Aktuális

Mutatjuk a hét legszerencsésebb hat számát

Amit Gyurcsány idehaza megtehet, azért Trumpot súlyos börtönbüntetés fenyegeti

| Szerző: hirado.hu
Több száz évnyi börtönbüntetéssel fenyegeti Donald Trumpot az ellene Washingtonban indított bűnvádi eljárás. Eszerint az előző amerikai elnök a 2020-as választási veresége után azzal, hogy csalást emlegetett, valótlanságokat terjesztett, ami alkalmas arra, hogy „aláássa a választás integritását”. Ugyanezt tette idehaza a 2022-es tavaszi választások során Gyurcsány Ferenc és az általa vezetett ellenzék is. Nálunk ezért senki ellen sem indítottak bűnvádi eljárást, hiszen a véleményt a szólásszabadság részének tekintjük. Joe Biden amerikai elnök külügyi apparátusa ugyanakkor azt üzeni nekünk, hogy az Egyesült Államok a szabadság hazája, Magyarország pedig nem az.

Vádat emeltek Donald Trump, előző amerikai elnök ellen. A republikánus politikusnak néhány hónapon belül ez már a harmadik bűnvádi eljárása, elnökként pedig megindult ellene az alkalmatlanná nyilvánítási, úgynevezett impeachment procedúra is.

A mostani ügyészségi dokumentáció 45 oldalon keresztül taglalja, hogyan befolyásolta a 2020-as, a bukásával végződő választási eljárást Trump. Jack Smith különleges ügyész indítványa összesen négy vádpontot tartalmaz, s nem fukarkodik a jogi kifogásnak látszó, ám politikai manifesztumként is értelmezhető nyilatkozatokkal.

Jonathan Turley jogtudós, a George Washington Egyetem közjogi professzora szerint alapvetően dezinformációval vádolják Trumpot. Mint a Fox News amerikai csatornának kifejtette: „amit a vádirat állít, miszerint Trump valótlanságokat terjesztett, hogy aláássa a 2020-as választás integritását, valójában része a szólásszabadságnak”. Márpedig az az amerikai alkotmány úgynevezett első kiegészítése által védett jog.

A szakértő ráadásul a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi döntésére is rámutatott, ami alapján az ilyen és hasonló állítások kriminalizálása „olyan széles cenzori hatalmat adna a kormánynak, amelyre sem e bíróság eseteiben, sem alkotmányos hagyományainkban nem volt példa. E hatalom gyakorlásának puszta lehetősége is borzongást kelt.”

Kapcsolódó tartalom

A vádirat többet is állít, például azt, hogy Trump és „összeesküvő társai” az eredményhirdetés nyomán formálódó utcai erőszak közepette arra használták fel a zavart, hogy „kettőzött erővel terjesszék hamis állításaikat a választási csalásról”, és ezekre alapozva „meggyőzzék a kongresszus tagjait a hitelesítés további elhalasztásáról”.

Sőt állítólag Trump tisztviselőket is győzködött arról, hogy „találjanak több republikánus szavazatot, a tömeget pedig rászabadította a Capitoliumra”.

Arról, hogy a 2020-as voksolással nem volt minden rendben, illetve hogy a demokratikus rend megdöntésére irányuló kísérlet évek óta hangoztatott, de jogi formát eleddig nem kapott vádja mennyire vékony jégen jár, már korábban is írtunk. Most azonban nagyon úgy tűnik, Trumpot végül azért vennék elő, mert a szólásszabadság jogával élve többször is csalással vádolta meg (az ügyészség szerint alaptalanul) politikai ellenfeleit. Kétségtelen, ezt regnáló elnökként tette, ám egyúttal amerikai állampolgárként is.

Kapcsolódó tartalom

A vádirat másik pontja arra alapoz, Donald Trump tisztában volt vele, hogy az általa a választási eredményekkel kapcsolatban tett állítások hamisak. Igen ám, csakhogy az exelnök azt mondta, amit a jogászoktól és a tanácsadóitól hallott. Tehát a különleges ügyész gyakorlatilag azt kéri számon rajta, hogy hitt a saját ügyvédeinek – hívta fel a figyelmet minapi cikkében a Magyar Nemzet.

De hogyan lehet jogilag bizonyítani, hogy Trump valóban nem hitte el a hamis állításait? És még ha be is lehet bizonyítani, hogy Trump hazudott, hogyan lehet jogilag megkülönböztetni a valótlanságait azoktól a hazugságoktól, amelyeket más politikai vezetők mondtak az évek során? A politikában mikor lépi át egy hamis állítás a bűncselekmény határát?” – fejtegette a már idézett Turley a vádemeléssel kapcsolatos problémákat.

Kapcsolódó tartalom

Mindenesetre rögzíthetjük: az Egyesült Államokban a papíron független igazságszolgáltatási rendszer egy közelgő választási kampányban hivatalos vádemelés keretében jelölheti meg bűnösként azt, aki csalást emleget, illetve kételyeit fejezi ki az adott választási eredménnyel kapcsolatban. Vessünk akkor mindezek tükrében egy pillantást Magyarországra, amit az aluszékony és feledékeny Joe Biden elnök által fémjelzett demokrata adminisztráció lépten nyomon az alapjogok megsértésével és hasonló vádakkal illett. Idehaza Amerikából pénzelt szervezetek vonják kétségbe hazánk demokratikus voltát, fejezik ki aggodalmukat a fékek és egyensúlyok állítólagos hiánya miatt. A tengeren túlról a kritikák és nyomásgyakorlás mellett még guruló dollárok is érkeztek, illetve érkeznek szép számmal a hazai ellenzék környékére. Az ellenzék, illetve annak néhány emblematikus képviselője pedig mit csinált az elmúlt években? Sok mindent ugyan nem, de egyet biztosan: megkérdőjelezte a 2022 tavaszi magyar választások tisztaságát, sőt, egyesek egyenesen csalást kiáltottak.

Karácsony Gergely fõpolgármester és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (MTI/Balogh Zoltán)

Például Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje, aki a később provokációnak minősülő marosvásárhelyi szavazólap-botrány nyomán nyilatkozott így a Fideszről: „Annyira rettegnek a vereségtől, hogy még a legegyértelműbb csalástól sem riadnak vissza.

Karácsony Gergely főpolgármester, egykori miniszterelnök-jelölt-jelölt pedig így:

Mindig is tudtuk, de most lelepleződtek: a Fidesz csalni akar a választáson.”

Idézhetjük magát Gyurcsány Ferencet is, aki a választási bukta után ezt mondta a DK kongresszusán: „Ez a kormány törvénytelen, ez a kormány erkölcstelen, ez a kormány becstelen, ez a kormány bűnöző.” Később, májusban a parlamentben kifejtette: „A választás csak akkor hű tükre a népakaratnak, ha a választás szabad és tisztességes, de Magyarországon az eszmék, gondolatok szabad áramlása helyett a hatalom manipulált nyilvánossága veszi körül az embereket, ezért nem szabad a választás. Az ilyen választáson nyugvó kormány törvénytelen.

Innentől kezdve pedig a DK-s politikusok mantraszerűen hajtogatták, hogy az Orbán-kabinet törvénytelen.

Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára (MTI/Máthé Zoltán)

Az ellenzék vezető politikusai szerint a Fidesz csalt a tavalyi választáson, Gyurcsányék egyenesen azt állítják, illegitim és törvénytelen a jelenlegi kabinet. Túl azon, hogy ezzel hárommillió Fidesz-szavazót is megsértenek, a magyar intézményrendszer függetlenségét is erőteljesen megkérdőjelezik, itthon és külföldön egyaránt.

Kapcsolódó tartalom

A jelek szerint Magyarország a demokrácia, a hatalmi ágak szétválasztása és a szólásszabadság szempontjából lényegesen jobb helynek számít, mint Joe Biden Amerikája.

Magyarország ugyanis szerencsére demokrácia, így nálunk ilyesmi fel sem merül – olvasható a mandiner.hu-n.

Ajánljuk még