Miután Gyurcsány Ferenc a kormánnyal szembeni határozottabb fellépést követelt, április közepén a főpolgármester a „tettek mezejére lépett”, s bejelentette, bizonyos adókat nem fizetnek be az államkasszába. Továbbá közigazgatási pert is indítanak a szolidaritási hozzájárulás növekménye miatt arra hivatkozva, hogy nincs pénz.
Mint azt a hirado.hu is megírta, a Pénzügyminisztérium (PM) ezt követően közölte, hogy Karácsony Gergely városvezetése 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós István kabinetjétől. Egészen pontosan: rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd forint, hosszú lejáratú államkötvényben 77 milliárd forint, pénzeszközállományban 48 milliárd forint, továbbá a Fővárosi Önkormányzat intézményeinél 7 milliárd forint volt.
A tárca szerint a baloldali városvezetés felélte Budapest pénzügyi tartalékait. A Városháza iparűzésiadó-bevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot, ezenfelül Budapest további 46 milliárd forint támogatást kap a költségvetésből. A két tétel együtt meghaladja a 317 milliárd forintot,
ami 130 milliárd forinttal több a 2019-es adatnál.
A szócsata azóta sem csitul. Időközben a Mandiner birtokába került az a levél, amit még márciusban küldött a PM-nek Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ebből az szűrhető le, hogy Budapestet valóban csődközeli helyzetbe kormányozta a vezetése, a nyár folyamán olyan likviditási problémája lehet, amit nem tud egyedül megoldani. Tehát valós veszély a totális fizetésképtelenség.
Kapcsolódó tartalom
Kiss ismertette az azóta bejelentett intézkedéseket is, továbbá néhány közlekedési projekt uniós finanszírozásba „emelését”. Ugyanakkor információink szerint a tárca részéről már előzetesen közölték, a szolidaritási hozzájárulás megtagadása technikailag sem lehetséges, hiszen azt a fővárosnak járó költségvetési támogatásból előzetesen levonják.
Karácsony Gergely alighanem ennek ismeretében jelentette be később mégis a befizetés megtagadását.
Mint Kiss Ambrus leveléből is kiderül, a Városháza anyagi helyzete 2019 óta folyamatosan romlik. A főpolgármester-helyettes szerint persze ezt nem a rossz gazdálkodás, hanem a gazdasági válság, a Covid-járvány, az orosz agresszió miatti energiaárak növekedése, továbbá a kormányzati elvonások növelése eredményezte. A város átlagos havi működési költsége 25,7 milliárd forint, ennek fele a közösségi közlekedésre megy el. „Ezzel szemben a likviditási védőhálót jelentő folyószámlahitel-keret 25 milliárd forint, amely azért okoz jelentős problémát, mivel a bevételi ütemezése a városnak az iparűzési adó szabályozása miatt nagyon egyenlőtlen” – magyarázta Kiss Ambrus, elismerve, utóbbi forrásból a tavalyi évhez képest báziskorrekcióval 25 százalékos nominális növekedésre lehet számítani.
Kapcsolódó tartalom
Csakhogy eközben ott van a kiadási oldal növekedése is, például a bővülő kamatterhek a Lánchíd felújítása miatt. További adalék a panaszáradatban, hogy Budapest egyelőre kimaradt az energiatámogatásból és egyes beruházásokat előfinanszírozni kénytelen.
A Fővárosi Önkormányzat által összerakott táblázat szerint már júliusban hatvanmilliárdos, augusztusban akár 86 milliárd forintos mínuszban is lehet a budapesti büdzsé. A fenti körülmények miatt ez valóban fizetésképtelenséget jelenthet, s a jelek szerint ezt a városvezetés is beismerte már tavasszal.
A főpolgármester-helyettes kormányzati érdekként azonosította március végi levelében, hogy az iparűzési adó szeptemberi beérkezéséig Budapest elkerülje a fizetésképtelenséget, ennek érdekében operatív munkacsoportot is létrehoznának Karácsonyék a kormánnyal közösen, mégpedig a likviditási helyzet folyamatos figyelésére, és a döntések előkészítésére.
Miközben Budapestet csődbe vitte Karácsony Gergely, addig a politikai céljait támogató 99 Mozgalom kivirágzott és anyagilag megerősödött.
A Magyar Nemzet új, érdekes részletekkel szolgál a Karácsony Gergely által létrehozott egyesület 2021-es és 2022-es pénzügyi beszámolójáról, melyek a bíróság honlapján érhetők el.
Kapcsolódó tartalom
A két dokumentumban feltüntetett összegek ugyanis nem egyeznek azzal a Karácsony-féle állítással, miszerint a mozgalom adományokból, ráadásul úgynevezett mikroadományokból fizetett 506 millió forintot a főpolgármester kampányára.
A Perjés Gábor törökbálinti lakcímére bejegyzett egyesület 2021-es – fél évet jegyző – pénzügyi beszámolójában 263,3 millió forintos bevételt tüntettek fel, ám ez az összeg támogatásként szerepel a bírósági beszámolóban, nem pedig adományként, miként azt Karácsony állítja. Az a dokumentumból nem derül ki, hogy a támogatás honnan érkezett, mindenesetre a mozgalom ennyi pénzhez jutott fél év alatt, 2021. júniusi alapítása és az év vége között, ami nagyjából megegyezik a Nemzeti Információs Központ által (NIK) készített jelentésben szereplő 2021. évi utalások összegével (262,5 millió forint). Az egyesület viszont a tetemes támogatás ellenére mínuszban zárta a 2021-es évet. Anyagi jellegű ráfordításként ugyanis 282,9 millió forintot jegyeztek be, ami majdnem húszmilliós többletkiadást jelent, így az adózott eredmény mínusz 19,3 millió forint volt.
Kapcsolódó tartalom
A 2022-es év határozottan jobban sikerült a mozgalomnak, noha addigra rég véget ért a baloldali előválasztás közös miniszterelnök-jelölti kampánya, Karácsony pedig vissza is lépett a jelöltségtől Márki-Zay Péter javára. Furcsaságok azonban itt is akadnak. A pénzügyi adatok szerint az egyesület 2022-ben 390 millió forintnyi bevételhez jutott, amit már adományként tüntettek fel a beszámolóban. Külön érdekesség, hogy itt már a 2021-es mintegy 263 millió forintot is adományként jegyzik, noha egy évvel korábban még a támogatások rovatban szerepelt ez, a tetemes összeg. Mindenesetre 2022-ben a Perjés Gábor nevére bejegyzett egyesület kiadásként 367 millió forintot írt a dokumentumba, így elvileg az „adománygyűjtő dobozokban” 22,6 millió forint maradt.
Ha összevetjük a 99 Mozgalom pénzügyi beszámolóját a NIK jelentésével, akkor további százmillió forint eredete és sorsa vész homályba.
A NIK-féle dokumentum szerint ugyanis Perjés Gábor 2022-ben összesen 243,5 millió forintot fizetett ki Karácsony kampányára. A beszámoló szerint azonban 367,3 millió forintnyi „anyagi ráfordítás” történt, ami rejtélyessé teszi 123,8 millió forint sorsát. Ha ebből levonjuk azt a 22,6 milliót, amit az egyesület tárgyévi eredményként feltüntetett, 101 millió forint jön ki, amelynek a sorsa továbbra is kérdéses. A pénzügyi beszámolók és az abban lévő érdekes számszaki eltérések miatt a Magyar Nemzet megkereste Karácsony Gergelyt és Perjési Gábort, de egyikük sem adott választ.
Nemcsak a Magyar Nemzet vár válaszokat Karácsony Gergelytől, a Gyurcsány-párt a Szabad Európa portállal közölte: „Karácsony Gergely az elmúlt napokban tett nyilatkozataiban nem cáfolta, hogy valóban ötszázmillió forint felett kaptak támogatást az előválasztásra. Karácsony és a 99 Mozgalom az előválasztás során egyrészt ennél jóval kisebb összegről beszélt a nyilvánosságban, másrészt ígéretet tett az adományozók személyének megnevezésére is. A támogatás összege most már elismerten a többszöröse a korábban bevallottnak, és az adományozók személye továbbra is ismeretlen.”
Gyurcsányék szerint Karácsony Gergely úgy tudná megnyugtatóan lezárni ezt az ügyet, ha a korábbi ígéretének megfelelően valóban megnevezné a támogatást nyújtó személyeket, szervezeteket és az általuk nyújtott támogatás összegét – olvasható a Magyar Nemzetben.
Kiemelt képen: Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán, 2023. június 28-án. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)