
A fátyol- és gomolyfelhők mellett sok, néhol szűrt napsütés várható, kisebb körzetekben erőteljes lehet a gomolyfelhő-képződés.
A déli óráktól főként az ország északkeleti, keleti felén (ezen belül előbb az Északi-középhegység térségében, később az Alföld északkeleti kétharmadán is), másodsorban a késő délutáni, esti óráktól a Dunántúl északnyugati, nyugati részén kedveznek leginkább a feltételek zivatarok kialakulásához – várhatóan ezeken a tájakon sem fordulnak elő sok helyen, azonban ahol igen, ott számottevő eséllyel lehetnek heves események is. A zivatarokat felhőszakadás, jégeső, viharos széllökések kísérhetik.

Szélsőséges esetben 90 kilométer/órát meghaladó szélrohamot, illetve 4-5 centimétert elérő jégátmérőt sem lehet teljesen kizárni heves zivatarban, illetve annak környezetében. Éjjel sem cseng le teljesen a zivatartevékenység.
A déli, délkeleti szél többnyire mérsékelt marad, de zivatarok környezetében akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 35 fok között valószínű. Késő este 19 és 26 fok várható – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján.
Kapcsolódó tartalom
A Nemzeti Népegészségügyi Központ és az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös közleményében azt írta: a tartós hőség megterheli az egészséges szervezetet is, de különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők.
Ajánlásuk szerint a kánikula idején – kiemelten 11 és 15 óra között – lehetőség szerint mindenki tartózkodjon hűvös helyen, kerülje a szervezetet terhelő fizikai munkát, ezen kívül javasolják a napi többszöri, langyosvizes zuhanyozást. A hőségben a szokásosnál nagyobb mennyiségű vízre van szüksége a szervezetnek, ezért fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre is.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a figyelmeztetési kritériumot meghaladó UV-B sugárzásra figyelmeztet, szerdán az UV-index az ország egész területén meghaladja a 7-es értéket.