Év elejétől ugyan már kereskedelmi forgalomban is megjelent Magyarországon, azonban az emberek 70 százaléka sosem fogyasztana rovarfehérjét tartalmazó táplálékot, és csupán 17 százalékuk ért egyet azok bolti értékesítésével – derül ki az Agroinform.hu legújabb felméréséből.

Kapcsolódó tartalom

A portál emlékeztetett rá, hogy

idén januártól négy rovarfaj (sáska, lisztkukac, alombogárlárva és házi tücsök) is árusítható a boltokban élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként (például fehérjelisztként), és további nyolc rovarfehérje vár engedélyezésre.

Ez az élelmiszerfajta sokkal kisebb területen, kevesebb vízigénnyel és alacsonyabb szén-dioxid-termeléssel állítható elő, mint a hagyományos állattenyésztésből származó fehérje, ám a kulturális és érzelmi elutasítás miatt szinte

elképzelhetetlennek tűnik az ilyen termékek belátható időn belüli térhódítása a hazai konyhákban.

Az Agroinform.hu szakmai portál kérdőívére érkezett közel válaszokból az derül ki, hogy mindössze a válaszadók 20 százaléka nyitott olyan táplálék elfogyasztására, amely rovarból származó összetevőt is tartalmaz. További 11 százalék ezt attól teszi függővé, hogy az adott összetevő felismerhető formában található-e meg az élelmiszerben (a feldolgozott rovarfehérje általában liszt vagy olaj formájában kerül az ételekbe).

Kapcsolódó tartalom

A válaszadók 69 százaléka azonban feltétel nélkül elzárkózik a rovaralapú ételek fogyasztásától.

„Ezúttal egy három évvel ezelőtti felmérésünket ismételtük meg, és az adatok azt mutatják, hogy a rovarfehérje fogyasztása a hazai lakosság körében azóta sem lett népszerűbb: a 2020-ban mért 64 százalékos elutasítási arány még kismértékben növekedett is” – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője.

Kapcsolódó tartalom

„Az elutasítás oka részben az undor, illetve az, hogy sokan a kulturális identitás megtagadásaként tekintenek a rovarevésre.

Emellett többen a kapcsolódó egészségügyi hatások ismeretének hiányát vélik kockázatosnak” – tette hozzá.

Kapcsolódó tartalom

A válaszadók 17 százaléka szerint komoly marketinggel akár évek alatt is elérhető változás ezen a területen, ugyanakkor

69 százalékuk szerint minimum egy nemzedékváltásra lesz szükség, mivel a jelenlegi lakosság kulturálisan képtelen ilyen váltásra.

A válaszadók 14 százaléka szerint a hagyományos élelmiszerek drágulásával fog a változás bekövetkezni.

Kiemelt kép: Emberi fogyasztásra szánt sült sáskát mér ki egy utcai árus a jemeni fővárosban (Fotó: MTI/EPA/Jajha Arhab)