Hagyományosan Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parlament jelenleg 18 törvényjavaslatról készül dönteni.
Ezek között azonban a Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyásáról szóló előterjesztés továbbra sem szerepel. A kormánypárti képviselők már a tavaszi ülésszak előtt is megosztottak voltak a kérdésben. A skandináv ország ugyanis
folyamatosan megkérdőjelezi a magyarországi demokráciát.
Az együttműködés jeleként márciusban magyar kormánypárti képviselőkből álló küldöttség járt Stockholmban, hogy javítson a két ország kapcsolatán.
Aztán leadták a svéd közszolgálati televízióban a Magyarországról szóló videót, ami mindent felülírt. Ebben a kimondottan gyerekeknek készült, oktatási célokat szolgáló összeállításban az alkotók
diktatúrának állítják be Magyarországot.
A svéd gyerekek a Soros György által támogatott, baloldali és kormányellenes Gulyás Mártontól megtudhatják, hogy Magyarországon 2010 óta gyakorlatilag megszűnt a demokrácia. A Partizán szerkesztője arról is tájékoztatja a svéd fialatokat, hogy Magyarországon nincs joguk az embereknek, hogy
bármivel szemben ellenvéleményt fogalmazzanak meg.
A kormánypártok magyarázatot várnak a svédektől arra, hogyan gondolták azt, amit a filmben Magyarországról terjesztenek – jelentette ki Kocsis Máté, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője az esztergomi kihelyezett frakcióülésen.
„Azon túl, hogy döbbenetes hazugságok hangzanak el a filmben, azon túl, hogy a műsort az egyik legismertebb baloldali aktivistával, Gulyás Mártonnal készítették és elfelejtették tájékoztatni a nézőket, hogy tulajdonképpen a jelenlegi kormánypártok politikai ellenfelei szólalnak meg benne, azon túl teljesen értetlenül állunk az előtt, hogy a svédek ezután hogyan gondolhatják, hogy a magyar parlament és a két frakció lelkesen támogatja majd az ilyen akcióik után a svéd NATO-csatlakozást” – fogalmazott Kocsis Máté, majd hozzátette: a kormány egyelőre
nem tud támogató döntést hozni a svédek NATO-csatlakozásáról.
„A svédeknek annak ellenére, hogy a szólásszabadság élharcosai, gesztust kellene tenni Magyarország felé” – mondta Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője az M1-en.
Az elemző szerint ha a magyar fél ennek ellenére zöld utat adna, akkor a kölcsönös tisztelet egyoldalú maradna a két ország között, a másik fél pedig olyan dolgokat is megengedne magának, amit korábban nem.
Kiemelt kép: Képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén az őszi ülésszak nyitónapján, 2022. szeptember 26-án (Forrás: MTI/Máthé Zoltán)