Gyász

Elhunyt Gát György

Fekete Rajmund: A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő volt

A Terror Háza Múzeum megnyitása történelmi mérföldkő volt, hiszen alig több mint egy évtizeddel a kommunizmus bukása után Magyarországon létesült először olyan múzeum és emlékhely, amely egymás mellé helyezte azt a két totális diktatúrát, amit 1944 és 1989 között a Magyarországot megszálló nagyhatalmak „ránk kényszerítettek” – hangsúlyozta a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója csütörtökön az MTI-nek.

Fekete Rajmund annak kapcsán nyilatkozott telefonon, hogy előadást tartott a New Direction alapítvány és a Croatian Centre for the Renewal of Culture közös, zágrábi nyári egyetemén, amelyet a konzervativizmust napjainkban érő kihívások témájában szerveztek.

Felidézte, hogy az Andrássy út 60. épülete 1944. október 15-től 1956-ig két totális – a nyilas és a kommunista – diktatúrának is fontos helyszíne volt.

Az épület a súlyos történelmi tapasztalatok és a hallgatás kényszere miatt összeforrt a terror fogalmával Magyarországon

– mondta.

Fekete Rajmund ezen a ponton idézte Orbán Viktor miniszterelnöknek a múzeum 2002. február 24-i megnyitóján mondott beszédét, amelyben a kormányfő úgy fogalmazott: ebben az épületben hatalmas erő van, egyúttal azt is hangsúlyozva, hogy ez az épület ugyanis arra való, hogy mindig megvédje a nemzetet saját árnyékától.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a múzeum megnyitásához bátorság kellett, mert több mint húsz évvel ezelőtt Nyugat-Európában a nemzetiszocializmus rémtetteit egyedülállónak és összehasonlíthatatlannak tartották. „Schmidt Mária történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum alapítója azonban ezt a tilalmat figyelmen kívül hagyta, mert meggyőződése szerint a náci és a kommunista bűnök egy tőről fakadtak” – fogalmazott Fekete Rajmund.

Megjegyezte azt is, hogy eretnek gondolat volt ez, ráadásul egy olyan országban, ahol a rendszerváltoztatást követően a posztkommunisták átültették a hatalmukat és továbbra is utóvédharcokat folytattak a múlt kizárólagos birtoklásáért. „Ez az elit kezdettől fogva rettegett a Terror Háza Múzeum puszta lététől, mert az a baloldal megmaradt mítoszának szertefoszlását, ingatag legitimációjának aláásását eredményezhette volna” – mutatott rá a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója.

Példaként említette, hogy a múzeum 2002-es megnyitóján több mint 150 ezren gyűltek össze, azonban a kereskedelmi csatornák és a másnapi lapok egy egészen más képet közvetítettek: politikai provokációról beszéltek, gyűlöletet és félelemkeltést emlegettek, és a múzeumot ért támadások ezután csak fokozódtak. Fekete Rajmund jelezte: zágrábi előadásában ezen politikai támadásokat részletesen bemutatta, továbbá azt is, hogy az eddig több mint hétmillió látogatót fogadó Terror Háza Múzeum miként állta ki az idők próbáját.

Az igazgató utalt rá: Orbán Viktor egy évvel a megnyitó után a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a múzeum előtt azt mondta, hogy

az Andrássy út 60. a múltunkkal való szembenézés egyetlen őszinte darabja, amely eleven fájdalom és eleven lelkiismeret is.

Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a Kommunizmus Fekete Könyvének szerkesztője és egyik szerzője, Stephane Courtois francia történész a Terror Háza jelentőségéről azt nyilatkozta, hogy ez az a múzeum, amely a vádakat kimondja.

A Terror Háza Múzeum volt az első lépés abban a folyamatban, amelyben a posztkommunisták elveszítették korlátlannak hitt egyeduralmukat a múlt, a jelen és végső soron a jövő értelmezése felett is” – hangsúlyozta Fekete Rajmund.

Az igazgató beszámolt arról is, hogy a keddtől péntekig tartó nyári egyetemen mások mellett Jose Antonio Kast, a 2021-es chilei elnökválasztás konzervatív elnökjelöltje, Miro Kovac egykori horvát külügyminiszter és Janez Jansa, Szlovénia korábbi miniszterelnöke is előadást tartott.

Ajánljuk még