Aktuális

Egy fegyveres túszejtő több embert megölt az Egyesült Államokban

Áder János: A fenntarthatóság az, amikor csak annyit veszünk el a természettől, amit az pótolni tud

A fenntarthatóság az, amikor csak annyit veszünk el a természettől, amit az pótolni tud, vagy úgy élünk, hogy a jövő generációk szükségleteinek kielégítésére is legyen elegendő erőforrás – mondta Magyarország korábbi köztársasági elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója és kuratóriumi elnöke kedden, a Kossuth rádió Jó Reggelt, Magyarország! című műsorában.

A beszélgetés alább hallgatható meg.

Interjú

 

Áder János a Hungexpo területén szerdán kezdődő Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó és Élményprogram rendezvénnyel kapcsolatban elmondta: két éve rendezték meg az első expót, mert rájöttek, hogy „nem szabad csak a vízről és csak a klímaválságról beszélni”, mert ennél több részből álló problémahalmazról van szó, például a biodiverzitás megszűnéséről, a talaj kimerüléséről, az elsivatagosodásról és az aszályokról.

Kapcsolódó tartalom

Az idei kiállítás három lábon áll: az első, egy klasszikus kiállítás 140 magyar cég részvételével, amelyek különböző problémákra keresik a megoldásokat, a második a Your Planet című kiállítás, ahol megmutatják, mi az a problémahalmaz, ami körülvesz mindenkit, a harmadik pedig a Heroes of the future, amely a fiataloknak szól és videójáték, élményszínház, kalandpark és szabadulószoba keveréke, ahol színészekkel, forgatókönyv alapján tudnak végig menni egy pályán és szembesülhetnek a jövőjüket érintő legfontosabb kérdésekkel.

A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a kiállítás fő témája a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, ezek mellett a víz- és szennyvízkezelés, az energetika, az energiahatékonyság, az okosvárosok, a hulladékgazdálkodás és a körforgásos gazdaság is komoly szerepet kap.

Áder János a mezőgazdaság kapcsán megjegyezte: nagy probléma az egész világon, hogy kizsigerelik a termőföldet, és a helytelen gazdálkodás miatt egyre több termőterület vész el víz- és szélerózió formájában. Mint elmondta, azzal a gazdálkodási móddal, amit ma a gazdák folytatnak, a talaj felső 20-25 centiméteres része egy idő után „szinte homokozó” lesz, nem lesz vízvisszatartó képessége, alatta pedig egy nagyon kemény réteg, az „eketalp” jön létre. Rámutatott, hogy ezen változtatni a géppark lecserélésével lehetne, amihez komoly források kellenének, ezért a gépek átalakítása lehet egy reális cél.

Kapcsolódó tartalom

Megemlítette, hogy egy centiméter humusz képződése 300-500 évig tart, ennek pótlása igen hosszú idő, de a talajminőség is probléma az intenzív gazdálkodás, az egyre kevesebb szerves trágya és a növekvő műtrágya felhasználás miatt. A megoldás az organikus úton való tápanyagpótlás, amit az expón több kiállító is bemutat, hogyan lehet a szokásos biológiai időnél gyorsabban, nagy mennyiségben talajminőséget javító készítményeket előállítani.

Áder János a körforgásos gazdaság témájához kapcsolódva kijelentette, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult „dobd el kultúra” – vagyis kitermelik, rövid ideig használják, majd kidobják -, nem tartható fenn, át kell térni a használt termékek jelentős újrahasznosítására. Jó példaként említette, hogy a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) rendszerében január elsejétől újra visszaváltható lesz mindenféle üvegpalack, illetve a PET-palackok és az alumíniumdobozok is, hiszen ezek újrahasznosítva, jelentős százalékban visszakerülnek a gazdaságba, és így kevesebb energia felhasználásával készülnek csak új palackok.

Ajánljuk még