Percről percre

Budapest túl van a nehezén, napokon belül helyreállhat a közösségi közlekedés a fővárosban | Kövesse az árvízi híreket a hirado.hu-n

48 perc – Tatár Mihály: Eltűnt a gazdasági erő a dollárrendszer mögül

| Szerző: hirado.hu
Mélyreható változás előtt áll a globális pénzügyi rendszer. Kína az ipar és a következő generációs technológiák tekintetében lehagyja az olyan nagy európai államokat, mint Németország, amelynek vezetői mindent feláldoznak a zöldátállás oltárán, így idővel kiszorulhat a német export a világpiacról, miközben a magyar gazdaság az erős német iparban érdekelt – derült ki a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásából, melyben Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője volt Lánczi Tamás vendége.

Tatár Mihályt többek között arról kérdezte Lánczi Tamás, hogy mire utalhatott Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, amikor arról beszélt, hogy felbomolhat a jelenlegi globális pénzügyi rendszer, illetve arról, hogy mekkora bajban van a német gazdaság, és ez milyen hatást gyakorolhat Magyarországra.

„Németország az európai gazdaságok beteg embere” – szögezte le az Economist és a német sajtó cikkeire emlékeztető elemző, aki egy olyan repülőhöz hasonlította a német gazdaságot, amelyből már kiszálltak a pilóták. „Németország lesz az egyetlen olyan fejlett gazdaság, amely recesszióban fogja befejezni ezt az évet, és a következő öt évben is le fog maradni” – vetítette előre.

„Leállították az atomerőműveiket, erőltetnek egy olyan zöldátállást, aminek nincsenek meg a technikai és pénzügyi alapjai, és leváltak az olcsó orosz energiáról”

– sorolta a német gazdaság hanyatlásának okait Lánczi Tamás.

„És részben amerikai nyomásra, részben a piaci aggodalmak miatt

az Európai Unió elkezdte a távolodást Kínától”

– tette hozzá Tatár Mihály, aki kifejtette, hogy az ipar és a mérnöki tudás, a következő generációs technológiák tekintetében Kína lehagyja Németországot, amely ha mindent feláldoz a zöldátállás oltárán, akkor

a német export könnyen kiszorulhat a világpiacokról.

„Nekünk az az érdekünk, hogy legyen egy erős, domináns német gazdaság és ipar, amely letarolja a világot az olcsó és minőségi termékeivel, amiből a magyar ipar is kiveszi a részét” – magyarázta az elemző, és kiemelte, hogy a külkereskedelmünknek nagyjából a fele a német gazdasághoz van bekötve.

A házigazda az angolok példáját említve azt firtatta

van-e esély arra, hogy a németeknek megjöjjön az eszük?

„A franciák is billegnek ebbe az irányba. Abban a pillanatban, hogy a német kormánykoalíció, benne a Zöldekkel, úgy érzi, hogy ilyen formában nem tud nekimenni még egy választásnak, akkor hirtelen ott is fel lesznek vizezve ezek a célok” – vélekedett Tatár Mihály.

Lánczi Tamás felelevenítette az Európai Központi Bank elnökének múlt heti nyilatkozatát, mely szerint

mélyreható változás előtt áll a globális pénzügyi rendszer.

Tatár Mihály felidézte, hogy Christine Lagarde már áprilisban is utalt arra, hogy

nem tudni, meddig maradhat még fenn a dolláralapú rendszer.

„Nagyon sokan temetik a dollárt. De egyelőre a dollár éppen erősödik, a dollár köszöni szépen jó bőrben van. Vagy ez csak a látszat?” – feszegette tovább a kérdést Lánczi Tamás.

„Valószínűleg arra gondolt Lagarde asszony, hogy

a dollárrendszer mögül már elment a gazdasági erő, ezért nem feltétlenül van már szükség a dollárra”

– magyarázta az elemző.

„Amikor az ukrán gabonáról beszélünk, ukrán mezőgazdasági termékekről, azok ukrán termékek vagy amerikaiak?” – feszegette az ukrán gabonadömping kapcsán a kérdést Lánczi Tamás, aki rámutatott, hogy olyan nagy amerikai cégek szereztek területeket Ukrajnában, mint a Monsanto.

„Manapság nem is olyan könnyű megválaszolni, hogy hol kezdődik az amerikai gazdaság, és hol végződik az ukrán”

– utalt az összefonódásra az elemző, aki hangsúlyozta, hogy az EU arra számított, hogy a búza ára annyira meg fog emelkedni, hogy az egész dél, a harmadik világ nyomást gyakorol majd Oroszországra, hogy engedje ki az ukrán gabonát, de nem így történt, mert a búza ára kétéves mélypontra süllyedt, hiszen a termelők már előre felkészültek a háborús kereslet kielégítésére.

Kiemelt kép forrása: hirado.hu/Horváth Péter Gyula

 

Ajánljuk még