Azt írták: a szerdán megjelent Times Higher Education (THE) rangsorban a győri Széchenyi István Egyetem először szerepel az öt százalékba tartozó „elitkörben”. Tovább javult Magyarország innovációs teljesítménye is a szintén szerdán megjelent Global Innovation Index jelentése szerint.
Az egyik legelismertebb nemzetközi felsőoktatási rangsor a Times Higher Education (THE) 2004 óta jelenik meg, az értékelésnél az egyetemek három kiemelt feladatát veszik figyelembe:
oktatás, kutatás és vállalkozási tevékenység.
A magyar felsőoktatás a tradicionális listavezető nyugat-európai és észak-amerikai intézmények mellett a kiemelkedően teljesítő, a rangsorok módszertanát a felsőoktatási fejlesztési stratégia fókuszába helyező ázsiai egyetemek által is diktált világversenyben állja meg a helyét – közölte a KIM.
A magyar felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem továbbra is a világ legjobb egy százalékában van, a tavalyi évhez képest magasabb pontszámmal a 251-300. hely között végzett. A Debreceni Egyetem 400 helyet javítva a 601-800. kategóriába lépett előre.
A világranglistára felkerült továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, valamint az idei évben először a győri Széchenyi István Egyetem is – ismertették.
Idézték a közleményben Phil Batyt, a THE globális ügyekért felelős vezetőjét, aki úgy fogalmazott: „Lenyűgöző volt látni, hogy Magyarország idővel megerősítette pozícióját a Times Higher Education World University Rankings rangsorában.”
A THE rangsor csak a kutatásintenzív és globálisan orientált egyetemeknek nyitott – tette hozzá –, és a világ legátfogóbb, legkiegyensúlyozottabb és legszigorúbb teljesítményértékelési rendszere, amely 17 teljesítménymutatót alkalmaz.
Magyarország folyamatosan növelte részvételét a rangsorban, a 2018-as 7 egyetemről mára 11-re, és a fokozódó globális versenyben idén – a tavalyi kettőről idén háromra – a világ exkluzív, ezres toplistáján – mondta.
Phil Baty külön gratulált a Debreceni Egyetemnek azért, hogy idén két sávot javítva a legjobb 800 közé került a rangsorban, valamint a Széchenyi István Egyetemnek, hogy először szerepel a világranglistán.
A tárca tájékoztatása szerint a szintén szerdán megjelent Global Innovation Index 2023 világranglistán Magyarország egy helyezést lépett előre az innovációs teljesítmény szempontjából, így – e tekintetben – a 33. helyet foglalja el a 132 ország eredményeit összesítő rangsorban. A Global Innovation Index hét fő „teljesítménypillére” tekintetében Magyarország négy esetben is javított helyezésén az előző évi adatokhoz képest.
Magyarország teljesítménye a „Tudás- és technológiaeredmények” pillér esetében a 26. helyen van, míg az „Üzleti kifinomultság” pillér esetében az EU-átlag feletti, 30. helyezést jelent.
Megemlítették a közleményben, hogy Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Facebook-oldalán közzétett videóban arra hívta fel a figyelmet: a Széchenyi István Egyetem előrelépésével a két legnagyobb rangsorban „immár 12 egyetemünk szerepel a legjobb öt százalékban a világ harmincezer intézménye közül”.
Nemcsak a magyar egyetemek erősödnek, hanem Magyarország innovációs teljesítménye is, ami azt jelenti, hogy Magyarország „az innovációs ráfordítások szintjéhez képest több innovációs eredményt állít elő, szolgálva ezzel a magyar gazdaság versenyképességének erősödését” – hangsúlyozta az államtitkár a KIM közleménye szerint.