Aktuális

Ötre emelkedett a ralibaleset halálos áldozatainak száma

Két hírhedt gyilkosság ügyében ítélték el Portik Tamást

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte Portik Tamást az 1996-os ügetői merénylet és gyermekkori barátjának 1999-es meggyilkolása ügyében pénteken első fokon a Fővárosi Törvényszék. A másodrendű vádlott, K. Gábor 14 év fegyházbüntetést kapott.

Az ítélet nem jogerős. A bíróság csaknem hat órán keresztül indokolta döntését. A tárgyalást fokozott biztonsági intézkedések mellett tartották.

A bíróság az ügyészi vádirattal egyezően állapította meg a tényállást az ügetői merénylet ügyében. Eszerint Portik Tamás az 1990-es évek közepétől egy olyan, 15-20 emberből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, a tagoknak végre kellett hajtaniuk az utasításait.

A férfi egy elszámolási vita miatt 1996. november 1-jén Budapesten megölette riválisát, Prisztás Józsefet, és ebben az ügyben hallgatták ki a hajtót, Lakatos Csabát, aki Prisztás barátja volt. A hajtó a kihallgatása után a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy a gyilkosság hátterében szerinte – egy ingatlannal kapcsolatos vita miatt – Portik Tamás állhat. Portik erről tudomást szerzett és elhatározta, hogy megöleti az általa besúgónak, „vamzernek” tartott férfit, ezért 1996 novemberének elején rávette Tanyi Györgyöt arra, hogy végezzen a hajtóval.

Tanyi György 1996. november 13-án este négy lövést adott le a budapesti ügetőn és három lövedék el is találta Lakatos Csabát, akinek az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg. Tanyi Györgyöt a Fővárosi Ítélőtábla 2018 januárjában jogerősen 11 év fegyházbüntetésre ítélte. A támadó testvérei és negyedik társuk bűnsegédként működött közre azzal, hogy figyelőként biztosították az elsőrendű vádlott tettét és segítették menekülésében.

A lövöldözés ügyében 2019 augusztusában emeltek vádat Portik Tamás ellen, miután Tanyi György arról beszélt, Portiktól kapott megbízást az emberölésre.

A bíróság ítéletének indoklásakor elhangzott: Tanyi Györgyöt jogerősen elmarasztalta a bíróság az ügetői merénylet miatt, de abban az eljárásban nem derült ki, miért követte el a bűncselekményt, sőt, Tanyi a sértett barátja volt, így nem volt oka, hogy rálőjön. Azonban Tanyi később maga mondta el, hogy Portik Tamás volt a felbujtó.

Ehhez az ügyhöz egyesítették 2021-ben az 1999-ben elkövetett gyilkossági ügyet. A bíróság a váddal egyezően megállapította, hogy Portik fiatalkora óta ismerte a sértettet, 1999-ben azonban megromlott közöttük a korábbi baráti viszony, ezért Portik megbízta a szintén a bűnelkövetői csoportjához tartozó két társát – K. Gábort és Sz. Józsefet –, öljék meg a férfit. A két férfi 1999. április 25-én megjelent a sértett XI. kerületi bérelt lakásánál, és K. Gábor hangtompítóval ellátott géppisztollyal több lövést adott le a férfira, aki a helyszínen meghalt. Az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Dunába hajították a fegyvert, amit később hajléktalanok találtak meg a Duna-parton, és leadtak a rendőrségen. A sértett holttestét 1999. május 6-án fedezték fel.

Az ügyészség Portik Tamásra és K. Gáborra is életfogytig tartó szabadságvesztést kért.

A bíróság Portik Tamást az ügetői merényletben felbujtóként, aljas indokból elkövetett emberölés kísérletében mondta ki bűnösnek pénteken, a másik ügyben pedig felbujtóként elkövetett, előre kitervelt emberölésben, és húsz év fegyházbüntetésre ítélte. A másodrendű vádlottat, K. Gábort előre kitervelt emberölésben mondta ki bűnösnek a törvényszék, és 14 év fegyházbüntetésre ítélte.

Mindketten a büntetésük négyötödének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezhetők.

A bíróság Portik Tamás esetében súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy két emberölés miatt már kiszabott börtönbüntetését tölti, K. Gábor esetében pedig mások mellett „az ölési cselekmény maffiaszerű jellegét”.

A harmadik férfival, Sz. Józseffel, az emberölés bűnsegédjével szemben a Fővárosi Főügyészség szintén vádat emelt – együttműködésére tekintettel – elkülönített eljárásban. A harmadrendű vádlottat azzal is vádolták, hogy Fenyő János megölése ügyében bizonyítékokat kínált fel pénzért az ügyben felbujtóként gyanúsított Gyárfás Tamásnak, így törekedve a büntetőeljárás meghiúsítására.

A pénteken kihirdetett ítélet nem jogerős, az ügyész az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett, a vádlottak és védőik pedig felmentésért.

Portik Tamás arról beszélt, a rendőrség manipulálja az ellene folyó eljárást, hogy „a valódi elkövető” elkerülje a felelősségre vonást.

Az ítélethirdetés előtt a másodrendű vádlott az utolsó szó jogán tagadta a bűncselekmény elkövetését, és azt mondta, a bizonyítékok cáfolják a harmadrendű vádlott vallomását. Portik Tamás az eljárás során tagadta a bűncselekmények elkövetését.

Kimelet kép: Portik Tamás (középen) az ellene és két társa ellen emberölés bûntette miatt indult büntetõper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermében 2014. február 10-én. A bíróság első fokon tizenegy év fegyházra ítélte Portik Tamást felbujtóként elkövetett minõsített emberölés miatt a Prisztás-gyilkosság ügyében. A másodrendű vádlott tettesként 10 évet kapott, a harmadrendű vádlottat felmentették (MTI Fotó: Bruzák Noémi).

Ajánljuk még