár sorskérdés is felmerül” – jegyezte meg Lánczi Tamás, hangsúlyozva, hogy
háborúban álló ország csatlakozási szándékáról van szó.
„Jelenleg tagjelölt Ukrajna. A tagjelöltségről tudjuk, hogy önmagában nem jelent semmit, mert van több tagjelölt is, és évtizedek óta várakoznak. Törökország talán a rekordere ennek a műfajnak” – magyarázta Szikra Levente, aki emlékeztetett rá, hogy
Ukrajna még a kisebbségi nyelvhasználatot sem engedélyezi a kárpátaljai magyarok számára.
„Mire számíthatunk mi, magyarok a szlovákiai választást követően?” – vetette fel a kérdést Lánczi Tamás, aki azt is kiemelte, hogy
a progresszív sajtó oroszpárti vezetőként aposztrofálta Robert Ficót.
„Szerintem Fico nem oroszpárti, de ő is látta, hogy az ukrán offenzíva kifulladt” – jegyezte meg Kiszely Zoltán, aki arra is rámutatott, hogy Szlovákia gyengülne, ha tovább támogatná fegyverekkel Ukrajnát.
„Fico szlovákpárti, nem oroszpárti, mint ahogy a magyar politika is békepárti és magyarpárti”
– tette hozzá Kiszelly Zoltán.
„Az mindenképp örvendetes, hogy az a fajta atlantista-progresszív irány, amit már a választások előtt győztesnek hirdettek ki, elbukott. Ez örömteli” – fogalmazott Kulifai Máté.
Kiemelt kép forrása: hirado.hu/Horváth Péter Gyula











