Mint ismert hétfő délelőtt jelentette be a Nobel-bizottság főtitkára Stockholmban, hogy Karikó Katalin kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A magyar biokémikus Drew Weissmannal közösen veheti át a tudományos világ legrangosabb elismerését. A döntést Thomas Perlman, a Nobel-bizottság titkára azzal indokolta, hogy
kulcsszerepet játszottak az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében.
Ezzel pedig lehetővé tették az elmúlt száz év legnagyobb világjárványának, a Covid-19-nek a leküzdését, és új utakat nyitottak a jövő orvoslása előtt.
„Nagyon nagy megtiszteltetés, hát nyilván nagyon örülünk” – hangsúlyozta Karikó Katalin, aki meghatódva nyilatkozott az M1-nek egyesült államokbeli otthonából, alig néhány órával azután, hogy Nobel-díjas lett.
„Most ugye… sok minden kavarog az emberben ilyenkor, és hát elérzékenyül”
mondta meghatottan az M1-nek.
Kapcsolódó tartalom
A magyar biokémikust amerikai idő szerint hajnali négy óra előtt értesítették telefonon, amit a férje vett fel, és először nem akarta elhinni, hogy ő kapta az elismerést. Azt mondta: hatalmas megtiszteltetés.
„Ezzel a díjjal együtt nagyon sok felelősség és feladat is jár, próbálok majd mindennek megfelelni” – magyarázta Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus.
Karikó Katalin a 15. magyar Nobel-díjas és egyben az első magyar nő, aki megkapta az elismerést.
A biokémikus 1955-ben Szolnokon született, a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, és ott is kezdte kutatómunkáját. Majd az Egyesült Államokban folytatta, ahonnan később Németországba ment.
Kapcsolódó tartalom
Ahogy kiderült a hír, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) azonnal felvette a kapcsolatot a biokémikussal, akinek Szabó Gábor gratulált az intézmény nevében. A professzor szerint Karikó Katalin méltán érdemelte ki a Nobel-díjat.
„Azért a felfedezésért, amely az emberiség javára szolgál. Egy nagy eredményről van általában szó, hangsúlyosan nem életműről. Azt gondolom, hogy itt nagyon jól beazonosítható felfedezés volt, és azt hiszem, hogy itt nem is kell nagyon kell boncolgatni, hogy a milliárd beadott vakcina az milyen mértékben volt az emberiség hasznára” – magyarázta Szabó Gábor fizikus professzor, akadémikus, az SZTE korábbi rektora.
A magyar biokémikus 2018-ban a BionTech kutatójaként kezdte meg az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztését.
A vakcina lényege, hogy nem a teljes vírust, hanem csak annak egy genetikai információját tartalmazza. Arra reagálva kezdi el a szervezet az ellenanyag termelését és győzi le a fertőzést. Karikó Katalin
azt reméli, hogy a modern, új oltóanyaggal más kutatási területeken is eredményt érnek el, jelenleg 250 klinikai vizsgálat zajlik.
Kiemelte, hogy vírusok, baktériumok és paraziták ellen, illetve genetikai, krónikus és akut betegségek ellen is vannak fejlesztés alatt álló vakcinák.
Karikó Katalin a Nobel-díját a fiatal kutatóknak ajánlotta,
akiket arra biztat, hogy élvezzék a munkát, amit végeznek, mert akkor eredményesek lesznek.
Kapcsolódó tartalom
„A tudományt kell népszerűsíteni, és hát a fiataloknak fölhívni a figyelmét a szépségére, hogy milyen nagyszerű dolog kutatni, és hogy mennyi örömet jelent ez, és fölkészíteni őket arra, hogy
nem mindig jön azonnal az eredmény, hanem meg kell érte dolgozni”
– magyarázta Karikó Katalin-Nobel-díjas biokémikus.
Kapcsolódó tartalom
Karikó Katalin 2020-ban elsőként kapta meg a közmédia Év Embere díját. Az elismerést a koronavírus miatt csak egy évvel később tudta átvenni.
Augusztus 20-án a Magyar Szent István-renddel tüntették ki, korábban pedig a Széchenyi-díjat is megkapta.
Karikó Katalin a Nobel-díjat hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján veheti át.
Kiemelt kép: Karikó Katalin biokémikus Drew Weissman amerikai mikrobiológussal megosztva elnyerte az orvosi-élettani Nobel-díjat 2023. október 2-án (Fotó: MTI/AP/Penn Medicine/Peggy Peterson)