A rendszerváltást követő egyik legnagyobb beruházás, amely ma is meghatározó a magyar gazdaság számára, az a Suzuki Autógyár megépítése Esztergomban. A japánoknak nemcsak a „magyar Suzukit” köszönhetjük, hanem azt is, hogy számos nagy autógyártó óriás követte a példáját, amelyek Magyarországra hozták termelésük egy részét.
„Egy újabb beruházásról tudtunk megállapodni a Suzukival” – ezt Tokióban jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter miután tárgyalt a cég vezetőivel.
A japán autógyár közel 10 milliárd forintos fejlesztést hajt végre.
„Egyrészt bővíti a gyártó kapacitásait, nagyon komoly technológiai fejlesztéseket hajtanak végre a digitalizáció és az automatizálás területén. De ezzel párhuzamosan újabb nagy lépést tesznek abba az irányba, hogy az esztergomi gyár működése karbon semleges legyen, vagyis hogy a környezetet kímélő módon működjön az esztergomi Suzuki-gyár” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A fejlesztés során bővítik a lökhárító-, a festő- és a hegesztőüzem kapacitását, csúcstechnológiájú gépeket szereznek be, illetve napelemes erőműveket építenek.
Kapcsolódó tartalom
Csúcstechnológiával, csúcsgépekkel készülnek a jövő autói a hamarosan elkészülő BMW-gyárban
A magyar BMW-gyár lesz például a világon az első, fosszilis energiahordozók nélkül termelő autógyár. A villamos energia nagy részét közvetlenül a helyszínen állítják elő, a többi pedig száz százalékban megújuló energiaforrásokból származik majd.
A tervek szerint évente 150 ezer járművet gyártanak, és legalább ezer ember dolgozik majd a gyárban.
Ennek a beruházásnak is köszönhetően Debrecent a világ tíz leginkább tőkevonzó városaként tartják számon.
A BMW és a Suzuki fejlesztésével még közelebb kerül Magyarország ahhoz, hogy az európai autóipar fellegvára legyen. A két beruházással tovább nő Magyarországon a 160 ezer embernek munkát adó járműipar teljesítménye, amelynek termelési értéke tavaly átlépte a 12 ezer milliárd forintot. Ez könnyen lehet, hogy idén még több lesz, mint ahogy az is valószínű, hogy az ágazatban foglalkoztatottak száma is növekszik, akiknek a bére, egész pontosan a reálbére is emelkedni fog.
Kapcsolódó tartalom
Csökkenő pályára áll az infláció
A Századvég Közéleti Tudásközpontjának vezető elemzője az M1-nek elmondta, az adatok azt mutatják, hogy csökkenő pályára állt az infláció, amely a következő hónapokban felgyorsul. Ez azt jelenti, hogy év végére nem csak egy számjegyű lesz a mértéke, hanem akár 8 százalék alá is mehet. Tehát
éves szinten meg lehet a kormány által előre jelzett 15 százalékos árindex.
„Most azt látni a legutóbbi adatok szerint, hogy közel 18 százalékos volt a béremelkedés hazánkban, ami azt jelenti, hogy ha éves alapon vizsgáljuk az infláció és a bérek viszonyát alakulását, akkor könnyen előfordulhat, hogy éves alapon alacsonyabb lesz az infláció mértéke, mint a bérnövekedés, ezáltal lesz reálbér-emelkedés. Ugyancsak pár százalékos, de azt gondolom, hogy maga a trend a fontos, hogy ha 2-3 százalékkal magasabb összességében a bérek emelkedése, mint az éves infláció, az – azt gondolom – minden munkavállaló számára egy jó hír lehet” – mondta Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont vezető elemzője.
A reálbér-növekedés legfőbb hozománya, hogy a családok többet tudnak költeni, vásárolni, vagyis nő a fogyasztás, ami pedig a gazdasági növekedést erősíti.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép forrása: (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)