A szerdai kormányülésen a miniszterelnök tájékoztatást adott az európai uniós csúcstalálkozó legfontosabb eseményeiről. A kormány továbbra is úgy látja, hogy a Miniszterek Tanácsában megszületett döntés szemben áll a korábbi egyhangú politikai vállalási megegyezésekkel. Ezért a kormány nem járult hozzá a döntés megerősítéséhez – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
Kapcsolódó tartalom
Hozzátette: a tervezett új szabályozás esetében nemcsak kötelező kvótáról és áttelepítésről van szó, hanem legalább
évente 10 ezer migráns kérelmét kéne elbírálnia Magyarországnak.
Befogadó táborokat kellene létesíteni Magyarország területén, amelyek könnyen válnának migránsgettókká, míg ezek a táborok uniós jogszabály szerint nem lehetnének zártak.
„Ebben a formában a táborok a létrehozása a határkerítés lebontásával lenne egyenlő” – hangsúlyozta.
Mindeközben az uniós döntés szerint a migránsok több mint negyedét, 28,3 százalékát kéne Magyarországnak befogadnia.
Kapcsolódó tartalom
Gulyás Gergely kiemelte, a legnagyobb negatívuma a szabályozásnak, hogy ráerőlteti Európára, Magyarországra és a magyar emberekre a migránsokat. Meghívót küld az illegális bevándorlóknak.
A magyar kormány minden jogi és politikai eszközt megragad annak érdekében, hogy ez a teljesen értelmetlen és őrült szabályozás ne léphessen hatályba.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a migránsok elosztását Magyarország nem egyedül ellenezte, Lengyelország is így szavazott.
A miniszter elmondta, sok olyan ország van, amely egyetért Magyarországgal a migráció megítélésében, de sok migráns van a területén, így ott a nemzeti érdeket a migránsok elosztása jelenítené meg. Ilyen például Olaszország.
Kapcsolódó tartalom
Egy másik fontos téma volt a múlt heti uniós tanácsi ülésen, hogy Brüsszel további 98 és fél milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól.
Ez a tizenötszöröse az éves magyar szja befizetésnek, nagyjából a teljes magyar állami költségvetés éves összege. A tagállamokra elosztva ennél lényegesen kevesebb jutna Magyarországnak, de még így is akkora összegről van szó, hogy nem véletlen, hogy se Ausztria, se Németország nem akarja ebben a formában vállalni – fogalmazott Gulyás.
Kapcsolódó tartalom
A miniszter aláhúzta, mindenek előtt tisztázni kell, hol van a pénz, és mire költötte a Bizottság.
Mint mondta, éppen hogy több pénznek kellene lennie az EU költségvetésében, hiszen Lengyelországnak és Magyarországnak még mindig nem fizettek.
Gulyás Gergely elmondta, a tervezett fizetésből 50 milliárd menne Ukrajnának, de migránsokra is költenének belőle határvédelem helyett. Ezen kívül az összegből másfél milliárd eurót költenének a brüsszeli bürokraták fizetésemelésére.
Az EU-s tagállamok gazdasági kormányzását minősítő rendszer, az európai szemeszter ajánlásainak egy része elfogadhatatlan Magyarország számára, mert például a hatósági energiaárak megszüntetésére szólít fel – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Kapcsolódó tartalom
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte, ez a rezsicsökkentés felszámolásához vezetne. A szemeszter egyebek mellett a családiügy, oktatási, és az egészségügyi kiadások felülvizsgálását kéri, amit a kormány meg is fog tenni, de ebből nem következik, hogy el is fogadják az ajánlásokat, hiszen ezek nem kötelező érvényűek.
Az oktatásban hasonló lépést tenne a kormány, mint az egészségügyben – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy
gyors, jelentős fizetésemelés jár a pedagóguskar számára, amihez szükség van jelenleg az eddig meg nem érkezett EU-s pénzekre is.
Később, folytatta, költségvetési forrásból emelik majd tovább a tanárok bérét.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy majdnem 170 milliárd forint egyszeri átcsoportosítását rendelték el a rezsivédelmi alap fejezetének terhére. Ez az éppen aktuális rezsikifizetésekhez való hozzájárulás, ebből több mint 132 milliárd forint az, ami a kórházak, iskolák, területi közigazgatás intézményeinek folyósított rész. Az egyházi fenntartók kompenzációja 11 milliárd forint.
Kapcsolódó tartalom
A Franciaországban kialakult helyzetről Gulyás Gergely azt mondta, messzemenő következtetéseket lehetne levonni, miért alakult ki ekkora feszültség a társadalomban, ami ilyen pusztításig fajult, de ez nem a magyar kormány feladata.
Mindaz, amit a migráció ellen teszünk, éppen azért van, hogy a Franciaországban tapasztalt társadalmi feszültségektől megóvjuk Magyarországot – fogalmazott
Arra, hogy Lengyelország népszavazást kezdeményezne a migrációról, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált, Brüsszel úgy akar a migrációról szabályozásokat és törvényeket hozni, hogy az európai embereket nem kérdezi meg.
„Eddig egyedül Magyarország járt elöl jó példával, mi voltunk azok, akik 2016. október 2-án népszavazást tartottak a migrációról. Ez egy jó, demokratikus, és éppen ezért üdvözítő próbálkozás a lengyel kormány részről, hogy Lengyelország is mondhasson véleményt arról, akar-e migránsokat befogadni brüsszeli erőszak hatására” – tette hozzá.
Kiemelt kép forrása: MTI/Kovács Tamás