Tatár Mihályt többek között arról kérdezte Lánczi Tamás, hogy mire utalhatott Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, amikor arról beszélt, hogy felbomolhat a jelenlegi globális pénzügyi rendszer, illetve arról, hogy mekkora bajban van a német gazdaság, és ez milyen hatást gyakorolhat Magyarországra.

„Németország az európai gazdaságok beteg embere” – szögezte le az Economist és a német sajtó cikkeire emlékeztető elemző, aki egy olyan repülőhöz hasonlította a német gazdaságot, amelyből már kiszálltak a pilóták. „Németország lesz az egyetlen olyan fejlett gazdaság, amely recesszióban fogja befejezni ezt az évet, és a következő öt évben is le fog maradni” – vetítette előre.

„Leállították az atomerőműveiket, erőltetnek egy olyan zöldátállást, aminek nincsenek meg a technikai és pénzügyi alapjai, és leváltak az olcsó orosz energiáról”

– sorolta a német gazdaság hanyatlásának okait Lánczi Tamás.

„És részben amerikai nyomásra, részben a piaci aggodalmak miatt

az Európai Unió elkezdte a távolodást Kínától”

– tette hozzá Tatár Mihály, aki kifejtette, hogy az ipar és a mérnöki tudás, a következő generációs technológiák tekintetében Kína lehagyja Németországot, amely ha mindent feláldoz a zöldátállás oltárán, akkor

a német export könnyen kiszorulhat a világpiacokról.

„Nekünk az az érdekünk, hogy legyen egy erős, domináns német gazdaság és ipar, amely letarolja a világot az olcsó és minőségi termékeivel, amiből a magyar ipar is kiveszi a részét” – magyarázta az elemző, és kiemelte, hogy a külkereskedelmünknek nagyjából a fele a német gazdasághoz van bekötve.

A házigazda az angolok példáját említve azt firtatta

van-e esély arra, hogy a németeknek megjöjjön az eszük?

„A franciák is billegnek ebbe az irányba. Abban a pillanatban, hogy a német kormánykoalíció, benne a Zöldekkel, úgy érzi, hogy ilyen formában nem tud nekimenni még egy választásnak, akkor hirtelen ott is fel lesznek vizezve ezek a célok” – vélekedett Tatár Mihály.

Lánczi Tamás felelevenítette az Európai Központi Bank elnökének múlt heti nyilatkozatát, mely szerint

mélyreható változás előtt áll a globális pénzügyi rendszer.

Tatár Mihály felidézte, hogy Christine Lagarde már áprilisban is utalt arra, hogy

nem tudni, meddig maradhat még fenn a dolláralapú rendszer.

„Nagyon sokan temetik a dollárt. De egyelőre a dollár éppen erősödik, a dollár köszöni szépen jó bőrben van. Vagy ez csak a látszat?” – feszegette tovább a kérdést Lánczi Tamás.

„Valószínűleg arra gondolt Lagarde asszony, hogy

a dollárrendszer mögül már elment a gazdasági erő, ezért nem feltétlenül van már szükség a dollárra”

– magyarázta az elemző.

„Amikor az ukrán gabonáról beszélünk, ukrán mezőgazdasági termékekről, azok ukrán termékek vagy amerikaiak?” – feszegette az ukrán gabonadömping kapcsán a kérdést Lánczi Tamás, aki rámutatott, hogy olyan nagy amerikai cégek szereztek területeket Ukrajnában, mint a Monsanto.

„Manapság nem is olyan könnyű megválaszolni, hogy hol kezdődik az amerikai gazdaság, és hol végződik az ukrán”

– utalt az összefonódásra az elemző, aki hangsúlyozta, hogy az EU arra számított, hogy a búza ára annyira meg fog emelkedni, hogy az egész dél, a harmadik világ nyomást gyakorol majd Oroszországra, hogy engedje ki az ukrán gabonát, de nem így történt, mert a búza ára kétéves mélypontra süllyedt, hiszen a termelők már előre felkészültek a háborús kereslet kielégítésére.

Kiemelt kép forrása: hirado.hu/Horváth Péter Gyula