Évek óta szembemegy a valósággal a hazai baloldal, amely szisztematikusan tagadja, hogy az Európai Unió vezetői a 2015-ben indult migrációs hullámban a kontinensre beözönlő több millió illegális migráns tagállamok közötti szétosztását tervezi. Az úgynevezett migránskvóta már 2015-ben napirenden volt Brüsszelben, de az államfők, miniszterelnökök tanácsa nyáron az önkéntes befogadásról döntött, majd a mostanihoz hasonló cselhez folyamodtak: megkerülve a legfelsőbb döntéshozatali fórumot, szeptember 22-én alsóbb szinten, a belügyminiszterek tanácsában döntöttek 120 ezer migráns kötelező elosztásáról kvóták alapján.
A múlt héten csütörtökön szintén az uniós belügyminiszterek határoztak a migránsok kötelező elosztásáról, mivel ezen a fórumon – szemben az állam- és kormányfők tanácsával – nincs szükség konszenzusra, azaz minősített többséggel is el lehet fogadni bármilyen döntést
– számolt be a Magyar Nemzet.
Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán közzétett bejegyzésében az unió javaslatát elfogadhatatlannak nevezte, mint fogalmazott: „Brüsszel visszaél a hatalmával” és „erővel akarják áttelepíteni Magyarországra a migránsokat.”
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Luxembourgban jelentette ki, hogy az Európai Unió – az uniós belügyminiszterek tanácsa által hozott döntés értelmében – bevezetné a migránsok kötelező szétosztását a tagállamok között. Mint mondta, Magyarország ezt a javaslatot végig ellenezte Lengyelországgal együtt.
Kapcsolódó tartalom
Gyurcsány Ferenc pártja még most is tagadja a migránskvótát
A magyar baloldal vezető ereje, Gyurcsány Ferenc pártja azonban még most is tagadja, hogy az unió vezetése szétosztaná a migránsokat a tagállamok között, sőt, állítja, a jövőben sem lesz kötelező a betelepítési kvóta
– fogalmazott a Magyar Nemzet.
Rónai Sándor, a DK európai parlamenti képviselője a múlt pénteken közleményt adott ki, amiben kiemelte: „Orbán Viktor továbbra is a magyarok hazugságban tartásában látja hatalma zálogát, most éppen azt hazudja az országnak, hogy Brüsszelben megszavazták a kötelező betelepítési kvótát, és aki nem hajtja végre, az migránsonként büntetést kell fizessen. Mindebből annyi igaz, hogy valóban van egy város Európában, amit Brüsszelnek hívnak, a többi hazugság: semmit nem szavaztak meg, hiszen nem is volt szavazás, az Európai Unió Tanácsa egyeztetett, kötelező betelepítési kvóta pedig nincs és nem is lesz, hiába riogat ezzel a Fidesz.”
Svédországba tartó migránsok egy csoportja várakozik a lübecki vasútállomáson 2015. szeptember 8-án, miután rendőrök megállították őket (Fotó: MTI/EPA/Daniel Reinhardt)A lap megjegyzi,
a Demokratikus Koalíció kitartó valóságtagadása nem újdonság, hiszen a hazai dollárbaloldal az elmúlt években is következetesen hazudott a migránsokat elosztó mechanizmusokra vonatkozó brüsszeli tervekről.
A Magyar Nemzet ezt követően felidézte, mit is mondtak korábban a migránskvótáról a DK politikusai. A párt 2016 márciusában egy közleményt adott ki, amiben azt állt, hogy
„okafogyottá vált a kvótaügyi népszavazás, nem létező dolgokról nem lehet népszavazást tartani.”
Mindezt arra alapozták, hogy az EU megállapodott Törökországgal a migráció kezeléséről, azonban ez semmit nem oldott meg, a török fél később „befagyasztotta” a migránsok visszafogadását arra hivatkozva, hogy Brüsszel nem tartotta be az egyezményt.
A kötelező betelepítés elutasításáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében a DK-s Niedermüller Péter akkor még EP-képviselőként az ATV-ben azt mondta: „Szó nincs kötelező kényszerbetelepítésről. Juncker (az Európai Bizottság akkori elnöke – a szerk.) azt mondta, hogy ezt a szolidaritást ezt nem lehet kikényszeríteni, ez önkéntes alapon, szívből jön – ezt mondta kicsit ilyen patetikusan. És ez azt jelenti, hogy ilyen terv, amit a magyar kormány itt mindannyiunk fejébe próbál besulykolni, ilyen nincs.”
Az Európai Unióba igyekvő migránsok tábora a lengyel határnál, a kuznicai átkelőnél, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 17-én (Fotó: MTI/EPA/BELTA/Leanyid Scseglov)Néhány nap múlva a szintén DK-s EP-képviselő, Molnár Csaba ugyancsak az ATV-ben hasonlóan próbált érvelni a referendum ellen: „A tanács úgy döntött múlt pénteken a pozsonyi csúcson, hogy a jövőben nem lesz már kötelező kvóta. Úgy fogalmaztak, hogy a menekültbefogadásnak önkéntesnek, szívből jövőnek kell lenni. Ez egy szép fogalmazás, nyilván arról szól, hogy a tagállamok ezen túl erre nem lesznek kötelezve.”
Nem sokkal később a párt szóvivője, Gréczy Zsolt a Hír TV-ben azt mondta: nincs napirenden a kötelező menekültkvóta a csütörtökön kezdődő brüsszeli uniós csúcson. Gréczy a meghívóra hivatkozott, amelyben a kvóta kifejezés nem szerepel. Helyette az olvasható benne, hogy az EU megoldotta a menekültválságot – fogalmazott a DK-s politikus.
Gyurcsány Ferenc maga is jelentékteleníteni próbálta azt a veszélyt, amit a migráció és a vele együtt járó terrorizmus jelent. A DK elnöke a 2015-ös párizsi terrortámadás után cinikusan úgy fogalmazott: jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól.
A volt miniszterelnök felesége, Dobev Klára pedig 2019-ben mondta azt, hogy a migrációtól egyáltalán nem kell tartani, mert az nem is létezik. Gyurcsányék még a migránsvízumról szóló határozatot is támogatták, amely már azelőtt beutazási engedélyt adott volna a bevándorlóknak, mielőtt kiderülne, hogy egyáltalán jogosultak-e menekültstátusra.
Migránsok tüntetnek a magyar oldalon álló rohamrendőrökkel szemben a Horgos–Röszke határátkelőhelynél, a magyar–szerb határ szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. Könnygázt és vízágyút is bevetettek a magyar rendőrök a magyar-szerb határnál az őket dobáló illegális migránsokkal szemben (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)A migránsok kötelező elosztásáról szóló terveket az MSZP is harsányan tagadta az elmúlt években
A már említett népszavazás előtt, 2016 szeptemberében az MSZP közleményben kelt ki a referendum ellen. „A népszavazásnak sincsen semmilyen következménye, akár eredményes lesz, akár nem, semmit nem számít. Az Európai Unió több vezető politikusa is világossá tette az elmúlt időszakban, hogy nem gondolkoznak menekültkvótában. A népszavazás tehát olyan, mintha nyáron a hóesést próbálnánk megakadályozni: lehet, hogy sikerülni fog, de erőfeszítések nélkül is menne. Ezért is mondjuk, hogy október 2-án csak Orbán Viktorra lehet szavazni.”
Ezt követően Molnár Gyula, akkori pártelnök egy tatabányai fórumon úgy fogalmazott: „Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni” – idézte fel a Magyar Nemzet.
A lap hozzátette, Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője 2016 szeptemberében egy Facebook-videóban tagadta a kötelező betelepítés tervét.
Mint mondta, „néhány fontos dolog kiderült számunkra. Az egyik, nincs és nem is lesz semmifajta kötelező kvóta a menekültek letelepítése kapcsán”.
Kunhalmi Ágnes még 2015-ben álproblémának nevezte a bevándorlást. Az MSZP társelnöke 2015-ben egy szocialista utcai performansz keretében kerítést húzott a Fidesz-székház köré, és a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak:
„Ez a probléma egy álprobléma, nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé.”
Később, a referendum előtti napon Kunhalmi ismét úgy nyilatkozott, hogy a kvótákról szóló népszavazási kérdés kamu, hiszen szerinte „nincs és nem is lehet kötelező kvóta”.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Migránsok a Horgos–Röszke szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án. A magyar rendőrök könnygázt és vízágyút is bevetettek a határ magyar oldaláról az őket dobáló illegális bevándorlókkal szemben (Fotó: MTI Fotó: Ujvári Sándor)