A Kelet és a Nyugat közötti vetélkedésről kérdezte Lánczi Tamás David P. Goldmant a távol-keleti Asia Times szakértőjét, aki a világban zajló folyamatok mellett a magyar kormány politikájáról is kifejtette véleményét. Az amerikai szakértő felidézte a 2010-es állapotokat, amikor hazánkban a termékenységi ráta rendkívül alacsony volt.
„Még mindig nem éri el az optimális eredményt, de a tendencia biztató, mely köszönhető a kormány nagyon jó támogatási programjának is” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy a javuló demográfiai mutatók mellett a gazdaság területén is nagy előrelépést tett hazánk.
A műsorvezető felelevenítette, hogy nemrég
demográfiai csúcsot rendeztek Magyarországon, melyre a világ számos pontjáról érkeztek szakértők, állam- és kormányfők.
A találkozón arra is keresték a választ, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy Európában megforduljanak a demográfiai tendenciák.
Goldman Orbán Viktor Tucker Carlsonnak adott interjújából idézve leszögezte, hogy nincs elég önállósága Európának, és a bevándorlást nevezte a kontinens legnagyobb problémájának.
„Ha Európában nem születnek gyerekek, akkor az európai lakosságot bevándorlók fogják felváltani”
– mutatott rá, kiemelve, hogy különböző kultúrák fognak érkezni, amelyek nem kompatibilisek a jelenlegi európai civilizációs formákkal, és ez könnyen végzetessé válhat.
„A nemzeti szellemnek, a nemzeti érzésnek a hiánya Európa jelentős területén halálos ítélettel ér fel”
– magyarázta.
Lánczi Tamás emlékeztetett rá, hogy a magyarokat évszázadok óta gyötri az a kérdés, hogy
képesek leszünk-e megmaradni?
„Kicsi, nyelvileg izolált nemzet vagyunk, a nemzethalál kérdése folyamatosan foglalkoztat minket” – hangsúlyozta a házigazda, aki azt firtatta, visszafordíthatóak-e még Európában a kedvezőtlen demográfiai folyamatok.
„Magyarországnak nagyon nagy erőssége, hogy az 1920-as évektől kezdve nagy kríziseket élt meg – emlékeztetett rá Goldman. Kiemelte, hogy Magyarország meglehetősen erős intézkedéseket tett a megmaradás érdekében, ellentétben Európa nagy országaival.
Negatív példaként említette a németországi kormányzó zöldpártot, amely nem hisz a német nemzet ideájában, és úgy véli, németül beszélő európaiak élnek az országban.
Alábecsülték Oroszország erejét
„A háború megelőzhető lett volna a minszki 2-es egyezményekkel, ez megadta volna az orosz autonómiát bizonyos területeknek, viszont Zelenszkij ezt visszautasította erős londoni és washingtoni támogatással” – magyarázta Donald Trump nyilatkozataira hivatkozva Goldman.
„A Biden-kormányzat óriási hibát követett el, alábecsülte Oroszország erejét”
– mutatott rá, és hangsúlyozta, az orosz gazdaság nem dőlt össze.
Lánczi Tamás rámutatott, hogy Oroszország talált magának keleti kereskedelmi partnereket, majd a BRICS-országok kapcsán megjegyezte, hogy
a globális dél jelentősége is nőni fog.
„Több milliárd marginalizált ember fog bekerülni a világgazdaság fősodrába” – reagált Goldman, aki szerint nem lehet egy generáció alatt leváltani a Nyugatot.
„Kína harmincötszörös gazdasági növekedést produkált az elmúlt három évtizedben. Nyugaton nagyon sokat találgatjuk, hogy vajon Kína lesz-e a 21. század vezető gazdasági, politikai és katonai ereje” – jegyezte meg a kialakulóban lévő új világrenddel kapcsolatban Lánczi Tamás, aki kiemelte hogy
Kínának vannak valódi termelőkapacitásai, míg nyugaton ezeket leépítették.
Goldman szerint az Egyesült Államok jelentősen túlbecsülte önön gazdasági előnyét Kínával szemben.
Goldman arra az abszurd tényre is rávilágított, hogy
Kína nélkül bajban lenne az USA hadiipara is, hiszen az amerikai fegyverekhez is kínai alkatrészek kellenek.
Ráadásul az amerikai elektromos hálózat sem működne kínai kereskedelem nélkül.
„Nagyon ki vagyunk merülve, ami az ipari kapacitásunkat illeti.
Nagyon függünk Kínától”
– ismerte el a szakértő, aki szerint a háború okán bevezetett szankciók csökkentik a dollár és az euró jelentőségét is.
Lánczi Tamás kiemelte, hogy
a magyar kormány egyfajta hídszerepet szeretne betölteni a Kelet és Nyugat gazdaságai között.
„A kormány a magyar érdekeket képviseli” – reagált Goldman, aki szerint ki kell használnunk azt az előnyt, hogy az eurázsiai gazdasági kapcsolatok közepében állunk, ám a földrajzi pozíció mellett a magyarok vállalkozó szelleme és tudása is mértékadó lesz ebben a történetben.
Kiemelt kép forrása: hirado.hu/Horváth Péter Gyula