Soós Imre 1930. február 12-én született. Nyolcgyermekes koldusszegény, balmazújvárosi parasztcsaládból származott, az öt elemi után cselédnek állt. 1947-ben, 17 évesen olvasta a Szabad Népben a hirdetést, miszerint munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várják a Színművészeti Főiskolán. A felvételire menet eltévedt Budapesten, a csizmája feltörte a lábát, így mezítláb szavalta el Petőfi Sándor Szülőföldem című versét. Az ítészek egyből tudták, hogy csiszolatlan gyémántra akadtak. Rendes nadrágot és cipőt Gobbi Hilda színművésztől kapott.
Ösztönös tehetség volt, és már a főiskola alatt filmezett. 1949-ben az első magyar színes film, a Lúdas Matyi címszerepében robbant be; a Karlovy Vary-i filmfesztiválon megkapta a legjobb férfialakítás díját.
Rekedtes, jellegzetes hangja, ízes beszéde, természetes játékstílusa, kiváló emberábrázoló készsége a legjobbak közé emelte. A gyorsan jött népszerűséget nehezen dolgozta fel, műveltségbeli hiányosságai miatt gátlásai voltak, nehezen szokott hozzá a nagyvárosi élethez.
Az első igazi csalódás akkor érte, amikor tanulmányai végeztével nem szerződhetett a Madách Színházba, hanem Debrecenbe küldték. Az itt töltött három év alatt rengeteget ingázott, mert a fővárosban filmek sora várta (Kiskrajcár, Ifjú szívvel, A harag napja, Liliomfi). Igazán otthon sohasem érezte itt magát, de parádés alakításokkal örvendeztette meg a közönséget, játszott a Fáklyalángban, zenés-táncos tehetségét villantotta meg a Mágnás Miskában. Olyan művekben játszott főszerepeket, mint az Egerek és emberek, Rómeó és Júlia vagy az Éjjeli menedékhely.
1954-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, a következő évben forgatta a Körhintát Fábri Zoltán rendezésében. A Sarkadi Imre novellája alapján született filmben legendás szerelmespárt alkottak a pályáját ekkor kezdő Törőcsik Marival.
1955-től volt a Madách Színház tagja, itt került közeli barátságba Dajka Margittal és Kiss Manyival, akik anyai szeretettel gondoskodtak róla. Ekkor már számos irigye volt, akik kikezdték, még tehetségét is megkérdőjelezték. A megfáradt, kételyek gyötörte Soós Imre az alkoholban és gyógyszerekben keresett vigaszt, alig evett, rengeteget dohányzott, fizikuma megromlott.
Szerelme, Ferrari Violetta 1956-os külföldre távozása után öngyilkosságot kísérelt meg, majd idegösszeomlással kórházba került. Orvosa, aki később felesége lett, némi javulást ért el nála, és újra dolgozni próbált. Szerepálmát, a Hamletet soha nem játszhatta el, halálakor Shakespeare-kötete Hamlet híres monológjánál állt nyitva.
Soós Imre és felesége 1957. június 20-án halt meg gázmérgezésben, a század egyik legnagyobb színészegyénisége alig 27 éves volt. A hivatalos vizsgálat öngyilkosságot állapított meg, de felmerült a véletlen baleset gyanúja is.
A tragikus sorsú zseni életét dolgozza fel Hubay Miklós Tüzet viszek című drámája és Müller Péter Részeg józanok című regénye. Körhinta című filmjére emlékeztet szobra a Nemzeti Színház parkjában, 2001-ben nevével díjat alapítottak a pályakezdő színészek számára.