Megemlékezés

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a közelmúltban elhunyt korábbi országgyűlési képviselőkről, Füzessy Tiborról (KDNP, független), Puha Sándorról (SZDSZ), Kárpáti Zsuzsáról (MSZP), Buzás Sándorról (MSZP), Hanó Miklósról (FKGP, Fidesz), Daróczy Zoltánról (MSZP) és Polonyi Kornélról (Fidesz).

A képviselők néma felállással tisztelegtek az elhunytak emléke előtt.

Orbán Viktor: Ősszel Magyarország ellenfelei egyszerre lépnek fel a követeléseikkel

Ősszel Magyarország ellenfelei – a Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták – várhatóan egyszerre lépnek fel a követeléseikkel, de ezeket nem fogadhatjuk el, mert nem akarunk visszamenni oda, ahová terelni akarnak bennünket, a Gyurcsány-korszakba – jelentette ki Orbán Viktor napirend előtt.

Magyarország politikailag elég stabil, gazdasága pedig elég erős, hogy letörje az inflációt, megvédje a nyugdíjakat, a fizetéseket és a munkahelyeket, és a következő évben ismét jelentős gazdasági növekedést érjen el – közölte a miniszterelnök, hangsúlyozva: megszorításról szó sem lehet.

A kormányfő kifejtette: sikeresen megrendezték Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét, a budapesti atlétikai világbajnokságot. Hozzátette: a világbajnokság a kiadásokat kétszeresen meghaladó bevételt termelt a magyar gazdaságnak.

Azt is mondta: a kormány egyik kiemelkedő vállalása, hogy az energetikai világpiac felfordulása ellenére fenntartják Magyarország energiabiztonságát, sőt ebben a zavaros helyzetben is felépítjük a függetlenségünket garantáló energiagazdaságunkat. Ezért a nyáron energetikai együttműködést hoztak létre Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral, mindhárom országgal megállapodásokat kötöttek – fűzte hozzá.

Jobbik: Eső után köpönyeg

Eső után köpönyeg – mondta Lukács László György (Jobbik) a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva azokra az intézkedésekről, amelyeket a kormány az energetika terén tett. Kijelentette: az ország minden értelemben kiszolgáltatott helyzetbe került egy nagyhatalommal szemben.

Sérelmezte, hogy a napelemeseket érintő szabályok „napról napra változnak”, szerinte az sem járható út, hogy a kormányhoz közelálló nemzeti oligarchák „kopasztják az embereket” rendszerhasználati díj címén, hogy a bevételből luxusjachtot vegyenek.

„Ha valami ilyen lassan hat, akkor a gyógyítót kuruzslással vádolják” – jelentette ki a miniszterelnök azon korábbi kijelentésére, hogy az infláció ellen már beadták a vakcinát. Választ várt arra a kérdésre: visszatérnek-e a „kommunista” ársapkák és lesz-e megint olyan, hogy nincs a polcokon tej vagy cukor.

Orosz háborús inflációnak nevezte az inflációt, mondván, az az oroszok barátait érinti. Az élelmiszerek terén Magyarország mellett leginkább Törökországot vagy Szerbiát – mondta. „Önök miatt élünk rosszabbul” – mondta, bírálva a kormány oroszbarát politikáját.

Kijelentette azt is: nemcsak békére, igazságos békére van szükség. Azt is mondta: az országnak nincs szüksége bevándorlókra, így arra a mintegy félmillió „migránsmunkásra” sem, akik a kormányoldal törvénymódosítása által érkezhetnek az országba novembertől.

Az LMP nemzeti konszenzust sürget a fontosabb ügyekben

Ungár Péter (LMP) nemzeti konszenzust sürgetett egyes geopolitikai kérdésekben. Támogatta, hogy a kormány kiáll a kárpátaljai magyarok mellett és egyetértett, a kormány békét sürgető álláspontjával is. Közölte, a magyaroknak az az érdeke, hogy Oroszország elveszítse a háborút, mert ha nem így történik, akkor az orosz birodalom Magyarország határára érkezik, ez pedig ellentétes a magyar érdekekkel.

Elmondta, nem támogatják, hogy az EU-ban elvegyék a kis országoktól a vétó lehetőségét. Ugyanakkor azt kérte a kormányfőtől, hogy a német hegemóniával folytatott küzdelmét a gazdasági kérdésekre is terjessze ki, a német autógyárakkal szemben is folytassa. Fontosnak nevezte és támogatta, hogy Magyarország továbbra is tiltsa az ukrán gabona behozatalát.

Magyarországnak fontosabb a NATO bővítése annál, mint hogy egy svéd televízió milyen véleménnyel van a miniszterelnökről – mondta, majd azt firtatta, milyen előnye származik Finnország és Svédország csatlakozásának késleltetéséből Magyarországnak.

Ungár Péter azt is tudakolta, hogy a kormány miért tesz fel minden egyes zsetont a republikánusokra?

Vitatta a miniszterelnök azon kijelentését, miszerint Magyarország klímabajnok. Kifejtette: az országban 2013 óta minden évben nőtt a szén-dioxid-kibocsátás a koronavírus-járványig, betiltották és jelenleg is tiltják a szélenergiát, a magyar vizet pedig most adják oda a magyar termőfölddel együtt a kínai és német nagytőkének.

Mi Hazánk: A kormány ne hajtson végre lakosságcserét!

Dúró Dóra (Mi Hazánk) radikális változást sürgetett a családpolitikában, mert szerinte a 2010-ben meghatározott súlypontok ma már helytelenek. Kiemelte: 1990-ben Magyarországon a 30 éves nőknek mindössze 13 százaléka volt gyermektelen, most viszont ez az arány már 56 százalék. Egy szja-kedvezmény kevés lesz ahhoz, hogy ezen változtatni tudjunk – jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra: 1956 óta nem szenvedett el Magyarország akkora népességcsökkenést, mint 2022-ben, amikor 90 ezerrel csökkent a lakosság. Ebből 50 ezren elhagyták Magyarországot, miközben a kormány 500 ezer vendégmunkás betelepítését tervezi Magyarországra tíz éven belül. Arra szólította fel a miniszterelnököt, „ne hajtsanak végre lakosságcserét, mert akkor Magyarország egy másik ország lesz”.

Hangsúlyozta: a KSH előrejelzései szerint 2050-ben 8,5 millióan laknak majd Magyarországon, a lakosság 40 százaléka lesz eltartott, és ha vendégmunkások betelepítését valóban végrehajtják, akkor a lakosság nagyjából 15 százaléka idegen kultúrából fog érkezni.

Dúró Dóra arra is felszólította a kormányfőt, hogy a magyarok egészségügyi adatait semmilyen – pláne nem a „big pharma” által nyíltan pénzelt – nemzetközi szervezetnek, ne adja ki a kormány.

A Mi Hazánk képviselője az Egészségügyi Világszervezet főigazgatóját, Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt „etióp marxista terroristának” nevezte, és azt állította, a WHO arra készül, hogy felülbírálhassa a szuverén nemzetek egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos döntéseit.

Arra is kitért: a globalistákkal való szembenállás mellett az élelmiszer-önrendelkezésre való áttérés is rendkívül fontos ahhoz, hogy meg lehessen védeni Magyarország szuverenitását, illetve Szlovákiához hasonlóan Magyarországon is szükség van arra, hogy a készpénzhasználat jogát az alaptörvényben védjék meg.

MSZP: Az emberek megélhetéséről nem beszélt a kormányfő

Tóth Bertalan (MSZP) hiányolta a miniszterelnök felszólalásából az emberek megélhetését érintő kérdéseket.

Külpolitikai kérdésekről szólva azt mondta: szövetségeseinket kioktatja a kormány, keresztbe tesznek nekik, míg „keleti diktátorokkal barátkoznak”. Feltette a kérdést: változott-e a kormány álláspontja Svédország NATO-csatlakozását érintően. Szerinte „ez a tizenöt hónapja tartó fideszes kutyakomédia már nagyon ciki”.

Úgy folytatta: a gazdaság egy éve recesszióban van, a drágulás pedig Magyarországon a legmagasabb. Megszorításokat vezetett be a kormány és továbbiakat készít elő, emellett beruházásokat állított le.

Szerinte ugyanakkor a rekordmagas inflációt a Fidesz okozta, ahogy a mostani válságért is ez a rezsim okolható. Miattuk drága az üzemanyag, romlik az egészségügy, kevesebb a posta vagy omlik össze a szociális ellátás – mondta.

A megoldás az uniós források hazahozatala lenne, amelynek feltétele, hogy ne lopják el a pénzt, hagyják békén a bíróságokat és az egyetemeket is – hangsúlyozta. Biztos megélhetésre van szükség, ehhez emelni kell a legkisebb jövedelmeket – fűzte hozzá.

Párbeszéd: Versenyképességi fordulatra van szükség

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt: Európában még mindig nálunk a legmagasabb az infláció, amely felfalt minden béremelést, minden növekedést és minden tartalékot.

Az inflációt a szegények adójának nevezte, és azt mondta: nem elég, hogy Magyarországon van a legnagyobb, 27 százalékos áfakulcs, az inflációval még rátettek egy 25 százalékos adót a szegényeknek. Az ellenzéki politikus szerint versenyképességi fordulatra van szükség, amely ez nem jelent mást, mint azt, hogy az oktatásra és az egészségügyre kell költeni.

Szabó Tímea szerint azért van a béka feneke alatt a magyar versenyképesség, mert a humán tőkére semmit nem fordít a kormány. Húszezer pedagógus hiányzik a rendszerből – tette hozzá. Jelezte: kevesebbe került volna az összes pedagógus 45 százalékos béremelése, mint amennyit fizettek nemzeti büdzséből az atlétikai vb-re. „Keményebben fogalmazva ez mondjuk hazaárulás, de minimum egy „Mekk mester kormányzás” – jelentette ki Szabó Tímea.

Azt mondta: az akkumulátorgyárak idehozzák a legszennyezőbb, legmérgezőbb iparágat Európában. Pártjuk visszautasítja a jövőt elherdáló politikát és felszólítja a kormányt arra, hogy álljon el azt országot kiárusító stratégiától – hangsúlyozta.

Momentum: Végre a magyar emberek bajaival kellene foglalkozni

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a kormánynak a brüsszelezés, a sorosozás és a genderezés helyett végre a magyar emberek érdemi bajaival kellene foglalkoznia.

Szerinte a kormány mindenről hazudik az embereknek, ennek az az ára, hogy az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az infláció, hogy 2022 óta ötven megszorítást vezettek be, a választások óta pedig hússzor emeltek adó. Közölte, a kormány további megszorításokat tervez, pedig a magyarok nem tudnak több adót fizetni.

Közölte, egyes családoknak nincs mitől félnie, Orbán Viktor családjának nem kell aggódnia, mert a miniszterelnök ötmillió forintra emelte a saját fizetését.

Elmondta, tragédia, hogy a kormány nem tudja, hogyan állítsa meg a rossz kormányzás okozta megélhetési válságot. Kijelentette, a Momentum szerint emberközpontú gazdaságra, esélyteremtő oktatásra, klímabiztonságra és európai elköteleződésre van szükség, ez Magyarország útja.

Akkumulátorgyárak építése helyett szoftverfejlesztők és informatikusok képzését sürgette. Ne a munka léte, hanem annak eredménye és az emberek megbecsülése számítson – javasolta, kezdeményezve, hogy olyan vállalatokat telepítsenek be, amelyek jól fizető munkahelyeket teremtenek. Az új munkahelyek száma helyett a kifizetett munkabértömeghez és juttatásokhoz kell kötni az állami támogatását – fejtette ki.

KDNP: Kulcsfontosságú a keleti nyitás elindítása

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője napirend előtt kulcsfontosságú lépésének nevezte a külpolitika váltását, a keleti nyitás elindítását. Meglátása szerint ez a lépés jelentősen növelte Magyarország mozgásterét, és segít biztosítani az ország energiaellátását. Kiemelte: a KDNP nagyra értékeli a kormány gazdaságpolitikai helytállását a rendkívül nehéz nemzetközi környezetben.

Egy olyan Európában kell helytállnunk, amely az indulásakor magáénak vallott és évtizedeken keresztül sikerre vitt kereszténydemokrata értékeket lassan feladni kényszerül. Ebben a „brüsszeli forgatagban” kell a magyar kormánynak stabil értékrenddel kiállni a magyar érdekek és a keresztény értékek mellett.

Simicskó István jelezte, a KDNP szerint a kormány a háború kérdésében is helyesen jár el, hiszen mindvégig a béke pártján állt, az azonnali fegyverszünetet és a béketárgyalások megkezdését sürgetve.

Kitért arra is, a migráció kérdésében a KDNP szintén támogatja a kormányt, hogy továbbra se fogadja el a Brüsszelben akart migránsgettókat, keményen és határozottan álljon ki a migrációs nyomással és a brüsszeli bürokraták buta döntésével szemben. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: pártja számára a legfontosabb a magyar családok további védelme.

Hozzátette: arra biztatják a kormányt, hogy továbbra is tartsák fenn a családok támogatásának rendszerét, az otthonteremtési támogatást, a gyermekvállalási támogatásokat és a családok védelmét tekintse a biztonságpolitika, az energiabiztonság és a gazdaságpolitika mellett a legfontosabb célkitűzésének.

A DK szerint új kormányra van szükség, szociáldemokrata kormányra, Dobrev Klára kormányára. Más politika kell és más kormány – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc (DK) a miniszterelnöknek adott válaszában.

Bírálta a kormány Európa és a vele egyet nem értők ellen folytatott „háborúját”. Azt mondta: ez a háború nem igazolható, hiszen célja nem a nemzet felemelése, hanem a kormány hatalmi rendszerének megerősítése.

Gyurcsány Ferenc ezen háború eszközeit is tisztességtelennek nevezte, mondván, az emberek pénzét használják, „ellopják”, valamint hazugságból és erőszakból ötvözött fegyvereket használnak. A háború ráadásul nem hozott több megbecsülést sem az országnak, sőt inkább olyanoktól távolította el az országot, akikkel közös a történelmi sorsunk – jelentette ki.

Sorolta a problémákat: a diákok teljesítménye romlik, a tanárok a megbecsülés hiányától szenvednek. Magyarországot számos téren megelőzték olyan országok, amelyek korábban mögöttünk kullogtak. Az emberek nem élnek jobban, a forint értéke romlik – mondta. „Rosszabbul élünk, mint egy éve” – jelentette ki.

Fidesz: Emlékszünk a Gyurcsány-korszakra, és nem kérünk belőle

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a DK frakcióvezetőjének felszólalására és az ellenzéki párt új szlogenjére úgy reagált: emlékszik még, hogy a haza a Gyurcsány-kormányok alatt annyira vigyázott a magyarokra, hogy elvette a 13. havi bérüket, a 13. havi nyugdíjat, a csőd szélére sodorta az országot, az összes családtámogatási formát elvette, és ha mindez nem tetszett, akkor még ki is lőtték a szemünket.

„Emlékszünk, elnök úr, nem kérünk abból a hazából” – jelentette ki. Arra, hogy a DK szerint ők hazahoznák az uniós forrásokat, úgy reagált: Gyurcsány Ferenc ezzel elismerte, hogy a brüsszeli elit politikai nyomásgyakorlásra és zsarolásra használja a források visszatartását. Szégyen, hogy ebben vesz részt a DK a saját hazája ellen – jegyezte meg.

A svéd NATO-csatlakozással kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője leszögezte: szeretnének egy konszolidált viszonyt, de ez úgy nem megy, hogy a „svédek folyamatosan köpnek egyet Magyarország felé”. Hangsúlyozta: azt kérik a svéd politikai elittől, hogyha ha együtt kívánnak működni a NATO-csatlakozás kapcsán, akkor ne ellenségként, hanem partnerként tekintsenek Magyarországra.

Orbán Viktor: Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot

Orbán Viktor miniszterelnök viszonválaszában Gyurcsány Ferenc (DK) felszólalására reagálva közölte: tévedés, hogy Magyarország bárki ellen háborút folytatna, leginkább a nemzeti együttműködés rendszerét próbálják megteremteni Magyarországon és Magyarország körül is.  Közölte: közelebb jutottak az erős Magyarországhoz ahhoz képest, amilyen állapotban az ország Gyurcsány Ferenc kormányzása idején volt.

Elmondta, Magyarország nem kér abból a házastársi tervből, hogy visszahozzák a Gyurcsány-korszakot, legfeljebb most nem a férj nevén. Magyarország nem szeretne újabb Gyurcsány-korszakot, „akárhogy is hívják”. Magyarország nem kér újra abból a korszakból, amiből csak hosszú évek verejtékes munkájával tudta kiküzdeni magát.

Ismerethiányosnak tartotta a Jobbik frakcióvezetőjét Magyarország energiafüggetlenségével kapcsolatban. Elmondta:

2010-ben csak két interkonnektor volt, a háború kitörésekor viszont már hat, így hat alternatív forrásból is energiához tud jutni Magyarország.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy nem az a vita tárgya, milyen béke legyen az orosz-ukrán háborúban, az a második lépés. Az első lépést úgy hívják, tűzszünet.

Azt kérdezte az ellenzéki képviselőktől, miért propagálják folyamatosan százezerszámra vendégmunkások behozatalát. Hozzátette: tartsák hatályban azt a törvényt, hogy csak annyi vendégmunkás jöhet be az országba, amennyi betöltetlen álláshely van.

Az LMP frakcióvezetőjének azt mondta, nemzeti konszenzus geopolitikai kérdésekben nagyon nehéz, de nem zárkózik el előtte. Elmondta, a nyugati világban a külpolitikát ideológiai alapokra, értékekre helyezték, az európai értékek a háború, a gender és a migráció támogatásáról szólnak.

Magyarország a háborúval szemben a békét, a genderrel szemben a hagyományos családmodellt támogatja és a migrációt rossz dolognak tartja – mondta.

A kormányfő szerint a háború végeredménye nem kívánságműsor és szamárságnak nevezte, hogy Oroszország katonai erővel eljut Magyarország keleti határáig. Úgy fogalmazott, nincs olyan forgatókönyv, amely odavezetne, hogy Magyarországnak és Oroszországnak újra közös határa legyen, mert Magyarország a NATO tagja.

Svédország NATO-tagságáról azt mondta, az nem érdekli a kormányt, milyen filmeket készítenek, de az igen, mit tanítanak a svéd gyerekeknek az iskolában Magyarországról, ugyanis az az állami politika kérdése.

Úgy értékelte, nem sürgeti semmi Magyarországot a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásával kapcsolatban. Svédország biztonságát semmi sem fenyegeti, a svéd-magyar kapcsolatoknak egyetlen stratégiai eleme sincs, ami sérülést szenvedne, hogy ha Magyarország kiköveteli magának a tiszteletet Svédországtól és csak utána hajlandó támogató döntést hozni – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint az amerikai kapcsolatok miatt nem a kormánypártoknak, hanem az ellenzéknek kellene magyarázkodnia. Az amerikai kormány pénzt adott a magyar ellenzéki pártoknak, hogy kormányra kerüljenek – hangsúlyozta, hozzátéve, a magyar külpolitika kész az együttműködésre a mindenkori amerikai adminisztrációval függetlenül annak pártállásától.

A családtámogatásokról szólva azt mondta, nem lesz olyan pillanat, amikor a csok megszűnik és nem lép a helyére valamilyen más támogatási forma. Jelezte, a falusi csok megmarad, megemelik az értékhatárát, a városi csok azonban már nem elegendő, új dolgot kell indítani és januártól el is indítják.

A szocialista frakcióvezető szavaira reagálva szólt arról, hogy nő a dolgozó emberek száma és azért küzdenek, hogy év végére a reálbérek éves összevetésben ne csökkenjenek, 2024-ben pedig jobban nőjenek, mint az infláció. Jelezte azt is, hogy a nyugdíjasoknak oda fogják adni azt az összeget, ami az infláció mellett a megélhetésükhöz szükséges.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban azt kérte az ellenzéki képviselőktől, legalább a tanárok béremelését támogassák. A tanárok fogják ellopni azt a pénzt, amit Brüsszelből oda kellene adni a tanároknak? – firtatta.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy ma Magyarországon 140 ezer ember dolgozik a járműiparban, így nagyjából ötszázezer ember megélhetése függ ettől.

2035 után a jelenleg Magyarországon működő autógyárak nem működhetnek, ezért technológiaváltásra van szükség – mondta. Hozzátette: ha lesz akkumulátorgyár az autógyár mellett, akkor lesz autógyári munka.

Akik az akkumulátorgyárak ellen érvelnek, a mai gépjárműgyártó kapacitás ellen érvelnek – mutatott rá. Orbán Viktor közölte, Magyarországnak az az érdeke, hogy legszigorúbb környezetvédelmi szabályok betartásával, a lakosság minden félelmére higgadt, nyugodt választ adva megmentse a gépipari kapacitásokat, amelyek révén ma az emberek a kenyerüket keresik.

A miniszterelnök elmondta: ha szükség van rá, a vízmennyiséget a csatornarendszeren keresztül bárhova el lehet vinni. Magyarország ma nem szenved semmilyen vízhiányban és hogyha az igény nő, akkor képes a növekvő igényt kielégíteni – mondta, hozzátéve, a Duna vízhozama öt másodperc alatt többet hoz, mint egy akkumulátorgyár egész éves szükséglete.

Semmilyen szempont nem támasztja alá, hogy Európa legmodernebb technológiáját Magyarországon ne honosítsák meg – jelentette ki. A Momentum frakcióvezetőjének felszólalására azt mondta, úgy látta, az ő hozzászólása reménytelen küzdelem az értelemmel, és ezzel nem tud mit kezdeni, szurkol neki.

LMP: Többet ér a magyar víz és a magyar termőföld, mint 0,5 százalék GDP-növekedés

Ungár Péter (LMP) azt mondta: pártjuk szerint a GDP fetisizálása nem jó, többet ér a magyar víz és a magyar termőföld, mint 0,5 százalék GDP-növekedés. A miniszterelnök által ismertetett gazdasági modellt Ungár Péter úgy értelmezte: mindent meg kell tenni azért, hogy a külföldi nagytőke Magyarországra jöjjön, itt maradjon és ne menjen el.

Az akkumulátorgyárak építése azért történik, hogy a német autóipar itt maradjon – fogalmazott. Hozzátette: nem értenek egyet azzal, hogy az elektromobilitási átállást Európában úgy kell levezetni, hogy a magországok leggazdagabb emberei lecseréljék az Audijukat elektromosra és ennek a szennyezését Magyarországon kell elszenvedni.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta:

a kormány a kezdetektől azt mondja, hogy Magyarországon a legszigorúbb környezetvédelmi, építési, munkavédelmi szabályokat kell betartani minden beruházónak.

Hangsúlyozta: Európában nagy verseny folyik azért, hogy a technológiai váltásban mindenki részt tudjon venni. Több százezer magyar család jövőjéről van szó, akik a szektorban dolgoznak. Jelezte: Csehország és Románia is ösztönzi az akkumulátorgyártást, Európa legnagyobb akkumulátorgyára Lengyelországban van.

Mi Hazánk: 2025 végéig tartson a napelemrendszerek engedélyének érvényességi ideje

Apáti István (Mi Hazánk) felszólalásában örvendetesnek nevezte: már esély mutatkozik arra, hogy a háztartási napelemrendszerek üzemeltetői legalább tíz évre megtarthatják az éves elszámolást.

Pártjuk korábban arra biztatta a több mint kétszázezer tulajdonost, akik több mint kétezer megawattnyi kapacitással rendelkeznek, hogy tömörüljenek pertársaságba és pereljék be a magyar államot, mert amikor ők szerződést kötöttek, nem volt szó arról, hogy elveszik az éves elszámolás lehetőségét.

A Mi Hazánk azt javasolja a kormánynak: jogszabályban rögzítsék azt, hogy valamennyi, 2023. szeptember 7-éig benyújtott kérelem alapján megadott engedély érvényességi ideje 2025. december 31-éig tartson – mondta Apáti István.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában szólt a napelemkapacitás és a napenergia kiemelkedő térnyeréséről.

Ismertette:

csak tavaly 1500 megawattal nőttek a kapacitások, a felülvizsgált nemzeti energia és klímaterv pedig 2030-ra már 12 ezer megawatt naperőművi kapacitással számol.

Ez azt mutatja, hogy a kormány a jövőben is elkötelezett a napenergia térnyerésével kapcsolatban. Megjegyezte: brüsszeli elvárás, hogy januártól vezessék be a bruttó elszámolást.

Az elmúlt időszakban a kormány azon dolgozott, hogy előnyösebb helyzet alakuljon ki, és a szabályozás módosítása szerint a kedvezőbb, éves szaldóelszámolást alkalmazzák tíz éven át a már üzemelők mellett azokra a háztartási erőművekre is, amelyek működtetői szeptember 7-ig jelezték fejlesztési igényüket.

Párbeszéd: Zöld Magyarországot és zöld Európát!

Tordai Bence (Párbeszéd) azt ígérte, hogy a Párbeszéd a következő parlamenti szezonban is az igazságos és fenntartható zöld jövőképet jeleníti meg az Országgyűlésben, annál is inkább, mert egy friss közvéleménykutatásból kiderült, hogy a választók negyede, 2 millió ember zöld értékrendű polgárnak vallja magát.

Zöld Magyarországot és zöld Európát akarunk, ezt fogjuk képviselni Karácsony Gergely vezetésével az önkormányzati választásra és Jávor Benedek vezetésével az európai parlamenti választásra készülve – jelentette ki.

Úgy vélte: a kormány nem képes kezelni a gazdasági, a megélhetési, az ökológiai és a klímaválságot és szembe megy mindennel, amit a Párbeszéd a fenntartható, válságálló társdadalommal kapcsolatban gondol, ezért a kormány kritikája nem lehet mérsékelten ellenzéki.

Az akkugyárak telepítése ellen érvelt, hangsúlyozva, hogy a Párbeszéd nem az üres növekedésben, hanem az intenzív fejlődésben hisz. Inkább legyen egy tudatosan vállalt „nemnövekedés”, egy fenntartható visszavonulás, és egy igazságos elosztás – mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált:

nem ért egyet azokkal a felvetésekkel, hogy a GDP-növekedés már nem számít, hiszen nagyon sok magyar ember számára ez jelenti a bérek növekedésének lehetőségét.

Ezt pedig úgy kell elérni, hogy közben megvédjük a természeti örökséget is – tette hozzá.

Az akkumulátorgyárakról és az autógyárakról szólva felvetette: hogy ha Németországban jó ez a technológia, akkor a Párbeszédnek miért nem jó, és mit javasol ehelyett, mivel pótolná ezeket a munkahelyeket és a kieső fizetéseket.

A baloldal finanszírozási ügyével kapcsolatban arra szólította fel Karácsony Gergely főpolgármestert, a Párbeszéd politikusát, hogy adjon részletes tájékoztatást arról, honnan érkeztek a külföldi pénzek, kik a megbízók és mire kérték. Kijelentette: ez nemzetbiztonsági ügy, és ahogy a kormány a határzárat is felhúzta, úgy fog „tűzfalat építeni a magyar politika és a külföldi befolyásszerző kísérletek közé”.

Jobbik: Magyar adófizetők pénzéből csak magyarok által betöltött munkahelyek létrehozását lehessen támogatni!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend előtti felszólalásában azt kifogásolta, hogy miközben vendégmunkások tízezrei, százezrei érkeznek „áramvonalassá tett úton” Magyarországra, tavaly több mint 280 ezer álláskereső volt Magyarországon, Európa legszűkmarkúbb álláskeresési rendszerében.

Szorgalmazta, hogy a kormány a vendégmunkások lakhatására és ellátásra fordított pénzt költse a magyar álláskeresők ingyenes átképzésre, valamint a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítására. A Jobbik javasolja a magyar kvótát, amely szerint magyar adófiezetői pénzéből csak olyan munkahelyek létrehozását lehetne támogatni, amelyeket magyar emberek fognak betölteni.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában leszögezte, külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkavállalóval nem tölthető be az adott munkahely. Jelezte, az elmúlt évtizedben számos tanfolyam, tréning igyekezett a munkanélkülieket, a pályakezdőket a munka világába vezetni.

A 2022 decemberétől elérhető vissza nem térítendő támogatásokkal 9 ezer ember munkavállalását tette lehetővé a kormány. 2023 augusztus végéig több mint 950 cég részesült képzési támogatásban, a képzésbe vontak száma meghaladta a 46 ezret, továbbá 26 ezer ember részesült bértámogatásban.

Kitért arra is:

sorozatban hetedik éve többen költöznek haza Magyarországra, mint ahányan kivándorolnak, 2022-ben 24 ezer állampolgár tért vissza az országba.

2010 óta egymillióval növekedett a foglalkoztatottak száma, vendégmunkások alkalmazására kizárólag hiányszakmákban, meghatározott időre, a jogszabályban meghatározott, szigorú feltételek mellett kerülhet sor.

Momentum: Orbán Viktor szerezze meg az uniós forrásokat

Gelencsér Ferenc (Momentum) szerint a kormány és Orbán Viktor felelőssége, hogy Európa legnagyobb drágulásával találja magát szemben a magyar ember. Azt is mondta, szeretné ha Orbán Viktor elismerné a kormány felelősségét a tarthatatlan költségvetési és gazdasági helyzet miatt.

A kormány magyar embereket sújtó intézkedései között említette a kata eltörlését, a városi csok megszüntetését, a jövedéki adó emelését, a gyógyszeradót, a céges adó emeléslét, a vasútvonalak megszűntetését, a védőnői hálózat szétverését, az állami beruházások leállítását. Ezek a magyar nemzet elleni húsbavágó intézkedések voltak – értékelt az ellenzéki politikus.

Hol vannak az EU-s pénzek? – tette fel a kérdést, hozzátéve, nem újabb miniszterrel kellene megoldani a problémát, hiszen az uniós pénzek hazahozatala a miniszterelnök feladata, felelőssége. Meglátása szerint Orbán Viktor nem akarja megszerezni az uniós forrásokat, nem akarja, hogy az ország ezekkel a pénzekkel átlátható módon erősítse meg a kulcságazatait.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy értékelt: a Momentum a tavaszi kordonbontó akciói sikertelensége után más kommunikációs irányt keres.

A „hol vannak az EU-s pénzek?” kérdésre az államtitkár azzal a kérdéssel felelt: „a momentumos politikusok mit nem tettek meg azért, hogy ezek az uniós pénzek ne érkezzenek meg Magyarországra?”.

Szerinte az ellenzéki politikusok reggel, éjjel, meg este próbálják megakadályozni, hogy a magyar pedagógusok bére uniós forrásból is emelkedhessen, hogy magyar kórházakat uniós pénzekből is felújítsanak, hogy új utakat, vasútvonalakat korszerűsítsenek – sorolta.

Rétvári Bence szerint a Momentum politikusai legfeljebb bocsánatot kérhetnek a parlamentben, hogy arra használják uniós parlamenti mandátumukat, hogy megakadályozzák a magyar embereket előbbre jutásukban.

MSZP: Részvétlen világot teremtett a Fidesz

Komjáthi Imre (MSZP) arról beszélt, „egy részvétlen világot teremtett” az elmúlt 13 év kormányzása, „rengeteg a kudarc és az átverés”, „csapágyasra adóztatják az egyszerű, dolgozó magyar embereket”.

Lent kell több pénzt hagyni, az alapokat kell megerősíteni, ha az egész társadalmat akarjuk megemelni – mondta, az alacsonyabb fizetések személyi jövedelemadójának nullára csökkentése mellett érvelve.

Azt hangsúlyozta, egyszerű és a mostaninál igazságosabb adórendszer kell, amelyben a mediánbérig megtartanák, felette fokozatosan kivezetnék az adójóváírást, amivel szerinte 2,3 millió ember járna jobban. Azt sürgette, még az idén nyolc százalékkal emeljék a fizetéseket, benne a minimálbért és a garantált bérminimumot is.

Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, az Országgyűlés „nem kívánságműsor”, majd azt hangsúlyozta,

a minimálbér adóztatásának eltörlése a sávos szja-rendszer visszahozatala, az egyformán adózás elvének sérelme volna, ráadásul szerinte a baloldal nem állna meg egy újabb sávnál.

Felvetette: ebben az esetben „lényegében értelmét veszti” a családi adórendszer, hiszen a nullás kulccsal nem lehet igénybe venni a kedvezményeket.

Ez a jelenlegi kormány elveivel, adópolitikájával, családpolitikájával teljes mértékben ellentétes – fogalmazott Tállai András, hozzátéve, így ezzel „egymillió családtól vonnának el támogatást”, a minimálbér nulla százalékos szja miatt pedig más adónemeket kellene emelni. A jelenlegi adórendszer igenis igazságos és arányos a magyar dolgozók számára – jelentette ki az államtitkár.

KDNP: A családtámogatási lehetőségek bővítése a jövő záloga

A családtámogatási lehetőségek bővítése a jövő záloga – hangsúlyozta napirend előtti felszólalásában Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője.

Európa jövője a családokban és a gyermekekben van – mondta, kiemelve, hogy az ukrajnai háború és az arra adott elhibázott reakciók okozta rendkívül nehéz helyzetben a magyar kormány tovább bővíti a családtámogatási rendszert, amely a gyermekvállalást előnnyé és kiszámíthatóvá tette, Európa legbőségesebb családtámogatási politikáját alakítva ki, 30-nál több támogatástípussal.

Hangsúlyozta: a családok 181 ezer forintot takarítanak meg a rezsicsökkentéssel, 2011 óta 153 ezer gyerekkel született több, emelkedik a gyermekvállalási kedv, mind több az esküvő és kevesebb a válás, „ez a legnagyobb eredmény, amit egy kormány elérhet”. Kiemelte: a kormány a magyar emberek támogatása révén valósíthat meg ilyen sikeres családpolitikát.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára – a téma rendkívüli fontosságát hangsúlyozva – kiemelte:

Magyarország nincs egyedül a demográfiai fordulatot a kormányzás középpontjába helyező gondolkodásban, amit az ötödik alkalommal megrendezett demográfiai csúcs is megmutatott.

Az államtitkár felidézte: a kormányzat szakított a segélyezésre épülő baloldali politikával, amely számos, az első Orbán-kormány által bevezetett támogatást törölt el, vagy nyesett vissza, és a kétkulcsos adórendszerrel azokat büntette, akiknek anyagi helyzete lehetővé tette a gyermekvállalást.

A 2010 előtt történteket „kifejezetten családellenes intézkedéseknek” nevezte, majd arról beszélt, a legenyhébb kifejezéssel élve is hiteltelen és képmutató a baloldal magatartása.

Mi a gondoskodó államban hiszünk – jelentette ki. Félreértés ne essék: a városi csoknak lesz folytatása –közölte Vitályos Eszter, majd azt hangsúlyozta, olyan rendszert kell kialakítani, amely jobban igazodik a piaci körülményekhez.

Fidesz: Tovább nő az illegális migráció veszélye

Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy az orosz-ukrán háború mellett tőlünk délre egy másik veszély fenyegeti Magyarországot: az illegális migráció. Kiemelte: ismét aggasztó mértékben emelkedik az illegális határátlépési kísérletek száma, idén már 120 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a rendőrök és mintegy nyolcszáz embercsempészt fogtak el.

Hozzátette: nagyszámú, agresszív embercsempészek által vezetett csoportok jelentek meg, akik mindenáron be akarnak jutni az Európai Unió területére. Az operatív helyzet jelentősen romlott az elmúlt hónapokban – összegzett, aláhúzva: erőszak és durva agresszió van a határkerítésnél is: azok, akik szolgálatot teljesítenek a határon minden nap közvetlen életveszélyben vannak.

Kitért arra is, hogy Brüsszelben is újra meg újra meg kell küzdeni az illegális migrációval. Továbbra is működik az az abszurd koalíció, ami az embercsempészekből, a fizetett jogvédők csapatából és az unió vezetőinek egy részéből áll – mondta.

Szólt a migránskvótáról, amit korábban már többször megpróbáltak áterőltetni és most újra napirenden van. Közös európai fellépésre lenne szükség, de az Európai Bizottság még mindig a szétosztást erőlteti – közölte.

Megjegyezte: a magyarok többször jelezték, elutasítják a kötelező betelepítéseket. A baloldalt ugyanakkor nem érdekli a magyarok véleménye, a guruló dollárokért cserébe továbbra is migrációpártiak.

Brüsszel és a magyar baloldal továbbra sem megállítani, hanem megszervezni akarja a migrációt. A magyarok számára ez elfogadhatatlan – összegzett, hozzátéve: a frakció javasolja, hogy a kormány kezdeményezzen további határvédelmi intézkedéseket.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára felidézte Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének Lampedusa szigetén tett közelmúltbeli látogatását és az ott általa elmondottakat úgy értékelte: nem azt mondta, hogy meg fogják állítani az illegális migrációt, hanem azt, hogy az a tervük, hogy szétosszák az unió államaiban az illegális migránsokat.Rétvári Bence azt mondta, eldönthetik vagy európai viszonyokat teremtenek Lampedusán, vagy lampedusai viszonyokat teremtenek Európában.

Megpróbálják az illegális migránsokat az érkezésük előtt megállítani, vagy megállíthatatlanul érkeznek majd az unió területére. Kitért a jól kialakult alvilági hálózatra is, amit az EU nem felszámolni akar, hanem biztos piacot akar teremteni azzal, hogy kvóták szerint osztják fel a migránsokat.

A saját kezüket feltéve azt mondják, ahány embert az embercsempészek idehoznak, „csilliárdos összegekért”, annyi be fog jutni az EU területére – fogalmazott. Magyarországot arra köteleznék, hogy az eljárások közel harmadát bonyolítsák le, egy külső határvédelem nélküli Európai Uniót képzelnek el – fejtette ki a parlamenti államtitkár.

Ukrán nemzetiségi szószóló

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy „becsöngettek végre”, és megtörtént az, amire olyan régóta vártak: szeptember 1-én két helyszínen, Budapesten és Nyíregyházán közel száz diákkal megkezdte működését az ukrán nemzetiségi kiegészítő nyelvoktató iskola, ami az első ukrán nemzetiségi önkormányzati fenntartású oktatási intézmény Magyarországon.

A jogszabályok már korábban is adottak voltak, de valami az ukrán nemzetiségi közösségben hiányzott, hogy éljen a törvény adta jogával és elindítsa a folyamatot egy ilyen intézmény működtetésére – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy két év szünet után ismét ülésezett a magyar-ukrán tárcaközi munkacsoport, amelyen az oktatási kérdések szintén kiemelt szerepet kaptak. Az előre mutató tárgyalások a jövő hónapban folytatódnak – jelezte. Szólt arról a több ezer ukrán menekült gyermekről, akik megkezdték tanulmányaikat, és megköszönte a pedagógusoknak és szülőknek, akik a beilleszkedésüket segítik.

Kiállt amellett, hogy legyen mielőbb béke, amihez az orosz agresszor kivonulása szükséges Ukrajna teljes területéről. Magyar Levente, a külgazdasági és külügyi tárca parlamenti államtitkára rámutatott: ezekért a gyermekekért mindent meg kell tenni, akár Magyarországon, akár Európa más tájain vészelik át ezt az időszakot, a lehető legkisebb lemaradással tehessék meg.

Az Ukrajnában fennálló, a magyar kisebbség jogait érintő helyzet megoldatlansága ellenére a magyar kormány nyitottsággal reagált az ukrán közösség megkeresésére, hogy a részbeni ukrán nyelvű oktatás megkezdődhessen hazánkban, és elfogadta az ehhez szükséges kormányrendeletet.

Ennek köszönhető, hogy Budapesten és Nyíregyházán elindult az oktatás. Ha az ukrán nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi a törvényes előírások mentén, a kormány kész megvizsgálni további ukrán oktatási intézmények indítását, illetve az ukrán nyelv oktatásának magyar intézményekben való bevezetését.

A magyar fél ebbéli hajlandóságát és jóindulatát érdemben növelné az, ha a magyar kisebbség ukrajnai oktatási jogaiban bekövetkezett visszalépést orvosolnák – jelezte.

Kitért arra is, hogy hosszú idő óta először érzi úgy, hogy elmozdulás történt, ígéretet kaptak olyan törvénymódosításra, amely elmozdulást eredményezhet akár az elkövetkező hetekben. Meglátjuk az ukrán partnerek mit váltanak be az ígéretekből – jegyezte meg.

Napirend elfogadása

Az elnöklő Jakab István bejelentette, hogy Bánki Erik (Fidesz), Ferencz Orsolya (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz) és Németh Zsolt (Fidesz) arról tájékoztatta a házelnököt, hogy megalakították a parlamenti űrpolitikai csoportot.

Elfogadták az Országgyűlés őszi ülésszakának munkarendjét, ennek alapján az ülésszak december 12-én zárulhat. A parlament hozzájárult, hogy a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyalják az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását. A vita és a zárószavazás is kedden lesz.

Interpellációk

DK: Miért fontosabb egy külföldi akkumulátorcég profitja, mint az Alsózsolcán élők egészsége?

Hegedűs Andrea (DK) arról beszélt: a Miskolc melletti Alsózsolcára egy olyan „bizonytalan tulajdonosi hátterű szlovén cég” érkezik, amely az egyik legveszélyesebb, leginkább környezetszennyező tevékenységet végzi majd: használt akkumulátorokat fognak itt szétszerelni.

Az ellenzéki politikus szerint mondani kell valamit azoknak, akik nyugalmas kisvárosi élet helyett „állandó veszélyérzetet, savakat és nehézfémeket, valamint az akkumulátorüzem brutális teherforgalmát” kapták a nyakukba.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában jelezte:

Magyarországon minden beruházás csak akkor valósulhat meg, ha a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásokat betartja.

Kiemelte: az autóipar, amely közvetve és közvetlenül négy-ötszázezer magyar embernek ad megélhetést, átalakul, erről Brüsszelben döntöttek. Ha ezt az átállást nem követik Magyarországon, akkor munkahelyek szűnnének meg – hívta fel a figyelmet.

Az interpelláló képviselő nem fogadta el az államtitkári választ.

MSZP: Mi lesz a szegénységben élő idősekkel?

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta: négyszeresére emelkedett azoknak az időseknek az aránya, akiknek túlságosan nagy terhet jelent a lakhatási költségek megfizetése. A nyugdíjasok jövedelmének több mint negyven százalékát elviszik a lakhatási kiadások – tette hozzá.

Kiemelte: 170 ezer olyan idős ember él Magyarországon, akiknek a rezsi kifizetése után alig marad valami pénze, és minden tizedik magányos, idős ember nem tudja rendesen befűteni az otthonát.

Úgy fogalmazott: a Fidesz-kormány alatt elértéktelenedtek a nyugdíjak. Tavaly a nyugdíjak 15,2 százalékot romlottak, miközben csak 14 százalékos nyugdíjemelést adtak, és az idei helyzet még rosszabb lesz – vélekedett.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott:

2010-ben a szegénység és a társadalmi kirekesztettség rangsorában Magyarország az EU-ban hátulról a hatodik volt, 2022-re azonban a tizedik legjobb lett.

Hangsúlyozta: a kormány megvédi a nyugdíjasokat az inflációtól és az áremelkedéstől. Az ellenzéki politikus szavait megcáfolva jelezte: 2022-ben a 14 százalékos nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj által hat százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke. Arról is beszélt: Európában a magyar családok – köztük a nyugdíjasok – fizetik a legalacsonyabb rezsidíjakat.

Az interpelláló nem fogadta el az államtitkári választ.

Momentum: Mikor döntenek végre a svéd NATO-csatlakozásról?

Bedő Dávid (Momentum) azért vonta felelősségre a kormányoldalt, mert több mint egy éve – 438 napja – nem veszi napirendre a svéd NATO-csatlakozás zárószavazását.

A kormány ezzel nem támogatja, hogy a Balti-tenger szinte teljes egészében NATO-beltenger legyen, ami nagyban növelné az oroszok által régóta fenyegetett három balti ország biztonságát – hangsúlyozta a politikus, aki szerint nehéz megmondani, hogy ez kinek jó az oroszokon kívül.

Úgy vélte: a kormány az ügyben „hülyének nézi” a közvéleményt, először arra hivatkozott, hogy túl elfoglalt a parlament, majd azt mondta, hogy társadalmi egyeztetés folyik Brüsszel kérésére, ezután egy magyar delegáció is járt Svédországban, végül pedig Orbán Viktor személyesen ígérte meg a svéd miniszterelnöknek, hogy támogatják a csatlakozást, ez mégsem történt meg eddig.

Mikor ratifikálja a magyar parlament Svédország NATO-csatlakozását? – tette fel a kérdést.

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára szerint a képviselő félreérti a helyzetet, mert a kormány szeretné a svédek NATO-csatlakozását támogatni, de ez nehéz, mert a svédek „mindent megtesznek, hogy ne támogassuk őket”.

Szerinte a Magyarországot érő, jogállamisági vitába bújtatott svéd támadások arról szólnak, hogy a magyaroknak hogyan kellene élnie és ezt egy olyan ország mondja, ahol mindennaposak a lövöldözések,

ahol a fiatal keresztények 25 százaléka panaszkodott már zaklatásról, és ahol az emberek 70 százaléka szerint növekszik az antiszemitizmus és a migránsokat nem lehet integrálni. Nem szeretnénk, hogy egy ilyen ország mondja meg, hogy nekünk hogyan kell élnünk – jelentette ki.

A képviselő nem fogadta el a választ.

Jobbik: Miért hiányos az ázsiai vendégmunkások biztonsági ellenőrzése?

Sas Zoltán (Jobbik) arra várt választ a kormánytól, hogy a magyar hatóságok miért nem végeznek semmilyen biztonsági átvilágítást a Magyarországra érkező ázsiai vendégmunkásoknál.

Szerinte ugyanis nem ellenőrzik, hogy az újonnan érkezők közt van-e olyan, aki kapcsolatban áll terrorszervezetekkel és a toborzásnál azt sem kérdezik meg a közvetítő cégek a munkásoktól, hogy voltak-e büntetve. Úgy vélte: szükséges lenne biztonsági ellenőrzést bevezetni, hogy kiszűrhetők legyenek a kockázatot jelentő személyek.

Rétvári Bence belügyi államtitkár azt mondta:

nemcsak a tartózkodásnak, hanem már a beutazásnak is feltétele, hogy az illető nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt,

illetve nem veszélyezteti Magyarország közrendjét, közbiztonságát, nemzetbiztonságát.

„Tehát a jogszabályok sziklaszilárdan egyértelművé teszik, hogy bűnözők nem léphetnek be Magyarország területére, nem kérhetnek itt tartózkodási engedélyt, aki ezzel ellentéteset állít (…) az egyszerűen szólva hazudik” – jelentette ki. A képviselő nem fogadta el a választ.

Párbeszéd: Mi lesz, ha akadályba ütközik az akkumulátorgyárak terjeszkedése?

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy Magyarország nem rendelkezik az akkumulátorgyártáshoz szükséges adottságokkal. Ráadásul a kínai elektromosautó- és alkatrészgyártók olyan mértékű tiltott állami támogatásból működnek, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indít ellenük – tette hozzá.

Van-e a kormánynak B-terve arra az esetre, ha a kínai akkumulátorgyárak magyarországi terjeszkedése az uniós vizsgálatok nyomán akadályokba ütközik – kérdezte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára francia, cseh és német politikusokat idézett, akik támogatták az ázsiai befektetéseket.

Hogy van az, hogy az egész világ akarja ezeket a beruházásokat, csak önök támadják? – kérdezte.

Biztos, hogy az autóipar átáll elektromobilitásra – szögezte le. Hozzátette, itt nyugati és keleti cégek találkoznak, ez pedig a lehető legjobb, ami a magyar gazdasággal történhet, mert a munkahelyek megvédése mellett garancia arra, hogy az emberekkel közösen elért stratégiai eredményeket és célokat is meg tudják védeni és valósítani.

Tordai Bence a választ nem fogadta el.

Mi Hazánk: Külföldiek vizsgálják felül a nyugdíjrendszert

Szabadi István (Mi Hazánk) kiemelte, hogy a kormány az uniós helyreállítási forrásokért vállalta, hogy 2025 márciusáig egy új nyugdíjtörvényt léptet életbe. A Mi Hazánk egyetért a nyugdíjreform szükségességével, de azzal nem, hogy a nyugdíjrendszer felülvizsgálatával külföldi szakértőket bíztak meg – jelentette ki.

Arra is kitért, hogy pártjuk megkérdezte az embereket, milyen igazságtalanságokat tapasztalnak a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban? Hangsúlyozta, a bejelentőfelületükre a kisnyugdíjak miatt érkezett a legtöbb észrevétel.

A képviselő azt kérdezte, hogy a külföldi szakértők mellett megkérdezik-e a magyar emberek véleményét, tervezik-e a nyugdíjkorhatár emelését, növelik-e az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, valamint hogyan akarják kezelni a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket?

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy

az Európai Bizottság a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásaihoz való hozzáférés feltételéül szabta a magyar nyugdíjrendszer átfogó vizsgálatát.

Az első lépés a külföldi nemzetközi szakértők által készített jelentésben a lehetséges módosítási irányok feltérképezése, a szakpolitikai javaslatok felvázolása lesz.

A jelentést a tervek szerint 2024. első felében társadalmi vitára bocsátják, amelynek keretében a társadalmi és gazdasági partnerekkel, valamint más érintettekkel is egyeztetnek – közölte.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Alsózsolcai és pécsi beruházásról kérdezett egy LMP-s képviselő

Keresztes László Lóránt (LMP) arról kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert: miután Alsózsolcáról „világosan megüzenték a kormánynak”, hogy nem akarnak akkumulátorfeldolgozó üzemet, elállnak-e a létesítéstől.

Arról is tudakozódott, hogy milyen beruházási szándékkal hoztak létre Pécs közelében egy „hatalmas ipari területet”, miután a baranyai megyeszékhely egyértelműen jelezte, nem akar akkumulátorüzemet a környékre.

Hozzátette: egy múlt pénteken, rendeleti úton életbe léptett jogszabály a maradék jogokat is elvette a témában a környezetvédelmi hatóságoktól.

Válaszában Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta:

a lakosok pontos és hiteles tájékoztatása egy üggyel kapcsolatban rendkívül fontos.

Károsnak nevezte az álhírek terjesztését, félelmek gerjesztését egy relatíve új iparággal kapcsolatban politikai haszonszerzés szándékával.
Az akkumulátorgyártás egy zárt rendszer, amely nem jelent szennyezést – szögezte le Menczer Tamás, aki jelezte, hogy az ipari parkokkal kapcsolatban a beruházási tárgyalások után adnak tájékoztatást a nemzetközi gyakorlat alapján.

A képviselő a választ nem fogadta el.

Fidesz: Hány családnak segít a napelemes rendszerek éves elszámolása?

Hány magyar családnak és vállalkozásnak jelent segítséget a napelemes rendszerek éves elszámolásának megtartása? – kérdezte Szatmáry Kristóf (Fidesz) az energiaügyi minisztertől.

A képviselő az energia életünkben játszott központi szerepére emlékeztetve arra hívta fel a figyelmet: a zöld technológiákra való átállás és a háború okozta problémákból való kiállás hatalmas feladatot jelent. Felidézte: az utóbbi esemény alapjaiban értelmezte újra a napelemes szektort, majd hangsúlyozta, frakciója elismeri azokat, akik erre a technológiára szavaztak.

Válaszában Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: hihetetlen ütemet vett fel a napenergia térnyerésre, Európában a harmadik, világszerte a hatodik legnagyobb ezen áramforrás részaránya, idén nyáron a napelemes összteljesítmény átlépte az ötezer megawattot, ennek kétötöde háztartási kiserőmű.

Megemlítette, a cél pedig már a korábban kitűzött hatezer megawatt kétszerese,

és vannak időszakok, amikor – a paksi atomerőművel együtt – teljesen szén-dioxidmentesen lehet energiát termelni.

Koncz Zsófia az éves elszámolásról szólva kiemelte, „ez a magyar családok, de a magyar vállalkozások számára is egy jelentős segítségnyújtást jelent, egy sokkal kedvezőbb elszámolási rendszerről beszélhetünk”.

Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ.

KDNP: hosszú távon is fenntartható az online árfigyelő rendszer működtetése?

Szászfalvi László (KDNP) sikeresnek értékelte a két és fél hónapja bevezetett online árfigyelő rendszer működését, hangsúlyozva, hogy az eszköz hozzájárul az infláció csökkentéséhez.

Felhívta a figyelmet arra: a rendszer újabb felhasználóbarát funkciókkal bővült, egyebek között egy szabadon összeállítható bevásárlólista segíti a fogyasztókat a vásárlási döntéseik meghozatalában. Azt kérdezte: hosszú távon is fenntartható-e az online árfigyelő rendszer működtetése?

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a kormány elkötelezett a családok védelme érdekében, ezt szolgálja az árfigyelő rendszer is.

Szerinte a rendszer hatékonynak bizonyult, átlagosan 7 százalékkal csökkentette az árakat.

Jelezte: folyamatosan dolgoznak a rendszer fejlesztésén, hamarosan élesedik a térképes boltszűrő, zajlik a hivatalos mobilapplikáció fejlesztése és a termékkategóriák bővítése is. Közölte: a kormány az infláció, valamint a „multik profitéhségének” alakulása függvényében dönt arról, hogy december 31. után is szükség lesz-e az árfigyelő rendszer működésére.

A képviselő elfogadta a választ.

Független: Kezdődik a vendégmunkaalapú társadalom?

Varga Ferenc (független) arról beszélt: ahelyett, hogy a kormány európai béreket garantáló munkahelyeket teremtene a magyaroknak, inkább állami milliárdokból támogat olyan akkugyárakat és üzemeket, amelyekben főleg EU-n kívüli munkavállalók: kínaiak, vietnamiak, indiaiak, mongolok és Fülöp-szigetekiek fognak dolgozni.

Úgy vélte: a kormány jól jár, mert lesz némi adóbevétel, „amit el lehet majd lopni”, és a fideszes munkaerőközvetítő cégek is jól járnak, mert minden vendégmunkáson komoly profitra tesznek szert. A kormány munkaalapú társadalomról beszél, de közben vendégmunkaalapú társadalmat épít – jelentette ki.

Fónagy János államtitkár úgy reagált:

2010 óta 1 millióval növekedett a foglalkoztatás, a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent,

a kormány pedig a belső munkaerőtartalék csökkenése miatt döntött úgy, hogy korlátozottan, kizárólag a hiányszakmákban lehetővé teszi a vendégmunkások alkalmazását.

A tartós munkaerőhiány ugyanis a termelés csökkenéséhez és a beruházások elmaradásához vezethet – tette hozzá. Hangsúlyozta: a kormány továbbra is elsősorban a hazai potenciális belső tartalék aktivizálására és a külföldről hazatérő magyarok alkalmazására összpontosít, csak ezt követően kerülhet sor vendégmunkások foglalkoztatására.

A képviselő nem fogadta el a választ.

DK: Lesz novemberben nyugdíjkorrekció?

Gy. Németh Erzsébet (DK) a csirkecomb, a tej, a kenyér, a burgonya magas árát hozta példaként és azt mondta, hogy ez csak pár adat, amivel a nyugdíjasok nap mint nap szembesülnek. Ezeket az árakat az év eleje óta semmit nem emelkedő nyugdíjukból kell kifizetniük – jegyezte meg. A boltokban a pénzüket számolják és már csak a legszükségesebb élelmiszereket vásárolják meg – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy nyáron elmaradt a nyugdíjkorrekció és eközben a 23 százalékos nyugdíjinfláció tovább száguld. Novemberre ígértek korrekciót, de ki hisz már önöknek? – kérdezte. Arra volt kíváncsi, hogyan lesz nyugdíjkorrekció és ha lesz, pontosan mekkora összegű?

Tállai András, a pénzügyi tárca parlamenti államtitkára közölte:

a Fidesz-kormány 2010-ben ígéretet tett a nyugdíjak reálértékének és vásárlóértékének megőrzésére és ezt jóban-rosszban az elmúlt 12 évben betartották.

Példaként hozta a rezsiutalványt, a nyugdíjprémiumot, a kiegészítő nyugdíjemelést és a 13. havi nyugdíj visszaépítését.

Január 1-jén 15 százalékos volt a nyugdíjemelés és novemberben, ha az éves infláció több lesz, mint 15 százalék, akkor a nyugdíjasok visszamenőleg megkapják a kiegészítést. Ennek összegét az augusztus 31-ig meglévő tényleges infláció alapján határozza meg a kormány a közeljövőben – jelezte.

MSZP: Miért engedi a kormány, hogy az MVM átverje a magyar embereket?

Tóth Bertalan (MSZP) azt tette szóvá: a kormány miért engedi, hogy a Magyar Villamos Művek (MVM) átverje a magyar embereket? Szerinte az MVM által a rezsiboxban feltüntetett ár és az abból számolt megtakarítás köszönőviszonyban sincs egymással.

Rámutatott: 3,3 millió fogyasztót csapnak be, vernek át nap mint nap és az eddig feltett kérdéseire nem kapott választ, csak félrebeszélést.
Azt firtatta, melyik jogszabály tartalmazza, hogy 1020 forintos szolgáltatási árral számoljanak a rezsiboxban? Ha nincs jogszabályi előírás, akkor miért nem lépnek fel a tisztességtelen gyakorlat ellen?

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója úgy reagált: az MVM számlázási gyakorlata a vonatkozó törvényeknek és rendeleti szabályoknak megfelelő. Tartalmilag stratégiai nézetkülönbségre hívta fel a figyelmet.

Rámutatott: az MSZP azt vonja kétségbe, hogy miért vannak hatósági áron fixált számlák Magyarországon. A kormány a szociáldemokráciát úgy értelmezi, hogy a piac láthatatlan kezétől megvédik az embereket, különösen igaz ez, ha a rezsicsökkentésről van szó. Kijelentette: nem szabad a piaci árak hullámzásának kitenni a magyar embereket.

Úgy látta: az MSZP téveszti meg a választókat, amikor a rezsicsökkentés politikáját támadja.

A Momentum a használt gumik tárolásáról

Tompos Márton Kristóf (Momentum) négy magyarországi települést említett, ahol szavai szerint az energiaügyi tárca államtitkárának testvére több tízezer tonna használt gumit tárol.

A hatóságoknak történt jelzés ellenére a helyi fideszes képviselők „lapítanak” – jegyezte meg, hozzátéve: kiemelt tűz- és katasztrófakockázattal jár ezeknek a tárolása. Feltette a kérdést, hogy nyújtanak-e anyagi támogatást, adnak-e pénzt valakinek, hogy elszállítsa ezeket a használt autógumikat?

Koncz Zsófia, az energiaügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált:

a hulladékgazdálkodással foglalkozó hatóságok a jogszabályi intézkedéseket megtették.

A jogellenesen elhelyezett hulladékoknál érvényesítik a szabályokat – rögzítette.

Értékelése szerint a Momentum talált egy témát, amit próbálnak hangulatkeltésre használni, de inkább azokban az akciókban kellene részt venniük, amelyek a környezet és teremtett világ megóvását célozzák.

A Jobbik a szállítmányozás problémáiról

Dudás Róbert (Jobbik) a szállítmányozás problémáiról beszélve azt mondta, hogy a kormány nem tett semmit az államilag támogatott sofőrképzés érdekében. Külön kitért rá, hogy a sofőrök bérében több béren kívül juttatás is van, de például a nyugdíjalapjukat a minimálbér adja.

Az nem megoldás, ha harmadik országbeli munkavállalókat hoznak be – szögezte le. Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy

az elmúlt 12 évben a kormány jelentős forrásokat fordított a közúthálózat rendbetételére.

Hangsúlyozta, a fuvarozók érdekvédelmi szervezetivel folyamatos az egyeztetés. Amennyiben érdemleges javaslat érkezik a fuvarozói szektor képviselőitől arra vonatkozóan, hogy adópolitikai eszközökkel hogyan lehet támogatni a munkájukat, azt a kormány ezt követően is meghallgatja, ahogy eddig is meghallgatta – tette hozzá.

Párbeszéd: Cáfolják, hogy veszélyes vegyianyagokat tárolnának és rakodnának át Soroksáron?

Szabó Rebeka (Párbeszéd) azt kérdezte, a kabinet továbbra is cáfolja-e azt az értesülést, hogy a jövőben hatalmas mennyiségben veszélyes vegyianyagokat tárolnának és rakodnának át Soroksáron?

Arra is kíváncsi volt, hogy miért született a közelmúltban az a kormányrendelet, „ami porig rombolja a magyar környezetvédelmet”, mert biankó felhatalmazást a szennyező üzemeknek?

Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója azt felelte, hogy

mindkét kérdésre nem a válasz. Az egyik eset egy hírlapi kacsa

– szögezte le.

A kérdés másik oldala a vonatkozó hatósági szerződésekkel kapcsolatos polémia, ezügyben az Energiaügyi Minisztérium már ki is adott egy közleményt, amiben egyértelművé tette, hogy a vonatkozó kormányrendeleti szabályozás a már működő kohászati üzemekre vonatkozik – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a kormány jelenleg is küzd a Dunaferr megmentéséért.

Mi Hazánk: Miért nevezték át a Petőfi-laktanyát?

Novák Előd (Mi Hazánk) a honvédelmi minisztertől arra várt választ, miért nevezték át a Petőfi-emlékévben a költő nevét viselő laktanyát, mégpedig a „véreskezű császárnő”, a „Habsburg megszállók uralkodója”, Mária Terézia nevét adva neki.

Petőfi örökségét nem engedhetjük át a baloldalnak – jelentette ki, hangsúlyozva, más országokkal szemben nemcsak a rebellióról, de a függetlenségről is szólt 1848 hazánkban. Jobb lenne, ha magyar hősökről neveznének el laktanyákat, nem idegen uralkodókról – mondta, az átnevezés újragondolását kérve.

Vargha Tamás, a tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy mindannyian egyetértenek abban, hogy a haderőfejlesztés beszerzései és szervezeti átalakításai fontosak, felkészültnek kell lennünk az ország megvédésére. Kiemelte annak szerepét, hogy hogyan, milyen hagyományok ismeretében tekint magára a magyar katona.

Felidézte: az egykori Petőfi-laktanyában működött a Mária Terézia által alapított testőrezred. Most a laktanya felveszi az alapító Mária Terézia nevét. Azt gondolom, ez nem egy formabontó gondolat, megoldás – tette hozzá.

A kérdező szerint nem kapott választ kérdése érdemi részére, majd jelezte, tüntetni fognak az átnevezés „gyalázata” ellen, míg az államtitkár azt hangsúlyozta, a császárnő a magyar hadszervezés fontos alakja, ráadásul „a rendezett élet, a női erő, a család és az otthon biztonságának” elbeszélésére, bemutatására is alkalmas történelmi személy.

LMP: Akkugyárakat támogat a kormány

Csárdi Antal (LMP) arra várt választ az energiaügyi minisztertől, miért nem lehet egy múlt heti kormányrendelet értelmében a környezetkárosító cégeket megbírságolni. Ez borzalmas, főleg, ha ez egy folyamat első lépése – jegyezte meg az ellenzéki politikus, aki szerint hihetetlenül nagy a kockázata, hogy elárasztják veszélyes hulladékkal az országot az ilyen anyagokat „ontó” cégek.

Meddig támogatják még a szennyező multinacionális vállalatokat az itt élő polgárok kárára? – tette fel a kérdést az LMP politikusa.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kérdező által kifogásolt intézkedés a már működő kohászati üzemekre alkalmazható, akkumulátorgyárakra nem, ráadásul abból „ki lehet következtetni, hogy alapvetően a Dunaferr-ről van szó”.

Felidézte: a 2004-ben privatizált, nagyon nehéz helyzetbe került, közvetlenül 4500, közvetve 15 ezer embernek munkát adó cég megmentésén dolgozik a kormány,

a cél az, hogy a vállalat részvételével térségünk a világ környezetbarát acéltermelésének meghatározó szereplője lehessen.
A kérdező arra volt kíváncsi, hol jelennek meg az elhangzottak az általa említett kormányrendeletben, az államtitkár a tények ferdítését rótta fel a képviselőnek.

A „dollárbaloldal” pénzügyeiről érdeklődött a Fidesz egy képviselője

Dunai Mónika (Fidesz) „a dollárbaloldal újabb botrányáról” érdeklődött a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, mondván, az OTP feljelentése azt mutatja, hogy a „gyűrődésmentes pénz gyűrött becsülettel áll párban”.

A kérdező szerint „kicsit sem humoros, inkább rendkívül elkeserítő”, ahogyan a főpolgármester ragaszkodik a valótlan állításaihoz, miközben a pénzgyűjtéshez használt „ládikák meséje megdőlni látszik”.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára arról beszélt:

dagad a botrány Karácsony Gergely és az általa alapított 99 Mozgalom körül,

a feljelentés szerint kötegelt 50 és 100 eurósokból állt a mikroadománynak mondott pénz. Végleg megbukott a Karácsony-féle mese – fogalmazott, hozzátéve, világos, hogy a félmilliárd forintnyi pénzről a főpolgármester hazudott.

Az ismeretlen eredetű kampánypénzek körüli mellébeszélés egyre mélyebbre taszítja a gyurcsányi hazugságspirálba keveredett Karácsony Gergelyt és a kötegelt dollárbaloldalt – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, a pénz nyilvánvalóan nem tisztességes, hanem külföldi forrásból származik.

Viszonválaszában Dunai Mónika elfogadhatatlannak nevezte Karácsony Gergely „meséjét, handabandázását” pénzügyeikről, kiemelve, itt az ideje, hogy a főpolgármester szólaljon meg az ügyben, és mondja el, „kitől származnak a kötegelt pénzek”.

Panyi Miklós erre úgy reagált, a magyar baloldal tavalyi kampánytevékenységével felrúgta a rendszerváltás óta meglévő politikai konszenzust, hogy a pártok se működésre, se kampányra nem fogadnak el pénzt külföldről. Jelezte: a kormány a külföldi befolyásszerzéstől, a külföldi zsoldosoktól meg fogja védeni Magyarországot, a magyar polgárokat.

KDNP: Miért hazudik Brüsszel?

Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, hogy Brüsszel újabb és újabb támadásokat indít Magyarország ellen. Az Európai Bizottság hol az állítólagos jogállami helyzetet vizsgálja, és fogalmaz meg nyilvánvaló hazugságokat, hol az építőanyagok rögzített ára miatt indít pert, hol a rezsicsökkentés eltörlésére szólít fel.

A cél nem más, mint hogy zsarolja a magyar kormányt, változtasson szuverenista álláspontján. Az eszközökben nem válogatnak, mert a jogszerűen járó uniós források kifizetését mindenképpen vissza akarják tartani – jegyezte meg.

Rámutatott: eközben milliárdokkal tömi Brüsszel olyan balliberális NGO-k zsebét, amelyek nyíltan Magyarország és a nemzeti kormány ellen tevékenykednek. A felállásban változás történt, míg eddig Soros fizetett és diktált, most Soros diktál és Brüsszel fizet azoknak az álcivil szervezeteknek, amelyek kapcsolatban állnak a Soros-birodalommal és kiszolgálják az érdekét – összegzett.

A magyar uniós források, ahogy az elnökség is, jár Magyarországnak – rögzítette, és azt kérdezte: miért hazudik Brüsszel?

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált, hogy Brüsszel sokadszorra bizonyítja, hogy elveszítette erkölcsi alapját arra, hogy kioktasson, számonkérjen és jogállami maszlagba bújtatott, mondvacsinált okokra hivatkozva zsaroljon szuverén tagállamokat.

Hozzátette: ennek ellenére folyamatosan ezt teszi, továbbra is visszatartja a Magyarországnak és Lengyelországnak jogosan járó forrásokat.
Kiemelte: a napokban az ukrán gabonával összefüggő vita során is az látható, hogy Brüsszel nem a tagállami és ezzel nem az unió érdekeinek megfelelően cselekszik, hanem egészen más, Európai Unión kívüli érdekeket szolgál ki szolgai módon.

Kitért arra is: ez az eset is azt bizonyította, ha meg akarjuk védeni érdekeinket, akkor kezünkbe kell venni sorsunkat. Azt is bizonyította, hogy van értelme a visegrádi országok összefogásának, mert együtt erősebbek vagyunk – közölte.

Kérdések

A DK a pedagógusbérekről

Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt, hogy ami az elmúlt hetekben történt, annak nem volt még párja a közoktatásban. Van olyan pedagógus, akinek nettó 21 forinttal nőtt a keresete, de volt olyan mesterpedagógus, aki az ígért 70 ezer forint helyett csak 27 ezer forintos emelésre számíthat, de arra is csak feltételes módban. Szavai szerint újra hazudtak a pedagógustársadalomnak.

Kitért arra is, hogy összesen 34 ezer ember hiányzik a rendszerből és emiatt van az, hogy elsőéves egyetemistákat vagy képesítés nélkülieket küldenek be tanítani. Meddig akarnak még hazudni a pedagógusoknak és mit tesznek a pedagógushiány ellen? – kérdezte.

Rétvári Bence, a belügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, ha azt kérdezi, ki mikor hazudik, akkor a DK pártelnöke válaszolt arra, önök mikor hazudnak: „reggel, éjjel, meg este”.

A DK és az EP-képviselői szégyenletes módon január óta akadályozzák, hogy megkapják a pedagógusok azt a béremelést, ami megilleti őket – hangsúlyozta.

A kormány 10 százalékos emelést megelőlegezett, de ennél sokkal nagyobbat akartak adni. Kitért arra is, hogy elfogadták a pedagógus életpályáról szóló törvényt, ami a pedagógusokra van kitalálva, nem egyek a sok közalkalmazott közül, ők a nagybetűs pedagógusok. Megvalósult a fix óraszám, megteremtették a teljesítménybérezés alapjait és a pályakezdők is tudnának normális bért keresni – sorolta.

MSZP: Visszaesett a szürkehályog-műtétek száma

Hiszékeny Dezső (MSZP) azt mondta, hogy rendkívüli módon visszaesett a szürkehályog-műtétek száma, százezer lakosra vetítve a beavatkozások száma még az évi ötszázat sem éri el.

A műtétre a várakozási idő pedig 99 nap – közölte, egyúttal megkérdezte, hogy miért ilyen alacsony a műtétek száma. Rétvári Bence belügyi államtitkár azt felelte, hogy a koronavírus-járvány lelassította a beavatkozásokat, de azóta már 978 műtét jut százezer lakosra és nem 99, hanem csak 48 napot kell várni.

A Jobbik a munkásszállásokról

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy 2017-ben indult a munkásszállások kialakítása című program, amelynek keretében több ezer férőhely is létesülhet országszerte. Az újonnan létesített munkásszállós férőhelyek nagy részét a harmadik világból érkező munkásokkal töltik fel – tette hozzá.

A képviselő azt kérdezte, hogy a magyar munkavállalók lakhatását, valamint a magyar fiatalok életkezdését hogyan kívánja legalább ilyen összeggel támogatni a kormány.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára leszögezte, hogy a kormány családpolitikai intézkedései egyértelműek és világosak, kiszámíthatóságot biztosítanak és segítik a gyermekvállalást. Az utóbbi években a GDP ötven százalékát fordítják családtámogatási intézkedésekre, ami egyedülálló az EU-ban – mondta.

Párbeszéd: Megkaphatják a kártalanítást a recski családok?

Berki Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, hogy megkaphatják-e a kártalanítást a sárlavina miatt otthonaikat elvesztett recski családok. A kormány „szóban” ötszáz millió forintot különített el a kárt szenvedettek végleges lakhatásának megoldására, de a pénz kifizetésének „máig semmi nyoma” – közölte.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte, hogy a villámárvíz után a hatóságok azonnal az emberek segítségére siettek. Ezután az ingatlanok felmérése a következő feladat – tette hozzá.

Az államtitkár rámutatott, hogy már júliusban megkezdték a helyszínbejárást és minden érintett ingatlan állapotát felmérik.
Akinél indokolt az állami segítség, az meg fogja kapni – közölte.

Terrorszervezetté nyilváníttatná az Antifát a Mi Hazánk

Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, hogy a szélsőbaloldalhoz köthető Antifa nevű szervezet tagjai a lakosság megfélemlítésének érdekében Európa-szerte és már Magyarországon is erőszakos bűncselekményeket követnek el ártatlan emberekkel szemben. A Mi Hazánk elvárja a kormánytól, hogy javasolja az Antifa felvételét a terrorszervezetek uniós jegyzékébe – mondta.

Rétvári Bence belügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy Magyarországon az Antifa első erőszakos akciója után elindult az eljárás. Magyarország nem fogja tűrni, hogy külföldről erőszakos, szélsőséges extremista irányzatok idejöjjenek és „embervadászatot rendezzenek Budapest utcáin” – jelentette ki.

Szemben azzal, hogy az unióban „épphogy csak szétteszik a kezüket sok országban”, Magyarországon a hatóságok a lehető leggyorsabban eljártak – hívta fel a figyelmet a politikus.

Fidesz: Mit lehet tudni az ukrán gabona importjának tilalmáról?

Pócs János (Fidesz) arról tudakozódott az agrárminisztertől, mi tudható a véleménye szerint olcsó, ellenőrizhetetlen és silány minőségű, ugyanakkor piaci zavarokat előidéző ukrán gabonára vonatkozó behozatali tilalom meghosszabbításának részleteiről.

Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára felidézte: Magyarország eddig minden lehetséges segítséget megadtunk Ukrajnának, hogy gabonáját a tengeri kikötők háború miatti „beragadása” után szárazföldön tudja továbbítani, ám az áru útja megváltozott.

Hozzátette: ez árnyomást gyakorol kontinensünk déli és nyugati részére, súlyos zavarokat és általános termelői elégedetlenséget eredményezett, ezért több állam is nemzeti hatáskörben kényszerült gazdálkodói védelme érdekében lépni. Megvédjük a magyar gazdákat – fogalmazott, hozzátéve, az intézkedés várhatóan jövőre is érvényben marad.

A felsőoktatási felvételiről kérdezett egy kereszténydemokrata képviselő

Földi László (KDNP) arra kérte a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy értékelje az idei felsőoktatási felvételi eredményeit, felidézve az ágazatot, az egyetemi modellváltást ért baloldali támadásokat.

Válaszában Vitályos Eszter, a minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: sikeres versenyképeségi fordulat valósult meg a hazai felsőoktatásban, amit az is mutat, hogy egyharmados növekedés mellett 106 ezernél több embert vettek fel idén úgy, hogy ehhez átlagosan a tavalyinál hat ponttal magasabb követelményszintet kellett teljesíteni.

Megemlítette: a tavalyhoz képest jócskán nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, a 13 ezres adat az elmúlt hat év legmagasabbika. Nem sikerült az ellenzéknek elriasztania a pedagóguspályától a fiatalokat, bármennyire is törekedtek rá – mondta, hozzátéve, a külföldi diákok növekvő száma is azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás mind vonzóbb nemzetközi összehasonlításban.

DK: Értik-e az egészségügyi rendszer működését?

Komáromi Zoltán (DK) azt tudakolta a belügyminisztertől, dolgozik-e a tárcánál valaki, aki ismeri is az egészségügyi intézmények működését, szerinte a közelmúlt előírásai ugyanis kétségessé teszik ezt.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a kormányzat segíteni akar a betegeknek, és minél hamarabb ellátáshoz akarja segíteni őket, ezért erősítik meg a háziorvosi praxisok finanszírozását, és újítják fel a járóbeteg-rendelőket.

Az mindenkinek egyértelmű célja, hogy a várakozási idő csökkenjen – hangsúlyozta az államtitkár, utalva arra, napjainkban a korábbihoz képest „másfajta ritmus a járóbeteg-rendelőkben, ehhez szeretnénk alkalmazkodni, és ehhez kérjük minden ott dolgozó együttműködését is”.

Mi Hazánk: Megszüntetik-e a készpénzforgalmat?

Ma az illetékbélyeget szüntetik meg, holnap a készpénzt? – tette fel a kérdést a gazdaságfejlesztési miniszternek Szabadi István (Mi Hazánk) a postahivatalok változó illetékbélyeg-értékesítési gyakorlatára hivatkozva.

Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára megjegyezte: jelenleg az eljárási illeték az egyetlen adónem Magyarországon, amit illetékbélyeggel le lehet róni, és senkinek nem jelent hátrányt, nem is vált ki reklamációkat, hogy az egyéb díjakat utalással lehet megfizetni.

Hozzátette: mindezek miatt az illetékbélyeg-használat jelentősen visszaszorult, ezért szüntetik meg a jövő év kezdetétől, a Magyar Posta azonban gondoskodott arról, hogy idén még elegendő illetékbélyeg álljon még rendelkezésre.

Igazságügyi bizottság állásfoglalása

Az Országgyűlés tárgyalt a DK kezdeményezésére az igazságügyi bizottság általános érvényű állásfoglalásának elutasításáról.

Sebián-Petrovszki László a DK nevében elmondta: az állásfoglalás azt érinti, hogy a DK több esetben úgy adott le interpellációt, kérdést, hogy a felszólalás jogát megosztották egy független képviselővel, Varga Ferenccel. Szerintük ezt semmilyen szabály nem tiltja, a házszabály egyik bekezdése is kifejezetten azt mondja, interpellációhoz, kérdéshez „más képviselő előterjesztőként csatlakozhat”.

Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke azt mondta: a házelnök megkeresésére alakították ki általános érvényű állásfoglalásukat.

Kifejtette: ebben nem rendelkeznek arról, hogy egy frakciótag és egy független képviselő által közösen benyújtott interpellációt vagy kérdést melyik képviselő mondhatja el.

Csak azt kívánták egyértelművé tenni, hogy egy független és egy frakciótag által benyújtott interpellációt, kérdést kinek a kezdeményezésére és melyik elhangzási helyen lehet elmondani. Semmiféle politikai álláspont e téren nincs, jogi álláspontot fogadtak el – mondta.

A légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és egyéb cselekményekről szóló egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetése

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára közölte: a javaslat célja az 1963-as tokiói egyezmény módosítását tartalmazó, Montreálban 2014-ben elfogadott jegyzőkönyv kihirdetése.

Kiemelte, mindig merülnek fel újabb és újabb veszélyek a légiközlekedésben, a rádióforgalom megzavarásától kezdve a légijárművek eltérítéséig. A javaslatban rögzített módosítások a repülésbiztonságot szolgálják – hangsúlyozta.

Herczeg Tamás (Fidesz) rámutatott: 52 éve hatályban lévő egyezményről van szó, ezért hasznosnak, indokoltnak tekinthetők a változtatások.

A módosítások közül kiemelte a joghatóság kiterjesztésének biztosítását, valamint azt, hogy a légijármű parancsnokának gyorsabb fellépése is lehetővé válik, valamint a légitársaság megtéríttetheti a repülésbiztonságot megsértő utas által okozott kárt, költségeket. Közölte: támogatják a javaslatot.

Gurmai Zita (MSZP) szintén támogatásukról biztosította az előterjesztést.

Hollik István (KDNP) közölte: a konszenzusból nem maradnak ki, támogatják a javaslatot.

Az általános vitát az elnöklő Dúró Dóra lezárta.

Javaslat a Békéscsaba és Nagyszalonta közötti gyorsforgalmi útról

A magyar és a román kormány között a Békéscsaba – Méhkerék és Salonta (Nagyszalonta) közötti gyorsforgalmi úti kapcsolat létesítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről javaslatot Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára ismertette.

Kiemelte, hogy a megállapodás jó alapot teremt a magyarországi M44-es gyorsforgalmi út és a Romániában ahhoz kapcsolódó útszakasz összeköttetésének megteremtéséhez.

A megállapodás korszerű keretek között teszi lehetővé a két ország közötti gyorsforgalmi úthálózat bővítését. Az új gyorsforgalmi összeköttetés nemcsak a kulturális és családi kötelékek megerősítéséhez, hanem a gazdasági, kereskedelmi és turisztikai kapcsolatok fellendítéséhez is hozzájárulhat – közölte.

Herczeg Tamás (Fidesz) régen megfogalmazott vágynak és célnak nevezte, hogy Békés vármegyének közvetlen kapcsolata létesüljön a Partiummal. Az út megépítése középtávon növeli a külföldi és hazai befektetők érdeklődését, javítja a közlekedésbiztonságot, valamint növelheti a kapcsolatok intenzitását – tette hozzá.

A Fidesz frakció támogatja a javaslatot – jelentette be.

Gurmai Zita (MSZP) azt mondta, hogy a fejlesztés célja az akadálymentes nemzetközi közúti forgalom megteremtése. Az MSZP támogatja az indítvány elfogadását – tette hozzá.

Hollik István (KDNP) arról beszélt, Magyarország egyik legnagyobb előnye, hogy Európa közepén helyezkedik el. Érdemes minden olyan beruházást támogatni, ami ezt az előnyt megtartja és még növeli is – jelentette ki a képviselő, aki támogatásáról biztosította a javaslatot.

Németh Szilárd (Fidesz) azt mondta, hogy Nagyszalontán egy gazdasági csomópont jöhet létre, mert oda termelő és egyéb üzemeket is lehet telepíteni.

Ezt követően Dúró Dóra levezető elnök a vitát lezárta.

Napirend után

Varju László (DK) az újpesti nyugdíjasok és a hátrányos helyzetű gyermekek támogatását vette számba napirend utáni felszólalásában.

Jakab Péter (független) a kormány politikáját kritizálta és azt mondta: előrehozott, új országgyűlési választásokért küzdenek.

Barkóczi Balázs (DK) arról beszélt, hogy a kormány a védőnői hálózaton és az iskolatejen spórol.

Varga Zoltán (DK) azt tette szóvá, hogy nem termel a Nemzeti Oltóanyaggyár, míg Földi Judit (DK) a székesfehérvári fejlesztéseket kérte számon.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) azt tette szóvá: 13 év kormányzás után eljutottak oda, hogy vasúti vonalakat zárnak be. Nemcsak a mellékvonalak, hanem sok helyen a fővonalak is rossz állapotban vannak, az államvasutaknak nem kell ellenség, ha ilyen kormány van – fogalmazott.

Dúró Dóra levezető elnök lezárta az ülésnapot. A parlament várhatóan kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.