- Sebastian Kurz is előadója volt Esztergomban az idei MCC Fesztnek. Jelenleg Peter Thiel, Trump közeli amerikai befektető stratégájaként dolgozik. Horváth Ágnes az MCC-s pódiumbeszélgetés után kérdezte a volt osztrák kancellárt.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg
Kurz úr, most valószínűleg van rálátása az Egyesült Államok politikájára is, és onnan nézve is lehetnek gondolatai a jövőnkkel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök a múlt héten egy hasonló pódiumbeszélgetésen azt mondta, hogy meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy két nap ragyoghat a Föld felett, vagyis két nagyhatalom uralkodhat a jövőben. Ön is így látja, és mit gondol el tudja-e ezt fogadni az Egyesült Államok?
Igen, attól tartok, hogy igaza van a miniszterelnöküknek. Én egy globalizált világban nőttem fel, amely egyre közelebb és közelebb vitt egymáshoz. És mindig azt gondoltam, hogy ez jó így. Hittem, hogy az egymás közötti gazdasági kapcsolatok, beleértve a turizmust, az emberi kapcsolatokat szerte a világon, hogy mindez valójában nagyobb biztonsághoz, nagyobb stabilitáshoz, nagyobb jóléthez vezet. Sajnos a helyzet mostanra úgy alakult, hogy egy olyan világban élünk, amely egyre távolabb és távolabb sodródik egymástól. A Kína és az USA közötti mélyülő szakadék, az ukrajnai háború, mindenképpen megosztja a világot, amiben élünk. Azt gondolom, hogy ebben a szituációban nekünk európaiaknak, Európának, meg kell találnunk a saját utunkat, hogy hogyan tudjuk okosan kezelni a jelenlegi helyzetet.
Kapcsolódó tartalom
Milyen utat járhat Európa? Hiszen jelenleg úgy tűnik egyre gyengébb, egyre kevésbé meghatározó tényező. Mit gondol, hogyan nyerheti vissza erejét a kontinens?
A legfontosabb, hogy gazdaságilag erősek legyünk, hogy megőrizzük a versenyképességünket, mert ez az alapja a jólétnek és az erőnek Európában. Amerika a leválás stratégiáját követi, és ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok, vagyis az USA és Kína szétválasztásában, és remélem, hogy Európa itt okos önálló álláspontot talál, hiszen Kína az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk. Ha a gazdasági kapcsolatok korlátozottabbak lesznek, csökken a kereskedelem, az pedig automatikusan a jólét csökkenéséhez vezet.
Kapcsolódó tartalom
Jelenleg úgy tűnik, hogy Európa ipari ereje is csökken, tulajdonképpen az USA javára, vissza lehet fordítani ezt a folyamatot?
Európa számára ez most egy minden bizonnyal rendkívül nehéz időszak. Itt van az ukrajnai háború, ami közelebb van hozzánk, mint a világ más részeihez, aztán a magas energiaárak, ami inflációhoz vezet, és mindez a versenyképesség elvesztéséhez vezet, ezért fontos, hogy mindezt okosan ellensúlyozzuk.
Ön már 2016-ban rámutatott, hogy Európa számára végzetes lehet, ha engedjük a tömeges migrációt, és ön is a határvédelem erősítését, illetve a befogadott emberek integrációját hangsúlyozta. Néhány napja olvastam egy hírt, miszerint Bécsben már minden negyedik polgár külföldi. Mi történt, mi történt az ilyen irányú politikai törekvéseikkel?
Már 2015-ben, a migrációs válság kezdetén egyértelműen azt az álláspontot képviseltem, hogy a menekültek korlátlan befogadása nem működhet. Akkoriban nagyon szorosan együttműködtem Szijjártó Péterrel, de komoly kritikát kaptam, rasszistának, szélsőjobboldalinak állítottak be. Az idő minket igazolt, vagyis igazunk volt, és mások véleménye is változott a kérdésben. Egyre több európai politikus érti meg, hogy a korlátlan migráció nem működik, hogy az államoknak maguknak kell eldönteniük, hogy kit fogadnak be, és nem az embercsempészeknek. De még mindig sok a tennivaló sajnos, mert a külső határokat sok helyen még mindig nem védik eléggé, még mindig túl sok az illegális migráció, és még mindig nincs összességében igazán jól működő rendszer Európában.
Kapcsolódó tartalom
Úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben is Németországé az utolsó szó. Ha a német kancellár meghívót küld ezeknek az embereknek olyan formában, hogy azt mondja, szükségük van ezekre a bevándorlókra a munkaerőpiacon, akkor a migrációt aligha lehet megállítani. Mit lehetne mégis tenni?
Szerintem még mindig hiányzik a határozottság a végrehajtásban, a tényleges cselekvés, pedig 2015 óta sokat változott a kommunikáció és a téma megközelítése. Tehát azt mondanám, hogy sokan korrigálták a véleményüket hála Istennek. Amit akkor mi, én is és a magyar kormány is szorgalmaztunk, azt ma már nem utasítják el, nem titulálják radikális jobboldalinak vagy rasszistának. Egyre többen értik és támogatják az akkori álláspontunkat, de még mindig sok a tennivaló.
2024-ben az Európai Parlamentben is választások lesznek. Nem gondolja, hogy komolyabban össze kellene fogni az értékek mentén az azonos gondolkodású politikusoknak, illetve hogy szélesebb körű szövetséget kellene találniuk a konzervatív politikusoknak az unión belül?
De, ez nagyon jó lenne, és szerintem is nagyon fontos, hogy a polgári oldal megerősödjön egy bizonyos baloldali irányzattal szemben, ami biztosan nem tesz jót Európa fejlődésének.
Miért nem hallani ezeket a hangokat a német nyelvterületeken?
Én már nem politizálok…
Valóban, már nem politikus, de engedje meg, hogy feltegyek még egy kérdést. 2021-ben mondott le a kancellári tisztségéről. Ha szabad idéznem, Andreas Unterbergert, a Presse és a Wiener Zeitung egykori főszerkesztőjét, aki akkor egy interjúban azt mondta nekünk, hogy az Ön körül kirobbant botránynak, annak a vádnak, hogy Ön hamisított közvélemény-kutatásokat rendelt meg a nyilvánosság kárára, csak az volt a célja, hogy a legtehetségesebb konzervatív európai politikust háttérbe szorítsák. Hogyan látja ezt ma, és született-e egyáltalán ítélet az ügyében?
A vádak hamisak. Egyre több bírósági döntés mutatja, hogy tendenciózus munkát végeztek velem szemben, és remélem, hogy a nap végén fény derül majd az igazságra. Nagyon optimista vagyok ezzel kapcsolatban.
A lemondásával meg tudta menteni a pártját. Gondolkodik azon, hogy visszatérjen a politikába? Nyilván most nagyon sikeres az üzleti életben, stratégaként dolgozik egy német-amerikai vállalkozó mellett, de ha ilyen fiatalon ilyen erőteljesen részt vett a politikában, szerepet játszhatott a világ történéseinek alakításában, akkor azt hiszem, nagyon nehéz mindezt csak úgy hátra hagyni.
Nagyon élveztem a politikában elöltött időt. Csodálatos volt, hogy a saját országomért, a saját népemért dolgozhattam, hogy Ausztriát szolgálhattam, de bevallom, hogy élvezem azt is, hogy valami újat láthatok, valami újat tanulhatok, hogy a politikán kívül is vannak tapasztalataim. Valójában egész ifjú életemet a politikában töltöttem, és nagyon jó, hogy most új benyomásokat szerezhetek, és nagyon jól érzem magam ott, ahol vagyok.
Mit gondol, erősebb szövetséget alkothat újra Ausztria és Magyarország? Hogyan látja a régió jövőjét?
Az a benyomásom, hogy alapvetően jó együttműködés van Ausztria és Magyarország között, jók az alapok, sok gazdasági kapcsolatunk van, és hagyományosan jók az emberi kapcsolataink, és ez biztató a jövőre nézve is, ez jó dolog.