Soós Imre 1930. február 12-én született. Nyolcgyermekes koldusszegény, balmazújvárosi parasztcsaládból származott, az öt elemi után cselédnek állt. 1947-ben, 17 évesen olvasta a Szabad Népben a hirdetést, miszerint munkás- és parasztfiatalok jelentkezését várják a Színművészeti Főiskolán. A felvételire menet eltévedt Budapesten, a csizmája feltörte a lábát, így mezítláb szavalta el Petőfi Sándor Szülőföldem című versét. Az ítészek egyből tudták, hogy csiszolatlan gyémántra akadtak. Rendes nadrágot és cipőt Gobbi Hilda színművésztől kapott.

Soós Imre a Lúdas Matyi című filmben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Ösztönös tehetség volt, és már a főiskola alatt filmezett. 1949-ben az első magyar színes film, a Lúdas Matyi címszerepében robbant be; a Karlovy Vary-i filmfesztiválon megkapta a legjobb férfialakítás díját.

Soós Imre színész portréja (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Rekedtes, jellegzetes hangja, ízes beszéde, természetes játékstílusa, kiváló emberábrázoló készsége a legjobbak közé emelte. A gyorsan jött népszerűséget nehezen dolgozta fel, műveltségbeli hiányosságai miatt gátlásai voltak, nehezen szokott hozzá a nagyvárosi élethez.

Görbe János és Soós Imre a felvevőgép előtt a Civil a pályán, az első színes, egész estét betöltő magyar sportjátékfilm első felvételein, a Csepeli Vasas sporttelepén 1951-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

 

Soós Imre és Ladányi Ferenc Dalolva szép az élet című filmben 1950-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

 

Soós Imre Djuzsikov főmérnök és Örkényi Éva Dunyja szerepében, Konsztantyin Fjodorovics Iszajev-Alekszandr Arkagyievics Galics Nem magánügy című darabjának vendégelőadásán a Néphadsereg Színházban 1953-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Az első igazi csalódás akkor érte, amikor tanulmányai végeztével nem szerződhetett a Madách Színházba, hanem Debrecenbe küldték. Az itt töltött három év alatt rengeteget ingázott, mert a fővárosban filmek sora várta (Kiskrajcár, Ifjú szívvel, A harag napja, Liliomfi). Igazán otthon sohasem érezte itt magát, de parádés alakításokkal örvendeztette meg a közönséget, játszott a Fáklyalángban, zenés-táncos tehetségét villantotta meg a Mágnás Miskában. Olyan művekben játszott főszerepeket, mint az Egerek és emberek, Rómeó és Júlia vagy az Éjjeli menedékhely.

Soós Imre és Törőcsik Mari az 1955-ben készült Körhinta című filmben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

1954-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, a következő évben forgatta a Körhintát Fábri Zoltán rendezésében. A Sarkadi Imre novellája alapján született filmben legendás szerelmespárt alkottak a pályáját ekkor kezdő Törőcsik Marival.

Törőcsik Mari színinövendék és Soós Imre színművész a Körhinta című új magyar film ősbemutatóján az Uránia Filmszínházban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

1955-től volt a Madách Színház tagja, itt került közeli barátságba Dajka Margittal és Kiss Manyival, akik anyai szeretettel gondoskodtak róla. Ekkor már számos irigye volt, akik kikezdték, még tehetségét is megkérdőjelezték. A megfáradt, kételyek gyötörte Soós Imre az alkoholban és gyógyszerekben keresett vigaszt, alig evett, rengeteget dohányzott, fizikuma megromlott.

Soós Imre, Major Pál, Komlós Juci és Angyal Sándor beszélgetnek Maxim Gorkij Éjjeli menedékhely című színművének a szünetében (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Szerelme, Ferrari Violetta 1956-os külföldre távozása után öngyilkosságot kísérelt meg, majd idegösszeomlással kórházba került. Orvosa, aki később felesége lett, némi javulást ért el nála, és újra dolgozni próbált. Szerepálmát, a Hamletet soha nem játszhatta el, halálakor Shakespeare-kötete Hamlet híres monológjánál állt nyitva.

Soós Imre és Horváth Ferenc színművészek Móricz Zsigmond Sári bíró című színművét adják elő a budapesti Madách Színházban 1956-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Soós Imre és felesége 1957. június 20-án halt meg gázmérgezésben, a század egyik legnagyobb színészegyénisége alig 27 éves volt. A hivatalos vizsgálat öngyilkosságot állapított meg, de felmerült a véletlen baleset gyanúja is.

Soós Imre Mács, futballista szerepében Tabi László A piros sapkás lány című darabjában a Madách Színházban 1952-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A tragikus sorsú zseni életét dolgozza fel Hubay Miklós Tüzet viszek című drámája és Müller Péter Részeg józanok című regénye. Körhinta című filmjére emlékeztet szobra a Nemzeti Színház parkjában, 2001-ben nevével díjat alapítottak a pályakezdő színészek számára.