A magyar–amerikai kapcsolatokról Orbán Balázs elmondta: az Egyesült Államok demokrata adminisztrációjával azért nincs jó viszony, mert Washington háborús logika szerint politizál, és háborús pozícióba próbálja belepréselni a szövetségeseit. „Mi nyilván kilógunk a sorból, mert folyamatosan a béke hangján beszélünk, és ez feszültséget okoz” – tette hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)A magyar kormány álláspontja: a világhatalmi átrendeződésben Európának önálló pólusként, egyfajta közvetítő szerepben kellene fellépnie.
Hangsúlyozta, hogy Európa mindig akkor volt sikeres, amikor nyitott volt, amikor kereskedett, és amikor a világon élő népek békés együttélése mellett érvelt. Ehhez képest a háborúskodás, amikor a vasfüggöny ereszkedett Európára, illetve az, ha a kontinens elköteleződött egy hatalmi központ irányába, mindig az életszínvonal csökkenéséhez és gazdasági leszakadáshoz vezetett.
Orbán Balázs szerint ha Európa történelmét és földrajzi elhelyezkedését nézzük, akkor a 21. századi globalizált világban az együttműködésen alapuló pozíciótól várható a legtöbb előny. „Ha egy háborús, hidegháborús, vasfüggönyös, lezáródó kelet és nyugati irány közötti acsarkodásra épülő világban találjuk magunkat a következő évtizedekben, akkor az nagyon rossz lesz a magyar gazdaság számára” – jegyezte meg a politikai igazgató. Ugyanakkor azt is mondta, meggyőződése, hogy ha Magyarország közvetítő szerepbe tud kerülni, akkor az Egyesült Államokkal is ki lehet alakítani egy modus vivendit.
Arra a kérdésre, hogy a jelen geopolitikai viszonyok között, az ukrajnai háború árnyékában ez mennyire reális, Orbán Balázs azt válaszolta, hogy azért fontosak az általa közzétett ECFR-felmérések, mert megmutatják, hogy az európai állampolgárok a józan európai pozíció pártján állnak, tehát a magyar álláspontot más tagállamokban is támogatják. De azt is hozzátette, hogy ezt a megközelítést hevesen támadják Európában és azon kívül is; a nagy média- és politikai gyárak nyomására pedig a következő évtizedekben is fel kell készülni.
„Ha Magyarországon kormányváltás következik be, és a baloldal kerül hatalomra, akkor ők a nagyhatalmi érdekek alá rendezik majd a magyar külpolitikát. Ezzel azonnal elveszítenénk azt a felhajtóerőt, amit a nyitottság és a gazdasági kapcsolatrendszer építése jelent”
– fogalmazott.
Kapcsolódó tartalom
Arra a kérdésre, hogy milyenek most a magyar–svéd kapcsolatok, és mikor kerülhet napirendre a magyar parlamentben a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye, a politikai igazgató azt válaszolta: továbbra is Orbán Viktornak a katari gazdasági fórumon elhangzott mondatai az irányadók. A miniszterelnök akkor kijelentette: „A Magyarország és Svédország közötti politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak. Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba.”
A politikai igazgató szerint a rossz kapcsolatok elsősorban annak tudhatók be, hogy a svéd kormányok „sportot űznek” abból, hogy morálisan felsőbbrendű alapállásból leckéztessenek más országokat.
Jogosan tehető fel a kérdés, ha ilyen rossz a politikai kapcsolatrendszer, akkor ez hogyan fog működni egy közös biztonsági struktúrában – mondta Orbán Balázs. Hozzátette: „A kormány támogatja Svédország NATO-tagságának ratifikációját, de szerintünk a magyar–svéd kapcsolatrendszeren még dolgozni kell. Magyarország mindent megtett ezért, ám a kormány azt tapasztalja, Svédország jelenleg még hezitál azon, hogy javítson-e a kapcsolatokon.”
Kapcsolódó tartalom
A kötelező migránskvóta kapcsán Orbán Balázs kijelentette: Magyarország semmilyen kötelező betelepítési kvótát nem tud elfogadni.
Emlékeztetett rá, hogy a magyarok a 2016-os népszavazáson nagy arányban utasították el a kötelező betelepítést. Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a magyar emberek álláspontja köti Magyarország kormányát, és szerintük kötnie kellene az Európai Uniót is. Hozzátette: „Ha az Európai Unió Magyarország Alaptörvényével ellentétes jogszabályt fogad el, akkor egy tagállami alkotmány és az uniós jog közötti konfliktus alakul ki. Senki nem akarja, hogy ez legyen, de ha ebbe az irányba mennek az események, akkor ez az összeütközés ki fog alakulni” – fogalmazott a politikai igazgató, aki szerint „az európai hozzáállás elég kaotikus, nehéz a fáktól látni, hogy pontosan mi van az erdőben, de a magyar álláspont sziklaszilárd. Magyarországra nem fognak migránsokat betelepíteni.”
Orbán Balázs szerint a migrációs és menekültügyi kérdésben az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, mint legmagasabb szintű döntéshozó fórumnak kellett volna véleményt nyilvánítania.
„Magyarország a leginkább érintett frontország. Tehát nem nekünk kéne még pluszban befizetnünk, hanem ide kéne pénzügyi segítséget juttatni. Amíg Magyarország áll a legnagyobb migrációs nyomás alatt, addig nem merülhet fel, hogy még fizessünk is máshova. Az egy olyan mértékű igazságtalanság lenne, ami nem fogadható el” – mondta.
Kapcsolódó tartalom
Az uniós forrásokra kitérve a politikai igazgató úgy fogalmazott: optimista, és azt gondolja, hogy el fog jönni az a pont, amikor már érvek nélkül maradnak Magyarország ellenfelei, akik azon dolgoznak, hogy ne érkezzenek meg az országnak járó források – olvasható az Indexen.