LMP: A miniszterelnök átlépett egy határt
Csárdi Antal (LMP) szerint Orbán Viktor átlépett egy határt, amikor a Bild című német napilapnak adott interjúban azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem háborús bűnös. Az ellenzéki képviselő szerint nem olyan nehéz megállapítani, hogy Putyin háborús bűnös, ráadásul a magyar miniszterelnöknek jogi végzettsége van.
Közölte, amikor a kormányfő letagadja és relativizálja a háborús bűncselekményeket, akkor ezzel a legnagyobb kárt Magyarországnak és az ország megítélésének okozza. Hozzátette: mindenkinek a szeme előtt kell lennie, ahogy a bucsai utcákon halottak fekszenek. Lehet érdekek és értékek mentén politizálni; az a politika amely nem hordoz értékeket, nem vállalható – mondta, hozzátéve, a kormány bocsánatkéréssel tartozik az elhangzottak miatt.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára közölte,
a kormánynak a legfontosabb a magyarok érdeke.
A kabinetnek ugyanúgy fontos az is, hogy a magyarok érdekét képviselje – hangoztatta.
Felidézte az Orbán Viktor által a Bild-interjúban elmondottakat. Közölte, a kormányfő arról beszélt, hogy őt Magyarország érdekli és ami Oroszország és Ukrajna között történik, rossz a magyaroknak. A miniszterelnök szólt arról is, hogy Magyarország kezdettől a béke pártján áll, tűzszünetet szorgalmaz és béketárgyalásokat – mondta.
Az államtitkár szerint ezzel szemben az ellenzék háborúpárti, a háború folytatását akarja, nem szavazta meg az Országgyűlés békepárti határozatát sem.
Párbeszéd: A fiataloknak sikerülni fog megvédeni az iskolákat
Mellár Tamás (Párbeszéd) emlékeztetett arra, hogy a parlament a nap folyamán szavaz a pedagógusok életpályájáról szóló törvényről. A jogszabály betetőzi azt a rombolást, amelyet az Orbán-kormányok 12 év alatt végeztek az oktatásban – értékelt.
Felsorolta, hogy szerinte 2010 óta milyen problémák voltak a területen: az oktatásra fordított források drasztikus megkurtítása, az önkormányzati iskolák államosítása, erőszakos központosítás, a pedagógusok és a diákok autonómiájának módszeres felszámolása, az érdekvédelmi szervezetek kiszorítása, a pedagógusok köztisztviselői státuszának megszüntetése.
Ha véget ér az az őrület, amelyben a magyar embereket nyugati összeszerelő üzemek betanított munkásává, akkumulátorgyárak segédmunkásává és a földesúri nagybirtok jobbágyává akarják tenni, akkor a fiataloknak kell jönnie, és helyreállítania a rendet – fogalmazott. Megjegyezte, az ellenzéki képviselőknek nem sikerült megvédeni az iskolákat, de úgy gondolja, a fiataloknak ez sikerülni fog.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte,
az a politikus, akinek a választási kampányát külföldről finanszírozták, senkit se oktasson ki szolgaság és szabadság témakörében, mert önként jelentkezett arra, hogy más nemzetek szolgájává teszi a magyar nemzetet.
Szerinte az ellenzék oktatási javaslatai azt mutatják, hogy kormányon ott folytatnák, ahol 2010-ben abbahagyták. A kisiskolákat bezárnák, az ottani tanárokat szélnek eresztenék, eltörölnék a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást, az egyházi iskolákat is támadják és hazafias tanterv helyett gendertananyag lenne – mondta.
Az új életpályatörvényről azt mondta, a jogszabály emelné a pedagógusok társadalmi presztízsét, megteremti a nagyarányú, 75 százalékos béremelés lehetőségét, hogy 2025-re 800 ezer forint legyen az átlagfizetésük. Szerinte az ellenzék a törvényjavaslat elutasításával a jövő, a pedagógusbér-emelés, a minőségibb oktatás ellen szavaz.
Kapcsolódó tartalom
Mi Hazánk: A kormány lakosságcserét hajt végre
Toroczkai László (Mi Hazánk) véleménye szerint a nemrég elfogadott vendégmunkástörvénnyel a kormány is embercsempészésbe kezdett. Hozzátette: a kormány azt a lakosságcserét hajtja végre, amelyektől évek óta meg akarja védeni Magyarországot. Azt mondta, Európa-szerte azt látni, hogy a gazdasági bevándorlók „nagy ívben” tesznek a jogszabályokra és nem hagyják el azt az országot, ahova betelepítették őket.
Közölte, az országból nem félmillió munkavállaló, hanem sok százezer magyar hiányzik, aki kényszerből elmenekült a gazdasági helyzet miatt. Hiányzik az a gazdaságpolitika is, amely a magyar vállalkozásokra, gazdákra és nem a multik támogatására épül – mondta.
Fónagy János, Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, 2010-ben 1600 fő tért vissza Magyarországra, tavaly viszont már 36 ezer.
2010 és 2022 között 195 ezren tértek vissza Magyarországra
– részletezte, hozzátéve, a „vándorlási egyenleg” az elmúlt 5-6 évben 70 ezer fős többletet mutat.
Kitért arra is, hogy az országban az elmúlt években számottevően javultak a jövedelmi viszonyok. A vendégmunkásokról azt mondta, maximum két évig maradhatnak Magyarországon.
A Jobbik a gazdák nehézségeiről beszélt
Bencze János (Jobbik) a gazdák problémáiról beszélt. Azt mondta: az árpa ára nem hozza be a befektetést, jelenleg csak veszteséggel lehet termelni. Az Európai Unió ugyan nyújt kompenzációt, azonban igen keveset. Ezt a képviselő „parasztvakításként” értékelte.
Mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy a magyar mezőgazdaság talpon maradjon? – kérdezte. Szerinte az ágazat az egész magyar gazdaságot magával rántja majd.
Szólt a méhészek problémáiról is, hangsúlyozva: a méz ára sem éri el a termelési költséget, és arról, hogy az állattartók is nehéz helyzetben vannak. Megkérdezte, hogy az olcsó gabonaár miért nem jelenik meg az élelmiszerek árában, kik teszik zsebre a hasznot.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára azt felelte: nem annyira tragikus a helyzet, mint ahogy azt a képviselő lefestette.
Szerinte jelenleg biztató a kép a mezőgazdaságban.
A gabonafélék átlagtermése idén jóval magasabb lesz az elmúlt években tapasztaltaknál – ismertette, jelezve, ez akár komoly exportbevételt is hozhat.
A gabonaárakat nem a magyar kormányzat vagy a magyar piac határozza meg, hanem a nemzetközi tőzsdei árak, azokat pedig az olaj világpiaci árához kötik – ismertette. Szólt arról is, hogy Magyarország mindkét tengeri kikötőhöz a legmesszebb helyezkedik el, ezért az árakat a fuvarköltségek is növelik.
Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy a learatott gabonát biztonságos helyen tárolhatják. Az alacsony gabonaárakat valóban nem követték az élelmiszerárak, a feldolgozók, kereskedők tették rá a plusz hasznot – mondta az államtitkár. Kijelentette: határozottan nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy tönkremegy a magyar mezőgazdaság.
MSZP: Sok család nyaralni sem tud
Molnár Zsolt (MSZP) azt mondta, a magyar családok helyzetén a jelentős áremelkedés sokat nehezít, nyaralni sem jutnak el. Szerinte hatalmas lehetőséget hagyott ki a kormány a családok segítésében.
Bírálta a hatósági árak kivezetését. Ha csupán az év végére lesz egy számjegyű az infláció, miért most vezetik ki az ársapkákat? – kérdezte, hozzátéve: nem kivezetni kellett volna azokat, hanem újakat bevezetni.
Szólt a drága balatoni strandbelépőkről is, szerinte kötelezővé kellene tenni szabadstrandok fenntartását. Úgy fogalmazott: szögesdrótoknak és kapuknak nem a Balaton partján, hanem az országhatáron van a helyük. Azt is kérte: ne folytatódjon a Horn Gyula egykori miniszterelnökről elnevezett sétányról szóló, szerinte méltatlan vita.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: az MSZP akkor is tiltakozik, amikor bevezetik az árstopokat és akkor is, amikor ezek átalakulnak. Ha ennyire fontos a magyarok megélhetése, miért nem támogatták a döntéskor az árstopokat, a kamatstopot, miért érvelnek a rezsitámogatás ellen? – tette fel a kérdést a képviselőnek.
Beszámolt arról is, hogy
kétszer annyi vendég csaknem kétszer annyit tudott üdülni belföldön az elmúlt évben, mint a szocialista kormányok idején. Sokan pedig külföldön nyaralnak, ami a járvány elmúltával általános trend.
Hangsúlyozta: a kormány kiemelt figyelmet fordít a Balaton és környéke fejlesztésére. Akinek pedig nincs lehetősége saját erőből nyaralni, az Erzsébet-táborokban megteheti. Idén 180 ezren üdülhetnek ezekben a táborokban – közölte.
A Momentum a kormány munkáját értékelte
Bedő Dávid (Momentum) sötét napnak nevezte a keddit, ami szerinte az oktatás szétverése napjaként fog bevonulni a történelembe az általa „bosszútörvénynek” nevezett életpálya-javaslat elfogadása miatt.
Az elmúlt féléves kormányzást értékelve megélhetési válságról, mélyponton lévő szövetségi kapcsolatokról és mindent behálózó korrupcióról, gazdasági visszaesésről, jelentős inflációról beszélt. Szerinte a költségvetés sem alakul jól. Az éves deficitterv 80 százalékát már elérte az ország – hívta fel a figyelmet. Bírálta, hogy 270 fejlesztést állított le a kormányzat.
Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég azt kérdezte, hogy hová lett a pénz. Szerinte a válasz, hogy elpazarolták propagandára, látvány- és kamuberuházásra, és ment pénz a haveroknak is.
Dömötör Csaba a szövetségesi kérdésről szólva azt mondta: a kormány nem azt méricskéli, mások mit szólnak a magyar állásponthoz, hanem azt, hogy mi az ország érdeke.
Azt kívánja elérni, hogy Magyarország kimaradjon az országtól pár száz kilométerre lévő konfliktusból.
Az ellenzék ezzel szemben mindig azt nézi, más országok mit szólnak a magyar lépésekhez – kifogásolta.
A gazdasági kérdésekről szólva az államtitkár kijelentette: minden ellenszél ellenére a magyar gazdaság növekedni tudott az elmúlt egy évben. A munkanélküliségi arány még mindig harmada annak, ami a kormányzásuk kezdetén volt, a beruházások pedig rekordot döntöttek a háborús időszak és a járvány ellenére – emelte ki.
Kijelentette: Magyarországnak csalódnia kellett, mert az unió most nem a békéért dolgozik, nem képes fenntartani Európa gazdasági biztonságát, és az új tagállamokat is másodosztályúként kezeli. Ezt ön szerint szó nélkül kellene hagynunk? – kérdezte. „Európáért dolgozunk, de a mostani brüsszeli politika ellen, mert az nem jó sem Magyarországnak, sem Európának” – jelentette ki Dömötör Csaba.
DK: A kormány a felelős, amiért az ország bajban van
Varju László (DK) azt mondta, rettenetes év volt a legutóbbi, az ország és az emberek bajban vannak, és ezért a kormány a felelős. Európa legnagyobb inflációját szenvedik el a magyarok – jelentette ki.
Közölte: az „orbáni megszorítócsomag” az ára a kormány hatalomvágyának, és a válságról Orbán Viktor tehet. Miközben millióknak nem jut elég pénz kenyérre, a kormány mindenkinek hazudott, felélte a vagyont és mára mindenkinek tartozik – fogalmazott. Hozzátette: „Orbán Viktor miatt élünk rosszul”, ezért a kormányfőnek távoznia kell.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára válaszában a dollár árfolyamáról érdeklődött, majd úgy folytatta: az ellenzék azt gondolja, semmilyen felelőssége nincs abban, hogy ilyen gazdasági helyzet van, pedig felelőssége van abban, hogy az uniós támogatások nem érkeztek még meg Magyarországra. Ez finanszírozási nehézséget okoz a költségvetésnek – magyarázta.
Azt mondta: a szankciók energiaáremelést, ellátási nehézséget okoznak, a baloldal mégis támogatja a szankciókat. A kormány hatékony intézkedéseket tesz, hogy megvédje ebben a gazdasági helyzetben is a magyar embereket – hangsúlyozta.
KDNP: A magyarok nem kérnek a kötelező migránskvótából
Simicskó István (KDNP) arról beszélt, hogy teljesen átalakul a világrend, háború van a szomszédban, felerősödik a migrációs nyomás Európában, felgyorsul a globalizáció. Brüsszel még tovább erőlteti az elhibázott migrációs politikát, pedig el kellene gondolkodni azon, hogy változtasson ezen – vélekedett.
Közölte: a brüsszeli döntéshozók kötelező betelepítési migránskvótát akarnak. Nincs elég baja az EU-nak? – kérdezte és azt mondta: újabb bajt hoznak ezzel a tagállamokra. Kiemelte: a magyarok már döntöttek, nem kérnek a migránsokból, a kötelező kvótából.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kifejtette: a nyugat-európai országok által oly sokszor hangoztatott társadalmi integrációs erőfeszítések megbuktak, a nagy tömegben, illegálisan, más kultúrából érkező erőszakos tömegeket lehetetlen integrálni, nem akarják ők sem, hogy a többségi társadalom részévé váljanak, és a többségi társadalomnak is súlyos kételyei vannak ezzel kapcsolatban.
Úgy látja, a migráció elmúlt években okozott hatásai miatt Nyugat-Európában a csendes többség sok esetben rettegésben él, miközben eurómilliárdokat pazaroltak el arra, hogy a társadalmi integrációs projektet sikerre vigyék, ami nem sikerült. „Semmilyen tragédia nem elég ahhoz, hogy Brüsszelben észhez térjenek”, hogy a brüsszeli migrációs politikát megváltoztassák – mondta.
A tárcavezető kiemelte: az európai embereknek világos elvárása Brüsszellel szemben, hogy „a jól fizetett európai bürokraták” védjék meg őket, védjék meg a határokat, állítsák meg a migrációt és ne támogassák, hanem verjék szét az embercsempészek üzleti modelljeit. Ehhez képest újra „a migrációs kvóta áterőltetésén töri a fejét az európai bürokrácia” – fogalmazott.
Kijelentette, aki illegálisan, erőszakkal jön át a szerb-magyar határon, az határsértő és „semmi keresnivalója Magyarországon”. „Mi nem leszünk bevándorlóország, nem fogjuk beengedni az illegális bevándorlókat” – hangoztatta Szijjártó Péter. Azt mondta: aki a migrációt pártolja, az Európa végét akarja, „mi viszont nem akarjuk Európa végét”.
Fidesz: Magyarország nem kér a migránsokból
Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kifejtette: az EU a csőd szélére jutott, elfogyott a pénz Brüsszelben. Most az EU további pénzt kér Ukrajna támogatására, saját fizetésük emelésére, miközben a rezsicsökkentés eltörlését akarja – mondta. Hozzátette: Brüsszel a közösen felvett hitel kamatainak kifizetésére is pénzt kér, miközben Magyarország meg sem kapta a neki járó támogatást.
Kitért arra: az EU a migránsok megsegítésére is pénzt különítene el, és arra akar kötelezni, hogy migránsgettókat építsen Magyarország. Ezzel szemben Magyarország nem kér a migránsokból, az uniós kettős mércéből – jelentette ki.
Szijjártó Péter úgy válaszolt, hogy az Európai Unió továbbra sem fizeti ki a Magyarországnak járó európai uniós forrásokat, ami teljes mértékben ellentétes az európai szabályokkal és értékekkel. Brüsszelből politikai okok miatt nem fizetik ki a Magyarországnak járó forrásokat – mutatott rá.
Közölte: két és fél év telt el a hétéves uniós költségvetési időszakból, de „Brüsszelben máris eltapsolták” a költségvetést, így újabb pénzt kérnek a tagállamoktól.
Azt is mondta: Brüsszel „háborús pszichózistól szenved”, holott világos, hogy a fegyverszállítások a háború meghosszabbításával járnak. Ezért a háborúért az európai emberek semmilyen felelősséggel nem tartoznak, mégis velük fizettetik meg a háború árát – fogalmazott a miniszter.
Kiemelte: Brüsszelből azt kérik, hogy „számoljuk fel a rezsicsökkentést”, miközben „a saját fizetésükre az európai bürokraták” újabb pénzt kérnek.
Felvetődik, hogy mire költöttek 70 milliárd eurót Ukrajnában, hol van Magyarország és Lengyelország pénze, és miért kell plusz pénzt adni a koronavírus utáni újraindítási alaphoz felvett hitel kamatterheinek finanszírozására, miközben a magyarok és lengyelek egyetlen egy eurócentet sem kaptak ebből a keretből.
Hangsúlyozta: Magyarország nem enged a rezsicsökkentésből, egyetlen egy fillért sem ad az európai bürokraták fizetésemelésére, nem mehet több pénz az európai polgárok pénzéből Ukrajnába mindaddig, amíg az eddig elköltött 70 milliárd euróval nem számoltak el, valamint az újjáépítési alaphoz szükséges hitel kamatterheinek emelésére vonatkozó kezdeményezést „egyszerűen nevessük ki”.
A parlament elfogadta a hétfőn elhangzott interpellációkra adott válaszokat. Bizottsági elnökcsere Az igazságügyi miniszteri posztjáról távozott Varga Juditot (Fidesz) a képviselők – szinte egyhangúlag – az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnökévé választották augusztus 1-jétől frakciótársa, Hörcsik Richárd helyett.
A palackos gáz elérhetőségét célzó változást fogadtak el
A palackos és a tartályos gáz elérhetőségének javítását célzó változtatást fogadott el az Országgyűlés 141 igen szavazattal, 42 ellenvoks és tíz tartózkodás mellett.
Az elmúlt időszakban előfordult, hogy nem 11,5 kilogrammos töltőtömegű propán-bután-gázpalackok jutottak el a fogyasztókhoz, hanem 10,9 kilogrammosak. A földgázellátásról szóló törvényi változtatás értelmében a jövőben a forgalmazóknak vissza kell térniük a 11,5 kilogrammos töltőtömegű gázpalackok árusítására, annak ára pedig nem lehet magasabb a 10,9 kilósak áránál – hangzott el a törvény ismertetésekor.
A 11,5 kilogrammos PB-gáz palackjára és a lakossági tartályos PB-gázra vonatkozó hatósági árakat kivezették. A kormány célja az ellátásbiztonság megteremtése – hangsúlyozta a jogszabály ismertetésekor Németh Szilárd fideszes előterjesztő.
Tilos lesz a településeknek a termőföld megadóztatása Idén szeptembertől a településeknek tilos adót kivetni a termőföldre – döntött az Országgyűlés 169 igen, 14 nem és kilenc tartózkodó szavazattal fideszes képviselők indítványára.
A helyi adókról szóló törvény módosítása kimondja, hogy szeptember 1-jétől megszűnik a települések adóbevezetési joga a termőföldre, a termőföld-tulajdonra vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jogra.
Az önkormányzatoknak szeptember 2-ig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a hatályos települési adóról szóló rendeletük megfeleljen a törvénynek. Az indoklásban emlékeztettek: a helyi adókról szóló törvény 2015-ben hatályba lépett módosítása tette lehetővé a helyi önkormányzatoknak, hogy bármely adótárgyra vonatkozóan települési adót vessenek ki.
Hatékonyabbá válhat a szerencsejáték-szervezés
A szerencsejáték-szervezést hatékonyabbá tevő, valamint a játékosokat védő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 140 igen szavazattal, 34 ellenvoks és 18 tartózkodás mellett. A változtatás egy része az online fogadásokkal kapcsolatos piacnyitás miatt szükséges.
A szerencsejáték-szervezők nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy játékosaik számára hány egyenleget tartanak fenn, de egy adott típusú játékhoz továbbra is egy egyenleg lesz vezethető.
A játékszervező a jövőben lehetőséget biztosíthat a fogadóknak a korai kifizetésre is. Ennek lényege, hogy a játékos az adott fogadás kimenetelét nem várja meg, hanem egy ennél korábbi időpontban, az eredetihez képest alacsonyabb összegű nyereménnyel zárhatja le a játékot.
A jövőben nem kell engedélyezési díjat fizetni a minősített elektronikus aláírásokhoz és bélyegzőkhöz kapcsolódóan.
A nemzeti egységes kártyarendszerhez a kormányablakokban is lehet regisztrálni, így könnyebben igényelhető majd például vezetői engedély, személyi igazolvány vagy erkölcsi bizonyítvány. A Honvéd Vezérkar főnökét és a honvédség vezénylő zászlósát a jövőben határozatlan időre nevezik ki.
Maradnak az extraprofitadók, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója
Elfogadta az Országgyűlés – 136 igen, 49 nem és kilenc tartózkodó szavazattal – az adótörvények módosítását a kormány kezdeményezésére.
Törvénybe foglalták a veszélyhelyzeti jogalkotás során rendeleti szinten született adószabályokat: így az extraprofitadókra vonatkozó eddigi rendelkezéseket, a 30 év alatti anyák adómentességét, a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelők emelt összegű családi kedvezményének szabályait, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítását is.
Törvényi szintre kerül a légitársaságok hozzájárulása, valamint a munkába járás adómentes költségtérítésének 30 forintra emelése, és rögzítették az egyszerűsített foglalkoztatás napidíjait.
Jövő év január 1-jétől emelkedik az üzemanyagok jövedéki adójának mértéke. Ez a kőolaj világpiaci árától is függ: 50 dolláros hordónkénti ár alatt a benzin jövedéki adója 125 helyett 157,55 forint lesz literenként, felette 120-ról 152,55 forintra emelkedik.
A gázolaj esetében 50 dolláros kőolajár alatt 120,35-ről 152,9 forintra emelkedik a jövedéki adó, felette 110,35-ről 142,9 forintra nő. A kormány közlése szerint az emelésre az uniós adóminimumoknak való megfelelés érdekében van szükség.
Bővül a gépjárműadó alól mentes autók köre: az egyesületekhez és alapítványokhoz hasonlóan a köztestületek tulajdonában álló gépjármű után sem kell fizetni, feltéve, ha a köztestületnek a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az évi két alkalom helyett egy alkalommal kell majd gépjárműadót fizetni, aki ezt nem tudja megtenni, öt alkalomból álló részletfizetést kérhet.
Nulla százalékra csökken a napilapokra – hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra – vonatkozó áfakulcs. Az indoklás szerint ezt a Magyar Lapkiadók Egyesülete kezdeményezésére fogadták el, célja, hogy „támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust”.
Változnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belüli átszervezési és létszámcsökkentési szabályok: a jövőben nem kell az érintett beleegyezése a kinevezés tartalmának módosításához átszervezés vagy létszámcsökkentés esetén, és akkor sem, ha a munkavállalót a NAV más szervéhez helyezik át.
NAV-tisztviselők esetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg, míg pénzügyőr esetén a munkakör a státusz megváltoztatása nélkül módosítható.
Egy túlterjeszkedő módosító indítvány elfogadásával ebben a jogszabályban módosították a fémkereskedelemről szóló törvényt is, amire a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerére történő átálláshoz kapcsolódóan volt szükség.
Új fogalomként vezetik be a koncesszori fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedelmi engedély, valamint a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység kategóriáját. A fémkereskedőknek július 20-ig kell benyújtaniuk a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmüket.
Törvény születik az állami építési beruházásokról
Egységes törvény vonatkozik a jövőben az összes állami építési beruházásra. A jogszabály – amelyet 135 igen szavazattal, 49 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők – mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.
A törvény ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba.
Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat egy állami ágazati koncepció, beruházási tervek és az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként. A tárcáknak tízéves fejlesztési listát kell összeállítaniuk, a kormány ez alapján fogja meghatározni a beruházási listáját.
A törvény a beruházások teljes életciklusát szabályozza a terv készítésétől az előkészítő és kivitelezési munkákon át a működtetésig és fenntartásig.
A részletszabályok megalkotására létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a Gazdasági Versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével.
A szakami és civil szervezetekből álló tanács dönt majd négyötödös többséggel például az építési és beruházási folyamatok, a tervezői szolgáltatások rendszeréről.
A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük.
A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. Elbírálási szempont a környezeti hatások mérlegelése.
Az Országgyűlés kedden módosította a nemzetiségi törvényt, valamint elfogadta a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosítást, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt és négy új alkotmánybírót is választott. Ezt követően letette miniszteri esküjét Tuzson Bence és Bóka János.
Módosult a nemzetiségi törvény
Az Országgyűlés 158 igen, 18 nem és 17 tartózkodás mellett elfogadta a nemzetiségi törvény módosítását. A jogszabály a nemzetiségi kulturális intézmények között nevesíti a nemzetiségi színházat is. Rögzítették, hogy helyi nemzetiségi önkormányzat az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alapíthat, illetve vehet át fenntartásba köznevelési vagy szakképző intézményt.
Módosítást fogadtak el a 2024-es nemzetiségi önkormányzati választásokkal kapcsolatban is, amire azért volt szükség, mert a koronavírus-világjárvány miatt 2022-re halasztott népszámlálás hivatalos adatközlése csak 2023 őszére várható, így nem állna rendelkezésre elegendő idő a hatályos rendelkezés szerinti eljárás lefolytatására.
Országos reklámkataszter jön létre, változások a járóbeteg-szakellátásban
Bevezeti az országos reklámkatasztert, rendelkezéseket tartalmaz az önkormányzat által biztosított járóbeteg-szakellátásról, valamint a CT- és az MRI-vizsgálatokról a Magyarország 2024-es központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény.
A képviselők 134 igen vokssal, 58 nem szavazat mellett szavazták meg a több mint félszáz törvényt módosító jogszabályt.
Elfogadták a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt
Elfogadta a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt az Országgyűlés. A képviselők 134 igen, 60 nem szavazattal hagyták jóvá a jogszabályt.
A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, egyebek mellett változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is.
Négy új alkotmánybírót választott a parlament
Négy új alkotmánybírót választott az Országgyűlés. A képviselők titkos szavazáson alkotmánybíróvá választották Haszonicsné Ádám Máriát, Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát.
A választásra azért volt szükség, mert szeptember 1-jén lejár Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária 12 éves alkotmánybírói megbízatása. Az új alkotmánybírók letették esküjüket.
Miniszteri eskütétel
Letette miniszteri esküjét Tuzson Bence, aki augusztus 1-jétől tölti be a kormányban az igazságügyi miniszteri posztot, valamint Bóka János, aki európai uniós ügyekért felelős miniszter lesz augusztus 1-jétől.
Augusztus 1-jével létrejön az Európai Ügyek Minisztériuma az Igazságügyi Minisztériumból történő kiválással. Az erről szóló törvényjavaslatot kedden kivételes eljárásban tárgyalta az Országgyűlés.
Létrejön az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma Panyi Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára az új minisztérium létrehozását a 2024. második félévi soros uniós magyar elnökségi feladatok eredményes előkészítésével és lebonyolításával indokolta. Az új tárca létrehozása megmutatja a magyar kormány elkötelezettségét abban, hogy a korábbihoz hasonlóan ismét sikerre vigye a magyar uniós elnökséget – hangsúlyozta.
Arra is kitért: a magyar elnökség kiemelten foglalkozik majd a nyugat-balkáni bővítés kérdésével.
Jelezte: a különálló tárca az Igazságügyi Minisztériumból válik ki. Törvényalkotási bizottság Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának álláspontját ismertetve a fideszes Nagy Csaba szintén az uniós elnökségre való felkészüléssel indokolta az új tárca létrehozását. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt előadó DK-s Gy. Németh Erzsébet pártja nevében azt javasolta, hogy kapjon minisztériumi képviseletet az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem és a szociális ágazat is, mert ezek a humán területek ugyanúgy megérdemelnének egy önálló tárcát, mint az uniós ügyek.
Fidesz: a soros uniós elnökséggel kapcsolatos feladatok indokolják az új minisztérium létrehozását
Nagy Csaba, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: ahogy 2010-11-ben, úgy 2023-24-ben is Spanyolországgal és Belgiummal alkotja Magyarország az elnökségi triót. Kiemelte: az Európai Unió Tanácsa elnökségére való felkészülés és az azzal kapcsolatos feladatok eredményes előkészítése és lebonyolítása, valamint nemzeti érdekeink érvényesítése érdekében vált indokolttá az új minisztérium létrehozása.
A Fidesz vezérszónoka megköszönte az igazságügyi tárca éléről leköszönő Varga Judit munkáját, hangsúlyozva, hogy a miniszter „határozott, karakán kiállása” sokak számára vált példaértékűvé mind a politikai színtéren, mind a választópolgárok körében.
DK: nem az önálló minisztérium hiánya veszélyezteti az uniós elnökséget
Arató Gergely, a DK vezérszónoka azt mondta, az eddigi konstrukciót Varga Judit személyére hozták létre, az új tárcavezető nem vállalta az uniós területet. Azzal, hogy új struktúrát akarnak létrehozni, önmagában nincs probléma, de szokás szerint elkezdenek halandzsázni, most éppen az uniós elnökségről – értékelt.
Rámutatott: egy éve, amikor elfogadták a törvényt már tudták, hogy lesz uniós elnökség, és 2011-ben is levezényelték az uniós elnökséget külön minisztérium nélkül.
Azt mondta, az uniós elnökséget nem az veszélyezteti, hogy nincs külön minisztérium, hanem az, amibe Orbán Viktor kormányfő Varga Judit segítségével manőverezte az országot, az, hogy nem képesek biztosítani Magyarországon a demokráciát és a jogállamiságot. Folyamatosan elárulják az uniós értékeket, hazudoznak az unióról ész nélkül – fogalmazott.
Arató Gergely feltette a kérdést, ezek után mi lesz Navracsics Tibor feladata.
Utalt a DK javaslatára, amellyel létrehoznák az önálló oktatási, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi minisztériumot. A felelős ágazati irányítás a feltétele annak, hogy el lehessen kezdeni rendbe rakni az egyes területeket 13 év pusztítás után – vélte.
KDNP: a változó struktúrára jönnek létre az új minisztériumok
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte: az új minisztériumok a változó struktúrára jönnek létre, eddig tart az egyetértés Arató Gergellyel.
Úgy látta, nem attól sikeres egy ágazat működése, hogy van-e önálló tárcája vagy sem. Amikor volt önálló oktatási minisztérium, tömegesen bocsátottak el tanárokat, 381 kistelepülésen zártak be iskolákat – idézte fel, hozzátéve: amikor volt önálló egészségügyi tárca, 16 ezer aktív kórházi ágyat szüntettek meg, 8 kórházat zártak be. Amikor volt önálló munkaügyi minisztérium, 12 százalék volt a munkanélküliség, és megalázó segélyre kényszerítették emberek százezreit – sorolta. Az a baloldali mantra, ami elhangzott a DK-tól, szemenszedett hazugság – értékelt.
Azt mondta, amikor 2010-ben átvették a kormányzást, azzal kellett szembesülniük az üres államkassza és az egetverő korrupció mellett, hogy a 2011-es uniós elnökségre semmi nem volt előkészítve.
Megköszönte Varga Judit munkáját és jelezte, számítanak rá a jövőben is. Szüksége van Európának Varga Juditokra, a józan ész elvesztésének megállításához olyan politikusokra, mint Varga Judit – fogalmazott.
Gratulált a KDNP nevében Bóka János és Tuzson Bence új minisztereknek, és azt mondta: nehéz csaták és fontos szerep hárul rájuk.
Nacsa Lőrinc bírálta a DK politikusait, mondván, vállaltan Magyarország ellen munkálkodnak, hogy ne érkezzenek meg az uniós források. Jobban gyűlölnek bennünket, mint szeretik a hazájukat – vélekedett.
Az Országgyűlés folytatta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kedden délután.
Jobbik: nem a javaslatra
Balassa Péter, a Jobbik vezérszónoka úgy fogalmazott: egy moziban ülnek, de nem egy filmet néznek. Ez a vita nem jött volna létre, ha Varga Judit nem mond le vagy nem mondatják le. Egy éve nem ezt ígérték, arról volt szó, hogy 11 minisztériummal viszik végig a ciklust a takarékosság jegyében – emlékeztetett.
Palkovics László lemondásával a tárcák száma tovább nőtt, és mostanra már nem tudni, Bóka János hol ül majd, mert nincs annyi bársonyszék – jegyezte meg.
Az ellenzéki politikus az egyik legégetőbb kérdésnek azt nevezte, hogy az uniós pénzeket megkapják a magyar emberek, mert ez nekik jár. A Jobbik-Konzervatívok ezért dolgozik – hangsúlyozta, hozzátéve, az más kérdés, hogy a kormány hiteltelen politikája miatt ezek a pénzek nem érkeznek meg. Kitért arra, hogy összesen közel 30 milliárd eurótól zárták el Magyarországot.
Ha Orbán Viktor azt kérdezi, hol a pénz, ugyanígy ezt a kérdést a magyar emberek is feltehetnék. Hol a pénz, Mészáros Lőrincnél? – firtatta.
Jelezte: a Jobbik nem támogatja a javaslatot, ő maga a bizottsági ülésen tartózkodott.
Képviselői hozzászólás
Gy. Németh Erzsébet (DK) Nacsa Lőrinc szavaira reagálva azt mondta: annyiban biztos sikeres volt az egészségügy 2010-előtt, hogy akkor lehetett szülni a mosonmagyaróvári és a sátoraljaújhelyi kórházban, nem zártak be kardiológiai osztályokat, és nem hiányzott kilencezer szakdolgozó a kórházakból.
Szerinte a szociális dolgozókat is jobban megfizette az akkori kormány, továbbá nem hiányzott 16 ezer pedagógus.
Államtitkári reakció
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára az uniós forrásokról szóló felvetésekről kiemelte: az európai uniós pénzek járnak Magyarországnak, bármennyire is próbálják a baloldali pártok EP-képviselői megakadályozni azok folyósítását, és a „brüsszeli bürokráciának a béremelésére vagy az ukrán háború eszkalációjára” fordítani.
Megérti – jelezte -, hogy az ellenzék nem támogatja az európai ügyek minisztériumának felállítását, mert mint mondta: ezzel is erősödni fog a magyar nemzeti érdekek képviselete és érvényesítése Brüsszelben.
Képviselői hozzászólások
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint komoly feladatok várnak az új igazságügyi miniszterre, más alapokra kell helyezni a végrehajtások rendszerét, és alapvető átalakításokra van szükség. Szólt arról is, hogy a fejlesztési források járnak Magyarországnak, és nem támogatnának olyan politikát, hogy „egy korrupt kormány vagy elhibázott kormányzati döntések” miatt megvonják a magyar emberektől ezeket a pénzeket.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy fogalmazott: a felelősség a kormányé, dolgozzanak olyan struktúrában, amilyet helyesnek találnak, mert az ellenzék ezt tudja majd számonkérni. Közölte: az uniós forrásokból egy olyan magyar bérfejlesztési alapot hozna létre, amelyhez közvetlenül fordulhatnak a magyar kis- és középvállalkozások, ha béreket akarnak fejleszteni. Hozzátette: a demográfia, a családügy és lakhatás megérdemelne önálló minisztériumot.
Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a baloldal bezárt kórházakat és iskolákat, 616-tal csökkent az állami és önkormányzati óvodák, iskolák száma, amely a teljes intézményrendszer tíz százalékát jelentette. Fizetős lett az óvodai és bölcsődei étkeztetés, valamint 14 ezer tanárt rúgtak ki – jegyezte meg.
Gy. Németh Erzsébet (DK) azt mondta, kormányoldalon „mindent el akarnak venni a magyaroktól”, és az sem érdekli őket, ha ezzel életeket veszélyeztetnek.
Frakciótársa, Gréczy Zsolt azt emelte ki: kormányon 2002-ben 50 százalékos béremelést hajtottak végre az oktatásban és az egészségügyben; óvodákat, iskolákat, kórházakat újítottak fel, többen jártak egyetemre, mint most, hat új egyetemi központot építettek fel, volt szabad tankönyv-választás. Nehéz megdicsérni egy olyan struktúrát, ahol hat darab gazdasági tárca van, de oktatási, egészségügyi egy sincsen – jegyezte meg a politikus.
A vita lezárása után Panyi Miklós államtitkár felvetette: miközben ellenzéki felszólalók a 2002 és 2010 közötti időszak teljesítményeire büszkék, az említett nyolc évben 53-ról 83 százalékra ugrott a GDP-arányos államadósság, a magyar gazdaság növekedése 2006-ban „leállt”, az ország IMF-hitelre szorult, minden évben nőtt, végül 12 százalékig jutott a munkanélküliség, több százezer család került devizahitel-csapdába.
Mindezzel az államtitkár azt állította szembe: 2010-11-ben a kormányváltással fordulat következett be, a „roncs állapotban lévő költségvetés” megjavítására rendkívüli intézkedéssel élt a kormányoldal, ám erre az ellenzék külföldön kezdett panaszkodni, majd utána „az összes belpolitikai tárgyú kérdést kivitték” a nemzetközi színtérre. Hozzátette: rossz volna, ha ezt tennék a következő, 2024-es magyar uniós elnökség esetében is.
Azzal kapcsolatban, hogy a vitában kifogásolták ellenzékiek, hogy nincs külön oktatási és egészségügyi tárca, úgy reagált, ezeken a területeken is „világosak a felelősségi viszonyok”, így az a felvetés, hogy e területek érdekei nem érvényesülnek, „egész egyszerűen nem igaz”.
Megemlítette: a baloldal kormányzása alatt önálló tárca megléte mellett 381 helyen állították az oktatást, 18 ezer kórházi ágyat szüntettek meg, 6 ezer embert bocsátottak el az egészségügyből.
Az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség részét képező ingatlanok – kastélyok és udvarházak – tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását tenné lehetővé az a törvényjavaslat, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés. Lázár János építési és közlekedési miniszter expozéjában azt hangsúlyozta, hogy a kormány nemzetközi mintákhoz hasonlóan, ellenőrzött és szabályozott keretek között vonná be a magántőkét az örökségvédelembe.
Lázár János: a kormány bevonná magántőkét az örökségvédelembe
A kormány ahhoz kéri az Országgyűlés hozzájárulását, hogy Magyarországon az örökségvédelem területén, nemzetközi mintákhoz hasonlóan a magántőke, a magánérdek is megjelenhessen és szerepet kaphasson ellenőrzött és szabályozott keretek közepette – mondta expozéjában Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Elmondta: ma a magyar állam tulajdonában és kezelésében 804 kastély, udvarház és kúria van: ebből 10 várkastély, 444 kastély, 343 kúria és 7 azonosítatlan rom. A 804 épület közül 2014-től máig 27-nek a felújításába kezdtek bele uniós és állami források felhasználásával, 55 milliárd forintból.
Nyolc kastélyt már megnyitottak, ötnek a megnyitása folyamatban van, a többi esetében pedig zajlik a felújítás, ugyanakkor a fennmaradó több száz ingatlanhoz az állam nem tudott érdemben hozzányúlni az elmúlt 10 évben annak ellenére, hogy Magyarország soha nem látott gazdasági növekedést és erősödést ért el – emelte ki. Arra is felhívta a figyelmet: a nyolc megnyitott kastélyt 2021 és 2023 között 790 ezren nézték meg, és 1 milliárd 100 millió forint bevétel mellett az épületek fenntartási költsége 3 milliárd 600 millió forint volt.
És akkor nem beszéltünk a maradék 800 épületről – jegyezte meg Lázár János, aki szerint nem megnyugtató, hogy a magyar állam tulajdonában álló hatalmas, kiemelt műemlékekből álló ingatlanvagyon jelentős része romlik, pusztul vagy üresen áll, és alig két tucatnyi az, ami a nyilvánosság számára hozzáférhető.
A miniszter a magyarországi kastélyokat több csoportra bontotta: vannak olyan hazai és nemzetközi viszonylatban megkérdőjelezhetetlen jelentőségű épületek, mint például a kastélyok Nagycenken, Keszthelyen vagy Eszterházán, amelyeket továbbra is a magyar államnak kell fenntartania, működtetnie és mindenki számára hozzáférhetővé tenni a magyar oktatási, nevelési program részeként. Ugyanakkor – folytatta – vannak olyan épületegyüttesek, amelyek esetében megfontolandó az, hogy a magyar állam fönntartja-e magának a működtetés jogát és lehetőségét.
Ismertette: a javaslat szerint a magántőke lehetőséget kapna az állami tulajdonban vagy kezelésben lévő kastélyegyüttesek átvételére tulajdonátadással vagy egy 99 éves vagyonkezelői joggal, ami ugyanakkor nem jelentené az örökségvédelem és a közgyűjtemények szintjének csökkenését.
Az a kérdés, hogy eljött-e a pillanat, hogy megteremtsük annak jogi feltételeit, hogy nemzetközi reputációval bíró nagyvállalatok, „mondjuk az OTP, a Mol vagy a Richter” átvegyen a magyar államtól ilyen volumenű épületeket – mondta, hangsúlyozva, hogy az így átvett ingatlanokat az év 300 napján a közgyűjtemény hozzáférésével kell működtetni, és az év minden napján reggel 10-től 19-ig a kastélyok kertjét nyitva kell tartani.
A fönnmaradó idősávban az épület az adott vállalkozás társadalmi reputációját vagy reprezentációját biztosíthatja, ez a megoldás Ausztriában, Németországban, Franciaországban vagy Angliában napi rutinnak minősül – emelte ki.
Hangsúlyozta: érti a bizalmatlanságot és az aggályokat, a törvényjavaslatot a kormányban és a Fidesz-frakcióban is többen ellenezték, félve egyfajta bújtatott privatizációtól.
Szerinte ugyanakkor a törvény szövege garanciákat ad arra, hogy a megszerzett vagy működtetésbe kapott ingatlan nem elidegeníthető és megterhelhető, illetve a nyilvánosság számára kell működtetni és üzemeltetni. Sőt – jegyezte meg a miniszter – ha a törvényt így fogadja el az Országgyűlés, akkor „lasszóval” kell majd keresnie azokat a vállalkozókat, akik átvesznek ilyen ingatlanokat.
Megjegyezte: más kérdés, hogy ma Magyarországon a mecenatúra sem a kortárs képzőművészet, sem a régi művészet, sem az építészettörténet, sem a régi épületek tekintetében nem divat, mert az adórendszer nem preferálja, a társadalom pedig nem hálálja meg. Nem ismerek olyan nagyvállalkozót, aki a köz érdekében egy régi épületet átvett volna, és a köz javára működtetni és üzemeltetni – jegyezte meg.
Lázár János arra is kitért: úgy terjesztette be a törvényjavaslatot, hogy legyen idő a megtárgyalására, a nyár alkalmas lesz arra, hogy a képviselők módosító indítványokat fogalmazzanak meg. Hozzátette: ahhoz, hogy miniszterként a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos munkáját a kormányon belül még jobban el tudja látni, nagy segítség volna, ha a magánforrásokat is bevonhatnának az örökségvédelembe.
Vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség részét képező ingatlanok – kastélyok, kúriák, udvarházak – tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását lehetővé tevő törvényjavaslat vitája kedd délután a parlamentben.
Vezérszónoki felszólalások
Fidesz: a törvényjavaslat lehetővé teszi és ösztönzi a magántőke részvételét a nemzeti örökség védelmében
Szabó Tünde, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat biztosítja a műemlékekkel való hatékony állami gazdálkodás lehetőségét, és új rendszert hoz létre az ingatlanok fenntartására és működtetésére. A javaslat az ingatlanok jelenlegi funkcióját nem módosítja, sokkal inkább azok megmaradását szolgálja. A magántulajdonba adott ingatlanokra szigorú szabályokat állapít meg, ezáltal védve az állami vagyonelemek közül kikerülő ingatlanokat.
A törvényjavaslat értelmében az új tulajdonost megilleti a használat és korlátozottan a saját célú fejlesztés joga, ugyanakkor a kastélyépület és az abban található közgyűjtemény, valamint a park és a kert tekintetében nyitvatartási, üzemeltetési és állagmegóvási kötelezettség terheli – ismertette.
Hozzátette, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonszerzővel vagyonkezelési szerződést köt, és ellenőrzi az ingatlan rendeltetésszerű használatát és működtetését. Kiemelte, hogy az átadott ingatlanokra a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási, valamint működési támogatás adható.
A törvényjavaslat a nemzeti örökséget nem kisebbíti, hanem gyarapítja. Lehetővé teszi és ösztönzi a magántőke részvételét a nemzeti örökség védelmében, ugyanakkor szigorúan szabályozza is azt – összegzett a fideszes képviselő jelezve, képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot.
DK: a NER lovagjainak Magyarország védett értékeire fáj a foga
Kálmán Olga, a DK vezérszónoka úgy értékelt: a javaslattal a kormány a hatalomra és urizálásra vágyó cimboráit akarja megjutalmazni Orbán-hűségükért. Ez nem más, mint a hűtlen kezelés felsőfoka, amit most törvénybe is iktatnak – szögezte le.
Kifogásolta, hogy a kastélyokat egyszerű igényléssel lehet majd megszerezni, pályáztatás sem lesz, Lázár János egy személyen dönt majd a kérelmek elbírálásáról. Hozzátette: a kastélyokon, kúriákon, udvarházakon kívül jár majd az új tulajdonosnak az ezekhez tartozó erdő, mező, a bennük lévő bútorok és festmények is.
Megjegyezte: a tervezet melléklete eredetileg 12 magánkézbe adható kastélyt jelölt ki, de a benyújtott javaslatból törölték a mellékletet, így már bármelyik, akár az összes uniós és állami pénzből felújított kastélyt megkaphatják a „cimborák”.
KDNP: a műemlékeket érdemes megóvni
Nacsa Lőrinc (KDNP) azt mondta, arra a filozófiai kérdésre kell választ keresni, hogy mit kezdjenek azokkal a kastélyokkal, kúriákkal, várakkal, amelyekhez a magyar történelem fontos eseményei és személyiségei kötődnek.
A még meglévő műemlékeket érdemes megóvni, az a kérdés, hogy hogyan tegyük ezt – fogalmazott, hozzátéve, hogy az érintett épületek állagmegóvása évente több száz milliárd forintot emésztene fel a költségvetésből.
A törvényjavaslatból kiemelte a kastélyépületekre és az azokban található közgyűjteményekre, parkokra és kertekre vonatkozó nyitvatartási, üzemeltetési és állagmegóvási kötelezettséget. Felhívta a figyelmet, hogy évente legalább 300 napon keresztül lehetővé kell tenni, hogy a látogatók bejárhassák a közgyűjteményt magukba foglaló épületeket.
A törvényi garanciák miatt az érintett műemlékek megőrzik korábbi közérdekű funkcióikat – közölte Nacsa Lőrinc.
Momentum: pofátlan és felháborító az indítvány
Bedő Dávid (Momentum) „pofátlannak és felháborítónak” nevezte az indítványt. Kastélyprivatizációnak hívják azt, ami „definíció szerint lopás” – fogalmazott a politikus. Hozzátette, nem elég, hogy „meglopják az országot”, de még a kastélyokban dolgozókat is kirúgják.
A magyar állam úgy készül magántulajdonba adni a vagyonát, hogy még bevétele sem származik belőle – mutatott rá a vezérszónok.
A Momentum nem zavart, hanem rendet akar a kastélyok ügyében, hogy a tulajdonosi viszonyok ne változzanak meg, hogy a helyiek bele tudjanak szólni a kastélyok sorsába – mondta Bedő Dávid, aki felszólította a kormánypártokat, hogy fejezzék be a rablóprivatizációt, és vonják vissza a javaslatot.
Folytatódott az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség részét képező ingatlanok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását lehetővé tevő törvényjavaslat vitája kedd délután a parlamentben.
Az MSZP a kultúra új finanszírozási modelljéről
Hiller István, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kultúra finanszírozásáról már az ő minisztersége idején is voltak viták, csak más légkörben. Felidézte 2007-es javaslatát, amely angol minta alapján arról szólt, hogy az állami forráshoz társítsanak magánforrásokat és így alakítsák ki a magyar kultúra új finanszírozási modelljét. Ezt a javaslatot akkor sokan vitatták, vegyes volt a fogadtatása, de a meggyőződése azóta sem változott – mondta.
A kultúra finanszírozásában az állam iránymutató szerepét meg kell tartani, de más, akár üzleti, akár magánforrásokat is lehessen bevonni; innovatívnak nevezte, ha ez megfelelő módon megvalósítható, és véleménye szerint ezt a magyar kultúra megerősítésére lehet használni – mondta.
Az ellenzéki politikus beszélt arról is, hogy napjainkra eltűnt a magyar parlamentből minden bizalom, a gyanú és a gyanakvás lengi be a termet. Az esetenkénti gyűlölködés állandósult, és lehetetlenné vált, hogy az egyik oldal befogadjon véleményeket, a másik oldal elfogadjon állításokat. Az ellenzék nem hisz a kormánynak, és a kormány nem hajlandó elfogadni, hogy az ellenzéknek lehet akár egyetlen épeszű véleménye – mutatott rá.
Jobbik: elfogadhatatlan a kastélybiznisz
Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: szép köntösbe öltöztette a miniszter a „kastélybizniszt”, amit törvény formájában vinnének át az Országgyűlésen, és amivel az épületek magánkézbe kerülhetnének.
A privatizációnak nincs ideológiai színezete és nem lehet a parlamenti patkóban elhelyezni, annak a természetét kell vizsgálni – hangoztatta, hozzátéve: a kastélytörvénnyel megvalósuló privatizáció során ingyenes tulajdonba adás valósulna meg.
Úgy látta, az elmúlt években kialakult egy földesúri rendszer, és nem elég egy vadászház, egy kis vendégház, a pár ezer hektárra most már dukál egy kastély is.
„Ez egy igazi kommunista tempó” – értékelt az ellenzéki képviselő, aki az ötvenes évek jelenségéhez hasonlította a kormányzati elképzelést. Ugyanazt csinálják, mint Rákosiék és Kádárék, csak nem villákat adnának a Rózsadombon, hanem kastélyokat – fogalmazott.
Frakciótársa, Bencze János hozzátette: olyan kastélyokat szerveznének ki, amelyeket közpénzből, az adófizetők pénzéből újítottak fel. Ezzel semmilyen formában nem tudnak egyetérteni – jelentette ki. Szerinte az államnak ezeket saját teherként kellene viselnie, és találnia nekik közcélt, funkciót. Felvetette, hogy a legrosszabb állapotúakra pályázzon a gazdasági vezető elit, és mutassa meg, hogy méltó az elődökre, akikre hivatkozik, az épületeket saját vagyonból a saját presztízsük érdekében újítsák fel és működtessék.
Mi Hazánk: nem csak leromlott állapotú épületeket adnak magánkézbe
Szabadi István (Mi Hazánk) kiemelte: nem csak „üresen romladozó” épületeket fognak magánkézbe adni, hanem az elmúlt években közpénzből felújított, és idegenforgalmi látványosságnak szánt kastélyokat is.
Emlékeztetett: a kormány 2015-ben meghirdetett kastély- és várprogramja részeként főként uniós forrásból eredetileg 39 kastélyt és várat kellett volna országszerte felújítani 2020 végéig. Ebből csak mintegy 30 műemlék újult meg, a felújítások összköltsége 54 milliárd forint volt, amiből több mint 40-et az EU finanszírozott – ismertette.
Az ellenzéki politikus nem ért egyet azzal, hogy a múzeumokból kölcsönzött vagy a műtárgypiacon megvett bútorok is az épületekben maradnának, továbbá szerinte állami támogatás nélkül nem fog működni a törvényjavaslat által kínált modell.
Párbeszéd: ne miniszter, hanem bizottság döntsön az átadásról
Mellár Tamás (Párbeszéd) a célt – örökségvédelem a magántőke bevonásával – jónak nevezte, de szerinte a törvényjavaslat alkalmatlan erre.
Azt mondta: a törvényben nem lehet látni semmifajta normatív szabályozást, a miniszter dönt az átadásról, és nincsenek meghatározva a kritériumok. Felvetette továbbá azt is, hogy mi értelme van az ingyenes tulajdonba adás és a vagyonkezelésbe adás megkülönböztetésének.
Jelezte: a miniszteri döntés helyett célszerű lenne egy bizottságot létrehozni, amelybe az ellenzék, a szakmai szervezetek és a helyi önkormányzatok delegálnak tagokat.
Ez egyfajta biztosítékot jelenthetne, mert mert széles körben egyetértés van arról, hogy az ingatlanokat, mint örökséget meg kell védeni, és arról is, hogy az államnak nincsenek rá forrásai.
Miniszteri reakció
Lázár János építési és beruházási miniszter jelezte: a kastélyállomány ügyében az „ősbűn” az 1945-52 közti államosítás volt, és hibának nevezte azt is, hogy 1990-ben nem rendezte a politikai elit a kérdést.
Közölte: 1990-ben a magyar nemzeti vagyonról szóló törvényben egy százas lista szerepelt azokról a kastélyokról, amelyeket elidegeníthetetlenné és forgalomképtelenné tettek. Van egy másik csoport, amelyet értékesíthetőként tartottak nyilván, és ezek közül – kormányoktól függetlenül – az állam több kisebbet el is adott – jegyezte meg.
A miniszter hozzátette: érti, hogy az unió pénzéért aggódnak, de az uniós forrásokból megújult kastélyok teljes kihasználására – akár Dégről, akár Füzérradványról van szó – további több milliárd forintot kellene költeni.
Az a kérdés, hogy ezt a magyar állam próbálja megtenni, vagy bevon olyan tőkeerős vállalkozásokat, amelyek képesek a közfunkció megtartása mellett társadalmi felelősségvállalás keretében megtenni azt. Ennek a szabályait kell kialakítani – mutatott rá Lázár János.
Az ellenzéki képviselők bizalmatlanságuknak adtak hangot az állam tulajdonában álló, a kulturális örökség részét képező ingatlanok – kastélyok, kúriák, udvarházak – tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását lehetővé tevő törvényjavaslat vitája során kedd délután a parlamentben.
Képviselői felszólalások
DK: az ellenzék bizalmatlan, nem hiszi el, hogy nem a bizniszről szól a javaslat
Gréczy Zsolt (DK) szerint az épített örökség védelméről lehetne érdemben vitatkozni, de az elmúlt 13 év nem erősíti a „bizalmi viszonyokat”, az ellenzék nem hiheti, hogy a javaslat mögött nincs „sandaság”. Azt feltételezik, hogy a már eddig is jogtalanul meggazdagodott emberek jutnak további vagyonhoz a javaslat elfogadásával.
Szerinte az állami fenntartásra kellene inkább megoldást találnia a kormánynak.
Kétségesnek nevezte, hogy az uniós források elapadásával a magántulajdonosok vagy az önkormányzatok képesek lesznek felújítani az átvett kastélyokat.
Arról is beszélt, a folyamat a kastélyokban működő múzeumok elsorvadásához fog vezetni, sőt, már az elmúlt időszakban kirúgták a múzeumok munkatársait, előkészítve a privatizációt.
A DK bizalmatlanul figyeli a javaslatot, nem hiszi el, hogy nincs benne biznisz és nem támogatja azt – szögezte le Gréczy Zsolt.
LMP: átfogó egyeztetésre lenne szükség a témában Keresztes László
Lóránt (LMP) jelezte, egyetért Lázár Jánossal abban, hogy nincs megoldva a kulturális örökség védelme és pusztul az épített nemzeti kincs. Azt is mondta, pozitívnak tartja, hogy elindult az ügyben a gondolkodás a kormány részéről, de az elmúlt évtizedek gyakorlata és a jelenlegi kormány hatalmi logikája alapján nincs bizalom az ellenzékben.
A képviselő szerint az épített örökség védelméről szóló vita fontos, ugyanakkor a tárgyalt javaslat nem alkalmas kiindulási pontja a vitának, így azt kérte, vonják vissza javaslatot, és indítsanak átfogó szakmai, és nemzeti konszenzust célzó vitát a témában.
Meglátása szerint a kastélyprogram során felújított kastélyok sorsa biztosított, vagyis meg lehetne teremteni a fenntartásukhoz szükséges költségvetési összegeket. MSZP: a tulajdonba adás elfogadhatatlan, a vagyonkezelésbe adás lehetséges Hiller István (MSZP) hangsúlyozta: nem fogják támogatni, hogy a magyar állam tulajdonában lévő kastélyok más tulajdonába kerüljenek, hiszen ez visszavonhatatlan döntés.
Ugyanakkor a vagyonkezelésbe vételt Hiller István elgondolkodtatónak és bizonyos feltételekkel lehetségesnek nevezte.
Feltételként jelölte meg, hogy az állami vagy uniós forrásból már felújított vagy részben felújított ingatlanokat ne lehessen vagyonkezelésbe adni. További felétel szerinte a vagyonkezelésbe adott ingatlanoknál annak garanciája, hogy kizárólag a nemzeti kulturális örökség fejlesztése és megtartása a vagyonkezelő célja. Hiller István javasolta továbbá minimum 15 év felülvizsgálati idő meghatározását vagyonkezelésbe adás esetén.
Momentum: nem hiszünk a kormányoldalnak
Bedő Dávid (Momentum) azt hangsúlyozta: nem elvi, hanem konkrét politikai vita zajlik, hiszen az ellenzék is úgy gondolja, hogy fontos e kastélyok megőrzésére és lehetőség van ennek érdekében magántőke bevonására is.
Azzal van a gond, hogy nem hiszünk maguknak – fogalmazott, szavait a kormányoldalnak címezve, majd hozzátette, az elmúlt 13 évben magánkörök gazdagodását szolgálták az ilyen és ehhez hasonló lépések.
LMP: ellentétes az alaptörvénnyel a javaslat
Keresztes László Lóránt (LMP) szerint „ha komolyan vesszük a jogalkotást, ezt a javaslatot nem lehetett volna az Országgyűlés elé terjeszteni”, mondván, elmaradtak az előzetes szakmai viták, az anyagból pedig hiányoznak az örökségvédelemre vonatkozó garanciák.
Jelezte, utóbbi miatt szakértőik úgy látják, a javaslat ellentétes az alaptörvénnyel. Emellett azt is érthetetlennek nevezte, hogy az előterjesztés csak bizonyos típusú műemléképületekre vonatkozik, akárcsak azt, miért adnának ingyenesen magánkézbe jelentős összegből felújított, nagy közönséget vonzó kastélyokat.
Államtitkár: felfogásbeli különbség áll fenn a politikai oldalak között
Az általános vita lezárása után Lánszki Regő Balázs államtitkár – köszönve a konstruktív, előremutató, a törvény szándékával egyetértő hozzászólásokat – megemlítette: az utóbbi hónapokban a kormányzat felvette a kapcsolatot a kastélyműködést szolgáló külföldi alapítványokkal, és „ott sem más modellben gondolkodnak”, mint amit a kormány célul tűzött.
Hangsúlyozta: nem lehetünk büszkék arra, ahogy az állam korábban kezelte a történelmi múltunk fontos relikviáit jelentő kastélyokat; a kommunista hatalom elvette ezeket tulajdonosaiktól, és miközben azt ígérték, hogy a közösség céljait szolgálják ezek az épületek, végül jórészt az enyészeté lettek. Ennek következtében a második világháború előtti másfél ezerről mintegy 800-ra csappant a hazai kastélyok száma – mondta.
Az 55 milliárd forintos állami kastélyprogram fontosságát kiemelve hangsúlyozta: sok esetben bevételeik háromszorosába kerül jelenleg e kastélyok fenntartása. Ezért az értékek hosszú távú megőrzésének eszközeként említette a most tárgyalt törvényjavaslatot.
Az államtitkár arról beszélt: „az államnak sosem lesz elég pénze” az örökségvédelem költséges feladatára, majd azt hangsúlyozta, míg az ellenzék vagyontárgynak, a kormányoldal a múlt jövő számára is üzenetet hordozó emlékeként tekint ezekre az épületekre, amelyeket emberöltőkön át a közösséget szolgáló, folyamatosan látogatható nemzeti terekké kell alakítani.
A napirend utáni felszólalásokkal zárult a parlament keddi ülése.
Napirend után
Keresztes László Lóránt (LMP) arról beszélt, hogy több, Pécs, illetve Baranya vármegye számára fontos beruházást is leállítottak. Bencze János (Jobbik) azt kérdezte, hogy kik tüntetik el az emberek pénzét.
Jakab Péter (független) azt mondta, hogy a környező országokban mindenütt olcsóbb az élelmiszer, mint Magyarországon. Gelencsér Ferenc (Momentum) arra emlékeztetett, hogy az I. kerületi önkormányzat korábban 500 millió forintot veszített azon, hogy a pénzt a Széchenyi Bankban helyezte el.
A parlament péntek délelőtt fél tizenegytől folytatja a munkáját.