Az érintett hat baloldali párt a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországért Mozgalommal (MMM) együtt hárít, magyarázkodik vagy épp hallgat arról, hogy mennyi pénzt kaptak abból a több milliárd forintból, amely az Action for Democracy nevezetű amerikai NGO-n keresztül érkezett az MMM számlájára, és az összefogás központi kampányának működtetését szolgálta.
Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2023. június 28-án (MTI/Illyés Tibor)Amióta az Állami Számvevőszék jelentéstervezetet küldött a hat pártnak a tiltott támogatásról, illetve a Nemzeti Információs Központ (NIK) titkos jelentése nyilvános lett, a DK és az MSZP feltűnően hallgat, a Momentum terel.
Karácsony Gergely, akinek egyesülete, a 99 Mozgalom több mint félmilliárd forintot mozgatott a kampány alatt, azzal hárítja érintettségét és felelősségét, hogy a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület adományai nem külföldről származtak. Márki-Zay Péter, aki tavaly nyáron elsőként beszélt a külföldről érkezett milliárdokról, pedig váltig állítja, hogy minden fillérrel elszámolt. A leghevesebben a Jobbik magyarázkodik a tiltott pártfinanszírozás miatt. Gyöngyösi Márton több fronton is védekezik, támadja Márki-Zay Pétert és Karácsony Gergelyt, nyilvános vitára hívja az Állami Számvevőszék elnökét, de nem ment el arra a találkozóra, amelyet az ÁSZ kezdeményezett az érintett pártok részvételével.
Kapcsolódó tartalom
Mint arról a hirado.hu is beszámolt: a nemzetbiztonsági bizottság június 21-i ülésén ismertetett jelentést feloldották a szigorúan titkos minősítés alól. A dokumentum megállapításai szerint a Karácsony Gergely városdiplomáciai főtanácsadójaként milliós összegekkel honorált Korányi Dávidhoz köthető Action for Democracy-tól (AD) Magyarországra érkezett pénzügyi források 3 milliárd 176 millió forintot tettek ki. Az összeg az átutalások alapján hét kedvezményezett között oszlott meg: a legnagyobb támogatás, 1,84 milliárd forint a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) érkezett. Az AD további 1,08 milliárd forintot utalt át az ezalenyeg.hu portált üzemeltető Oraculum 2020 Kft.-nek, 148 milliót kapott a DatAdat Professional Kft., 59 milliót a reklámtevékenységgel foglalkozó Super Future Kft., 18 milliót az Edemokrácia Műhely Egyesület, 13 milliót a Gemius Hungary Kft. és 2,6 milliót a 21 Kutatóközpont Kft.
A nemzetbiztonsági bizottság által nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a Fondation Pluralisme svájci bejegyzésű alapítványtól is érkezett 887 millió forint az Oraculum Kft.-hez, ezzel az egységes ellenzék támogatására szánt külföldi pénzek összege eléri a 4 milliárd 634 millió forintot. A jelentés megállapítja: az adatok arra utalnak, hogy az AD-t valójában a nagy összegű adományok forrásának leplezésére és legalizálására hozták létre, hiszen már működésének első napjaiban csaknem 270 millió forintnak megfelelő dollárt tudott átutalni a magyarországi partnereinek. Kétségesnek nevezte, hogy az amerikai magyar diaszpóra körében ekkora összeget mikroadományokból össze lehetett-e gyűjteni ilyen rövid idő alatt.
Karácsony Gergely főpolgármester és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (MTI/Balogh Zoltán)A jelentés szerint az amerikai és a svájci bejegyzésű alapítványoktól származó források közel fele – 1 milliárd 882 millió forint – jutott a DatAdat-cégcsoporthoz, ennek döntő része – 1,4 milliárd forint – az MMM utalásaiból származott. A dokumentumban azt írták: a DataAdat-cégcsoport magyar tagja kizárólag az egyesült ellenzék kampányában részt vevő szervezetektől, köztük Karácsony Gergely 99 Mozgalom Egyesületétől, a Párbeszédtől és az LMP-től kapott megrendeléseket.
Kapcsolódó tartalom
A Magyar Nemzet megállapította: amíg tavaly a baloldali pártok még karöltve dolgoztak a közös kormányváltáson, közös pénzből kampányoltak a közös jelöltjeikért, addig ma már nem törekednek arra, hogy a tiltott kampányfinanszírozás vádját közösen oldják meg.
Pedig ez nem mindig volt így. 2017-ben, amikor a Jobbik 663 millió forintos pénzbírságot kapott tiltott kampányfinanszírozás miatt, több baloldali párt is Vona Gáborral közösen tüntetett a Fidesz székháza előtt.
Másfél évvel később, amikor kiderült, hogy a Momentum és a Párbeszéd 2018-as kampányelszámolása szabálytalan volt, és költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás is indult a két párttal szemben, már a teljes baloldal közösen demonstrált „az ellenzéki pártok pénzügyi ellehetetlenítése ellen”. Ezen a tüntetésen már a DK, az MSZP, a Liberálisok is részt vettek, de ott volt Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselő is. Érdemes megjegyezni, hogy az ÁSZ akkori jelentése szerint az sem tisztázott, hogy a két párt valamelyike kapott-e máshonnan, például külföldről tiltott támogatást a kampányához.
A baloldali kampánypénzek körül jelenleg is sok nyitott kérdés van. Ilyen a Karácsony Gergely kampányát szolgáló félmilliárd forint ügye is, amelyet 19 részletben, nagyrészt euróban és fontban fizetett be Perjés Gábor.
De ki ez az ember, honnan jön, és hogyan mertek rábízni ennyi pénzt? „Bölcsész és külkereskedelmi végzettséggel rendelkezem, angolul és portugálul is jól beszélek, korábban pedig több gépjármű-kereskedelmi cégben töltöttem be vezető tisztséget” – mutatkozott be a II. kerület honlapján, képviselőként.
Kapcsolódó tartalom
A Magyar Nemzet feldolgozta Karácsony Gergely másik, Korányi Dávid melletti pénzemberének portréját. Ebből kiderül, hogy a nyolcvanas évek első felében Afrikában, egész pontosan Angolában és Mozambikban ápolta az „internacionalista kapcsolatokat” – hogy a Népszabadság egy róla is szóló cikkét idézzük –, a késő nyolcvanas években, a szocializmus végóráiban pedig egy osztrák kapcsolatokkal rendelkező importvállalat, a Contrex munkatársa volt, és Mitsubishi gépjárműveket importált Magyarországra. A Délmagyarország 1989. november 13-ai számában a mai botrány fényében pikáns kérdést kapott: „Hogyan lesz ebből a schillingből forint?” A ma már inkább euróval és fonttal bűvészkedő Perjés így válaszolt: „Durván 7,5-szeres forintszorzóval számolunk. Ebben akkor már benne van a külkereskedelmi jutalék és a vám is.” 1991-ben „Mitsubishi-főnökként” nyilatkozott Perjés, ismét feltűnően sokat foglalkozva a pénzváltásokkal, ráadásul külön kitért arra, hogy egy idő után „már a valuta eredetét sem firtatták”. Ahogy fogalmazott: „A kereslet egyébként a magyar fizetőképes felvevőpiac kitűnő barométere. Míg éltek a magas vámok és csak valutáért lehetett autót eladni, elsősorban külszolgálatosok és diplomaták vették a Mitsubishiket. A nagy fordulat 1989-ben következett be, amikor lecsökkent a vám és már a valuta eredetét se firtatták”.
Kapcsolódó tartalom
A cég kezdeti időszakáról Perjés elmondta: „Az osztrák háttérrel és az Interagtól megörökölt jól felszerelt budapesti szervizzel indította meg a Contrex 1987-ben a Mitsubishi-kereskedést.” Perjéséknek beindult az üzlet. A Békés Megyei Hírlapnak 1991-ben arról beszélt, hogy míg „1987—88-ban 60 gépkocsit forgalmaztak Magyarországon, addig ’90-ben háromszázötven autó talált gazdára”. Perjés 1993-ban Nissant, 1994-ben Chryslert, 1996-ban viszont már Citroënt árult. 1994 októberében amiatt panaszkodott a Magyar Hírlapnak, hogy az állami adminisztráció nem lép fel elég hatékonyan a „szürkeimport” és az ügyeskedők ellen.
Így került kapcsolatba Bajnai Gordonnal, akinek a nevéhez más egyéb mellett az ugyancsak autókkal foglalkozó Wallis köthető. Perjés itt lett cégvezető, 2019-ben pedig már százmilliós összeget kezelt Karácsony akkori kampányával kapcsolatban.